Napló, 1965. szeptember (Veszprém, 21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-16 / 218. szám
am a Thant ENSZ-főtitkár befejezte Pakisztánban és Indiában folytatott békéltető tárgyalásait és szerdán Új Delhiből repülőgépen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkozatot tett közzé, amelyből közvetlenül kitűnik, hogy tárgyalásai eredménytelenek maradtak. Szerda hajnalra ígérték annak bejelentését, mit válaszolt India és Pakisztán U Thant ENSZ-főtitkár tűzszüneti javaslatára. Szerda reggelig azonban ilyen jelzés nem érkezett, mindöszsze azt jelentették be — általános meglepetésre —, hogy az indiai—pakisztáni fegyveres konfliktus elsimítása érdekében fáradozó U Thant már szerdán, magyar idő szerint tíz órakor, útnak indul Új Delhiből New York felé. Korábban a hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy U Thant csütörtökig marad Új Delhiben és aztán esetleg Moszkván át utazik el, s egyesek arról is tudni vélték, hogy U Thant mégegyszer útba ejti Rawalpindit. Mint a pakisztáni rádió jelenti, Ajub Khán elnök szerdán sajtóértekezletet tartott. Egyebek között kijelentette, hogy ha India és Pakisztán között tűzszünet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltételeként Ajub Khán ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai- ázsiai ENSZ-erők vonuljanak Kasmírba az ellenségeskedések megszűnése után, s ellenőrizzék a népszavazást Kasmír jövőjéről. Ajub Khán szerint ugyanis csak népszavazás rendezheti egyszer s mindenkorra a kasmíri kérdést. f Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozatából kitűnik, hogy az ENSZ főtitkára tárgyalásairól, s a tűzszüneti felhívásra adott indiai és pakisztáni válaszról érdemi nyilatkozatot majd csak a Biztonsági Tanács számára készítendő jelentésében tesz. A tűzszünet sorsa teljesen bizonytalan ! U Thant elutazott Indiából Ajub Khán népszavazást sürget Kasmírban U Thant nyilatkozata Sialkot város bazárnegyede egy bombatámadás után. . _ | (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Világ proletárjai, egyesüljetek m . évfolyam 218. szám CSÜTÖRTÖK 1965. szeptember 16. Ara 00 fillérNAPLÓ AZ HSZHP VESZPRÉM HEGYES BIZOTTSÁGJA ÉS A HEGYES TAKÁCS LAPJA Péten nem lehet lemaradni! Az épülő új üzem látképe. (Képriportunk a 3. oldalon) Tőzegkészleteink végesek Folytatta munkáját a IX. Nemzetközi Lápkongresszus Kifogástalan a szervezés — ez az általános véleménye a lápkongresszus mintegy háromszáz külföldi vendégének. A napirend a hivatalos tanácskozásokon és bemutatókon kívül bőven biztosít időt arra is, hogy a résztvevők kedvük szerint a várossal, Keszthellyel vagy a Balatonnal ismerkedhessenek. A rendezőbizottság a tudományos programon kívül társasági programot is szervezett. Ennek keretében sétahajózáson, tapolcai, sümegi kiránduláson vettek részt azok, akiket érdekelt a környék is. Kedden a Balatonboglári Állami Gazdaságba szállították ki a főiskola autóbuszai a vendégeket. A gazdaság impozáns méretű barackosának és szőlőiskolájának megtekintésén kívül gyümölcs- és borkóstolót tartottak és a balatoni borok, de a gyümölcsök is osztatlan sikert arattak. A. Kroigaard, a dán mezőtársaság elnöke, aki először jár Magyarországon, nem győz csodálkozni a vidék szépségén és a magyarok rendkívüli vendégszeretetén. — Persze nem ez a legfontosabb — mondja, hanem a kongresszus tudományos munkája. A. Kroigaard az előző években a Nemzetközi Lapkutató Társaság dublini és leningrádi kongresszusán is részt vett, de véleménye szerint a részvevők és az elhangzott előadások nagy számát, a témák sokrétűségét tekintve a keszthelyi kongresszus nagyobb méretű és jelentősebb az eddigi kongreszszusoknál. Szerdán az Agrártudományi Főiskola dísztermében a harmadik ülésszak keretében a számunkra legfontosabb témáról folytak az előadások és viták. A láp és a tőzeg mezőgazdasági hasznosítása szerepelt napirenden. Dr. Bélák Sándor, a főiskola rektorhelyettese előadásában beszámolt arról, hogy Magyarországon mindössze 100 ezer hektárnyi lápterület van és ez a terület szinte kizárólagosan a mészben gazdag síklápok csoportjába tartozik. Mindennemű hasznosításra kiválóan alkalmas. A második