Napló, 1964. november (Veszprém, 20. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

MM. Bova&ber S. Takarékossági Napok M­a kezdődnek MEGYÉNKBEN a Takarékossági Na­pok, amelyek évenkénti megtartását megyénk társa­dalmi szervezetei négy év­vel ezelőtt határozták el­ azért, hogy a takarékosság gondolata és azon belül az egyéni pénztakarékosság társadalmi ügy legyen. En­nek érdekében tevékeny­kednek a párt, a szakszer­vezet, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ szerve­zetei, aktivistái. Az elmúlt években a reál­­jövedelmek emelkedésével együtt gyors ütemben nö­vekedtek a lakosság meg­takarításai­­ és ennek foly­tán a takarékbetétállomány. Veszprém megye lakossági takarékbetétállománya meghaladta a félmilliárd fo­rintot. Ebben az évben kö­zel 150 millió forinttal nö­vekedett a megye lakossá­gának takarékbetétje. Az eredmények azt bi­zonyítják, hogy a takaré­kossági mozgalom, ezen be­lül a Takarékossági Napok erkölcsi hatása gazdasági­lag mérhető eredményre vezetett. Bizalom a párt és a kor­mány politikájában, biza­lom a békében, a jó forint­ban, a megélhetés bizton­ságos voltában — ez a for­rása annak, hogy a takaré­kosság gondolata oly nagy­mértékben terjedt. Az ez évi eredmény ma­gasan túlszárnyalja a ko­rábbi éveket. Ez az ütem­gyorsulás is bizonyítja az emberek szilárd hitét, bi­zalmát. A lakosság mind szélesebb rétegei értették meg, hogy a növekvő igé­nyek kielégítése, a maga­sabb életszínvonal elérése, a tartósabb javak megszer­zése csak takarékos élet­mód révén érhető el. A takarékosság mint esz­me, nem új dolog, az em­berek életében már hagyo­mányai vannak, és immár négy évtizede nemzetkö­zileg, szerte a világon meg­­ünneplik a takarékosság napját. Megyénk több mint fél­milliárd forintnyi lakossá­gi takarékbetétje a kultú­ra magasabb fokát is jelzi. Hiszen a lakás, televízió, gépkocsi, utazások, stb. mind, mind ezekből a meg­takarításokból váltak és válnak valóra, szebbé, kul­turáltabbá téve az embe­rek, a családok életét. A betétállomány erőtel­jes fejlődésének velejárója természetesen annak a ka­matösszegnek az emelkedé­se, amit a lakosság a be­tétbe elhelyezett megtaka­rításai után kap. Ma már megyénkben a lakosság ré­szére több kamatot fizet ki a Takarékpénztár, mint az 1957. évi betétállomány emelkedés. Abból az ösz­­szegből, amit kamat címén kapnak, több mint 150 csa­ládi ház épülhetne fel. A LAKOSSÁGI ta­karékbetétek összetételében az utóbbi években jelentős változások következtek be. A mezőgazdaság szocialista átalakulása után alapve­tően megváltoztak a pa­rasztság takarékosságának a céljai is. Ma már a ter­melőszövetkezeti tagok is az életük kulturáltabbá té­teléért takarékoskodnak. Az üzemi dolgozók körében kialakult — a szakszerveze­tek irányításával — a taka­rékosságnak a kölcsönös se­gítés elvén felépülő formá­ja, a KST-mozgalom. Ez a takarékos emberek kölcsö­nös támogatásának szép megnyilvánulása. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a megtakarítás lehe­tősége nem mindenkor je­lenti azt, hogy az emberek meg is takarítják, vagyis nem költik el a család ke­resetének egy részét. A pénzt sokféleképpen el le­het költeni. Ahhoz, hogy takarékoskodjék egy csa­lád, kell, hogy valami cél­ja legyen. Ha nem volna ilyen, akkor miért tartalé­kolná a pénzét. M­ost is vannak, akik alacsony nyug­díjuk kiegészítésé­re tartalékolnak, vagy csak azért, mert jó dolog, ha van egy kis tartalék, amihez nem kívánnak hoz­zányúlni. Vannak ilyen csa­ládok, de ez a biztonsági tartalékolás mértéktartó, mert a politikai stabilitás, a gazdasági fejlődés terv­­szerűsége biztonságérzettel, a jövőbe vetett bizalommal tölti el az embereket. A takarékoskodók több­sége későbbi elköltésre, va­lamely meghatározott célra takarékoskodik rendszere­sen. Gyűjtenek családi ház­ra, lakásra, bútorra, televí­zióra és még sok egyéb cél­ra. És ha együtt van a pénz, kiveszik a takarékból és elkezdik a gyűjtést újabb terveik megvalósítására. Magunkat csapnánk be, ha csak az eredményeket néznénk és nem vennénk figyelembe, hogy a takaré­koskodó emberek, családok mellett, még sokan van­nak, akik nem ezen az úton járnak. Igaz, Veszprém me­gye takarékos megye. Át­lagosan számítva a csalá­dok több mint 80 százalé­kának van már betétköny­ve és az egy betétkönyvre eső átlagbetét meghaladja a 2500 forintot. Az is igaz vi­szont, hogy még sokan van­nak, akik nem gyakorolják ezt a társadalmilag fontos erényt.­OLITIKAI ÉS GAZ­DASÁGPOLITIKAI céljaink között ve­zető helyen szerepel az élet­­színvonal rendszeres emelé­se. ■ Takarékossági törekvé­sünk ily módon nem arra irányul, hogy az emberek mondjanak le bizonyos anyagi javakról, hanem ar­ra, hogy jövedelmi viszo­nyaiknak megfelelően ta­karékos gazdálkodással úgy növeljék fogyasztásukat, úgy alakítsák ki életstílu­sukat, hogy az az anyagi körülményekkel összhang­ban legyen. Ezért társadal­mi ügy a takarékossági mozgalom és ennek elérése a célja a társadalmi szer­vezetek által szervezett Ta­karékossági Napoknak.