Napló, 1964. október (Veszprém, 20. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XX évfolyam 230. szám BpjjSffpgSjv 95 tg pgjsSp ’ ggMKttjj 1964. október L MiMmtä&ißk |®fjÍ|j CSÜTÖRTÖK BpgjEiLj^ Ara 60 fülére a** AZ HSZHP VESZPRÉM HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYES TANÁCS LAPJA Növekedett a falusi lakosság vásárlóereje, jelentős a forgalomemelkedés, fejlesztik az üzlethálózatot A megyei tanács vb ülése Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen megtárgyalták a tanácsi vállalatok 1964. évi bér-, munkaügyi és létszámgazdálkodási tapasztalatait, a termelékenység alakulását, majd a földművesszövetkezeti kereskedelem helyzetét, áruforgalmi és hálózatfejlesztési munkáját, különös tekintettel a falusi lakosság ellátására. Foglalkoztak az óvodák és napköziotthonok helyzetével is. A MESZÖV beszámolójában hangsúlyozta: 1960 óta, több olyan jelentős társadalmi változás következett be, ami hatással volt a a földművesszövetkezeti kereskedelemre is, így például megszilárdult a termelőszövetkezeti mozgalom, a gazdasági eredmények javulása következtében növekedett a falusi lakosság vásárlóereje, jelentős mértékű a forgalomentevekedés. A szövetkezeti kereskedelem is fejlődött: szakosították az üzlethálózatot, új kereskedelmi formákat vezettek be. Az 1963 előtti 52 földművesszövetkezet egyesült. Jelenleg megyénkben 27 szövetkezet működik. A szövetkezetek megyénk lakosságának mintegy 60 százalékát látják el áruval, 747 kiskereskedelmi boltban és 324 vendéglátóipari üzletben. A forgalom az elmúlt években állandóan emelkedett. Az emelkedés nagyobb méretű volt, mint az állami üzletekben. Az élelmiszerforgalom növekedésének üteme felülmúlta az össz áruforgalom növekedésének ütemét. Ehhez hozzájárult, hogy a falu önellátása jelentősen csökkent például húsból, kenyérből és lisztből. Különösen élesen mutatkozik ez a kenyér- és lisztfogyasztásnál. A magánörlés 3 év alatt 58 százalékkal csökkent — országos átlagban viszont 34 százalékkal. Mindemellett annak ellenére, hogy a forgalom növekedett, az egy főre eső forgalom elmarad a városi lakosságétól. Cukorkából például az egy főre eső megyei átlag 2,17 kilogramm, a földművesszövetkezeti területen élőké 1,53 kilogramm. Az élelmiszeren belül jelentősen növekedett a zöldség-gyümölcs forgalom is. 1960-ban 6 millió 900 ezer forint, 1963-ban 16 millió 800 ezer forint volt. Az áruellátás javulása eletére azonban néhány cikk vonatkozásában még mindig nem megfelelő az ellátás, így például gyakran hiánycikk a szövetkezeti boltokban a húskonzerv, vaj, töltelékáru, rétesliszt, búzadara. Ugyancsak gyakori a panasz a kenyér és péksütemény ellátásra. Sok községben nem megoldott a tej árusítása. Helyes lenne, ha engedélyeznék a tejgyűjtő csarnoknál a fogyasztási tej kimérését. Hasonló problémák vannak a vegyesiparcikkeknél is. A hitelakció korlátozott, a bolthálózat fejlesztése elmaradt. Az igények pedig falun is évről évre növekednek. A vasműszaki szakmán belül megyénk áruellátása rosszabb az országos átlagnál. A napirend tárgyalása után a végrehajtó bizottság több határozatot hozott az áruellátás javítása és az üzlethálózat fejlesztése érdekében. Tegnap délelőtt tanácsülést tartott az SZMT, melyen részt vett Gál László, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a SZOT titkára is. A fő napirend a balesetvédelem helyzetének megtárgyalása volt. A témáról Simon István, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője tartott részletes beszámolót. Nagyobb súlyt a hiányosságok feltárása kapott, mert a balesetvédelem terén elért eredmények sohasem lehetnek megnyugtatóak. A balesetek megelőzésének egyik hatékony segítője, hogy abból társadalmi ügyet csinálunk. Ezt segítené a munkavédelmi aktívahálózat létrehozása, a munkásvédelmi őrök tevékenysége. Megyénkben 7 ezer munkásvédelmi őr és ezer társadalmi aktíva dolgozik. A kezdeti számszerű eredmények után ez a mozgalom hanyatlani kezdett. Az üzemekben a munkásvédelmi őrök munkáját bizalmatlanul fogadták, hiányos volt a felvilágosító munka. Ennek kiküszöbölésére az SZMT munkásvédelmi őr tapasztalatcseréket rendezett, ahol a részvevők elmondták problémáikat, megbeszélték a szervezési hiányosságokat. A második napirendi pont a társadalombiztosítással foglalkozott. A táppénz kiadás a tavalyi első fél évhez képest 4 millió forinttal növekedett. Az emelkedés oka a létszám és az