Napló, 1962. március (Veszprém, 18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

A több takarmányért a hőmérő higanyszála már na­pok óta a nulla fok körül áll meg, mégis vitathatatlanul közel a ta­vasz. Lehet még hideg, fagy is, zivatar is, de tartós már nem lesz a tél. Nyugodtan mondhatjuk, hetek, esetleg már csak napok kérdése és teljes erővel a tavaszi munkákhoz kell látnunk. Egyik legfontosabb tavaszi ten­nivalónk a rétek, legelők gondo­zása. ötéves tervünk egyik me­zőgazdasági célkitűzése a szilárd takarmánybázis megteremtése nem kis mértékben azon múlik, hogy rétjeinkről, legelőinkről mi­lyen hozamot takarítunk be. A hozamok növelésének módjai kö­zül ezúttal csak háromról szó­lunk. Az egyik: az úgynevezett mechanikai védekezés, rét-legelő javítás. Nemcsak a hegyi, de a sík­ területű legelő jó részét is kü­lönböző bokrok, cserjék tarkít­ják. A tövisek különböző fajtái megyeszerte megtalálhatók, külö­nösen a legelőkön. A köves, egye­netlen, vakondtúrásos területek ugyancsak jelentős terméskiesést eredményeznek. A tavaszi elisza­posodás nagy területeken veszé­lyezteti a fű­állományt, késlelteti a tavaszi növekedést. Az idei tavaszon nem marad­hat rét-legelő terület megyénk­ben anélkül, hogy a szükséges mechanikai védekezést el ne vé­geznénk rajta. A bokrok, cserjék kiirtása, már most aktuális és el is végezhető feladat, az esetleges kövek összegyűjtésével, lehordá­­sával együtt. Tavasszal a tövisek megjelenése után legalább egy al­kalommal átfogó tövistelenítést kell végezni réteken, legelőkön egyaránt. A legeltetést végző dol­gozók aztán egész évben rendsze­resen — a legeltetés mellett — irtják az újból és újból felbukka­nó töviseket, kórókat, káros gyomokat. Ugyancsak kora ta­vasszal végezzük el a fogasolást is. Ezzel megakadályozzuk a mé­lyebben fekvő, vizes területek el­iszaposodását, serkentjük a füvek növekedését. A kora tavaszi bel­vizek levezetése után felzikkadt területeken feltétlenül fogasol­­junk. A takarmány terméshozam nö­vekedésének egy másik módja a rétek, legelők trágyázása. Trá­gyázásra egyaránt használhatunk istállótrágyát, műtrágyát vagy trágyalevet. Az istállótrágyából csak a tökéletesen érett kom­­poszt-szerű anyagot hordjuk a ré­tekre, legelőkre, s ezt gyorsan té­rítsük el. Műtrágyából már a ki­sebb adagok is jótékonyan érez­tetik hatásukat a termés mennyi­ségében. A vizeletgyűjtő kutak­ban felszaporodott trágyalevet megfelelő hígításban ugyancsak eredményesen hálálják meg a ré­tek, legelők. Az első tavaszi ten­nivalónk ez legyen. Végül néhány szó a harmadik módszerről, a vegyszeres gyom­irtásról. A rétek, legelők megye­szerte elgyomosodtak. A gyomok kiirtásának a mechanikai védeke­zés mellett egyik eredményes módszere a vegyszeres gyomirtás. Kora tavasszal, ahogy az első gyomnövények megjelennek — még mielőtt virágot hoznának, vagy elfásodnának — permetez­zük át rétjeinket, legelőinket. Másfél-két kilogramm dikonirt vegyszert egy hektoliter vízben feloldva végezzük el a permete­zést. Ne várjuk, hogy az első vagy akárcsak az első év vegysze­res kezelése is tökéletes ered­ményt hoz, és minden gyomot ki­irt mezőinkről. A dikoniitos per­metezést július végén, augusztus elején, amikor a káros gyomnövé­nyek általában másodszor is megjelennek, meg kell ismételni. Az ilyenfajta kezelés, egy-két év alatt a gyomok zömét kiirtja. Az aszályos tavalyi esztendő után takarmányszükiben va­gyunk. Nehézségeink az elkövet­kezendő hónapokban , az új ta­karmány megjelenéséig még csak fokozódnak. Terveinkben az állat­­állomány minőségi, mennyiségi fejlesztése szerepel. Mindenkép­pen indokolt tehát, hogy minden tőlünk telhető módszerrel a ta­karmánybázis növelésén munkál­kodjunk. A felsoroltakon kívül ennek számos útja, módja van. Mégis, nyugodtan mondhatjuk, hogy a felsorolt módszerek az el­ső és legfontosabb lépések e te­­­kintetben. Ne maradjon megyénk­ben egyetlen hold rét, vagy lege­lő sem, amelyiken a felsorolt három módszer valamelyikét esetleg valamennyiét el ne végez­nék. Mezőgazdaságunk haladása, állatállományunk minőségi meny­­nyiségi fejlesztése, az ország el­látásának megjavítása múlik ezen. Szanati Anna ■ világ proletárjai, egyesüljetek! . ----------------5-------------------------------------------- / ■_ ___ gz MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGa ÉS B MEGYEI TflHáCS IBpJfl' XVIII. évfolyam — 50. szám. ÁRA­­;­) FILLÉR Csütörtök, 1962. március 1. Mai számunkban: Termelőszövetkezeti tanácsadó­st (5—6—7—8. oldal) IS Az algériai nemzeti forradalmi tanács Jóváhagyta a francia-algériai megállapodásokat Tunisz, (AFP). Az AFP gyorshírben jelenti, hogy az algériai nemzeti forradal­mi tanács hivatalosan jóvá­hagyta az algériai-francia megállapodásokat és megbízta az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormányát a fo­lyamatban lévő tárgyalások foly­tatásával. Azt a Tripoliból érkezett hírt, amely szerint az algériai nemzeti forradalmi tanács jóváhagyta a francia és algériai kormány kép­viselői között létrejött megállapo­dást, megkönnyebbüléssel fogad­ták Franciaországban. A francia sajtó örömmel üdvözli az algériai nép képviselőinek döntését. A francia kormány sze­rin­te Gaulle elnökletével ülést tart, amely a francia-algé­riai zárótárgyalások előkészí­­tésével és az aggasztó algé­riai helyzettel foglalkozik. Tuniszból érkezett jelentések sze­rint, az algériai ideiglenes kor­mány ugyancsak szerdán, legké­sőbb csütörtökön ül össze tuniszi székhelyén. Párizsi politikai körökben úgy vélik, hogy a francia-algériai zá­rótárgyalásokra — amelyeknek színhelye még nem ismeretes — a március 5-e körüli időpontban kerülhet sor. Mivel a tárgyaláso­kon még több nyitott kérdés vár tisztázásra, főleg a fegyver­­szünetet követő átmeneti idő­­szakkal, valamint az ideiglenes végrehajtó hatalom összetételé­vel kapcsolatban, a fegyverszüneti egyezmény aláírására csak március 10-e és 15-e között lehet számíta­ni. A fegyverszünet közeli megkö­tésének reményével szemben az algériai városokban a helyzet egyre aggasztóbbá válik. Az OAS folytatja féktelen terrorját annak ellenére, hogy Algírban és Oran­­ban is a karhatalmi erőket kato­nai járőrökkel erősítették meg. Az elmúlt 24 órában 24 halálos és közel hatvan sebesült áldozata volt a merényleteknek. A francia demokratikus köz­vélemény a kormány egyér­telmű erélyes fellépését kö­veteli a fasziszta ultrákkal szemben. Az Humanité rámutat: a had­sereg vezetősége szabotálja a fegyverszünet létrehozását. Az Algériában állomásozó sorkato­nák zöme antifasiszta. Az OAS felszámolásához szükséges fegy­veres erők készen állnak, csak ténylegesen be kellene őket vetni. A francia demokratikus tömegek feladata, hogy egységes megmoz­dulásukkal eddigi magatartásá­nak megváltoztatására, a fasiszta