Napló, 1965. szeptember (Veszprém, 21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

a­m­ a Thant ENSZ-főtitkár befejezte Pa­kisztánban és Indiában folytatott békél­tető tárgyalásait és szerdán Új Delhiből repülőgépen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkozatot tett közzé, amelyből közvetlenül kitűnik, hogy tár­gyalásai eredménytelenek maradtak. Szerda hajnalra ígérték annak bejelentését, mit vá­laszolt India és Pakisztán U Thant ENSZ-főtitkár tűz­­szüneti javaslatára. Szerda reggelig azonban ilyen jel­zés nem érkezett, mindösz­­sze azt jelentették be — általános meglepetésre —, hogy az indiai—pakisztáni fegyveres konfliktus elsi­mítása érdekében fáradozó U Thant már szerdán, ma­gyar idő szerint tíz órakor, útnak indul Új Delhiből New York felé. Korábban a hírügynökségek arról tá­jékoztattak, hogy U Thant csütörtökig marad Új Del­hiben és aztán esetleg Moszkván át utazik el, s egyesek arról is tudni vél­ték, hogy U Thant mégegy­­szer útba ejti Rawalpindit. Mint a pakisztáni rádió jelenti, Ajub Khán elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Egyebek között ki­jelentette, hogy ha India és Pakisztán között tűzszünet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltételeként Ajub Khán ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai- ázsiai ENSZ-erők vonul­janak Kasmírba az ellen­ségeskedések megszűnése után, s ellenőrizzék a nép­szavazást Kasmír jövőjéről. Ajub Khán szerint ugyan­is csak népszavazás ren­dezheti egyszer s minden­korra a kasmíri kérdést. f Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozatából kitűnik, hogy az ENSZ főtitkára tárgyalásairól, s a tűzszüneti felhívásra adott indiai és pakisztáni vá­laszról érdemi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács számára készítendő jelentésében tesz. A tűzszünet sorsa­­ teljesen bizonytalan ! U Thant elutazott Indiából Ajub Khán népszavazást sürget Kasmírban U Thant nyilatkozata Sialkot város bazárnegyede egy bombatámadás után. . _ | (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Világ proletárjai, egyesüljetek m . évfolyam 218. szám CSÜTÖRTÖK 1965. szeptember 16. Ara 00 fillérNAPLÓ AZ HSZHP VESZPRÉM HEGYES BIZOTTSÁGJA ÉS A HEGYES TAKÁCS LAPJA Péten nem lehet lemaradni! Az épülő új üzem látképe. (Képriportunk a 3. oldalon) Tőzegkészleteink végesek Folytatta munkáját a IX. Nemzetközi Lápkongresszus Kifogástalan a szervezés — ez az általános vélemé­nye a lápkongresszus mint­egy háromszáz külföldi vendégének. A napirend a hivatalos tanácskozásokon és bemutatókon kívül bő­ven biztosít időt arra is, hogy a résztvevők kedvük szerint a várossal, Keszt­hellyel vagy a Balatonnal ismerkedhessenek. A rendezőbizottság a tu­dományos programon kívül társasági programot is szer­vezett. Ennek keretében sétahajózáson, tapolcai, sü­megi kiránduláson vettek részt azok, akiket érdekelt a környék is. Kedden a Balatonboglári Állami Gazdaságba szállí­tották ki a főiskola autó­buszai a vendégeket. A gazdaság impozáns méretű barackosának és szőlőisko­lájának megtekintésén kí­vül gyümölcs- és borkósto­lót tartottak és a balatoni borok, de a gyümölcsök is osztatlan sikert arattak. A. Kroigaard, a dán me­zőtársaság elnöke, aki elő­ször jár Magyarországon, nem győz csodálkozni a vi­dék szépségén és a magya­rok rendkívüli vendégsze­retetén. — Persze nem ez a legfontosabb — mondja, ha­nem a kongresszus tudo­mányos munkája. A. Kroi­gaard az előző években a Nemzetközi Lapkutató Tár­saság dublini és leningrádi kongresszusán is részt vett, de véleménye szerint a részvevők és az elhangzott előadások nagy számát, a témák sokrétűségét tekint­ve a keszthelyi kongresszus nagyobb méretű és jelen­tősebb az eddigi kongresz­­szusoknál. Szerdán az Agrártudo­mányi Főiskola dísztermé­ben a harmadik ülésszak keretében a számunkra leg­fontosabb témáról folytak az előadások és viták. A láp és a tőzeg mezőgazdasá­gi hasznosítása szerepelt napirenden. Dr. Bélák Sándor, a fő­iskola rektorhelyettese elő­adásában beszámolt arról, hogy Magyarországon mind­össze 100 ezer hektárnyi lápterület van és ez a terü­let szinte kizárólagosan a mészben gazdag síklápok csoportjába tartozik. Min­dennemű hasznosításra ki­válóan alkalmas. A második világháborút megelőző időszakban