átlagkereset növekedése. Itt jegyzi meg a beszámoló, hogy a keresőképesség elbírálásában liberalizmus tapasztalható, melynek anyagi kihatásain kívül morális következménye is van. A másik kiemelkedő, hogy a gyógyszerfogyasztás 2,7 millió forinttal nőtt. Ez először feltétlenül a jobb gyógyszerellátást mutatja, de helyt kap benne az indokolatlan gyógyszerkiváltás is, melynek semmiképp sincs jó hatása. A beszámolót vita követte. ( INTÉZET ) A baleset elleni küzdelemtől sosem lehetnek megnyugtatóak az eredmények Ülést tartott a szakszervezetek megyei tanácsa Nem reprezentatív, hanem hathatós segítséget adnak a munkások A X. kerületi Pártbizottság vezetőinek látogatása a sümegi járásban Tegnap a sümegi járásba látogattak a budapesti X. kerületi pártbizottság vezetői, élükön Hévizi István elvtárs, a kerületi pártbizottság első titkárával. Veszprémben a megyei pártbizottságon dr. Bakos István, az MSZMP Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Józsa János, a megyei pártbizottság titkára, és Vándor József, a megyei tanács elnökhelyettese beszélgettek a vendégekkel, akik Kovács Barnának, a megyei pártbizottság munkatársának társaságában még a délelőtt folyamán Sümegre érkeztek. Sümegen Szaniszló János elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatta a X. kerületi pártbizottság vezetőit, a járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről. A vendégek, akik az 59 óta Veszprém megyét patronáló üzemek nevében jöttek, örömmel hallgatták, hogy 5 év alatt gazdaságilag megerősödtek, megszilárdultak a sümegi járás termelőszövetkezetei. Elmondotta többek között Szaniszló elvtárs, hogy két év óta nincs mérleghiányos szövetkezete a sümegi járásnak. A budapesti munkások küldöttei nem reprezentatív látogatásra jöttek, mint ahogy az 5 éves patronálási munkájuk sem névleges, hanem a termelőszövetkezeteket segítő tevékenység. A sümegi járásban több olyan szövetkezet van, amelyek egy-egy kőbányai üzemmel szoros barátságban vannak, azoktól politikai, nemegyszer gazdasági segítséget is kapnak. A kerület és a járás vezetői értékelték az üzemek patronálásának eddigi eredményeit és megegyeztek abban, hogy a jövőben ezt a rendszert fenntartják és a továbbiakban is a sümegi járás közös gazdaságainak segítségére lesznek. Délután a zalaerdődi öszszefogás Termelőszövetkezetbe látogattak, ahol a szövetkezet elnöke, Zámbó László elismeréssel szólt a Medicor Gyár munkásairól, akik hozzásegítették a termelőszövetkezetet a mostani eredményéhez. A szövetkezet ugyanis két évvel ezelőtt még a járás gyenge közös gazdaságaihoz tartozott, azonban rövid idő alatt sikerült olyan eredményeket elérni, hogy a róluk alkotott elképzelés megváltozzék. Tavaly például egyetlen szem gabonát sem tudtak , az államnak átadni, az idén pedig 26 vagonnal átadtak az állami felvásárlási szerveknek. Javult a szövetkezetben a munkaszellem, bizakodóbb a termelőszövetkezet tagsága, jobban magukénak érzik a közös gazdaságot. A szövetkezet elnökének tájékoztatása után hosszas, baráti beszélgetés következett, majd a vendégek a hetyelői üzemegységbe látogattak, ahol elismeréssel szóltak az állattenyésztők hizlalási eredményéről. A vendégek hosszasan beszélgettek a szövetkezet tagjaival. Pápán nyerték az egyik lottó öröklakást A lottó tárgynyeremény legutóbbi húzásán Dernóczi Tiborné pápai lakos a 7 322 413 számú szelvényével Budapesten, a IX. kerület, Frankel Leo utca 72. szám alatt épülő társasházban két szoba, hallos öröklakást nyert. Dernóczinét és családját számosan köszöntötték a nem mindennapi esemény hallatán. 15 éves a VVE és a NEVIKI anak a — nekünk, Veszprém megyeieknek különösen becses — törvénynek, amelyben Népköztársaságunk törvényhozó testülete elhatározta a Veszprémi Vegyipari Egyetem alapítását, 1949/XXII. a száma. A törvény értelmében épp tizenöt esztendővel ezelőtt, 1949 őszén kezdte meg működését az új felsőoktatási intézmény, kezdetben, 1951- ig ugyan nem önállóan, hanem a műszaki egyetem karaként. Az egyetemmel egyidőben létesült megyeszékhelyünk másik büszkesége, a Nehézvegyipari Kutató Intézet — közismert és népszerű rövidítéssel: a NEVIKI. S a két intézménnyel együtt alakult meg — mint a bennük dolgozó szakemberek társadalmiszakmai testülete — a Magyar Kémikusok Egyesülete Veszprém megyei Csoportja. A hármas, tizenötödik „születésnapot” ma, holnap s holnapután jubileumi tudományos ülésszakkal, díszünnepséggel, kiállításokkal