­­ NAPLÓ ÍUcáávsigí I Dar­uK av? mm _ Még mindig az alapoknál Lassan beköszönt a tél. Dér­üli már reggelente az épületeket. A csupasz falak sikamlóssá válnak. Nehéz a munka. Különösen az eső­zések idején. Ilyenkor min­denki tető alatt akar dol­gozni. A tízemeletes lakó­háznál azonban minden hi­ába. Az elmúlt két héten megállás nélkül verte az eső az embereket. Hiány­zott fejük felett a födém. Pedig az ütemterv szerint szeptember végére el kel­lett volna készülni a föld­szintnek. Hatvan családnak, majd kétszáz embernek szerez örömet, boldogsá­got a veszprémi torony­­ház, ha időre és jól el­készül. Nos, itt a november, s a földszint sehol. Ismét le­maradásról kell beszámol­ni. Az ütemtervet, amely az átadást május 31-re ígérte, újból módosították. Szeptember 30-ra, bíztató jelek is. Igaz, csak jelek, de talán mégis előbb­re viszik majd az építke­zést. Üzembe lépett az 500 literes betonkeverőgép. Nagyjából elkészültek az egyösszegű utalványok is, amelyek emeletenként je­lölik meg a munkákat, név­re és értékre meghatároz­va. Az építésvezetőség ugyanakkor a jövő héten szocialista szerződést köt a vasszerelőipari részleggel, hogy az épület szerelési munkáit folyamatosan és a kívánt ütemben végezzék. Versenyre lépnek egymás­sal az építő-, kőműves- és ácsbrigádok is. S bár az épület a lemaradás miatt már nem téliesíthető, de a földszinti szerelőmunkák még elkészíthetők. S talán tavaszra a falak is kibúj­nak­ a földből. Csak már lássunk valamit! (andrássy) Legkésőbb november végén — Mi az oka az újabb le­maradásnak? — kérdeztük Magyar István építésvezető­től. — Mindenekelőtt az idő­járás. Az elmúlt hetek ál­landó esőzése megakadá­lyozta, hogy terv szerint haladjunk. A zsaluzást, be­tonozást, szigetelést ilyen időben szinte lehetetlen volt elvégezni. A másik, s talán még nyomósabb in­dok, amit nagyon kevesen látnak, hogy egy ilyen tíz­emeletes toronyház alapo­zása igen hosszas, körülte­kintő munkát igényel. Nem mindegy, hogyan végez­zük el, milyen lesz az alap­ja Veszprém megye első to­­ronyházának. Jellemzés­képpen említem meg, hogy amíg a földszintig terjedő építészeti munkák összege meghaladja a 2 millió fo­rintot, addig a további tíz emelet csak 1,8 millió fo­rintba kerül. Ez is bizo­nyítja, hogy igen sokat kell tennünk, amíg kijutunk a földből. — Jelenleg most hol tar­tanak? — A pince falazást nagy­jából elvégeztük. Most a kazánházi munkáknál tar­tunk. Itt komoly fennaka­dást okoz, hogy az építésze­ti és gépészeti tervek nem egyeznek. Ugyanakkor bi­zonyos statikai eltérések is gátolják munkánkat. A földszint egy része már zsaluzott, így reméljük, hogy legkésőbb november végére végleg kijutunk a földből. Újabb ígéretek Az építésvezető tehát új­ra ígér. De ezeknek az ígéreteknek már nem­ lehet hinni. Augusztusban az Építőipari Főigazgatóság derűlátóan így nyilatko­zott: „Nem látunk késést, s hisszük, hogy az építő­ipari vállalat ütemterv sze­rint fog haladni az építés­sel, azaz augusztus végére elkészül a földszinttel.” Az ígéret nem vált valóra. Persze, azért akadnak 9 Több közérdekű vizsgálatot tartott a népi ellenőrzési bizottság Október 30-án ülést tar­tott a Veszprém megyei Népi­­ Ellenőrzési Bizottság. Az ülésen megtárgyalták az alábbi napirendi pontokat: A minőségellenőrzés ha­tékonysága, valamint a mi­nőség­javításra hozott in­tézkedések, kormányhatá­rozatok végrehajtásának helyzete a Pápai Elekther­­max és a Péti Kőolajipari Vállalatnál. Második napi­rendi pontként a lakossági szolgáltatás kielégítésében résztvevő szervek felké­szültségének és munkájá­nak ellenőrzését, majd ez­után a közforgalmú utak építésének, korszerűsítésé­nek és fenntartásának vizs­gálatát, és az állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok ellenőrzési munkájának tervezését, szervezését és realitását vitatták meg. Kihasz­nálni a jó időt A több hetes eső nagyon hátravetette az őszi mun­kákat. Alig hogy javult az idő, ahol lehetett, megkezd­ték a munkát, így történt ez a zirci járásban is. Hiába, az akarat néha nem elég. A gyulafirátóti határban kapta lencsevég­re fotóriporterünk ezt a képet. Egy kicsit vizesnek látszott, de ki gondolta, hogy ennyire felázott a ha­tár. A segítségre siető trak­tor is bentragadt. (Felső ké­pünk.) A cseszneki vár aljában törik a kukoricát a háztáji földeken. (Balra.) A Veszprémi Állami Gaz­daság Zirc környéki terü­letein a talaj kedvezőbb. A hátralevő szántanivalók elvégzésére munkába áll­tak a gépek. (Lent.) (Fotó: Péterfay)

Next