Napló, 1965. június (Veszprém, 21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
* V.*! ^ f IMS. Malus L Veszprémbe látogatott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttsége Hattagú csehszlovák pártküldöttség látogatott tegnap Veszprémbe. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének a vezetője Józef Havtin elvtárs, a Központi Bizottság tudományos és közoktatási osztályvezetője. A pártküldöttséget a megyei és a városi párt-végrehajtó bizottság képviselői fogadták a megyei pártbizottságon. Délelőtt hivatalos látogatást tettek a Veszprémi Vegyipari Egyetemen, délután pedig a 306-os MVM Iparitanuló Intézetben és a Kállay Éva leánygimnáziumban tanácskoztak az oktatási reform- és a középiskolai szakoktatás eredményeiről éstapasztalatairól. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségét elkísérte útján Kiss János elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja, a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának a vezetője, és Menyhárt Andrásné, a városi pártbizottság osztályvezetője. Képünkön: A csehszlovák pártküldött a megyei pártbizottságon a tájékoztatót hallgatja. (Fotó: Péterfay E.) Dicséret a BNV-n Mint már korábban hírt adtunk, a BNV-n kapták meg az „Év legszebb terméke” címet Markovics Lászlóné és Percei Károlyné textíliái. Rajtuk kívül még a Pápai Textilgyárból megosztott díjat kapott egy festettlen bútorhuzat terveiért Lucza Lajos is. Miniszeri dicséretben részesítették Németh Magda pohárszériáját (Ajkai Üveggyár) és Hanzély Jenő Lovas lány című kisplasztikáját (Herendi Porcelángyár). NAPLÓ „Külön fényt adott az ünnepségeknek a felszabadulás 20. évfordulója • • .té Csaknem háromezren nézték meg a Helikoni Ünnepségek befejező műsorát Vasárnap délután Keszthely szabadtéri színpadáról kihirdették az eredményeket. A 92 középiskola és a 14 ipari tanuló intézet küldöttsége — 4000 tanuló és 300 kísérő tanár .— az előző napok művészi élményeivel gazdagodva, a barátságot még mélyebbre, bensőségesebbre fűzve hallgatta meg a döntéseket. Nem jutott hely mindenkinek. Sokan a kerítésen kívül rekedve küldték a tapsokat. A pécsi, a győri, a nagykanizsai, zalaegerszegi tanulók valóságos sortűzet rendeztek a tapsokból. Nagy volt a sikerük az idén először szereplő iparitanuló intézetek növendékeinek is: örömmámor csapott magasra a keszthelyi gesztenyefák alól. Helikon lángjának fényénél a mi megyénk ifjúságának is boldog egybeölelkezését láttuk. Eredmények Voltak a lelkesedésre. Már a pályázatok eredményeinek kihirdetésekor éreztük, hogy Veszprém megye iskolái komolyan készültek a Helikonra. Beküldött verseikért ezüstfokozatot kaptak: Andriszek Ferenc, Szokoly Tamás (Veszprém), Mesterházi Márta (Keszthely), bronzot Tavaszi Zoltán és Schmidt János (Keszthely), Hering Vilmos, Kovács Tibor és Lökös Gyula veszprémi tanulók. Megszületett az aranyfokozat is! Bácskai Mária, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulója kapta novellájáért. Ezüstöt ugyanennek a gimnáziumnak tanulója Vágvölgyi László, és Höllósi Erzsébet, a veszprémi Vegyipari Technikum tanulója kapott.. A bronzot Pauer György, Remény Győző, Gombkötő István veszprémi tanulók és a várpalotai Fekete György érdemeltékmeg. Irodalmi riportot ■ is jókat írtak a mifiataljaink. Igaz, nem most csak bronzértékűt: Khol Zsuzsa (Várpalota), Kemenes Ágnes, Szokoly Tamás (Veszprém) és Kriváchy Péter (Keszthely) személyében. Aranyfokozatunk is akadt a pályázatok között. A néprajzi pályázók között Simon Judit, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanulója érte el. Ezüstöt Szakál Adorján szerzett, a Lovassyból. A helytörténeti pályázatban ezüstre Bolky László (Várpalota), Solymosi Ferenc, Mészáros Ildikó, Vándorfi Győző (Veszprém), bronzot , Lecitusz László, Kugler Katalin, Róth Mária, Kislaki Ilona, Mihácsi István’, Bogár Gyula, Firnácz István és Ratatics István (Veszprém) tehetségéből tellett:nakat. Ezutan mutatkoztak be legjobb műsorszámaiktól az aranyfokozatos tanulók és együttesek. ■’ Szakértők a nézőtéren Kodály Zoltán ”és felesége társaságában az ünnepségek rendezőivel, a helyi culturális élet vezetőivel, a pedagógusokkal együttaz. egyes művészeti ágakban’ sikeresen, szépen szereplő fiatalok kívánták a dobogóra kerülteknek a sikert. ■ A versmondásban aranyi fokozatos keszthelyi, Zsidó Sárinak, Sándor Anikó, Csuíkás Béla, Hencz Ághica, Szokoly Tamás, Sátori Ágnes, Papp Katalin, Angyal Erzsébet, Vágvölgyi László, Tuza Ágnes, Édl Mária, Varga Anna valamennyien, ezüsttel vagy bronzzal díjazott megyei versmondónk és a keszthelyi, Vajda János ■ Gimnázium aranyfokozatos, a veszprémi Lovassy László Gimnázium ezüstfalközat ésirodalmi színpadának tagsága drukkolt. : Az énekes szólisták ’ és kisegyüttesek műsorát a mi sikerrel szereplő diákjaink: veszprémiek, keszthelyiek, hévíziek, pápaiak, várpalotaiak,’ ajkaiak stb. ■ is nagy figyelemmel kísérték. ■ Vetélytársaik játékából sok, hasznos tapasztalatot szerezve. " Ott volt Kovács Tünde és Hollós Cecilia is, akik ezüstöt fújtak ki hangszerükből. A siker nem maradt ".eL - A pedagógusok és az ünnepség rendezőinek fáradozása meghozta gyümölcsét a Dunántúl tanulóinak maradandó élményt nyújtott a találkozó. Ismerkedtek egymással, megbarátkozva készülnek fel a következő helikonra. Cserhát József Dobogon az aranyfokozatos produkciók Vasárnap,, a záróest helyettese, a megyei KISZ létében az aranyfokozatot VB tagja, Farkas Jenő, a elért szólisták ’’és", csoportok Keszthelyi Városi Pártbiműsorából állították össze záttság első titkára. A megaz ünnepi műsort a rende- jelenteket — köztük a közök. Megjelent és ünnepi zönség soraiban Kodály beszédet mondott az ünnep- Zoltán Kossuth-díjas zeneségen Lugossy Jenő műve- szerzőnket, a Helikoni Bjlődésügyi miniszterhelybizottság elnökeként Herczeg tes; jelen volt Biró István,’ Ferenc, a KISZ Veszprém az MSZMP Veszprém me-negyei Bizottságának ügyei bizottsága PTO-nak kara üdvözölte, majd Venvezetője, Nádor György, a czél János, a KISZ Veszp- KISZ KB középiskolai és rém megyei Bizottságának szakmunkástanuló osztálya első titkára átadta , a színiak vezetője, Baski Sándor, vonalversenyben aranyfpa megyei tanács elnökiekozatot elérteknek a jutár- Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerzőnk, aki Pannónia éneklő ifjúsága felett a fővédnökséget vallatta, ifjú rajongóinak körében dedikál. Hollós Cecilia, a veszprémi Kállai Éva Gimnázium tanulója fuvolázik. Ezüstfokozatot kapott. Megszólal a középiskolák és ipari tanuló , intézetek ezer tagú egyesített énekkara. Ez a produkció az „Éneklő ifjúság” napjának legnagyobb eseménye