Napló, 1966. szeptember (Veszprém, 22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

1­6. metemt­er 1. rapco Lépések az új mechanizmus irányába Szereti ön a „vörösárut”? Mármint a virslit, parizert, debrecenit stb. Pápán, a húsgyárban állítják, hogy igen. Legalábbis az üzletek­ben egyre többen keresik az ilyen húsféléket , és a húsgyár vezetőit érdekli, hogy miből fogy, vagy leg­alábbis miből fogyna több, hogy a szükségletet az ed­diginél jobban kielégíthes­sék. Ez is szerepel kong­resszusi felajánlásukban és abban a szerződésben is, amelyet a Húsipari Tröszt­tel ez év januárjában — a két szerv pártvezetőinek közreműködésével — kötöt­tek. De nemcsak ez, az is, hogy gazdaságosabban ter­melnek, a minőséget is ja­vítják. Ha ilyen eredményeket el lehetne érni pusztán el­határozásból, hol tartanánk már?! De az új gazdaság­­irányítás bevezetése lehető­vé teszi. Sőt, néhány lépés az új mechanizmus irányá­ba, már ez is sok lehetősé­get kíná. És itt erről van szó. Mert a szerződés má­sik oldala, a „hogyan”-ra ad választ — és lépést je­lent az új gazdaság­ irányí­­tás felé. A szerződés másik oldala A januári szerződés — amelyet a pápai gyár kötött a tröszttel — sok szabad­ságot, lehetőséget ad a gyár vezetőinek. A korábbi ren­geteg mutató helyett csak néhány előírás kötelező: az élőállat felhasználás meny­­nyisége, az összteljesítés értéke forintban, az export­­terv-minimum. Ennek alap­ján maguk dolgozhatták ki a tényleges termelési ter­vet, a bér és létszámtervet, a prémiumfeltételeket. Megjelöltek huszonnyolc „kulcspozíciót”­­, vezetőt, akik a szerződés minden pontjának teljesítése esetén az eddigi legfeljebb egy­havi nyereségrészesedés he­lyett kéthavit is elérhetnek. Szabadságával élve, a gyár igazgatója célprémiumokat is kitűzhet. A szerződés „csak” hu­szonnyolc ember jutalma­zását írja elő, mégis, ez az új mechanizmus irányába tett lépés­­— bár csak kez­deti, „előzetes” — az üzem­­ minden dolgozójának kere­setére kihathat. Az a tény, hogy a létszám nem kötött, lehetővé teszi, hogy abban az üzemrészben, ahol jobb munkaszervezéssel ugyan­azt a munkát kevesebben elvégzik, többet keressenek. Az exportterv-kötelezett­­ség sem olyan kötött, mint eddig. Az árut külföldön értékesítő Terimpex-szel szerződése van a gyárnak, de ha az export­érdek meg­egyezik ebben a vállalati érdekkel, együttesen bármi­kor változtathatnak a szer­ződésen. Élnek is ezzel a lehetőséggel: azt az árut igyekeznek nagyobb meny­­nyiségben küldeni, amit vi­szonylag olcsóbban állíthat­nak elő, és amiért viszony­lag magas árat kapnak. A lehetőségekkel élve fél éve írták alá a szerződést, ebben a néhány hónapban kellett tehát megküzdeniük a kezdeti ne­hézségekkel is. Most gyűj­tik az első tapasztalatokat. Mégis, az eredmény máris szemmel látható. Az első féléves exporttervet 134,2 százalékra teljesítették (ér­tékre szárm­ítva természete­sen), ami azt is jelenti, hogy egész éves tervüknek egy fél év alatt 69,2 száza­lékát teljesítették. Vagy még másként: a terv sze­rint értékesíteni kellett vol­na a szocialista országok­ban 1 250 000 rubel értékű árut, ehelyett értékesítettek 1 800 000 rubel értékűt és a tőkés országokban a terv szerint 1 900 000 dollár ér­tékű helyett eladtak 2 200 000 dollár értékűt. A külföldi cégek termé­szetesen nem azért vásárol­tak