Napló, 1966. szeptember (Veszprém, 22. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. évfolyam T JHHF MFV^'HP MAKI! 1966. szeptember 16. I |pj|j ll| Ara 60 filler 1 ^11 BM ilndf BMP A pártkongresszus tiszteletére: Korszerűbben, olcsóbban, jobb minőségű szenet termelünk A kongresszusi zászlóra pályáznak a Középdunántúli Szénbányászati Tröszt dolgozói Április 4. előestéjén vet­ték át nyolcadszor a Mi­nisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját a Középdunántúli Szénbányá­szati Tröszt dolgozói. Hi­dasi István elvtárs, a tröszt igazgatója akkor az egész kollektíva nevében ünnepé­lyesen ígérte: „Úgy dolgo­zunk, hogy elnyerjük a kongresszusi verseny győz­tesét illető zászlót is.” Hogyan állják szavukat a középdunántúli bányászok? — kerestük a választ. Őszin­tén szólva, kicsit félve is indultunk útnak, hisz köz­tudott, hogy mennyiségi tervük túlteljesítésére nincs szükség. A tervben megsza­bott mennyiség szigorú tar­tása mellett viszont jobban gazdálkodni, csökkenteni az önköltséget, növelni az ár­bevételt, s javítani még egyéb­­mutatókat is — nem könnyű feladat. Azonban már a felajánlások is — amelyeket a kongresszus tiszteletére vetettek papír­ra a brigádok, az üzemek, azt tükrözik, hogy a sok­szorosan elismert bányá­szok eddiginél nehezebb fel­adatokra is vállalkoztak. — Korszerűbben, olcsób­ban s az eddiginél jobb mi­nőségű szenet termelünk, jobban alkalmazkodunk a ■fogyasztók igényeihez — így lehetne összegezni a 256 szocialista címet nyert, s azért versenyző brigád ígéretét. Mert — mint szer­te az országban — a kö­zépdunántúli szénbányák­ban sem csupán a kommu­nisták juttatják kifejezésre felajánlásaikkal is a párt, a kongresszus iránti érzel­meiket. A pártonkívüliek is hitet tesznek — politikai állásfoglalást is jelentő gon­­dosabb, jobb munkájukkal pártunk, társadalmi rend­szerünk — a szocializmus mellett. S mint a felaján­lásokból is kitűnik: ez a verseny nemcsak a fizikai munkások lelkiismeretesebb munkáján alapszik. A vál­lalások teljesítése „megkí­vánja”, hogy a szénfejté­sen dolgozók és az őket „ki­szolgálók” a műszakiakkal karöltve dolgozzanak. Vegyük például a műsza­ki fejlesztésben elért újabb eredményeiket. A gépi jö­­vesztést és rakodást tovább növelték, bár ebben eddig is országosan messze az élen járt a középdunántúli tröszt. Tavaly a produktív termelés 20,9 százalékát jö­­vesztették géppel, az idén már 28,6 százalékát. Ez év­ben már valamennyi front­fejtésük korszerűbben biz­tosított. Ehhez az ered­ményhez hozzájárultak az olyan vállalások, mint ami­lyen a balinkai Siklósi Ist­ván vezette 15. számú csa­paté. Sikeresen alkalmaz­nak máglyasor helyett tö­­rőtámsort, s megoldották a fejtési vágatkereszteződé­sek korszerű biztosítását. Dudaron a 82. sz. kamra­fejtésben dolgozó Alich Fe­renc vezette brigád a kong­resszusi versenyben vál­lalta alsótelepi fejtésben lánctalpas rakodógépek al­kalmazását. Padragon há­rom szocialista előváló bri­gád — vezetői: Nyers Ká­roly, Szabó Zoltán, Buko­­vits Zoltán — az előválási sebesség növelésére alkal­maz, jó eredménnyel, lánc­­talpas rakodógépeket. Új vonása a IX. kongresz­­szus tiszteletére kibontako­zott versenynek, hogy az úgynevezett „kiszolgáló” csoportok dolgozói olyan je­lentős vállalásokat tesznek, amilyenekre korábban még nem volt példa. A Pacher­­féle szocialista címért küz­dő brigád Balinkán az osz­tályozó karbantartását vég­zi. A kongresszus tisztele­tére vállalták, hogy a minő­ség és a szemhullási arány javítása érdekében határ­idő előtt kicserélik a vibrá­torokat. Mégpedig olyan megoldással, hogy a jövő­ben az eddig szinte fél mű­szakot igénylő rosta­csere a jövőben csak perceket ve­gyen igénybe, így rugalma­sabban tudnak alkalmaz­kodni a fogyasztók minden­kori igényéhez. Az év első nyolc hónap­jában a tröszt dolgozói 101,3 százalékra teljesítet­ték összü­zemi teljesítmény­tervüket. Ez 2,8 százalékkal jobb mint a múlt évi ered­ményük. S ehhez a fizikai dolgozók jobb munkája mellett hozzájárult az is, hogy a műszakiak a fejtések és a rakodás-tövesztés kor­szerűsítésén túl sokat fára­doznak a szállítás és egyéb, nem termelő munkafolya­matok korszerűsítésén, mű­­szakigényének