Napló, 1964. december (Veszprém, 20. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
194. december 1. Többet járni az emberek között Véget ért a taggyűlés. A vezetőség néhány percig még együtt maradt, hogy megválasszák a titkárt. — Ismét Bezselics elvtársat javasolom. — Nekem is az a véleményem, hogy ő legyen a párttitkár. Egyikünknek sincs olyan képzettsége, mint neki. De nagyon kérem, jobban hasznosítsa a tudását, mint eddig. Ne gubódjon be az irodába, hanem járjon az emberek között... Megfelelő módszereket Az Úrkúti Mangánércbányánál nemrégóta van csúcsvezetőség, s az egy alapszervezet helyett négy. Azzal az elgondolással történt ez az „átszervezés”, hogy javul a politikai munka. A csúcsvezetőség még nem találta meg a legmegfelelőbb módszereket. Valahogy úgy értelmezte — mint ahogy az üzem igazgatója is mondotta a taggyűlésen — a csúcsvezetőség dolga a termelés irányítása, az alapszervezeteké pedig a politikai munka. Számításon kívül hagyták azt is, hogy a gazdasági vezetők zöme párttag. A gazdasági munka eredményes. Az úrkúti bányászok eddig még mindig megállták helyüket, megbirkóztak a nehézségekkel. Az 1965. évi tervfeladatok igen nagyok. Teljesítésükhöz nagyobb összefogás, nagyobb megértés kell — rögzítette a beszámoló, de nem szólt arról, hogyan kívánják ezt elérni, kire milyen teendő hárul. A pártszervezet sokat foglalkozik gazdasági kérdésekkel (a múlt évben húsz alkalommal tárgyaltak ilyenekről), de többnyire általánosan. Az elemző munka, a megfelelő következtetések levonása hiányzik, s hiányuk az ezzel kapcsolatos, a■óbb munkát segítő pártpolittkai munka is. A csúcszetőségnek nem sikerült a gazdasági kérdések tárgyalásánál — politikai tartalmat is „hozzáadni”. A legnagyobb baj — és sok hiba forrása —, hogy rendszerint számításon kívül hagyják az embert. Segíteni az embereken A III-as alapszervezet tagjai közül többen kérték kilépésüket a pártból, különböző indokok alapján. A járási pártbizottság hozzájárult a kérelmek teljesítéséhez. De nem került volna erre sor, nem jutottak volna emberek eddig — legalábbis nem mindegyik esetben —, ha a pártszervezet, a csúcsvezetőség másképpen foglalkozik a munkások gondjaival, bajaival. Lehet, hogy azt gondolták, az apróbb dolgok, amivel egy-egy dolgozó hozzájuk fordul, elhanyagolható. A termelés szempontjából eegy egyéni panasz valóban elentéktelennek tűnik, de anak az egy embernek és ■saládjának a nyugalmat, a a közérzetet jelenti. S ha att tapasztalják a dolgozók, hogy nem így fogják fel ezt a vezetők, kialakul bennük a vélemény, hogy nem törődnek a munkással. S ez nem jó. A kilépésüket kérők is említettek eseteket, amelyekből azt a következtetést vonták le, hogy nem törődtek velük. Az okok, amire hivatkoztak, nem új keletűek. Az egyiknek egy évvel ezelőtti ügye felülvizsgálását ígérte a csúcsvezetőség , és hiába várt válaszra, nem kapott sem igent, sem nemet. Azt mondják az emberek, hogy sok esetben meghallgatják panaszukat, kérésüket, sőt meg is ígérik, hogy elintézik, vagy hogy megvizsgálják az ügyet, csak az a baj, hogy az ilyen ígéretet nem mindig váltják valóra. A pillanatnyi könnyebbség kedvéért megígérnek olyant is, amiről eleve tudják, hogy nem lehet teljesíteni. A dolgozók, párttagok, pártonkívüliek egyaránt várják,jobban éreztessék velük, hogy törődnek velük, hogy gondoskodnak róluk, nem felejtik el, ha megígérik egy-egy panaszuk elintézését. Sajnos, a csúcsvezetőség beszámolójából is kifelejtették az embert. A munkáról, a termelésről sok szó esett ebben, de a termelő emberekről kevés. Csupán a pártoktatásnál, az egyéb tanulásnál és a tagdíjfizetésnél emlékeztek meg róluk. Nagyon sokszor és sokat idéztek a kongreszus határozataiból. Ez helyes is. De arról is kellene ilyenkor beszélni, hogy ebből milyen feladatok hárulnak konkrétan az urkútiakra. Helytelen nézet Többen mondják Urkúton: a pártonkívüliek sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint a párttagok. S miből vonják le ezt a következtetést? Abból, hogy a kommunisták nem élvezhetnek előnyöket, hogy a párttagokat nem illeti meg több jog, mint a pártonkívülieket. Ez orkúti megfogalmazásban a következőképpen hangzik: a párttagnak kedvesebb a joga, mint a pártonkívülieknek! Mire alapozzák ezt? Egy alkalommal a minisztérium utasítása alapján a vállalat igazgatója javaslatot kért az üzemrészek vezetőitől azoknak a dolgozóknak a jutalmazására, akik termelő munkájuk alapján arra érdemesek. A részlegvezető a bizalmiaknak ezt már úgy továbbította: a jutalmazásra javasoltak között párttagok ne legyenek. Úgy értelmezte: ha valaki kommunista, bármilyen becsületesen dolgozzék is, jutalmat nem kaphat. Ez az eset igen rossz hatást váltott ki és a pártszervezet nem tartotta elég fontosnak, hogy fellépjen ez ellen és tisztázza az ebből fakadó helytelen nézeteket. Mint ahogy több más elvipolitikai kérdés megértésére sem fordított elég gondot. A csúcsvezetőséget megválasztották. Többen újból is bekerültek a vezetőségbe, a titkár ismét Bezselics Antal elvtárs. Bíznak bennük, újból előlegezik bizalmukat, s a hibák ellenére is az úrkúti kommunisták. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a pártpolitikai munka javítása nem kizárólag a vezetőség ügye, a vezetőség feladata: szükség van a pártszervezet valamennyi tagjának egységes támogatására, valamennyi kommunista munkájára. A párttagok a rég tisztázott, lezárt ügyeket ne vegyék újból és újból elő, mert ezekkel előbbre jutni, bármit is megoldani nem lehet. A vezetőségnek arra van szüksége, hogy a kommunisták egységesen segítsék, ha kell bírálják, javaslataikkal támogassák, hogy a gazdasági munka szervezését szorosan összekapcsolva a politikai nevelő munkával tevékenykedjenek. Együtt a dolgozókkal igaz, a gazdasági feladatokat eddig dicsérendő módon oldották meg az úrkúti bányászok. De a követelmények egyre nagyobbak — s mint az 1965-ös év is példa erre — a gazdasági vezetők nem nélkülözhetik, hogy a műszaki intézkedéseket a pártszervezet jó politikai munkával támassza alá, hogy azért az alapszervezet valamennyi tagja közösen küzdjön. Nem lehet úgy eredményt elérni, hogy a tagság kisebbik részének legyen csak állandó, vagy alkalomszerű pártmegbízatása, hogy ebből kimaradjanak a közvetlenül termelésben dolgozó kommunisták. A politika megvalósítása a munkahelyeken dől el, aszerint, hogy az ott dolgozó emberek százai hogyan dolgoznak. S ezt az úrkúti csúcsvezetőségnek, alap-, szervezetek vezetőségének is jobban figyelembe kell venniük, mint eddig tették. A termelés feltételeinek biztosításához az emberek jó közérzete ugyanúgy hozzátartozik, mint a jó anyagellátás, a jó műszaki feltételek biztosítása. S ha az emberek tudják, hogy gondjaikban — és örömeikben is — velük vannak, velük éreznek a vezetők, a legnagyobb, legnehezebb feladatok megoldására is képesek. Mike Tiborné NAPLÓ Ágyúzták a meddőhegyet Nógrádban A Nógrádi Szénbányászati Tröszt Igazgatóságának felkérésére a honvédség egyik tüzér alakulata két ágyúval és több száz nagy erejű repeszlövedékkel vonult ki a bánya központi meddőürítő telepére, hogy a termelést akadályozó meddőhegyeket szétlőjje, így került sor a tüzérségi beavatkozásra. Az egyik tüzéralakulat vasárnap reggel 8 órakor kezdte ágyúzni a százötvenezer köbméternyi meddőt tartalmazó egyik hegyet. A honvédség történetében és a bányászatban is először fordult elő ilyen együttműködés. A kísérleti jellegű „harci feladatot” a tüzérek megoldották. A tapasztaltak alapján — előreláthatóan műszaki alakulat segítségét is igénybe véve — a közeljövőben még nagyobb hatóerejű lövedékekkel kerül sor a célpontként kijelölt meddőhegyek szétbombázására. Szovjet művesét kapott a pécsi egyetem A Pécsi Orvostudományi Egyetem urológiai klinikája szovjet gyártmányú művesét kapott. A gépet akkor használják, ha a beteg veseműködése valamilyen oknál fogva felmondja