többet a pápai gyárt­mányokból, mert a pápaiak elhatározták, hogy többet adnak el nekik, hanem az­ért, mert jobban alkalmaz­kodnak e cégek igényeihez. Bécs, Linz, Grác piacaira például közvetlenül a gyár­ból szállítják hűtőkocsik a friss árut — és mindig a legkelendőbbet. Mindez természetesen nem mehetett — nem is ment — a belföldi fogyasz­tás rovására. Sőt. Ugyan­ebben a félévben hat szá­zalékkal túlteljesítették a belföldi fogyasztást megha­tározó tervet is. És hogy az igényeket — mondhatni: a változó igényeket — kielé­gíthessék, állandó kapcso­latot tartanak a belföldi ke­reskedelemmel. Olcsóbb a dollár Bármennyire is közhely ez, igaz, a jólét mindenek­előtt a termelés gazdasá­gosságának függvénye, így van ez népgazdasági szin­ten és így kellene lenni gyá­ri szinten is. Úgy, hogy az a munkás keressen legtöbbet, aki a gyárban a leggazda­ságosabban dolgozik, mert a gyári termelés gazdasá­gosságát, a gyár összes dol­gozóinak jólétét szolgálja. És az az üzem, gyár kap­jon a népgazdaságtól is többet, amelyik gazdasá­gos termelésével megérde­melte azt. A pápai húsgyár az első félévben javította „g” mutatóit, azaz­ gazda­ságosabban termelt, mint korábban. Egy dollár ér­tékét 2,9 százalékkal ol­csóbban, kevesebb forint­ból állítottak elő ez év el­ső felében, mint tavaly az első félévben. De valóban többet kap-e e­zt az üzem is, többet kapnak-e az üzemben az eredményben leginkább részes dolgozók? Lépés, de... Az eddig leírtak alap­ján többet kell kapniuk. De ez még nem az új gaz­daságirányítás, ez még csak lépés abba az irányba. És bizony, magán hordja a kezdet nehézségeinek je­gyeit. A tröszt ugyanis nem külön a pápai gyárral kö­tötte a szerződést, hanem a hozzátartozó összes válla­lattal együttesen. A húsi­pari és az állatforgalmi vállalatokkal. És a tröszt csak akkor teljesítheti a vállalt kötelezettségeit, ha a hozzátartozó üzemek is mind teljesítik, amit elvál­laltak. Ha csak néhány tel­jesíti közülük és az összes vállalás nem teljesül, vagy ha az összes kisüzem telje­síti is, de az állatforgalmi nem, hiába érte el a jó eredményeket a pápai üzem, a kedvezmények el­maradnak. Az új mecha­nizmus csak 1968 elején szabadítja fel gazdasági életünket az ilyen kötött­ségektől. Addig pedig... Reméljük, hogy a húsipa­ri tröszt összes üzemei a pápaihoz hasonló jó ered­ményeket érnek el és ak­kor a gazdaságos munka gyümölcsét közvetlenül is élvezhetik a húsgyár leg­jobb dolgozói már ebben az évben is. Mert közvetve — együtt az ország minden dolgozójával — mindenkép­pen élvezik. De ebből ne­kik több járna, minden­képpen, most is. Cs. I. Év végér© 100 ezer rádió előfizető A megye rádió előfizetői­nek száma e hónapban 92 ezerre növekedett Különö­sen a városokban emelke­dett a számuk, az év elejéhez viszonyítva. Ugyanakkor ér­dekes, hogy a községekben elenyésző százalékban csök­kent. Az összes előfizetők számának emelkedését te­kintve, Veszprém megyé­ben várható, hogy év vé­gére a 100 ezredik rádió ké­szülék is gazdára talál. A televízió előfizetők száma is jelentősen növe­kedett. Ma már 35 ezer tv tulajdonost tartanak nyil­ván megyénkben. A 10 ezer lakosra jutó tv előfi­­■etők száma a városokban 1178, a községekben 587. n A vezetőségválasztó taggyűlések elé írta: Szabó Kálmán, az MSZMP megyei bizottságának titkára M­A MEGKEZDŐD­NEK