Napló, 1965. november (Veszprém, 21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! r XXL évfolyam BfdlW g jfgg| tjsu. I il mm 1965. november SL B N ¥^|É|gjl át Jij|a|L Jupy Ara 80 fillér Hz Időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, gazdaságirányítási rendszereik felülvizsgálásáról * Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 18—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül rész vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Minisztertanács tagjai, a megyei bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság apparátusának osztályvezetői,gazdasági szakemberek és a központi sajtószervek vezetői. A Központi Bizottsági ülés napirendje: 1. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 2. Tájékoztató az időszerű belpolitikai kérdésekről. Előadó: Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 3. Jelentés gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. Előadó: Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást egyhangúlag tudomásul vette. A gazdasági irányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról és továbbfejlesztéséről szóló jelentést a Központi Bizottság széleskörű vita után jóváhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a reform kidolgozása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára is. A Központi Bizottság a két tájékoztatásban és a jelentésben szereplő kérdésekben a következőképpen foglalt állást: I. Nemzetközi kérdések 1. A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatásával, az erről szóló beszámolóval, a tárgyalások eredményeként aláírt barátsági és együttműködési szerződéssel. Megállapítja, hogy a Mongóliában tett látogatás, a mongol párt és állam vezetőivel folytatott baráti tanácskozások tovább erősítették a két ország, a két párt kapcsolatait. A Központi Bizottság örömmel állapítja meg, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai jól fejlődnek, pártjaink minden lényeges kérdésben egyetértenek és teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit. 2. A Központi Bizottság helyesléssel fogadta a Fock Jenő elvtárs vezette pártküldöttségnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról szóló beszámolóját. Küldöttségünket meleg barátsággal fogadták, a látogatás során őszinte elvtársi tanácskozásokat folytattak, amelyek eredményeként a két párt és ország együttműködése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősödik. Ez alkalommal megismételjük, hogy a párt és a kormány eddigi határozatainak megfelelően a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt minden támogatást megadunk a hős vietnami népnek függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcához. 3. A Központi Bizottság egyetértően tudomásul vette a Fock Jenő elvtárs által vezetett pártküldöttség koreai látogatásáról szóló beszámolót. Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszélések erősítették pártjaink, népeink és kormányaink szövetségét. A Központi Bizottság kifejezi meggyőződését, hogy törekvéseink pártjaink, népeink, kormányaink kapcsolatainak bővítésére hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom egységének rendezéséhez, a szocialista országok együttműködésének erősítéséhez. 4. A világ haladó erői, köztük a magyar nép mélységes aggodalommal látja, hogy Indonéziában az antikolonialista, az imperializmus ellen harcoló nemzeti haladó erők egységét a reakció megbontotta. Pártunkat, népünket mélységes nyugtalansággal tölti el, hogy a szélsőjobboldali elemek a nemzetközi reakció támogatását élvezve üldözik a haladó embereket, köztük a kommunistákat, megpróbálják szembeállítani Indonéziát az emberi haladásért, a békéért harcoló szocialista országokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pogromra uszító erőkkel szemben felülkerekednek azok a józan tényezők, melyek képesek biztosítani, hogy Indonézia a nemzetközi békés együttműködésért küzdő jelentős antiimperialista hatalom marad. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az 1964 december 10-i, a gazdasági munka megjavítására vonatkozó határozatának végrehajtása eredményesen folyik. A munkások, a műszaki és gazdasági vezetők magukévá tették a határozatban megjelölt célokat és eredményeket értek el a munkafegyelem, a munkaintenzitás növelésében, a létszám- és bérgazdálkodásban. A munka termelékenysége az elmúlt évhez viszonyítva jelentékenyen, a termelés gazdaságossága kis mértékben nőtt. A decemberi határozat alapvetően helyes végrehajtása mellett mutatkoznak torzulások, hiányosságok is. Még mindig lényeges gyengéje a gazdasági munkának, hogy a normarendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb munkaszervezést, a folyómt. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi időszakban fokozta nemzetközi tevékenységét abban a meggyőződésben, hogy a kétoldalú pártközi megbeszélések hajlékonyan szolgálják a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit. majos anyagellátás nincs megfelelően megoldva és gyakran csak formális takarékossági intézkedéseket hoznak. A termelésben részt vevő munkások száma a tervnek megfelelően alakult, nem sikerült azonban lényegesen csökkenteni az adminisztratív létszámot. A reáljövedelem növekedett, az egy főre eső reálbérek nem emelkedtek. A Központi Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy törekednünk kell továbra is a még gazdaságosabb termelésre, a minőség javítására, a felesleges termékek előállításának megszüntetésére. Az év hátralevő másfél hónapja alatt még jobb munkával biztosítsuk, hogy az évi tervünket minél jobb teljesítéssel zárjuk és megfelelő felkészültséggel vágjunk neki jövő évi tervünk megvalósításához. II. Belpolitikai kérdések III. Gazdasági irányítási rendszerünk kérdései A Központi Bizottság a reform-előkészítő munkáról szóló jelentéssel egyetért. Állást foglalt a gazdasági irányítási reformjánál, szükségessége mellett A Központi Bizottság helyesli a reform kiindulópontjául megjelölt irányelveket, amelyek a tervezés megalapozottságának növelésére, a vállalati önállóság és felelősség bővítésére, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozására vonatkoznak. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gazdasági irányítási rendszer most tárgyalt alapelveit széleskörű megvitatás céljából nyilvánosságra hozza. A nyilvános vita tapasztalatait a gazdasági irányítási reform kimunkálása során hasznosítani kell. Gomulka és Cyrankiewicz átutazott Budapesten A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely W. Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és J. Cyrankiewicznek, a minisztertanács elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszláviában, november 19-én este, útban hazafelé, néhány órát Budapesten töltött. A vendégeket Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete üdvözölte. Jelen volt J. Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A lengyel államférfiak Budapesti tartózkodása során baráti, szívélyes légkörű eszmecserére került sor két testvérpártot és a két szocialista országot kölcsönösen érdeklő, időszerű kérdésekről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Kádár János, Kállai Gyula, Péter János, Erdélyi Károly és Martin Ferenc; lengyel részről: W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, P. Jaroszewicz, a LEMP PB póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese, M. Naszkowski, a LEMP KB tagja, külügyminiszterhelyettes, K. Olszewski, a Külföldi Gazdasági Együttműködési Bizottság elnökhelyettese és J. Kiljanczik, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Lengyel vendégeink pénteken a késő esti órákban továbbutaztak Budapestről. Öt év alatt 60 új növényfajta a szántóföldeken Vezet a Bezosziája 1. Előretör a Fertődi 293-as A cukorrépaföldek „száműzötte* Gondot okoz a burgonya fajtakérdése Szakemberek hozzávetőleges számítása szerint az elmúlt tíz év alatt az ország szántóterületének mintegy háromnegyed részén kicserélődtek a növényfajták. A külterjes, kisüzemi gazdálkodás növényeit sokmillió holdon a tápanyagot, az öntözést, a korszerű agrotechnikát jól megháláló, s gépi művelésre alkalmas fajták váltották fel. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács csak az utóbbi 5 év alatt 60 új szántóföldi növényfajtát ismert el és ugyanennyit törölt a köztermesztésre régebben engedélyezettek közül Különösen nagyarányú volt a fajtacsere a legnagyobb területen termesztett, legfontosabb növényeknél, a búzárnál és a kukoricánál. Az egy évtizeddel ezelőtt még jónak tartott, extenzív kenyérgabonák helyére csaknem mindenütt nagy termőképességű, kombájnnal aratható búzák kerültek. Egy hazai nemesítés van közöttük, a fertődi 293-as, amelynek vetésterülete 4 év alatt több mint ötszörösére növekedett, s ez idő alatt csaknem 40 százalékkal nagyobb átlagtermést adott, mint az általa fokozatosan leváltott bánkuti fajta. A legutóbbi években terjedtek el nálunk az intenzív szovjet búzák, s ma már a Bezosztája 1-et termesztik a legnagyobb területen. A nagyobb termőképességű beltenyésztéses hibridkukoricák már öt évvel ezelőtt sem voltak ismeretlenek, de a nagyüzemi kukoricatábláknak ma már ezek a kizárólagos növényei. Minden évben megjelenik 1—2 új hibrid, amelyek a nagy terméshozamon kívül egyéb jól tulajdonságokkal is rendelkeznek, például igen rövid tenyészidejűek. A cukorrépaföldekről szinte teljesen „száműzték” a korábban kizárólagos diploid fajtákat, helyüket a nagyobb termőképességű és nagyobb cukortartalmú poliploidok vették át. Az eredmény: évente 400 000 mázsa cukortöbblet. A többi növényfélénél nem került még sor ilyen radikális cserére, de 12 új fajta már mindenütt tért hódított. A burgonyatermesztésnél nem sikerült megoldani a fajtakérdést. A régi fajták zömét a nagyfokú leromlás, vírusfertőzés miatt ki kellett vonni a köztermesztésből, s bár több új hazai és külföldi fajtát állítottak be helyettük, teljesen megfelelőt még alig Kungl Mihály ifjúsági brigádja exportra készít poharakat. Az Ajkai Üveggyár ifjúsági brigádjai közöl ők érték el a legjobb eredményt.(Fotó: Szabó)