tápte­rületeinken nem folyt meg­felelő művelés, a vízrende­zést sem sikerült megolda­ni, ezért nagy tőzegterüle­tek elpusztultak. A szervezett kutatás csak a felszabadulás után indult meg. Az első fontos fel­adat a lápterületek vízren­dezése volt. A tőzeg kiter­melése előtt és után a láp­területeken elsősorban gyepgazdálkodást kell foly­tatnunk. A tőzeg kiválóan felhasználható a gyengébb minőségi talajok javítására is. Az emberiség tőzeg­­készletei nagyon végesek, ezért kötelességünk a tő­zeggel a legnagyobb körül­tekintéssel gazdálkodni — hangsúlyozta előadásában dr. Belák Sándor. A délelőtti előadások után a részvevők egyik csoportja megtekintette a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola újmajori lápkísér­leteit, egy másik csoport pedig a vindornyaszőllősi tőzegbányába látogatott el. A csütörtöki programban a tőzegiparral kapcsolatos előadások, referátumok hangzottak el, délután pe­dig ünnepélyesen megnyi­tották a Balaton Múzeum­ban a Magyar ősz című ki­állítást, majd Hévízfürdőre látogattak el a kongresszus részvevői. A nagyszabású tudomá­nyos tanácskozás keszthelyi programja tegnap befeje­ződött, ma Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeum ro­mán termében összesítik a kongresszus eredményeit. Részesedés a társadalom támogatásából Intézkedés az árvíz okozta ingallankárok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetéséről Országszerte ezekben a napokban döntenek az ár-, illetve a belvíz következté­ben megrongálódott, tönk­rement ingatlanok helyre­­állításához nyújtott segé­lyek összegéről. A helyi társadalmi bizottságok min­denütt gondosan mérlege­lik a kérelmeket. Azoknak a károsultak­nak, akiknek ingatlanát rövid időn belül másod­szor sújtotta az ár-, illet­ve belvíz, s emiatt je­lenleg is tartozásuk van az Országos Takarék­­pénztárnál, általában fel­emelt segélyt állapítanak meg. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a megron­gálódott, tönkrement lakó­épületek tulajdonosai csa­ládonként a helyreállítás, illetve újjáépítés költségei­nek 50 százalékáig, legfel­jebb 50 000 forintig, része­sedhetnek a társadalom tá­­mogatásába. Kivételes esetekben azon­ban — és ezek közé tar­tozik a korábbi árvízkár miatti kölcsöntartozás — a segély összege ennél magasabb is lehet, s el­érheti a költségek 80 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénz­tár járási fiókjainak köz­vetítésével bocsátják a ká­rosultak rendelkezésére. Ha a megrongálódott, vagy tönkrement épület tulaj­donosa, — illetve egyes ese­tekben bérlője, — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár hely­reállításához, akkor tarto­zásából vonják le a társa­dalmi hozzájárulás össze­gét. Ha viszont saját erőből fedezi a költségeket, az Országos Takarékpénztár járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a mun­kálatok befejezése után, a községi tanács végrehaj­tó bizottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utalják ki a­ segélyt. Végül azokban az esetek­ben, amikor a helyreállí­tást állami kölcsön nélkül, a segély felhasználával kívánják megkezdeni, az OTP járási fiókja az elvég­zett munkálatok arányá­ban fizeti ki a társadalom hozzájárulását. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a helyreál­lítás megkezdése előtt 10 000 forintig terjedő előleget adjanak a káro­sultaknak a segélyből. Ilyen esetben azonban a megrongálódott ingatlan tu­lajdonosának, illetve bér­lőjének írásbeli kötelezett­séget kell vállalnia, hogy meghatározott időn belül befejezi a munkálatokat, és ezt a községi tanács vég­rehajtó bizottsága elnöké­nek igazolásával is bizo­nyítja. " Jugoszláv jogászküldöttség látogatása megyénkben A dr. Franc Hocevar Jugoszlávia legfőbb ügyésze vezetésével hazánkban tartózkodó jugoszláv jogász­­küldöttség tegnap egész napos látogatást tett me­gyénkben. Vendégeinket a Magyar Jogász Szövetség Veszprém megyei szervezete nevében dr. Péntek Ká­roly megyei főügyész és dr. Kiss Ernő, a Veszprémi Járásbíróság elnöke fogadták, majd a küldöttség meg­tekintette a Herendi Porcelángyárat. A jugoszláv vendégek tiszteletére fogadást adott Pap János elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első tit­kára és dr. Bodogán János elvtárs, a Veszprém, me­gyei Tanács vb elnöke.

Next