MEGYÉNK­BEN A VEZETŐ­­ségválasztó TAGGYŰ­LÉSEK. Ezzel a párt IX. kongresszusa előkészítésé­nek egyik legfontosabb sza­kaszához érkeztünk. A tag­gyűlések feladata lesz: meg­vitatni a vezetőség beszá­molóját az elmúlt két év alatt végzett munkáról, és a soron lévő feladatok meg­jelölése, a vezetőség és a felsőbb pártértekezlet kül­dötteinek megválasztása. A kongresszus előkészíté­sében már eddig is élénk munka folyt. A pártszerve­zetek elemezték az 1964 december 10-i határozat végrehajtását, a gazdasági mechanizmus reformja elő­készítésének feladatait; most az augusztusi taggyű­léseken megvitatták a kongresszusi irányelveket, a módosított szervezeti szabályzat­ tervezetét. Az augusztusi taggyűlése­k­en a pártszervezetek többségé­ben igen élénk vitát váltot­tak ki ezek az okmányok. Sok vélemény,­alkotó javas­lat hangzott el, melyeket a pártszervezetek vezetősé­gei továbbítottak az illeté­kes pártszervekhez. Párt­tagságunk örömmel vette tudomásul az irányelvekben lerögzítetteket, amelyek az eddig végzett politika foly­tatását jelentik, figyelem­­be véve azokat a változáso­kat, amelyek a népgazda­ságban a VIII. pártkong­resszus óta bekövetkeztek. Az irányelvekben párttag­ságunk nemcsak saját vé­leményét látta megfogal­mazva, hanem a pártonkí­­vüliek többségét is. Úgy lehetne summázni a kriti­kai megjegyzéseik alapján — melyek a gátló tényezők elhárítására, a fejlődés meg­gyorsítására irányultak —, hogy megyénk kommunis­tái egységesen állnak ki e politika mellett és ösztön­zik a kongresszust az irány­elvek határozattá emelésé­re. A szeptemberi alapszer­vezeti taggyűlésekre nagy feladat hárul. E taggyűlé­seken kell számot adni a pártvezetőségnek arról, mit tettek és hogyan dolgoztak a kommunisták a VIII. pártkongresszus határoza­tainak végrehajtásáért. Fon­tos, hogy a beszámoló kol­lektív munka eredménye legyen, hogy hűen tükröz­ze a 2 év alatt végzett mun­kát és mélyrehatóan ele­mezze azokat a problémá­kat, amelyek az egész párt­tagságot foglalkoztatják. Megyénk kommunistái becsülettel és eredményesen dolgoztak. Bíztatóan in­dult a harmadik ötéves terv első éve, amit mutat a féléves statisztikai jelen­tés, amely szerint termelé­si tervünket 6,9 százalék­kal túlteljesítettük és ott, ahol ez a népgazdaság ered­ményeit, külkereskedelmi mérlegünket javítja. Emel­kedő tendenciát mutat a termelékenység, jól alakul az export tervek teljesíté­se. Nagy arányban bonta­kozik ki a kongresszusi munkaverseny. Több mint kétezer szocialista brigád 25 ezer taggal versenyez megyénkben. A szocialista brigádokon kívül még több tízezer dolgozó tett szocia­lista vállalást a kongresz­­szus tiszteletére. A kong­resszusi verseny nemcsak gazdasági feladatok megol­dására irányul, hanem egy­ben politikai állásfoglalást is jelent a párt politikája, a szocializmus építése mel­lett. E MUNKALENDÜLET A MEZŐGAZDA­SÁGBAN IS HA­SONLÓ EREDMÉNYEKET HOZOTT. A sok nehézség és az időjárás viszontagsá­gai ellenére az egész mun­kát pozitíven lehet meg­ítélni. A termelőszövetke­zetek tagsága becsülettel, szorgalmasan, odaadással dolgozott és erőfeszítéseik találkoztak a párt- és kor­mány intézkedéseivel, ame­lyek a termelőszövetkezetek termelésének fellendítésé­re, a gyenge termelőszövet­kezetek megszilárdítására és­ ezzel a termelőszövetke­zeti parasztság