Napló, 1964. szeptember (Veszprém, 20. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

1 '2 O'k Szófiából vidékre utazott a magyar küldöttség A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Fehér Lajosnak, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a magyar kor­mány elnökhelyettesének vezetésével részt vett a bulgáriai szocialista forra­dalom győzelmének 20. év­fordulója alkalmából ren­dezett szófiai jubileumi ün­nepségeken, csütörtökön rövid vidéki útra indult. A nap folyamán Pernikbe és Küsztendilbe látogattak el, ahol találkoztak a megye vezetőivel, ipari vállalato­kat és szövetkezeti gazdasá­gokat tekintettek meg. A küldöttség este visszatért Szófiába. Vidéki körútra indultak más külföldi vendégek is, így a Leonyid Brezsnyev vezetésével itt tartózkodó szovjet delegáció. Világ proletárjai, egyesüljetek! **évfolyam !! sz PM nk mmm Ég JS 1964. szeptember 11. H Ara 60 fillér TM AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A NEGYES TANACS LAPJA SRDACHO rOZDMVUAMO IIHASOJ DOMOVIHIBXUGA JOSIPA 8R0ZAIHA, PREDSEDHIKA SOCIALBTICKE FEDERATIVHE REPUBUKE JUGOSLAVIJÉ! Szívélyesen Üdvözöljük hazánkban Joszip Broz Tito elvtársat, a Jaaoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökét! Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára. Barátok találkozása N­épünk kedves vendégeket fogad. Barátok látogatnak hozzánk a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságból. Mint a sajtó már hírül adta, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és Kádár János elv­társnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, a kormány elnökének meghívásá­ra hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Joszip Broz Tito elvtárs, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­ke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára, felesége, Jovanka Broz asszony, valamint több jugoszláv állam­férfi. A magyarokat és a jugoszlávokat tör­ténelmük során sok közös harc fűzte össze. Ezek a kapcsolatok a két nép nemzeti létének legsúlyosabb napjaiban kovácsolódtak, amikor vállvetve küz­döttek a szabadságért és a társadalmi haladásért. Magyarok, szerbek és hor­­vátok sokszor fogtak fegyvert a gyűlölt hódítók ellen és közös erővel védték függetlenségüket. A törökök elleni hon­védő harcok idején Hunyadi Szendrő vá­ra alatt és Nándorfehérvár falainál csa­tázott. A parasztlázadásokban magyar és horvát jobbágyok közösen szálltak szembe a hűbérurakkal, a vajdaságban pedig magyar, szerb és horvát proletá­rok együtt vívták harcukat a tőke el­len. A szolidaritás és a barátság érzései elmélyültek a második világháború éve­iben, amikor népeinket a hitlerista hó­dító sanyargatta, amikor legjobbjaink hősi harcot vívtak a nemzeti felszaba­dulásért, egy új, igazságos társadalmi rendszerért. Történelmi sorsközösségünk az el­múlt 20 esztendőben új tartalommal gazdagodott, mert népeink hozzáláttak annak az évszázados elmaradottságnak a legyőzéséhez, amelyet a népi hata­lom a tőkés múlttól örökölt. Most tehát már nemcsak a közös történelmi küz­delem fűz össze bennünket, hanem a je­len és a jövő is; mindkét ország elin­dult a szocialista társadalom építésé­nek útján, sajátos viszonyainak megfe­lelően munkálkodik a jobb, gazdagabb és kulturáltabb élet megteremtésén f­eladataink és céljaink azonossá­ga a legtartósabb alap arra, hogy gyümölcsözően együtt­mű­ködjünk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt. Az utóbbi években Magyarország és Jugoszlávia között elmélyült a gazdasá­gi együttműködés, amelynek fejleszté­sére együttműködési bizottság alakult. Árucsereforgalmunk évről évre növek­szik. Lehetőségek kínálkoznak a terme­lési kooperáció bővítésére is, elsősor­ban a gépiparban, az energetikai ipar­ban és a népgazdaság más ágaiban. A kapcsolatok bővítésén jelenleg 18 vegyes­bizottság dolgozik, amelyek eredménye­sen kutatják a gyártásmegosztás, a pro­filcsere és az összefogás sok más hasz­nos formájának lehetőségeit. Gazdagodtak politikai és társadalmi kapcsolataink is. Ennek egyik jele: fe­lelős államférfiak többször találkoztak az utóbbi években. Ezek a véleménycse­rék erősítették a kölcsönös bizalmat, hozzájárultak ahhoz, hogy még jobban megismerjük egymást Jól eső érzéssel mondhatjuk, hogy országaink között erősödnek a szocializmust építő népek kapcsolataira jellemző baráti szálak. Egyre eredményesebben segítjük egy­mást nemes céljaink elérésében, a szo­cializmus építésében. Népünk örömmel látja, hogy a ju­goszláv nép a felszabadulás után gyö­keresen átalakította az ország képét. Megingathatatlan akarattal újjáépítette hazáját, majd hozzálátott a szocialista jövő megalapozásához. Megvalósult Ju­goszlávia népeinek egysége, az ország­ nemzetiségei egyenjogúak és közös erő­vel munkálkodnak hazájuk javára. M­agyaroszág és Jugoszlávia ba­rátsága a béke ügyét szolgálja. Külpolitikánk közös vonása az a törekvés, hogy a háború és a háború veszélyével járó erőpolitika szűnjék meg a nemzetközi kapcsola­tokban. Mindkét kormány gyakorlati tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés eszméje. Közös cé­lunk a leszerelés előmozdítása, az im­perializmus, s különösen a nyugatnémet militarizmus fékentartása, a gyarmato­sítás és annak modern változata, a neo­­kolonializmus felszámolása, a népek önrendelkezési jogának biztosítása. Nagyra becsüljük Jugoszlávia erőfeszí­téseit a béke és a népek közötti barát­ság megszilárdítására, a társadalmi ha­ladás meggyorsítására és szilárd meg­győződésünk, hogy összefogásunk jól szolgálja a béke, a haladás és a nem­zeti függetlenség ügyét. Őszintén örülünk, hogy Tito elvtárs és munkatársai magyarországi látogatá­suk során megismerhetik népünk vív­mányait, találkozhatnak a magyar dol­gozókkal és személyesen is tapasztalhat­ják a szomszédos szocialista ország iránti baráti érzelmeinket. Meggyőződé­sünk, hogy a két ország vezetőinek ta­lálkozói gazdagítják és még szorosabb­ra fűzik Magyarország és Jugoszlávia együttműködését népeink a szocializ­mus és a világbéke javára. Szeretettel köszöntjük jugoszláv ven­dégeinket és szívből kívánjuk — érez­zék jól magukat hazánkban. " Tanácskozás a jövő évi tervekről Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Veszprém megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalták a megye 1965-i évi tervjavaslatát, melyet a végrehajtó bizott­ság utasításának megfelelően a szakosztályokkal kö­zösen dolgoztak ki. A tervjavaslat készítése közben figyelembe vették a megyei tanácstagok, illetve a já­rási és városi tanácstagok javaslatait is. A különböző előirányzatok összeállításánál számításba vették a ren­delkezésre álló termelőeszközök és berendezések telje­sítőképességét, a bel- és külföldi igények várható ala­kulását és egyéb fontos tényezőket. A tanácskozáson a tervjavaslatot több hasznos megjegyzéssel, észrevé­tellel egészítették ki. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A minisztertanács csü­törtökön ülést tartott.­­ A nehézipari miniszter jelen­tést tett a magyar-szovjet timföld-alumínium egyez­mény végrehajtásának helyzetéről. A kormány a jelentést megvitatta, tudo­másul vette és határozato­kat hozott arra, hogy a kapcsolódó beruházások elő­készítésére irányuló tevé­kenységet erősíteni és gyorsítani kell; a feladatok végrehajtásában érdekelt szervek munkájának haté­konyabb koordinálására a minisztertanács kormány­­bizottságot nevezett ki, an­nak elnöke a nehézipari mi­niszter. A minisztertanács a föld­művelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter előter­jesztése alapján határozatot hozott arra, milyen támoga­tással segíti elő az állam 1965-ben a termelőszövetke­zetek további fejlődését. A kormány az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján rendeletet hozott az igazságügyi szakértői kér­dés rendezésére. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter a brnói nem­zetközi vásáron vezetésével résztvett kormányküldött­ség útjáról számolt be a kormánynak, amely a be­számolót tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. A minisztertanács ülésén hozott határozat szerint az állam a jövő évben is több­féle támogatással segíti a termelőszövetkezetek to­vábbi fejlődését. Támoga­tást kapnak a szövetkezeti gazdaságok elsősorban a talajjavítási, vízrendezési, rét- és legelőgazdálkodási munkák elvégzéséhez. A rendelkezések előmozdít­ják, hogy a termelőszövet­kezetek minél nagyobb mértékben saját erejüket vessék latba az ilyen mun­káknál. Kedvezményeket kapnak növényvédő szerek vásárlásakor is. Továbbra is érvényben maradnak az eddigi juttatá­sok a közös állatállomány fejlesztése céljából, hason­lóképpen a gépállomási munkadíjak tekintetében is. A határozat kimondja: szükséges, hogy a termelő­­szövetkezetek a jövőben szakembereiket elsősorban a tagok, illetve gyermekeik köréből képezzék. Az arra rászoruló termelőszövetke­zetekben az állam az eddi­ginél nagyobb támogatást nyújt ahhoz, hogy egyete­meken, főiskolákon vagy felsőfokú technikumokban tanulók számára ösztöndí­jat adhassanak.

Next