Napló, 1966. július (Veszprém, 22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. évfolyam 134. szám PÉNTEK 1966. július 1. Ára 60 fillérNAPLÓ AZ MSZHP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMÁCS LAPJA A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott A kormány elnökének és a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának kü-és előterjesztése alapján megvitatta és jóváhagyta azt a megállapodást, amely kormány vezetői és a SZOT a Titkárságának tagjai között jött létre az állami-gazdasági szervek és a szakszervezetek munkakapcsolatáról, a soron levő gazdasági feladatok megoldásában való együttműködésről. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a nyári mezőgazdasági munkákról, a gabonabetakarításról. A művelődésügyi miniszter beszámolt a szocialista országok felsőoktatási ,illetve művelődésügyi minisztereinek Moszkvában tartott tanácskozásáról. A kormány a tájékoztatókat tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta kormány, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét 1 ................... 1 1 Aláírták a szovjet-francia Kizeí- közleményt Normalizálni, majd fokozatosan fejleszteni a kapcsolatokat Brezsnyev, Koszigin, Podgornij Franciaországba látogat Kereskedelmi, gazdasági, tudományos együttműködés Moszkvában szovjet-francia csütörtökön nyilatkozatot adtak ki. A dokumentum megállapítja, hogy a Szovjetunió és Franciaország kormánya úgy döntött: rendszeressé teszi konzultációit és „közvetlen hírközlési összeköttetést létesít a Kreml és az Elysée palota között”. Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij elfogadta De Gaulle tábornok meghívását, hogy tegyenek hivatalos látogatást Franciaországban. De Gaulle tábornoknak június 20-a és július 1-e között a Szovjetunióban tett látogatása „alapvető hozzájárulás a Szovjetunió és Franciaország egyetértésének fejlesztéséhez” és „a látogatás megszilárdította az újjászülető európai bizalom érzését”” — hangzik a nyilatkozat A szovjet-francia nyilatkozatot szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, francia részről Charles de Gaulle elnök írta alá. A két fél tárgyalásain az európai problémákra fordították a fő figyelmet, mindenekelőtt az európai (Folytatás a 2. oldalon) A munkásosztály helyzete Veszprémben A városi pártbizottság ülése Az MSZMP Központi Bizottsága a munkásosztály helyzetéről hozott 1958-as határozatának végrehajtását vizsgálta (egyéb napirendi pontok mellett) tegnap délelőtti ülésén a Veszprém városi Pártbizottság. Az igen alapos jelentés fejlődésében tekintve általában kedvező képet fest munkásosztály politikai, tárasadalmi, gazdasági, kulturális és szociális helyzetéről a megyeszékhelyen, nem hallgatva el az e téren mutatkozó fogyatékosságokat sem. A történelmi múltú, rohamosan, évente átlag 1200 fővel gyarapodó lakosságú Veszprém, bár szerepét és jellegét közigazgatási, politikai és kulturális centrumszerepe határozza meg, — nem jelentéktelen iparral rendelkezik; a keresők több mint fele munkás. Mint mindenütt, itt is a munkásosztály vezetőszerepének érvényesülése elsősorban káslétszámtól, nem a munkanem munkásosztály politikájáaak, a párt politikájának érvényesülésétől függ. A központi manyszervek párt- és körintézkedései minden munkahelyen a dolgozók elismerésével találkoznak és megvalósulnak, de a helyi pártszervezetnek nem mindenütt van meg a kellő tekintélye. Veszprém dolgozói országosan is elsők közt látták be a téli árbér intézkedések szükségességét; egyes — főleg külpolitikai — eseményekkel kapcsolatban azonban joggal kifogásolják a 2—3 napot is késő, nem friss tájékoztatást. Helyeslik a munkások a párt szövetségi politikáját, de kárhoztatják, hogy egyes fontos posztokra »politikamentes szakemberek”” kerülnek; bírálják továbbá hivatalok túlzottan egyes felduzzasztott létszámú apparátusát, ügyintézését; bürokratikus valamint egyes értelmiségiek aránytalanul magas keresetét. A munkásosztály veszprémi csoportjainak fejlettségét mutatja, hogy 195 szocialista brigádban 929 dolgozó igyekszik jobban dolgozni, képezi magát politikailag és szakmailag, s érvényesíti a kollektivizmus, a munkás-szolidaritás eszméjét a magánélet gyakorlatában is. Ők járnak élen a társadalmi munkában is. Tizenkét kisebb-nagyobb munkásszállóban 855 munkás lakik Veszprémben, elhelyezésük nem megfelelő; ezen a tervezett központi munkásszálló felépítése tud majd csak segíteni. Hathétezren járnak be naponta dolgozni a megyeszékhelyre, nagyobb részük faluról. öntudat dolgában egy lépéssel általában hátrább vannak, viszont elismerésre méltó az a segítség, amelyet otthon, szabadidejükben a termelőszövetkezeteknek nyújtanak. A veszprémi munkások körében elenyészőek, szórványosak azok a hangok, amelyek a szövetségi politika alapjait, a munkás-paraszt szövetséget érintik s