volt. Elméleti és metszőolló Az agronómusunk jó szakember. ■ Nagy tudású. Az Alföldről került hozzánk, és a szőlészettel közelebbről csak itt ismerkedett meg, nálunk. A munkát jól irányította, jól szervezte. Nem is volt semmi zökkenő, hisz, gyakorlott szakmunkások dolgoznak a szőlőben, akik értik a mesterségüket, megtanulták már gyerekkorukban. Mint ahogy én is megtanultam,, és ahogy láttam, úgy csináltam éveken, évtizedeken át. Szóval nem volt fennakadás egy pillanatig sem, csak nemrég, hogy 70 hold ,,kordonos"szőlőt telepítettünk. A metszésnél is új eljárást kellett alkalmaznunk. Pe, hogyan? Ezt senki sem tanulta,senki sem látta. — Holnap azonban már eszerint kell dolgozni — mondtuk egyik este a brigádvezetőknek. Te vagy a párttitkár...! — Csináljuk, csak mondják meg, hogyan — szólt egyik is, másik is. — Majd jön a járástól szakember, aki megmutatja. Holnap itt lesz... -t- Tíz,óra, mire ideér a busz. Nem várhatunk addig... — Hát akkor — szóltam volna, de félbeszakítottak. — Neked tudnod kell! Te vagy a párttitkár. Kijössz velünk — és megmutatod... — Jól van — mondtam, mert mit szólhattam volna erre? De nem sokat aludtam azon az éjszakán. Nemcsak azért, mert a szakkönyvet forgattam, és megpróbáltam feleleveníteni, magamban, amit Keszthelyen, a kétévesmezőgazdasági szakiskolán, tanultam erről, meg amit beszélgettünk szakemberekkel. .. Szóval elméletileg már tudtam, hogyan kell metszeni a szőlőt a kordon-rendszerű művelésnél.. Csak a gyakorlatban... Mosolyogtam is, mert eddig mindig arra voltam büszke, hogy én gyakorlati ember vagyok... Hét órakor kezdtük, de már háromnegyed hétkor ,ott volt mindenki. Éreztem — vagy talán csak képzelődtem? —, hogy mindenki azt figyeli, lássuk csak, mit tud a párttitkár... Lámpalázasan, mint a színész a premier előtt, fogtam a kezembe a metszőollót: — Én így képzelem... — mutattam, s aszerint dolgoztak, amíg megérkezett a járástól a szőlészeti előadó. Megnézte, s megkérdezte: — Ki mondta, hogy így kell? Elakadt a lélegzetem. Hát most jól leégek! Biztosan nem így kellene. — Én — mondtam nagyon csendesen. — Jól van, nagyszerű! Elismerés még soha ilyen jól nem esett. És megmutattam az egyik fiatal agronómusnak is. Ez a fiatal ember akkoriban került ki a technikumból. Nagyon szabatosan el tudta mondani, hogyan kell metszeni, — de hogy miként kell csinálni — fogalma sem volt róla. Nem mondta, de észrevettem, valami nincs rendben, mert a fiatalembernem mer odamenni egyik munkacsapathoz sem. Fél, hogy zavarba hozzák. Az agronómus jól vizsgázott . — Gyere csak! — szóltam neki egyik nap, s a pince mellé vittem. Kihúztam két rossz tőkét. Az egyiken megmutattam a metszést — úgy, ahogy a könyv „mondja”. A másikat pedig a fiú kezébe adtam. — Ne félj! Csak bátran... így. Látod, hogy megy ez... — Most pedig menj az idősebbek brigádjához. A legöregebb embertől kérd el az ollót, s aztán állj neki. Mutasd meg, hogy mit tudsz... Két-három hét múlva megint csak szóltam a fiúnak Elküldtem a „legokosabb” csapathoz. Meghagytam, hogy a legjobb szakmunkás kezéből vegye ki a metszőszerszámot. Ott is jól vizsgázott Molnár Géza, a szentantalfai tsz párttitkára mesélte a történetet egy ideológiai konferencián, ahol arról volt szó, hogy az elmélet és a gyakorlat egymástól ■elválaszthatatlan. MIKE TIBORNÉ ai---isa