Napló, 1962. december (Veszprém, 18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
1952. december 1 Tombaluminiumba csomagolt villamosenergia 3. Korszerűsítéssel majdnem megkétszereződik az Ajkai Timföldgyár termelése a bauxitnak, ahogy a tíztonnás gépkocsikon útjára indul a Malimba környéki bányákból — nem sokat kell utaznia. Közel van Ajka timföldgyára. Persze nemcsak ide szállít a bánya, hanem az ország valamennyi timföldgyárának, de még külföldre is. Leggazdaságosabban, legrövidebb úton, többszöri átrakás nélkül mégiscsak az Ajkai Timföldgyárba. Az Ajkai Timföldgyár a második világháború előtt létesült, de csupán akkora kapacitásra, amennyi timföldet feldolgozott a Szomszédos kohó. Azóta bizony nagyot változott a világ itt Ajkán is. A timföldgyár a felszabadulás óta többszörösére bővült. Régi, elavult technológiája is szinte évről évre változott, korszerűsödött. A nedves őrlés megvalósítása óta alig száll a mindent vörösre festő bauxitpor. Pedig, de sokat kapott belőle a város azelőtt. Vörösre festette az egész környéket, házakkal, emberekkel együtt. Ez már a múlté. Az olajtüzelésre való áttérés generálógázfűtés helyett, ugyancsak nagy előrelépést jelent. Ezenkívül többszakaszos munkafolyamatot tettek folyamatossá. Hosszan lehetne sorolni azokat az ésszerűsítéseket, újításokat, találmányokat, amelyeket a timföldgyár kiváló műszaki gárdája az elmúlt évtizedben megvalósított. Azóta azonban évről évre növekedtek a követelmények, és különösen most, a magyar—szovjet timföld és alumínium egyezmény jelent ugrásszerű fejlődést. — Az idén hetvenezer tonna timföldet kell gyártanunk terv szerint — mondotta érdeklődésünkre Bunda László elvtárs, a timföldgyár üzemvezetője. — Ezer tonnával szeretnénk többet termelni. Ebből már eddig több mint 700 tonna megvan. Ez az új egyezmény — úgy érezzük —a főnyeremény számunkra. Igaz, ki ne örülne annak, amikor látja, hogy a saját iparága előtt ilyen óriási fejlődés áll?! — Készülünk a jövőre. A timföldgyár további bővítésének az első üteme már folyik. Korszerűsítéssel, — tehát nagyobb építés nélkül — timföldgyárunk 70 ezer tonnáról 1968-ra 130 ezer tonna évi kapacitásra bővül. — Ehhez egy nedvesőrlő golyósmalom, és új autokláv sor készül. Hét darab, egyenként 30 méteres átmérőjű, hatalmas mosódorrt is felszerelünk, új, magasnyomású iszapszűrőket készítünk. Itt felhasználjuk az Almásfüzitői Timföldgyárban végzett kísérletek tapasztalatait. Ezenkívül épül egy hetven méter hosszú kalcináló kemence. A technológia megkönnyítése érdekében mészoltó berendelés is létesül. — Természetes®!! a berendezések mellett a technológiát is tovább korszerűsítjük. A jelenlegi szakaszos kikeverés helyett teljesen megvalósítjuk folyamatos kikeverést. Mintegy 15—20 millió forintot fordítunk műszerezésre, automatizálásra. Egyébként jelenleg közel 300 millió forintos timföldgyári beruházásról beszélhetünk. — Mennyi új munkaerőre lesz szükség ehhez a nagyfokú fejlődéshez? — Úgy terveztük a korszerűsítést, illetve bővítést, hogy a többtermelést a jelenlegi létszámmal tudjuk biztosítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy szociális beruházásra nem kerül. Új, korszerű munkásfürdő készül. Ebben már lesz fehér és fekete fürdő is az öltöző mellett. Vétséges tervek még nincsenek, de annyi ismeretes, hogy már döntöttek: az új timföldgyárat megyénkben létesítik. Érthető is ez, hisz ebben a körzetben vannak a bauxitbányák, és a rövid szállítási útvonal, jelentős megtakarítást eredményez. Fontos tényező az is, hogy a megyében két erőmű van. Kutatókkal, bányászokkal, timföldgyáriakkal beszélgettünk az új magyar—szovjet timföld és alumínium egyezményről. Valamennyi helyen igen nagy visszhangot váltott ki az emberekben a baráti együttműködésnek e távoli terve. Először meglepőnek találtuk, hogy nyomban egy egyezmény megszületése után már ilyen nagy tájékozottsággal találkozunk az illetékeseknél. De jó ez a tájékozottság, és ez vag a bizonyíték is arra, hogy már régen élt a szakemberekben ez az óhaj, és most onnan ennek a megvalósulását látják egyre közelebb. A tapasztalatok bizonyítják, hogy nem érte őket felkészületlenül, és már most folyamatban van azoknak a nagyszerű feladatoknak a megvalósulása, amelyeket ez az egyezmény ró valamennyi dolgozóra az alumíniumiparban. Persze a lelkesedésből még soká lesz valóság, addig még nagyon sokat kell tenni. Bódé János ■ ------------------------------------ A kongresszusi verseny eredményei a földművesszövetkezetekben (Tudósítónktól) Az üzemek és termelőszövetkezetekhez hasonlóan a veszprémi járás földművesszövetkezeteinek dolgozói is részt kértek a kongresszusi munkaversenyből és szép eredményeket értek el. A Balatonfőkajári Földművesszövetkezet dolgozói a vállalt 102 százalékos forgalmi terv teljesítés helyett eddig 106 százalékos eredményt értek el. Vállalták azt is, hogy újabb tagokkal erősítik a földművesszövetkezetet. Ez a célkitűzés is sikeres volt és az utóbbi néhány hónap alatt 50 új taggal, főként fiatalokkal növekedett a földművesszövetkezet. A Nagyvázsonyi Földművesszövetkezet dolgozói ugyancsak a tagszervezésben tűntek ki. Ebben a községben hosszú ideig „nem ment” az új tagok felvétele, most pedig arról adhatnak számot, hogy a kongresszusi verseny során 56 új taggal szaporodott a Nagyvázsonyi Földművesszövetkezet. Igen figyelemreméltóak a Balatonfüredi Földművesszövetkezet kongresszusi versenyeredményei A vállalt 90 helyett 102 új tagot szerveztek be ebben az évben és ezzel párhuzamosan 30 tagú új kultúrcsoportot is létrehoztak. A földművesszövetkezet anyagilag is támogatja a kultúregyüttest, nyolc rend táncruhát és 12 különféle hangszert adott a kultúrálét fellendítése céljából. Egyébként a jó munkát az is bizonyítja, hogy a legutóbbi termelési tanácskozáson két brigád, a vasműszaki bolt kollektívája és a könyvelési csoport megkapta a szocialista címet, melyet jó szakmai és társadalmi munkájával érdemelt ki. A földművesszövetkezetek kongresszusi versenye egyébként tovább folytatódik, az éves tervek hiánytalan végrehajtásáért és valamennyi gazdasági, politikai és társadalmi munkavállalás maradéktalan teljesítéséért. B. I.-né Műanyag: autóbusztetőt készítettek a Colorchémiában Poliészterből elkészült az első autóbusztető a papkeszi Colorchemiában. Az Ikarusz autóbuszok körülbelül 10 méter hosszú és két és fél méter széles tetejét most először készítették az üvegszál erősítésű műanyagból. A tetszetős t.busz fedél"-ből egyelőre csak ez az egy darab szerepel a tervben, és fe® beválik, elkezdik gyártását. NAPLÓ Lépésváltás Nyirádon Három éve gazdálkodnak közösen a nyirádi termelőszövetkezeti tagok. Két évig a nagyüzemi gazdaság alapjait rakosgatták, miközben a kellő tapasztalat és gyakorlat híján sokat bukdácsoltak az ismeretlen útvesztőkön. Az első évben 18 forintot fizettek egyegy munkaegységre, az egy tagra eső átlagjövedelem évi 3500 forint volt. A második évben már 26 forintra növekedett a munkaegység értéke, tavaly azonban újra lecsökkent 18 forintra. A nyirádi Jó Szerencsét Termelőszövetkezetnek 5200 katasztrális hold birtoka van. Ezen 432 tag gazdálkodik hivatalosan, de fizettek már 700 főnek is munkabért ez év második felében. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a családtagok, a bányászok is csatasorba álltak a nagy mezőgazdasági munkák idején. Mindig így volt ez? Az első években 200 tagot se tudtak munkába irányítani a vezetők. A miértet kár lenne keresni, hiszen a korábbi vezetőket sem a rosszindulat vezérelte, hanem kicsinyek voltak az óriásüzem vezetéséhez. Tavasszal megújult a vezetés a Jó Szerencsét Termelőszövetkezetben. Pivarcsi Lászlóban nagyüzemi vezetésben jártas, tapasztalt elnököt, Bánáthi Zoltánban pedig jó pénzügyi szakembert kapott a termelőszövetkezet. Később függetlenített párttitkárként Márti László elvtárs is megérkezett a termelőszövetkezetbe. Még mindig a gyengék között emlegetik a nyirádi termelőszövetkezetet. Nyolc hónap rövid idő, az új vezetők se tudtak csodákat művelni. A szövetkezet vérkeringése azonban felfrissült. Nagyobb a szorgalom, bizakodóbb a hangulat, erősebb a kapcsolat a vezetők és a tagok között. E tényezőknek köszönhető, hogy a bágyadozó szövetkezet túljutott a krízisen és kilábalt a nehézségekből. Ez év májusa óta készpénzben kapják meg a járandóságaikat a tagok. Május 1-ig munkaegységért dolgoztak, de visszamenően 400 ezer forintot kaptak kézhez. A közösbe hozott értékek árát is kifizette a termelőszövetkezet, mintegy 40 ezer forintot. A szociális és kulturális alapból 150 ezer forintot használtak fel jutalmazási és kulturális célokra. A nyáron 200 tag járt a Balaton-parton, az ipari vásárra és a mezőgazdasági kiállításra pedig 23 fő látogatott el a szövetkezet költségén. Minden hónap kilencedik napján megkapják a munkájukért járó bért a szövetkezeti tagok. Átlagosan 1100—1200 forintot fizetnek egy-egy tagnak, az év végi jövedelem 10—12 ezer forint. A korábbi évekhez viszonyítva ez jelentős előrehaladást jelent. A kifizetendő pénzt az állandó értékesítésből és a kapott állami dotációból biztosítják. Minden szakterület élére képzett szakember került, akik a szövetkezet érdekeinek megfelelően, önállóan látják el feladataikat, így. .könnyebb a munkaszervezés, az irányítás, az ellenőrzés. A termelőszövetkezetnek sok segédüzeme van, ezeknek felelős parancsnoka Gáti József. A segédüzemek a jó irányítás és a kellő hozzáértés hatására a tervezett 525 ezer forint helyett egymillió forintot jövedelmeztek. A 70 katasztrális holdkertészetnek Marinov Gergan a vezetője. Felesége a brigádvezetői teendőket látja el. Nekik és a kertészeti brigád tagjainak köszönhető, hogy a termelőszövetkezet a tervezett ,550 ezer forint bevétellel szemben mintegy 700 ezer forintra tesz szert. A szövetkezet asszonyai savanyított termékeket is készítenek a fogyasztók részére. Az idén három vagon zöldparadicsomot, valamint jelentős mennyiségű káposztát és uborkát savanyítanak. Eddig 700 üveg telt meg, s összesen mintegy ötezer üveg savanyúságot tesznek el. Jelentős eredményeket ért el a termelőszövetkezet a növénytermesztésben is Szép József főmezőgazdász irányításával időben befejeződtek az időszerű munkák és a termésátlagok is megegyeznek a tervezettel. Egyes növényféleségeknél túlteljesítést is mértek. Burgonyából a korábbi évek 20—30 mázsás átlagával szemben 70 mázsa termett katasztrális holdanként. Huszonnégy vagon burgonyára kötöttek szerződést, de a jó termés lehetővé tette, hogy 17 vagonra pótlólag szerződjenek. Kukoricából 15 mázsás májusi morzsolt átlagot értek el. Az állattenyésztési eredmények összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a korábbi években. Az állattenyésztők nagyobb kedvvel, nagyobb gonddal látják el a feladataikat, s vigyáznak az állatok egészségére. Jó munkájuk nyomán s tervezett 120 mázsa baromfi helyett 210 mázsát értékesítettek az idén. Hízómarhából 150, hízósertésből 580-at adnak el az államnak. Tejből 1200 hektolitert értékesítenek. A tagok szorgalmára a legjellemzőbb, hogy a VETI pártkongresszus tiszteletére tett 850 ezer forint érték felajánlásukat 900 ezer forintom felül teljesítették. Az idén meg a gyengék között, de jövőre már a közepes termelőszövetkezetek sorában halad a nyirádi Jó Szerencsét Termelő S-Avetkezet. Kata Andi*? ' 96-TSL STATISZTIKÁT KÉSZÍTETT a Várpalotai Városi Tanács VB a város négyéves fejlődéséről, az 1959—1962. évekről, az MSZMP Központi Bizottságánál, a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozatai alapján. Pénzügyi szempontból értékelve a párthatározat végrehajtását, megállapíthatjuk a beruházások alapján, hogy a városi tanács a gyakorlatban helyesen valósította meg a párt politikáját. A négy év alatt a tanács költségvetése,— a 9 millió 758 ezer forint községfejlesztési alappal együtt — összesen 89 millió 849 ezer forint volt. Gazdasági ágazatra 21 millió 340 ezer forintot; szociális és egészségügyre 26 millió 232 ezer forintot; kulturális célokra 25 millió 51 ezer forintot költöttek A költségvetési volumen 1959-es évi értékét — a 14 millió 649 ezer forintot —alapul véve, a fejlődés 1962-ben 164 százalék. A költségvetés összege évről évre jelentős összeggel nőtt: 1960-ban19 millió 787 ezer forint; 1961-ben 23 millió 486 ezer forint, ez évben pedig 24 millió 170 ezer forint. Szociális és egészségügyre négy évvel ezelőtt 5 millió 434 ezer forintot, 1960-ban 6 millió 310 ezer forintot, tavaly 6 millió 655 ezer forintot, az idén 7 millió 833 ezer forintot fordítottak. Egyéb költségvetési ágazatoknál is hasonlóan emelkedett a pénzösszeg. A KÖLTSÉGVETÉST nagy vonalakban részletezve, négy év alatt az utak és járdák karbantartására, illetve felújítására mintegy 7,7 millió forintot fordítottak Az új munkáslakta településeken ez idő alatt közel 17 ezer méter hosszú járdát építettek. A város- és községgazdálkodás négyévi kiadása több mint 10 millió forint. 1959-hez viszonyítva a parkterület 31 százalékkal növekedett. Nagy értékű volt a társadalmi munka a parképítéseknél: évenként átlagosan negyedmillió forint. Az ivóvíz vezeték hossza 1959-ben 27 kilométer volt, jelenleg 38 kilométer. Lényegében minden városrészben biztosították az ivóvízellátást Szükséges azonban a közeli években a régebbi vezetékek kicserélése. A vízfogyasztás ugyanis rohamosan növekedett: amíg 1958-ban a város lakói átlagosan napi 1900 köbmétert fogyasztottak, addig az idei év adata napi 3805 köbméter. A város egyre növekvő vízszükségletének biztosítása érdekében a vb intézkedéseket tett, hogy a rendelkezésre álló 4500 ezer/perc teljesítményű karsztforrást is bekössék a vízhálózatba. GONDOT OKOZ, hogy a rendelőintézet —, a lakosság szaporodásával — egyre szőkébb lett. A tervezők annak idején nem számoltak a város fejlődési ütemével. Az adatok szerint például 1959- ben az ápolási napok száma 77 ezer volt, ez évben pedig több mint kétszeresére emelkedett. A városi tanács már gondoskodott az intézet fejlesztéséről, 82 ezer forintos költséggel, elkészíttette az emeletráépítési műszaki tervdokumentációt. Üzemegészségügy területén nincsenek hiányosságok, az orvosi ellátás jó. A legnagyobb gondot az okozta, hogy kevés vott az iskolai tantermek száma. Az iskolákba 1959- ben 2737 tanuló iratkozott be, 1962-ben pedig 3516. Négy év alatt 10 új osztályterem épult. Iskolai célokra az eltelt négy év alatt jelentős felújítási, illetve beruházási keretet biztosított a tanács — az utóbbit a községfejlesztési alapból. Most épül az új gimnázium, amely komoly problémákat old meg az oktatás területén. A jelenlegi legégetőbb szükséglet az óvodai és általános iskolai napközi otthonok bővítése.A VÁROSI TANÁCS VEZETŐI ismerik a problémákat és ki is dolgozták a terveket. A múlt négy esztendő bizonyíték arra, hogy a közösség pénze „jó kezekben van” és a fejlődés nem áll meg. Ezt tudják a város lakói is, és egyre nagyobb aktivitással vesznek részt a társadalmi munkában. Egy számadattal bizonyítva: 1959- ben 463 ezer forint volt a társadalmi munka értéke, ez évben már elérte a háromnegyed milliót. Egy fejlődő város élő példái ezek. ’ fBirkas) Négy év eredményei Várpalotán 90 millió forintot költöttek 1959-re! 1962-ig a városra