Napló, 1964. február (Veszprém, 20. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
2 Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára készülünk Kállai Gyula végül emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944 december 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság, a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseményét: Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját. Ha visszatekintünk az elmúlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzte az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végülis közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetési képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. Nem Richárd budapesti képviselő hangsúlyozta: az országgyűlés honvédelmi bizottsága a népgazdasági érdekek harmonikus figyelembevételét látja abban is, hogy a honvédelmi tárca 1964-ben az összes kiadássoknak csupán 6,8 százalékát javasolja honvédelmi célokra, szemben a tavalyi 7,4 százalékkal. Szünet után Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elek László Békés megyei képviselő a művelődésügyi tárca költségvetési tételeivel foglalkozott hozzászólásában. Kiemelte: kevés állam dicsekedhet azzal, hogy népe kulturális fejlődésére százalékos arányban olyan összeget költ, mint hazánk. Dr. Désy Frigyes végül a tudományos kutatómunka koordinálásának javítására tett javaslatot, majd a költségvetést elfogadta. Szabady Béláné Veszprém megyei képviselő elöljáróban azzal foglalkozott, hogy a vegyipar fejlesztésére fordított összegek jóval gyorsabban megtérülnek, mint más iparágak beruházásai. Ugyanakkor azonban felhívta a figyelmet: ■» A vegyipar fejlesztésén nem szabad csak a termelési érték és mennyiségek abszolút nagyságának nvekedését érteni, önmagában a termelékenység emelése sem hozza meg a kívánt eredményt. Csak akkor tehetjük termelékenységben és önköltségben versenyképessé vegyiparunkat, ha új, eddig nem ismert, vagy nem alkalmazott, korszerű technológiákat és nyersanyagbázisokat keresünk és aknázunk ki. Beruházásainknál mindenütt a világszínvonalnak megfelelő, legkorszerűbb berendezéseket kell beépítenünk, s el kell érni, hogy a fejlesztésben résztvevő egyéb iparágak — az építőipar, a vegyipari gépgyártás, valamint a gyár- és gépszerelő ipar — időben felkészüljenek feladataik megoldására. — Növelni kell a műszerekhez, az automatikához jól értő szakemberek számát is. Helyes lenne, ha a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a vegyészképzés mellett — a nappali tagozaton — megindítanák a vegyipari gépészképzést — mondotta egyebek között a képviselő, aki felszólalásában arra is kitért, hogy — megítélése szerint — vegyiparunk 1964-ben az eredetileg tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődhetne. Az idei népgazdasági terv ugyanis a tavalyinál valamivel szernyebb termelésnövekedést irányoz elő. Szóvá tette: — Sem a gyártó, sem pedig a készletező és az ellátó vállalatok nem fejtenek ki kellő műszaki propagandát a vegyi és szintetikus anyagok széleskörű alkalmazására. Jó lenne, ha a termelő üzemek a felhasználók rendelkezésére bocsátanák a műanyagok tulajdonságait — előnyeit — tartalmazó ismertetőket. Szabady Béláné felszólalásának befejezéseként kérte, hogy az illetékesek vizsgálják meg a vegyipar tervezettnél gyorsabb ütemű fejlesztésének lehetőségét, majd bejelentette, hogy az 1964-es költségvetést öszszességében helyesnek tartja és elfogadja. Dr. Ortutay Gyula Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elmondotta, hogy országszerte most folynak az előkészületek a Hazafias Népfront tavaszi kongresszusára. Négy év munkáját kell most mérlegre tenni és a bizottságok tevékenységének vizsgálata, a csaknem 150 000 bizottsági taggal, a sok tízezernyi aktivistával folytatott beszélgetések ismét kirajzolták a szocializmust építő országunk politikai arculatát. A vitákban, beszélgetésekben természetesen sok kritika is elhangzott. A bizottsági tagok nemcsak a saját munkájukban mutat Szabady Béláné: A legkorszerűbb berendezésekkel lássuk el az új vegyipari üzemeket NAPLÓ 1961. február 1. Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés feletti vitát (Folytatás az 1. oldalról) létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással. A Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya ésszerű lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak, örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikerének. Meg vagyunk győződve, hogy közel van a Kínai Népköztársaság jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott megillető helyét a Kínai Népköztársaság. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, nemrégiben nagy fontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német De- mokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni a politikai vakság jele. A békés egymás mellett élés politikájának érvényre jutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültség sok forrásától és megerősítse a békét okozó hiányosságokat, hanem a helyi tanácsok hibáit is felemlítették A kritikából azonban nem valamiféle felelőtlen, mindig elégedetlenkedő hang hallatszott ki, hanem az egész országért felelős nép hangja, a gazda hangja, gondoskodása, a szocialista haza szeretete, teljes egyetértés a kormányzat politikai vonalával. Dolgozó népünk legszélesebb rétegeiben teljes az egyetértés — a részleteket illetően is — olyan fontos kérdésekben, mint amilyen például a nemzeti szuverenitásunk érdekében végzett honvédelmi munka, a közoktatásügyi reformja, továbbá népi államunk külpolitikája. A szünet után az elnöki széket Pólyák János foglalta el. A vita dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal elnökének felszólalásával folytatódott. Az 1964-es terv a nemzeti jövedelem termelésében és elosztásában egyaránt az ötéves terv fejlődési irányának egyértelmű folytatása, a termelés struktúrájának átalakítása az eredeti célok szerint folytatódik — mondotta. Ezévi tervünk az ipari termelés hét százalékos növelését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy 1960-hoz képest a termelés 38 százalékkal emelkedik. Ez valamelyest magasabb, mint öt éves tervünk eredeti előirányzata volt. Az idén folytatjuk az ipari termelés arányainak átalakítását, így az átlagos 7 százaléknál gyorsabban — 10—11 százalékkal — nő a gépipar, 10 százalékkal a villamosenergia ipar, 9 százalékkal a vegyipar és 15 százalékkal az építőanyagipar termelése. Dr. Ajtai Miklós kiemelte, hogy a terv az ipari exportnak a termelés emelkedésénél nagyobb, 8 százalékos növekedését irányozza elő. A fokozott export feladatok velejárója, hogy azoknak az iparágaknak a termelése nő leggyorsabban, amelyek jellegzetes és versenyképes exporttermékeinket adják. Jellegzetes példája ennek komoly nemzetközi hírnevet kivívott gyógyszeriparunk. Az egyébként is gyors ütemben fejlődő vegyiparon belül egyre nő a gyógyszeripar súlya. Míg 1960-ban a gyógyszeripar a vegyipar termelésének 17 százaléka volt, 1963-ban elérte a 25 százalékos részarányt, és 1964-es tervünk a részarány további növelését irányozza elő. Az exporttervek teljesítésének fontos feltétele munkásaink, mérnökeink, kutatóink, közgazdászaink, odaadó, hozzáértő, szorgalmas munkája és a munka jó szervezése, irányítása. A műszaki fejlesztés jelentőségéről szólva aláhúzta: " A fő kérdés az, hogy lényegesen lerövidítsük, gyorsítsuk egy-egy új gyártmány útját a kutatás kezdetétől a sorozatgyártásig. Tapasztalataink azt mutatják: ennek fő eszköze, hogy a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőket rugalmasan összpontosítsuk, átcsoportosítsuk az aktuális, siker reményével kecsegtető fejlesztési feladatokra. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy csökkentsük gyártmányaink számát, szűkítsük iparunk gyártmányaofdját j abban használjuk ki azokat a munkamegosztási lehetőségeket, amelyekre a nemzetközi szocialista együttműködés módot nyújt. A Tervhivatal elnöke ezután a munkaerőgazdálkodás néhány kérdésével foglalkozott. A vidéki munkaerőtartalékok leggyorsabb „mozgósítási"’ lehetősége, hogy a már működő vidéki üzemek termelését — a fővárosi üzemek termelésének rovására — felfuttatjuk. Kézenfekvő módja ennek a géppark jobb kihasználásán kívül a két, vagy egyes esetekben a három műszakra való átállás. Az újonnan alakult országos nagyvállalatok keretében különösen gyorsan és operatív módon lehet a termelést átcsoportosítani a vidéki üzemegységekhez. A másik módszer a vidéki ipartelepítés és ezen belül a fővárosi üzemek egy részének vidékre telepítése. Ipari üzemeinkben különösen a nehéz testi munkát igénylő rakodásoknál, anyagmozgatásoknál jelentkezik a munkaerőhiány. In Pártunk és kormányunk különös súlyt helyez arra, hogy új szocialista mezőgazdaságunk anyagi alapjai gyorsan növekedjenek, megteremtődjék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság anyag-műszaki bázisa. Ennek a gazdaságpolitikai elhatározásnak következtében a mezőgazdaság beruházásai lényegesen meghaladják az ötéves terv eredeti előirányzatait. A többletberuházások forrását az biztosította, hogy összes beruházásunk volumenét sikerült a tervezettnél gyorsabban növelnünk. Az 1964 éves tervet is figyelembe véve 4 év alatt a tervezett 142 milliárd forint helyett 158 milliárdot ruházunk be, tehát 16 milliárddal többet, mint terveztünk. Ennek a többletnek kereken a felét fordítottuk a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások emelésére, ami valóban ugrásszerű növelésnek tekinthető. Idei tervünkben szintén jelentős az emelkedés: a mezőgazdaság eredetileg tervezett 7,7 milliárdos beruházása helyett 10,5 milliárdot irányzunk elő. Természetesen ez sem jelenti azt, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság állóalapjainak megteremtése befejeződött. A feladat méretei nagyobbak, semhogy néhány év alatt meg tudnánk oldani. Mégis, a fejlődés igen gyors és új gondokkal, új tennivalókkal jár. A megnövelt beruházási összegek mindenekelőtt a mezőgazdaság gépeldokolt, hogy a jövőben ezeket a munkákat fokozottan gépesítsük. Dr. Ajtai Miklós ezután mezőgazdaságunk elmúlt évi eredményeiről és idei feladatairól beszélt. Kiemelte: Mint ismeretes, 1963-ban a mezőgazdaság termelés® 4,5 százalékkal növekedett. Idei tervünk hasonló reálisnak tekinthető növekedést irányoz elő. Az 1963. évi terméseredményekkel összefüggő nehézségek nem is a termelés általános színvonalából, hanem annak a tervtől eltérő összetételéből fakadnak. Néhány növényfélénél, mint a kukoricánál, a cukorrépánál, kedvezően alakultak a termésátlagok, jó volt a zöldség, a téli alma, a szőlőtermés, ugyanakkor gyenge volt kenyérgabona termésünk. Fontos kötelességünk, hogy az idei kenyérgabonatermés biztosításáért a továbbiakban is ugyanolyan szervezett, gondos és lendületes legyen a növényápolási munka, mint amilyen az őszi vetések munkája volt, látottságát fokozzák Gyorsan nő az öntözött terület is. Eredetileg azt terveztük, hogy az ötéves terv végére 460 ezer hold lesz az öntözött terület. Tervünk most biztosítja, hogy már 1964-ben megközelítőleg 550 000 holdat öntözzünk. Szőlőt, és gyümölcsöt ez évben 51,1 ezer holdon telepítünk. 1964-ben összesen 1 millió 650 ezer tonna műtrágyát használ fel a mezőgazdaság, 20 százalékkal többet, mint 1963-ban. Tisztelt Országgyűlés, Terveink, politikánk, munkánk, erőfeszítéseink tartalma, célja népünk szebb, jobb élete, életszínvonalának emelése. Ennek a célnak rendeljük alá gazdaságpolitikánkat, 5 éves tervünket és éves terveinket is. Ezévi tervünk, mint ismeretes, a bérből és fizetésből élők reáljövedelmének emelését 3 százalékkal mértékben nő — azermemrrtékben nő — a termelés növekedésével összefüggésben — a parasztság reáljövedelme is. Az előző évek — részben még csak becsült — növekedését is tekintetbe véve ez azt jelenti, hogy 1960—1964-ben a reáljövedelem öt éves tervünk előirányzataival összhangban emelkedik —– mondotta Ajtai elvtárs. Számos képviselő felszólalása után az elnöklő Pólyák János indítványozta, hogy az Országgyűlés február elsején, szombaton délelőtt 10 órakor folytass az 1964 évi állami költségvetésről szóló törvényjavalat vitáját. Az Országg a javaslatot elfogadta. Dr. Ajtal Miklós: Azokat az iparágakat fejlesztjük a leggyorsabban, amelyek versenyképes termékeinket adják Munkánk célja: népünk életszínvonalának emelése