ünnepük az említett intézmények, illetve ünnepük, köszöntik őket e napon a tudományos-műszaki világ képviselői, megyénk politikai, társadalmi és kulturális szervei, köszönti a megye és a megyeszékhely egész dolgozó társadalma. Nem így, dióhéjban, a szűkre szabott ünnepi megemlékezés keretében, de kötetekben is atig-alig tudnánk áttekinteni a jubiláló intézmények 15 éves történetét, gazdasági és társadalmi jelentőségüket hazánk életében. Az egyetemnek — amelyen annak idején 107 elsőéves kezdte meg tanulmányait — ma 676 nappali, 235 levelező és 163 esti hallgatója van (ez utóbbiak közé számítva a kétéves szakmérnöki képzésben részvevőket is.) Tizenöt év alatt 981 nappali és több, mint száz esti tagozaton végzett vegyészmérnököt adott az intézmény népgazdaságunknak, a vegyiparnak. Az új épületek, épületszárnyak, az izotóplaboratórium, a pár hete átadott új diákszálló létesítése — megannyi jelentős állomása az egyetem fejlődésének, gazdagodásának. Az épületek és berendezések közel 200 millió forintnyi népgazdasági vagyont testesítenek meg, a majdnem másfélszáz főnyi oktatói kar szaktudása pedig felbecsülhetetlen értékű szellemi tőkét, amely az itt képzett mérnökök gyakorlati munkája révén egész népünk számára búsásan kamatozik. Az oktatáson kívül jelentékeny tudományos kutatás is folyik az egyetemen, amely a legszorosabb kapcsolatban áll ikertestvérével, a NEVIKI-vel. Széleskörűek külföldi kapcsolatai is, erre jellemző, hogy négy külföldi egyetemmel kötött együttműködési szerződést, számtalan társintézménnyel van összeköttetésben. A múlt tanévben mintegy ötven külföldi vendégük volt. Évente körülbelül húszan szereznek itt tudományos minősítést, műszaki doktori címet. NEVIKI, amely annak idején 41 főnyi személyzettel (köztük 16 tudományos munkatárssal) kezdte meg működését , máig, tizenöt év alatt hatalmas, világszerte ismert kutatóintézetté nőtte ki magát. Ma 323-an dolgoznak benne, közük 64 tudományos munkatárs, 47 technikus és 29 laboráns. Tizenöt év alatt módosult az intézet profilja is: a kezdeti szén-, szilikát-, szervetlen kémiai kutatás helyett ma főleg a vegyipari automatizálással, növényvédőszerekkel, az új szerkezeti anyagok korrózióvédelmével, radiológiai és fizikai-kémiai kutatással foglalkoznak. E témák nyilván keveset mondanak a laikus számára, tudnunk kell azonban, hogy mögöttük — akár egy-egy téma mögött is — több millió dollárnyi, gyakran importanyag-megtakarításban mutatkozó népgazdasági haszon rejlik. Szorosan együttműködik az intézet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, továbbá a KGST egyes szakbizottságaival, sőt itt egyes területeken (mint például a növényvédőszerek tekintetében) övé a koordináló szerep: a veszprémi kutatók munkája tehát bizonyos értelemben az egész szocialista tábor népeinek javára is gyümölcsözik. De ismerik őket a tudományos világban mindenütt, Moszkvától Londonig, Európaszerte tartanak előadásokat, kicserélik tapasztalataikat a külföldi tudósokkal. A kutatók közül nem egy az egyetem katedráin is tart előadásokat. Az intézet tevékenysége 80—82 százlékának az ipar, a népgazdaság közvetlenül látja hasznát, mintegy 18—20 százalékos arányban azonban úgynevezett alapkutatással is foglalkoznak, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia megfelelő szerveivel, bizottságaival. Általában elismeréssel mondhatjuk el a kutatóintézetről, hogy itt a mindennapi élet gyakorlatában — ha nem is zökkenők nélkül —, válik valósággá, amit pártunk VIII. kongresszusának határozata a tudományokról és a tudományos kutatómunkáról megállapít: „A szocialista építőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe, a tudomány közvetlen termelőerővé válik.Nagy hatású változást, fejlődést hozott Veszprém életében az egyetem és a kutatóintézet létesítése. A hajdani, elmaradott kisváros — ha lakosságának számát, méreteit tekintve nem is lépett elő a nagyvárosok sorába —, de nagyobb gazdasági, politikai és társadalmi-kulturális jelentőségre, rangra tett szert ezeknek az intézményeknek a révén. Veszprém nevét, hírét — idegenforgalmi érdekességei mellett, illetve jóval azok előtt — elsősorban a most 15 éves intézmények munkásságának tényei, eredményei repítik szét az országba, a világba. Ezért köszönti és övezi őket Veszprém és Veszprém megye népe szeretettel, büszkeséggel és megbecsüléssel fennállásuk tizenötödik évfordulóján, 1A AN