összeesküvők elleni határozott fellépésre kényszerítsék a kor­mányt. (MTI) Nők, akik a szocialista címért harcolnak A kezdeményező a Veszprémi Városi Nőtanács volt, a szervező a városi szakmaközi bizottság. A megbeszélést pedig tegnap dél­után tartották. Az újságíró, amíg jegyzetfüzetét, ceruzáját előkészí­tette, azon gondolkodott: vajon van-e szükség arra, hogy külön megbeszélést rendezzenek a szo­cialista brigádokban dolgozó nők számára? Nem túlhajlása ez a nő­napi készülődésnek? Az első benyomás kedvező. Az SZMT székházának kis­ klubterme majdcsak kicsinynek bizonyul az érdeklődés befogadására. Jönnek a lányok, asszonyok. Harminc fölé emelkedett már a létszám, de mégis, pótszékekkel, ügyeskedé­sekkel elegendőnek bizonyul a te­rem. Az előadás következik. Kárpi Kálmán tartja, a városi szakma­közi bizottság titkára, gyakorlott szakszervezeti harcos. Általában beszél a szocialista brigádmozga­lomról, céljáról, a tennivalókról. Dicséri az ÉDÁSZ-t, erősebb ütemre buzdítja a Fémfeldolgozót, a Danuviát. Külön kiemeli a ke­reskedelemben alakult, szocialista címért küzdő brigádok jelentősé­gét. Egy-két szót szól ugyan kü­lön a nők szerepéről, de a kérdés még nem dőlt el. Kell-e vajon egy ilyen speciális megbeszélés? Az első „beszélgető” látszik, gyakorlott részvevője az értekez­leteknek. Kovács Istvánné, a Fémfeldolgozó munkaverseny felelőse. Biztos, bátor szavakkal beszél üzemük helyzetéről. Való­ban, kevés a brigádok száma, de az emberek megtiszteltetésnek te­kintik a tagságot. A brigádok po­litikai és műszaki támogatása ma már jó, de a gazdasági vezetés távol van attól, hogy az ügy je­lentőségét felismerje. Nem is tud­ják például, milyen nagy szerepe van a szocialista brigádmozgalom­nak az újítások eredményeiben. A férfiak, igaz, nagyobb eredmé­nyeket mutatnak fel. De a nő­­brigádok tagjai szívesebben oszt­ják meg tapasztalataikat mások­kal. A vezetés pedig ügyel, nehogy a vállalások teljesítése túl sok sza­badidőt vegyen el a családos asz­­szonyoktól. Azután egy váratlan fordulat: Kovácsáé — mint vevő — kéri a jelenlevő kereskedelmi dolgozókat, hogy szélesítsék ki brigádmozgalmukat. Nyomban felsorol néhány veszprémi üzle­tet, amelyre ez nagyon ráférne. Gyakorlatlanabb előadó kö­vetkezik ezután. Sándor Dezsőné, a faárugyár Martos Flóra brigád­jának vezetője. Ők a vállalásai­kat komolyan veszik. Valameny­­nyien járnak például a szabad­­egyetemre. Újítani sajnos nem tudnak, mert nem értenek hoz­zá (?!) A megbeszélésből, az elő­adásból sokat tanultak, mert fél éve működik ugyan brigádjuk, de -------­még soha meg nem nézte őket se a vállalat, se a szakszervezet. Nyomában pedig Simon Imréné mondja el ugyancsak a faáru­gyárból: náluk a brigádokat nem felülről kezdeményezték, a dolgo­zók lelkesedése hozta létre, mind. A vállalatvezetés azonban sokkal kevesebbet segít, mint tehetné ... A következő hang olyan, mint egy segélykiáltás. Nagy Károlyné beszél, a söripari vállalat sörfejtő női brigádjának vezetője. Már ta­valy lejárt hathónapos szocialista szerződésük, de azóta se mondta meg nekik senki, megkaphatják-e a címet, vagy mit csináltak rosz­­szul. Most a tervteljesítésük is veszélyben van, de akihez fordul­ni akarnak, soha nem találják. Az alaptónus kezd komor szí­nekbe fordulni. Az egyik, admi­nisztrációban dolgozó női brigád vezetője elmondja, hogy ők min­den segítséget megkapnak, amit