Napló, 1965. november (Veszprém, 21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! r XXL évfolyam BfdlW g jfgg| tjsu. I il mm 1965. november SL B N­ ¥^|É|gjl át Jij|a|L Ju­py Ara 80 fillér Hz Időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről, gazdaságirányítási rendszereik felülvizsgálásáról * Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága november 18—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül rész vettek a Központi Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Miniszterta­nács tagjai, a megyei bizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság apparátusának osztályvezetői,­­gazdasági szakemberek és a központi sajtószervek vezetői. A Központi Bizottsági ülés napirendje: 1. Tájékoztató időszerű nemzetközi kérdésekről. Előadó: Komócsin Zoltán elvtárs, a Központi Bi­zottság titkára. 2. Tájékoztató az időszerű belpolitikai kérdések­ről. Előadó: Bis­zku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 3. Jelentés gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatáról. Előadó: Nyers Rezső elvtárs, a Központi Bizottság titkára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpoli­tikai kérdésekről adott tájékoztatást egyhangúlag tu­domásul vette. A gazdasági irányítási rendszerünk át­fogó felülvizsgálatáról és továbbfejlesztéséről szóló jelentést a Központi Bizottság széleskörű vita után jó­váhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a reform kidolgozása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék.­­ A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Köz­ponti Bizottság első titkára is. A Központi­ Bizottság a két tájékoztatásban és a jelentésben szereplő kérdésekben a következőképpen foglalt állást: I. Nemzetközi kérdések 1. A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a Ká­dár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség mongóliai látogatásával, az erről szóló beszámolóval, a tárgyalások eredményeként aláírt barátsági és együtt­működési szerződéssel. Megállapítja, hogy a Mon­góliában tett látogatás, a mongol párt és állam ve­zetőivel folytatott baráti tanácskozások tovább erő­sítették a két ország, a két párt kapcsolatait. A Központi Bizottság örömmel állapítja meg, hogy pártjaink és orszá­gaink kapcsolatai jól fej­lődnek, pártjaink minden lényeges kérdésben egyet­értenek és teljesen azonos módon ítélik meg a nem­zetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit. 2. A Központi Bizottság helyesléssel fogadta a Fock Jenő elvtárs vezette párt­küldöttségnek a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló beszámolóját. Küldöttsé­günket meleg barátsággal fogadták, a látogatás so­rán őszinte elvtársi tanács­kozásokat folytattak, ame­lyek eredményeként a két párt és ország együttmű­ködése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősödik. Ez alkalommal megismé­teljük, hogy a párt és a kormány eddigi határozata­inak megfelelően a Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal együtt m­inden támogatást meg­adunk a hős vietnami nép­nek függetlenségéért és szabadságáért folytatott harcához. 3. A Központi Bizottság egyetértően tudomásul vet­te a Fock Jenő elvtárs ál­tal vezetett pártküldöttség koreai látogatásáról szóló beszámolót. Az őszinte, baráti légkör­ben folytatott megbeszélé­sek erősítették pártjaink, népeink és kormányaink szövetségét. A Központi Bizottság ki­fejezi meggyőződését, hogy törekvéseink pártjaink, né­peink, kormányaink kap­csolatainak bővítésére hoz­zájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom egységé­nek rendezéséhez, a szocia­lista országok együttműkö­désének erősítéséhez. 4. A világ haladó erői, köztük a magyar nép mély­séges aggodalommal látja, hogy Indonéziában az anti­­kolonialista, az imperializ­mus ellen harcoló nemzeti haladó erők egységét a re­akció megbontotta. Pár­tunkat, népünket mélysé­ges nyugtalansággal tölti el, hogy a szélső­jobboldali elemek a nemzetközi reak­ció támogatását élvezve ül­dözik a haladó embereket, köztük a kommunistákat, megpróbálják szembeállí­tani Indonéziát az emberi haladásért, a békéért har­coló szocialista országokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pogromra uszító erőkkel szemben felülkerekednek azok a józan tényezők, me­lyek képesek biztosítani, hogy Indonézia a nemzet­közi békés együttműködés­ért küzdő jelentős antiim­­perialista hatalom marad. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az 1964 december 10-i, a gazdasági munka megjavítására vo­natkozó határozatának vég­rehajtása eredményesen fo­lyik. A munkások, a műsza­ki és gazdasági vezetők magukévá tették a hatá­rozatban megjelölt célokat és eredményeket értek el a munkafegyelem, a munka­­intenzitás növelésében, a létszám- és bérgazdálkodás­ban. A munka termelé­kenysége az elmúlt évhez viszonyítva jelentékenyen, a termelés gazdaságossága kis mértékben nőtt. A decemberi határozat alapvetően helyes végre­hajtása mellett mutatkoz­nak torzulások, hiányossá­gok is. Még mindig lénye­ges gyengéje a gazdasági munkának, hogy a norma­­rendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb munkaszervezést, a folyómt. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi idő­szakban fokozta nemzetkö­zi tevékenységét abban a meggyőződésben, hogy a kétoldalú pártközi megbe­szélések hajlékonyan szol­gálják a nemzetközi mun­kásmozgalom érdekeit. majos anyagellátás nincs megfelelően megoldva és gyakran csak formális ta­karékossági intézkedéseket hoznak. A termelésben részt vevő munkások szá­ma a tervnek megfelelően alakult, nem sikerült azon­ban lényegesen csökkenteni az adminisztratív létszá­mot. A reáljövedelem nö­vekedett, az egy főre eső reálbérek nem emelkedtek. A Központi Bizottság ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy törekednünk kell to­­vábra is a még gazdaságo­sabb termelésre, a minőség javítására, a felesleges ter­mékek előállításának meg­szüntetésére. Az év hátra­levő másfél hónapja alatt még jobb munkával bizto­sítsuk, hogy az évi tervün­ket minél jobb teljesítéssel zárjuk és megfelelő felké­szültséggel vágjunk neki jövő évi tervünk megvaló­sításához. II. Belpolitikai kérdések III. Gazdasági irányítási rendszerünk kérdései A Központi Bizottság a reform-előkészítő munká­ról szóló jelentéssel egyet­ért. Állást foglalt a gazda­sági irányítási reformjánál, szükségessége mellett A Központi Bizottság he­lyesli a reform kiinduló­pontjául megjelölt irányel­veket, amelyek a tervezés megalapozottságának nö­velésére, a vállalati önálló­ság és felelősség bővítésére, a dolgozók anyagi érdekelt­ségének fokozására vonat­koznak. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a gazdasági irányítási rendszer most tárgyalt alapelveit széles­körű megvitatás céljából nyilvánosságra hozza. A nyilvános vita tapasztala­tait a gazdasági irányítási reform kimunkálása során hasznosítani kell. Gomulka és Cyrankiewicz átutazott Budapesten A Lengyel Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége, amely W. Gomul­­kának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és J. Cyrankiewicznek, a mi­nisztertanács elnökének ve­zetésével hivatalos látoga­tást tett Jugoszláviában, november 19-én este, út­ban hazafelé, néhány órát Budapesten töltött. A vendégeket Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, Kállai Gyula, a Miniszter­­tanács elnöke, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszterhe­­lyettes és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete üdvözölte. Jelen volt­ J. Kil­­janczyk, a Lengyel Nép­­köztársaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. A lengyel államférfiak Budapesti tartózkodása so­rán baráti, szívélyes légkö­rű eszmecserére került sor­­ két testvérpártot és a két­ szocialista országot kölcsö­nösen érdeklő, időszerű kérdésekről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Ká­dár János, Kállai Gyula, Péter János, Erdélyi Ká­roly és Martin Ferenc; len­gyel részről: W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, Z. Klisz­­ko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, P. Jaroszewicz, a LEMP PB póttagja, a mi­nisztertanács elnökhelyette­se, M. Naszkowski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter­helyettes, K. Olszewski, a Külföldi Gazdasági Együtt­működési Bizottság elnök­helyettese és J. Kiljanczik, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Lengyel vendégeink pén­teken a késő esti órákban továbbutaztak Budapestről. Öt év alatt 60 új növényfajta a szántóföldeken Vezet a Bezosziája 1. Előretör a Fertődi 293-as A cukorrépaföldek „száműzötte* Gondot okoz a burgonya fajtakérdése Szakemberek hozzávető­leges számítása szerint az elmúlt tíz év alatt az or­szág szántóterületének mintegy háromnegyed ré­szén kicserélődtek a nö­vényfajták. A külterjes, kis­üzemi gazdálkodás növé­nyeit sokmillió holdon a tápanyagot, az öntözést, a korszerű agrotechnikát jól megháláló, s gépi művelés­re alkalmas fajták váltot­ták fel. A Mezőgazdasági Minő­sítő Tanács csak az utóbbi 5 év alatt 60 új szántóföldi növényfajtát ismert el és ugyanennyit törölt a közter­­mesztésre régebben enge­délyezettek közül Különö­sen nagyarányú volt a faj­ta­csere a legnagyobb terü­leten termesztett, legfonto­sabb növényeknél, a búzár­nál és a kukoricánál. Az egy évtizeddel ezelőtt még jónak tartott, extenzív ke­nyérgabonák helyére csak­nem mindenütt nagy termő­képességű, kombájnnal aratható búzák kerültek. Egy hazai nemesítés­ van közöttük, a fertődi 293-as, amelynek vetésterülete 4 év alatt több mint ötszörö­sére növekedett, s ez idő alatt csaknem 40 százalék­kal nagyobb átlagtermést adott, mint az általa foko­zatosan leváltott bánkuti fajta. A legutóbbi években terjedtek el nálunk az in­tenzív szovjet búzák, s ma már a Bezosztája 1-et ter­mesztik a legnagyobb terü­leten. A nagyobb termőké­pességű beltenyésztéses hib­ridkukoricák már öt évvel ezelőtt sem voltak ismeret­lenek, de a nagyüzemi ku­koricatábláknak ma már ezek a kizárólagos növé­nyei. Minden évben megje­lenik 1—2 új hibrid, ame­lyek a nagy terméshozamon kívül egyéb jól tulajdonsá­gokkal is rendelkeznek, pél­dául igen rövid tenyészide­­jűek. A cukorrépaföldekről szinte teljesen „száműzték” a korábban kizárólagos diploid fajtákat, helyüket a nagyobb termőképességű és nagyobb cukortartalmú poliploidok vették át. Az eredmény: évente 400 000 mázsa cukor­többlet. A többi növényfélénél nem került még sor ilyen radikális cserére, de 1­2 új fajta már mindenütt tért hódított. A burgonyater­mesztésnél nem sikerült megoldani a fajtakérdést. A régi fajták zömét a nagyfokú leromlás, vírus­fertőzés miatt ki kellett vonni a köztermesztésből, s bár több új hazai és külföl­di fajtát állítottak be he­lyettük, teljesen megfele­lőt még alig Kungl Mihály ifjúsági brigádja exportra készít poharakat. Az Ajkai Üveggyár if­júsági brigádjai közöl ők érték el a legjobb eredményt.(Fotó: Szabó)

Next