világháborút megelőző időszakban tápterületeinken nem folyt megfelelő művelés, a vízrendezést sem sikerült megoldani, ezért nagy tőzegterületek elpusztultak. A szervezett kutatás csak a felszabadulás után indult meg. Az első fontos feladat a lápterületek vízrendezése volt. A tőzeg kitermelése előtt és után a lápterületeken elsősorban gyepgazdálkodást kell folytatnunk. A tőzeg kiválóan felhasználható a gyengébb minőségi talajok javítására is. Az emberiség tőzegkészletei nagyon végesek, ezért kötelességünk a tőzeggel a legnagyobb körültekintéssel gazdálkodni — hangsúlyozta előadásában dr. Belák Sándor. A délelőtti előadások után a részvevők egyik csoportja megtekintette a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola újmajori lápkísérleteit, egy másik csoport pedig a vindornyaszőllősi tőzegbányába látogatott el. A csütörtöki programban a tőzegiparral kapcsolatos előadások, referátumok hangzottak el, délután pedig ünnepélyesen megnyitották a Balaton Múzeumban a Magyar ősz című kiállítást, majd Hévízfürdőre látogattak el a kongresszus részvevői. A nagyszabású tudományos tanácskozás keszthelyi programja tegnap befejeződött, ma Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeum román termében összesítik a kongresszus eredményeit. Részesedés a társadalom támogatásából Intézkedés az árvíz okozta ingallankárok helyreállításához nyújtott segélyek kifizetéséről Országszerte ezekben a napokban döntenek az ár-, illetve a belvíz következtében megrongálódott, tönkrement ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek összegéről. A helyi társadalmi bizottságok mindenütt gondosan mérlegelik a kérelmeket. Azoknak a károsultaknak, akiknek ingatlanát rövid időn belül másodszor sújtotta az ár-, illetve belvíz, s emiatt jelenleg is tartozásuk van az Országos Takarékpénztárnál, általában felemelt segélyt állapítanak meg. A rendelkezések ugyanis kimondják, hogy a megrongálódott, tönkrement lakóépületek tulajdonosai családonként a helyreállítás, illetve újjáépítés költségeinek 50 százalékáig, legfeljebb 50 000 forintig, részesedhetnek a társadalom támogatásába. Kivételes esetekben azonban — és ezek közé tartozik a korábbi árvízkár miatti kölcsöntartozás — a segély összege ennél magasabb is lehet, s elérheti a költségek 80 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénztár járási fiókjainak közvetítésével bocsátják a károsultak rendelkezésére. Ha a megrongálódott, vagy tönkrement épület tulajdonosa, — illetve egyes esetekben bérlője, — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár helyreállításához, akkor tartozásából vonják le a társadalmi hozzájárulás összegét. Ha viszont saját erőből fedezi a költségeket, az Országos Takarékpénztár járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a munkálatok befejezése után, a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utalják ki a segélyt. Végül azokban az esetekben, amikor a helyreállítást állami kölcsön nélkül, a segély felhasználával kívánják megkezdeni, az OTP járási fiókja az elvégzett munkálatok arányában fizeti ki a társadalom hozzájárulását. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a helyreállítás megkezdése előtt 10 000 forintig terjedő előleget adjanak a károsultaknak a segélyből. Ilyen esetben azonban a megrongálódott ingatlan tulajdonosának, illetve bérlőjének írásbeli kötelezettséget kell vállalnia, hogy meghatározott időn belül befejezi a munkálatokat, és ezt a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökének igazolásával is bizonyítja. " Jugoszláv jogászküldöttség látogatása megyénkben A dr. Franc Hocevar Jugoszlávia legfőbb ügyésze vezetésével hazánkban tartózkodó jugoszláv jogászküldöttség tegnap egész napos látogatást tett megyénkben. Vendégeinket a Magyar Jogász Szövetség Veszprém megyei szervezete nevében dr. Péntek Károly megyei főügyész és dr. Kiss Ernő, a Veszprémi Járásbíróság elnöke fogadták, majd a küldöttség megtekintette a Herendi Porcelángyárat. A jugoszláv vendégek tiszteletére fogadást adott Pap János elvtárs, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára és dr. Bodogán János elvtárs, a Veszprém, megyei Tanács vb elnöke.