csak vártak. Sikerült is céljaikat teljesíteniük. Dolgoznak, tanulnak, igyekeznek a fizikai munkások adminisztratív teendőit megköny­­nyíteni. Az együttműködés pél­dás. Végül egy szép, nagyon szép, felszólalás, olyan, mint a halk, lágy zene. A már említett Martos Flóra brigád egy asszonytagja mondja el. Tavaly rettenetes gon­dok közé került. A brigád mellé­je állt, az üzem támogatásával lakást kapott. A többi asszonyok, lányok segítettek neki berendezni az új othont. Karácsonykor any­­nyi pénze sem volt, hogy egy ma­rék cukrot vegyen két gyereké­nek. Nem szólt senkinek, de a női szívek megsejtették bánatát. És az ő gyermekei is örültek a ka­rácsonynak, mert a küszködő csa­lád nem maradt magára ... Mérleget vonni nem szükséges. A kérdés, ami az újságírót készü­lődés közben foglalkoztatta, el­dőlt. Kell az ilyen megbeszélés. Nem azért, mert közeledik a Nem­zetközi Nőnap, hanem, mert — legalábbis az itt elmondottak sze­rint — kicsit túl sok a tennivaló. Éppen ezért viszont beszélni kell erről, — majd a nőnap után is! (!) . Éves munkásvédelmi verseny kezdődött a November 7 Erőműben (Tudósítónktól). A Nehézipari Minisztérium Vil­lamosenergiaipari Igazgatósága a Vasas Szakszervezettel karöltve a napokban értekezletet tartott Bu­dapesten a vállalati biztonsági megbízottak és a szakszervezeti bizottságok munkásvédelmi főfe­lügyelői részére. Az értekezletétt megtárgyalták az 1961. évi mun­kásvédelmi helyzetet és az 1967. évi munkásvédelmi verseny indí­tásával kapcsolatos feladatokat. Az értekezlet első részében számadatokkal illusztrálták a múlt évi munkásvédelmi helyze­tet. Ebből kitűnt, hogy 1960-ban az iparág vállalatainál 64­6 bal­eset volt 15 409 munkanap kiesés­sel. 1961-ben ez a szám 714-re, il­letve 16 056-ra emelkedett. El­mondották az értekezlet előadói, peort­ ez az emelkedés tette szük­ségessé az 1962. évi munkásvédel­mi verseny­­indítását. Példák sorozata mutatja, hogy a balesetek zöme a helytelen, fi­gyelmetlen munkavégzések kö­vetkezménye. Nem szabad elfeled­kezni a figyelmetlenség egyik okozójáról, az úgynevezett máso­dik műszakról sem. Ezt bizonyí­totta az értekezleten bemutatott „Két műszak” című film is, amely bizonyságul szolgál arra, hogy a kétlakiság könnyen válhat súlyos baleset előidézőjéül. A figyelmetlenség és a helyte­len munkavégzés okozza a legtöbb bajt a November 7. Erőműben is. Az 1961-ben történt 233 munka­nap kieséssel járó 20 baleset majd 75 százaléka ennek következmé­nye. Ez a tény tette szükségessé, hogy az 1962. évi munkásvédelmi versenyben a propagandamunka mellett megfelelő szerepet kapja­nak a szocialista, illetve a szocia­lista címért küzdő brigádokra tá­maszkodó munkásvédelmi őrsé­gek. Remélhetőleg a kollektíva ereje elősegíti a munkásvédelmi ver­seny sikerét, amely nemcsak anyagi és erkölcsi eredményt biz­tosít, hanem az ember megvédé­sét is. Kolman Ferenc —— ■ Ünnepi nőgyűlés Veszprémben A Veszprém városi Nőtanács elnöksége a Nemzetközi Nőnap alkalmából ünnepi nőgyűlést ren­dez hétfőn, március 5-én este 7 órakor a veszprémi Petőfi Szín­házban. Az ünnepi gyűlés előadója Vass Istvánné elvtársnő, az országgyű­lés alelnöke lesz. A beszédet mű­sor követi, amelyben a buda­pesti Állami Operaház, valamint a veszprémi Petőfi Színház mű­vészei lépnek fel. Közreműködik a városi ének- és zenekar is. A gyűlésre természetesen be­lépődíj nem lesz.

Next