életszínvo­nalának emelésére irányul­nak. A most folyó taggyűlések remélhetőleg új lendületet adnak az előttünk álló me­zőgazdasági munkák gyors és hatékony elvégzéséhez, mert a mezőgazdaságban az őszi munkák jelentik a legnagyobb feladatot. A beszámoló akkor jó, ha számot vet továbbá azzal is, hogyan harcoltak a kul­­túrforradalom fejlesztéséért, az ideológiai élet fellendí­téséért, a marxizmus-lenin­­izmus eszméinek terjeszté­séért. Hogyan harcoltak a polgári, kispolgári nézetek ellen, hogyan nevelték a párttagságot áldozatkész­ségre, helytállásra a szo­cialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus szellemében. A mostani vezetőségvá­lasztás bizonyos vonatko­zásban eltér az előzőktől. Kiszélesedett a pártdemok­rácia azzal, hogy a jelölő bizottságok már az augusz­tusi taggyűlésen megvá­lasztották, így a jelölő bi­zottságoknak egy hónap állt rendelkezésükre, hogy tény­legesen felmérve a tagság véleményét, a legjobbakat jelöljék a pártvezetőségbe. E­Z ALATT AZ IDŐ ALATT ELBE­SZÉLGETNEK A párttagsággal, meg­ismerik a véleményét. A legutóbbi vezetőségválasz­­­tás óta meggyőződhetett a párttagság arról, kik har­coltak határozottan és kö­vetkezetesen a párt politi­kájának megvalósításáért. Kik azok, akik ismerik a párt politikáját és helyileg alkalmazni is tudják azt, és a párttagságot, a dolgozó tömegeket meg tudják szervezni a politikai végre­hajtására. Olyan elvtársa­kat kell a vezetőségbe ja­vasolni, akik elvileg követ­kezetesen kiállnak a párt politikájáért, szerények, személyes magatartásuk vonzó és minden egyéni adottságuk megvan ahhoz, hogy ténylegesen elismert vezetőivé váljanak a párt­­alapszervezetnek. Új jelen­ség az is, hogy a párttitkárt most nem a vezetőség, ha­nem a taggyűlés külön vá­­lasztja meg titkos szavazás­sal és így lehetőség nyílik arra, hogy a legalkalma­sabb elvtárs kerüljön e fontos vezető posztra, akit az alapszervezet kommu­nistái szeretnek és támogat­nak. Ezen a taggyűlésen meg­választják a járási és városi pártértekezlet küldötteit is. Ez sem lebecsülendő fela­dat. Olyan elvtársakat kell választani, akik méltóan képviselik a felsőbb párt­szerv pártértekezletén­ az alapszervezet kommunistáit, és helyes, ha megbízatáso­kat adnak a küldötteknek, hogy azt tolmácsolják az il­letékes pártértekezleteken. A vezetőségvá­­LASZTÓ TAGGYŰ­LÉSEKEN a kom­munistáknak élni kell a bí­rálat és önbírálat bátor fegyverével. Lépjenek fel határozottan az olyan je­lenségek ellen, amelyek la­zítják a pártfegyelmet. A taggyűlésen meg kell nyil­vánulnia a pártegység erő­södésének politikai, ideoló­giai és cselekvési vonatko­zásban is. A párttaggyűlések lebo­nyolításához pártszerveze­teink megfelelő útmutatást kaptak. Meg vagyunk róla győződve, hogy a párttag­ságnak, amely az elmúlt években sok nehéz, küz­delmes harcban vett részt,, és feladatait mindig sike­resen valósította meg, ezek a taggyűlések újabb lendü­letet adnak a további fel­adatok megoldásához és egységesen sorakoznak fel pártunk politikája mellett. Épül Százhalombatta Nemsokára befejezik a második 150 megawattos óriásturbina szerelését Százhalombattán. Az új gépegy­ség beindításával a Dunam­enti Hőerőmű teljesítőké­pessége eléri majd a 440 megawattot. A képen: Beállítják a 150 megawattos turbina ál­lórészét. (MTI Fotó : Percze Lajos- felv.)

Next