a szolgálatot A vese funkcióját helyettesítő gép harmadik az országban, korábban csak a Budapesti és a Szegedi Orvostudományi Egyetemek rendelkeztek hasonló készülékkel. A „művese” Baranyán kívül Somogy, Tolna, Zala és Bács megye betegeinek gyógyulását, illetve életük megmentését szolgálja. Az új gépet egy alkalomal már sikerrel használták. Lesz nyereségrészesedés a tanási iparban! ? Biztató előjelekkel közeleg az év vége a tanácsi iparban nyereségrészesedés szempontjából. A legutóbbi értékelés szerint az ipar egészében öt millió 854 ezer forinttal magasabb a nyereség a tervezettnél. Legjobb a helyzet a Tanácsi Talajerőgazdálkodási Vál-lalatnál, ahol kétmillió 154 ezer, a Vasipari Szolgáltató Vállalatnál egymillió 445 ezer, a Szigeti József Faárugyárnál egymillió 309 ezer forinttal több a nyereség a tervezettnél. Túl a lyegytíratáron Bemutatjuk Pest megyét 1967-ben már teljes kapacitással termel majd a százhalombattai hőerőmű. A gépesítés nagyfokú, az elsők között áll Európában: a 000 megawatt előállítását hatszázan biztosítják. Pest megye szántóterületének mintegy 40 százaléka homok. A szőlő, a különböző gyümölcsféleségek és a konyhakerti növények díszlenek itt legjobban. Az évek óta nagy lendülettel folyó telepítéshez a termelőszövetkezetek maguk gyökereztetik a szőlőveszszőt. A Dunai Cement- és Mészmű már ontja a cementet. Annyit ad évente, mint az ország többi cementgyára együttvéve. a n Új vezetőséget választanak a szakszervezeti alapszervek szakszervezetek alapszabálya értelmében kétévenként újra kell választani az alapszervezetek vezetőségeit a bizalmiaktól a vállalati szakszervezeti bizottságokig. A vezetőségválasztó taggyűléseket 1965 január 1-e és február 23-a között kell megtartani. Ez alól kivétel az építőipar, ahol a téli idényjellegre való tekintettel március 31-ig tartják meg a taggyűléseket. A taggyűléseken és küldöttértekezleteken a szakszervezeti vezetőségek beszámolnak a végzett munkáról, számot adnak arról, hogyan hajtották végre a dolgozók érdekében hozott határozatokat, a szakszervezetek XX. kongresszusának határozatát és saját munkaprogramjukat. Továbbá hogyan képviselték érdekeiket, hogyan oldották meg azokat a kérdéseket, amelyekkel a dolgozók hozzájuk fordultak. A beszámolók foglalkoznak az alapszervezet, az üzem előtt álló feladatokkal is. A szakszervezeti számvizsgáló bizottságok külön jelentései értékelik a szervezet gazdálkodását, anyagi helyzetét, ismertetik az ellenőrzések tapasztalatait. Végül a vezetőségválasztó taggyűlések, küldöttértekezletek határozatokat hoznak, amelyben összefoglalják a vezetőség és a tagság előtt álló további feladatokat. A választásokra az előkészületek megyénkben is megkezdődtek. SZMT elnökségi ülésen, megyei titkári értekezleten ismertettük a SZOT határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A szakmák megyebizottsági üléseken, stb. titkári értekezleteken ismertették a határozatot és a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A cél az, hogy politikailag szilárd, irányításra alkalmas, munkaképes vezetőtestületeket válaszanak, akik iránt a dolgozók bizalommal vannak és akik képesek lesznek a megnövekedett feladatok ellátására. A szakszervezeti munkába fokozottabban bevonják majd a mozgalomban résztvevő nőket és fiatalokat. A választásokon messzemenően biztosítják, hogy a vezetők személyének kijelölésében az illető munkahely dolgozóinak, szakszervezeti tagságának akarata, véleménye teljes mértékben érvényesüljön. A választási előkészítő munka során el kell érni, hogy általános fellendülés következzen be azalapszervezetek munkájában. Fel kell használni ezt a munkát az 1964. évi termelési tervek gazdaságosabb teljesítésének végzésére, hazánk felszabadulása 20. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére és a dolgozókkal való kapcsolat további mélyítésére. Benes János Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára.