Napló, 1965. október (Veszprém, 21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
1905. október 1. Veszprémi gond , Több tévé és több rádió - szűk a szerviz Fémesszkedik ki lakosság, pemcsiskedkem (SELKA Panaszlevelekből idézünk: „Háromszor is megjavították a televíziónkat a veszprémi GELKA szerviz emberei, mégse jó a készülék.” (Baranyai Judit.) „A GELKA gyors, pontos, megbízható — de nem Veszprémben.” (Madarász Győző) „Két hónapja jóformán egyszer sem tudok végignézni egy adást. A szerviz pedig alkatrészhiányra hivatkozik.” (Gubicza Antal) Sorolhatnánk tovább az idézeteket a szerkesztőségbe az utóbbi hónapokban feltűnően nagy számban beérkező panaszlevelekből. Különösen a veszprémi GELKA szerviz munkáját kifogásolják sokan, joggal, de jogtalanul is, megértve, vagy mellőzve azokat a valóban létező akadályokat, amelyek gátolják a szerviz munkáját. Ezek a levelek figyelmeztetnek, foglalkozni kell velük, panaszaik orvoslásra várnak. Szerkesztőségünk ezért kerekasztal beszélgetésre invitálta az érdekelteket. A GELKA központi és helyi vezetőit, a megyei és városi tanács illetékeseit. Köztudomású, hogy az utóbbi években mind több és több televízió készülék talál tulajdonosra. Négy év alatt megháromszorozódott megyénkben a tévék száma, jelenleg 28 ezret tartanak, nyilván. A javítások száma ugyanakkor négyszeresére emelkedett. (!?) A veszprémi GELKA szerviznél két éve napi 25 készülék várt javításra. Ma átlag7. S ennél már nem tudják biztosítani az előírt 8 napos javítási időt. A létszám mindössze egy műszerésszel nőtt — jelenleg kilencen dolgoznak a szerviznél — míg a helyiség, amely már kezdetkor is kicsinek bizonyult, a régi maradt Ez tehát a legnagyobb gond, és minden próbamét erre vezetnek vissza, összezsúfolódott, szóil, a minimális munkafeltételeket sem biztosító műhelyben lehetetlen jól dolgozni, fegyelmet tartani, kielégíteni az igényeket. Öt szervizbe van tehát mindenképpzükség. Javaslatot is tett azELKA, pontosan háromre. Hajlandó a városrenítási tervbe beillő, a Béscsabán, Szombathelyen smrég elkészült modern ELKA székházhoz hasonl épület költségeinek fedesére. Jelöljék ki a helyet és azonnal megkezdik az ütkezést. Veszprémben ■■mos három év kevés a raly kijelöléséhez. Javaslatok, viták, tárgyalások dömpingje után sem tudott a városi tanács vb ebben az ügyben dönteni. Társberuházók nevei tűntek fel, majd merültek el a feledés homályába. A múlt év őszén már-már úgy látszott, hogy sikerül az építkezést megvalósítani az Állami Biztosítóval, s az állami gazdasággal közösen, a bányatröszt melletti kihasználatlan területen. Megindult a tervezés,elkészült a program, de az állami gazdaság visszalépett. Jelentkezett a tervező vállalat, de aztán az is lemondta a részvételt. Újabb javaslatok következtek. A GELKA társuljon a szövetkezeti kombinátba, vagy épüljön a cserháti új házakba. S míg az évről évre változó és variálódó városrendezési tervhez próbálták az illetékesek igazítani az új GELKA szerviz építkezését, odaveszett a KGM-től nagynehezen szerzett 3 millió forint! A GELKA azonban még most sem adta fel a reményt. Jövőre újra megszerzi a pénzt, mondta, s hajlandó kettesben az Állami Biztosítóval is felhúzni az épületet, csak jelöljék már ki végre az építkezés helyét. A hónapok azonban visszavonhatatlanul múltak. Jelenleg is helyiség kijelölésre, illetve az építési hatóság, s a KPM engedélyére várnak. Az utóbbi ugyanis útszélesítést akar végrehajtani a közelben, de hogy mikor, azt senki sem tudja. Pedig, ha a szükséges engedélyeket néhány hónapon belül megkapnák, akkor 1966 második felében elkezdődhetne az építkezés. Mindez nagyon szép, mondhatják a panaszosok, de mire az új GELKA elkészül 1970-et írunk. Mi lesz addig? Ideiglenes helyiséget kell biztosítani a GELKA-nak! S ez a városi tanács dolga. Több javaslat is született, de a VB mindegyik elől elzárkózik. Az eddigi viták és a kerekasztal beszélgetés során elhangzottak, legalábbis ezt bizonyítják. Pedig csak ő segíthet. «Valanagyobb kereskedelmi üzlettel való csere, vagy a Kiss Lajos lakótelep végében álló felvonulási épület, amelyre már nincs szükség, esetleg a Nőtanács régi helyisége, amelyben belkerkölcsönzőt kívánnak létesíteni, bár a kereskedelem sem tartja a helyet megfelelőnek — kínálkozik ideiglenes megoldásnak. Sőt el tudjuk képzelni azt is, hogy az új OFOTÉRT-üzlet megnyitása a régi 1-es Csemege Boltban várhat még egy fél évet, s helyt adhat ott a GELKA-nak. Fél évről van szó csupán, hiszen májusra elkészül a KISS Lajos lakótelepen a GELKA szerviz egy kisebb részlege, amely enyhíti a kirendeltség gondját épp úgy, mint a Balatonfüreden esetleg megnyitandó részleg. Egyoldalúak lennénk, ha csak a tanácstól várnánk megoldást. A veszprémi GELKA szervizen belül is komoly hiányosságokat tapasztalhatunk. Mindenekelőtt a bérkérdésben. A szerelők egy bizonyos „plafon” elérése után már nem kapnak fizetést, így aztán gyakran előfordul, hogy 20—26-e körül néhány szerelő már teljesítette normáját,leáll, s megvárja a következő hónapot, ezzel a torlódást tovább fokozzák. Van javítanivaló jócskán a munkafegyelemben is. A mind égetőbbé váló veszprémi GELKA problémát közös erővel kell tehát megoldani, sőt a szövetke- zeti szektor segítségét is igénybe lehetne venni, teret engedve számukra. Andrássy Antal # ÖREGEK SZÜLETTEK gy, hogy öregnek születni kell, még sohasem hallottam. Pedig azt mondta — jól emlékszem — azt mondta vasárnap délután Kőpataki bácsi, a füredi öregek uzsonnáján. Hanem ennek a szónak zamata van, amit csak most, napok múltával kezdek megérteni, minthogy most tudom csak, miért ízlelgették olyan gyerekes bájjal 70—90 évesek azt a szót: születni, öregnek lenni, a sors csapása, így tanultam régóta már, s bár van még idő bőven, erre készülődtem. Azután itt Füreden, a fiatalos vérű Somogyi Bandi bácsi szájából, — aki a pártvezetőség nevében koccintott a nála öregebbekkel, azt hallottam, hogy ime mégsem olyan nagy csapás. Ha van, aki tisztelni tudja az öregkort ... S vannak, vagyunk. A balatonfüredi Vöröskereszt szervezet most rendezte a VI. öregek Napját, így írom önkényesen, mint ahogy a kongresszusokét szokás. A füredi öregek kértek erre, a 12 éves Csajági bácsi. Ady néni, a francia származású idős asszony, aki a legrégibb Vöröskereszt tag is, fél évszázada aktívája a szervezetnek. De maradjunk a szónál: öregnek születtünk. Nem lettünk, hanem vagyunk, megbecsülésben, gondoskodásban. Pihenünk. Megérdemeltük? A krónikás bólint, s a fiatalok küldötteként köszöni meg az öregekről való gondoskodást Papp Ferencnének, a Vöröskereszt helyi titkárának, az aktivistáknak, a 2-es számú iskola nevelőjének. Mert itt megtanulnak fiatalnak lenni. K. M. NAPLÓ Nagyüzem p föditen Ezekben a napokban — kihasználva minden percet — megyeszerte élénk a határ. A betakarítás, az őszi munkák elvégzése most mindennél fontosabb. Fotóriporterünk e lázas tevékenység néhány epizódját örökítette meg. Rozsot vetnek zöldtrágyaként Tekeres pusztán. Fürst József naponta 12—13 holdon végzi el a munkát. (Balra) 90 holdon vetették el eddig a búzát a gyulafirátóti Jó barátság Termelőszövetkezetben. Az őszi munkákhoz minden egyes erőgépet igénybe vesznek. (Jobbra) Minőség szerint osztályozzák az oltványokat a Balatonaligai Állami Gazdaságban. (Lent) Fotó: Szabó F. Botanikai felmérés a szántóföldi gyomosodás csökkenéséről Tisztábbak, gyommentesebbek szántóföldjeink — állapította meg egy érdekes tudományos vizsgálat. Dr. Újvári Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese 15 évvel ezelőtt készítette el a szántóterületek első „gyomnövénytérképét”. A gyakorlati növényvédelem számára jelentős botanikai munkát most folytatja: a genetikus talajtérképek segítségével a különböző talajtípusok és a rajtuk élő gyomflóra összefüggéseit tárja fel. Kiegészül a „gyomnövénytérkép“ A legveszedelmesebb ellenség Kevesebb a gyomos terület Gyakorlati növényvédelem Az összehasonlítás legérdekesebb eredménye: A 15 évvel ezelőtti 42 százalék helyett a vizsgált kukoricaföldeknek most csak egyharmada volt gyomos, a gyomterület tehát csaknem 20 százalékkal csökkent. Az intenzívebb talajművelés és a nagyüzemi termelés más tényezői — gépesítés, kemizálás — hatására nemcsak a gyomnövényzet együttes mennyisége csökkent, hanem kedvezően változott az összetétele is. A legtöbb problémát okozó évelő gyomokból ugyanis most 40 százalékkal kevesebbet találtak, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A kukorica legveszedelmesebb „növény-ellensége” a folyondárszulák a földek 11 százalékáról 7 százalékára szorult vissza. Mindez elsősorban a mélyszántásnak, a jobb minőségű talajmunkának köszönhető, továbbá a vegyszeres gyomirtásnak. a