helytelenül (például a zöldségellátási zavarokért a tszeket hibáztatják, noha abban jórészt a felvásárló és elosztó hálózat alkalmatlansága a ludas.) A dolgozók egyes kisebb csoportjaiban jelentkezik csupán — rendszerint bizonyos fogalmi zavarokkal összefonódva — a nacionalizmus, revizinozimus. Másik oldalon a dogmatizmus rendszerint miirt türelmetlenség, adminisztratív intézkedések sürgetése lép fel. Politikai és ideológiai fejlettségre vall, hogy pártnapokon a munkások a 75—80 százaléka, a politikai oktatásban pedig mintegy 3000 munkás rendszeresen részt vesz. A tömegszervezetek közül nem minden üzemben van kellő tekintélye, „szava” a KISZ-szervezeteknek és a nőbizottságoknak. A szakszervezeti bizottságok általában nagy tapasztalattal képviselik a dolgozók érdekeit, szervezik a munkaversenyt (ebbe, változatos formákban a munkások háromnegyed része kapcsolódik be), fejlődik az üzemi demokrácia, viszont ennek egyik legfontosabb fórumán, a termelési tanácskozásokon nem mindenütt sikerül aktivitásra, javaslattételre vagy véleménynyilvánításra bírni a dolgozókat. A megyeszékhely adottságainak megfelelően a munkások kulturális ellátottsága kellően magas színvonalú (rádió- és tv-előfizetés, újság- és folyóiratjáratás, könyvkölcsönzés és vásárlás, színház- és mozilátogatás, szakkörök és klubok látogatása, stb.). Hiba viszont, hogy bár a munkások 50 százaléka a VIII. általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, a dolgozók általános iskolájába mégis csupán 135-en járnak. A munkásság szociális ellátottságával leggyakrabban kapcsolatban felvetődő gond a lakáshiány, bár a helyzet sokat javult és javul (1964-ben 416 1965-ben 387 fő jutott 100 lakásra; 1970- ig további 2290 lakásnak kell épülnie a tervek szerint, köztük 858 államinak.) Fejlődő az egészségügyi szolgálat, de egyelőre igen kevés a bölcsődei férőhely, ami a dolgozó anyák helyzetét nehezíti. A kereskedelmi ellátásban — mint általában, Veszprémben is — legtöbb gondot okoz ma még a húshiány, s gyakran panaszkodnak a kenyér minőségére is. A pártbizottság feladattervet dolgozott ki a munkások helyzetének javítására. Imbolygó kötéllétrán a magasba... (Képes riportunk 3. oldalon) „A következő vizsgát falujuk lakói előtt teszik le“ Évzáró ünnepséget tartottak a Tanácsakadémia végzett hallgatói Évzáró ünnepséget rendeztek a veszprémi Tanácsakadémia végzős hallgatói tegnap délután a megyei tanács dísztermében. A tanácsakadémia egyéves évfolyamán hét megye száz községének vb elnökei, elnökhelyettesei és titkárai végeztek az idén. A száz hallgató évzáró ünnepélyén Rácz Béla, a Veszprém megyei Tanács VB elnökhelyettese mondott beszédet. Elmondotta: az akadémia komoly politikai és szakmai ismereteket adott a községi tanácsok vezetőinek, ami megkönnyíti majd munkájukat. A továbbképzés elsőrendű jelentőségű, hiszen az állandóan változó élet új ismereteket, nagyobb tudást követel, s alkalmazkodnia kell az eseményekhez. Új feladatot jelent például a gazdasági irányítás új módszere is. A vezetés elvi és gyakorlati kérdése mellett a hallgatók megtanulták a jogalkalmazás, a mezőgazdasággal kapcsolatos újszerű feladatok, a művelődésügyi igazgatás kérdéseit, a községfejlesztési feladatok mellett A megyei tanács elnökhelyettese beszéde végén jó munkát kívánt községi tanácsok vb vezetőinek. Ezután dr. Lóczi László, a Tanácsakadémia igazgatója búcsúzott a hallgatóktól, s mint mondotta: a következő vizsgát már a falu lakói előtt teszik le. Az iskola öt kitűnő rendű tanulójának átadta az oklevelet, közöttük három Veszprém megyeinek: Tombor Géza köveskáli vb titkárnak, Szőcze János nemesgulácsi vb elnöknek és Zsargó Béla nemesszalóki vb titkárnak, majd több hallgatót megjutalmazott. Az ünnepélyes évzárón jelen volt dr. Gyugyi János, a Tolna megyei, Dani Lukács, a Fejér megyei tanács vb elnökhelyettese, és Kőrös Gáspár, a Bács-Kiskun megyei tanács vb titkára is. Hanoi bombázása ellen tiltakoztak az ajkai ifjúmunkások Tegnap délután az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó forgácsoló ifjúsági brigádjai a munkapadok mellett röpgyűlést tartottak, és tiltakoztak az Amerikai Egyesült Államok egyre erősödő vietnami agressziója ellen. Az ifjúmunkás gyűlés határozata alapján a következő szövegű táviratot juttatták el az Ajkai Városi KISZ Bizottságnak: „Mi, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó forgácsoló ifjúsági brigádjai tiltakozunk az amerikai agresszorok eddigi legbrutálisabb kalóztámadása ellen, amelyet Hanoi bombázásával követtek el. Elítéljük az Amerikai Egyesült Államok vietnami igazságtalan háborúját, követeljük, hogy vessenek véget a pusztításnak, a rombolásnak, a vietnami hazafiak legyilkolásának!” A gyűlés résztvevői kérték a KISZ bizottságot, hogy a táviratot juttassa el az Amerikai Egyesült Államok követségére.