csökken­tésén. Az önköltségben 2,7 százalékos megtakarítást ér­tek el. Árbevételi tervüket 1,8 százalékkal túlteljesí­tették. Mindezek együtte­sen eredményezik, hogy a tervezettnél sokkal nagyobb nyereséget tud felmutatni a tröszt. A központban érdeklő­dünk: kongresszusi fel­ajánlása teljesítésében me­lyik bánya jár az élen? Pontos kimutatásuk szin­te „napra­kész” , és még­sem sikerül megállapítani a rangsort: az eredmények igen közel állnak egymás­hoz. Minden üzem vala­mennyi mutatóját, vállalá­sát túlteljesítette. Azt mondják: nem lehet másképpen, hisz el akarják nyerni a kongresszusi zász­lót. Eddigi eredményeik alap­ján eséllyel pályáznak erre. ­ Másfélmillió kiránduló Badacsonyban Az északi Balaton-part legfontosabb helye Tiha­­nyon kívül Badacsony. Az idegenforgalmi hivatal az idén rendszeres statisztikát vezet a forgalomról. Az autóparkírizó helyek őrei­nek jelentései, a vasúti és hajózási forgalmi adatok meglepő látogatottságról ta­núskodnak. Az idei szezon­ban eddig másfélmillió ki­ránduló kereste fel az ide­genforgalmi nevezetessé­gekben gazdag borvidéket. A külföldi turistaforgalom­ban a csehszlovákok vezet­nek, augusztusban csaknem nyolcezren keresték fel Ba­dacsonyt. Az NDK-ból 6800-an, Lengyelországból 4370-en, Jugoszláviából pe­dig több mint 1200-an jár­tak ott augusztusban. Tizennyolc ország költő -küldöttei­­ érkeznek megyénkbe 4 .v_ Európai költőtalálkozó Az írószövetség sajtótájékoztatója Európa költőtársadalma nagyszabású nemzetközi ta­lálkozóra küldi el képvise­lőit a magyar fővárosba, októberben. „A költészet napjai Budapesten” címmel hívja össze a Magyar Írók Szövetsége a poéták fóru­mát — erről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Fészek Klubban. Az írószövetség vezető­sége nevében Garai Gábor és Somlyó György elmond­ta, hogy két évvel ezelőtt a belgiumi költészeti bien­­nálén vetődött fel a gon­dolat: szocialista ország fő­városában adjanak talál­kozót egymásnak a konti­nens poétái. A mostani költészeti kon­ferenciára a baráti orszá­gokkal együtt összesen 18 ország költő-küldötteit hív­ták meg, s összesen több mint 120 külföldi vendégre számítanak. Október 18-ra jönnek meg a küldöttsé­gek, tiszteletükre aznap es­te fogadást ad a Magyar Írók Szövetsége a nagymúl­tú irodalmi kávéházban, a Hungáriában. A magyar kormány nevé­ben Ilku Pál művelődés­­ügyi miniszter üdvözli a költőtalálkozó részvevőit az október 19-i megnyitó ün­nepségen, amelyre a ME­­DOSZ Jókai utcai művelő­dési házában kerül sor. Itt tartják a hatnapos prog­ram első felében a plená­ris tanácskozásokat „.A költészet egyetemessége és nemzetközisége” című elő­adásával a knokkei nem­zetközi költészeti biennálé nagydíjával kitüntetett Illyés Gyula nyitja meg az előadás- és vitasorozatot amely a tervek szerint há­romnapos lesz. A konferencia „második félidejére” országjáró ki­rándulásokat készítettek elő, a vendégcsoportok ma­gyar költőtársaikkal együtt ellátogatnak Balatonfü­­redre, Tihanyba, Veszprém­be, megtekintik a Balaton­­parti múzeumokat, műter­meket, irodalmi alkotóhá­zakat. Ezenkívül mind Buda­pesten, mind vidéken, köl­tői esteket is rendeznek a színházakban, irodalmi színpadokon, művelődési otthonokban. A budapesti költészeti napok vendégnévsorában tallózva Somlyó György megemlítette a belga Ro­bert Goff­in, a francia Guil­­levic, Jean Rousselot, az olasz Salvatore Quasimodo, Edoardo Sanguineti, Ganni Toti, a szovjet küldöttek közül Leonyid Martinon, Bella Ahmadalina, Konsz­­tantyin Szimonov, Eduar­­dasz Mezselajtisz, Alek­­szandr Tvardovszkij, Szem­­­­­jan Kirszanov nevét, a lengyel Jan Parandowski-t és a spanyol emigráns köl­tőt, Rafael Alberti-t. Vietnami véradónap Veszprémben A KISZ titkárok példát mutattak a Veszprémben ren­dezett vietnami véradónapon. Képünkön Aranyos Já­nosáé a műtőben. (Képes beszámolónk az 5. oldalon). A napfény cukor is, kenyér is! Azt mondják, nem lesz sok bor az idén, de ami terem, az biztosan a kiváló évjáratok közé sorolha­tó majd. Itt - ott már 19-20 cukorfokot mérnek, s ha így marad az idő, akkor... ...akkor jó bor terem, sok krumplit, kukoricát szüretelnek, szép búzát vetnek, jó barázdába fordít­ják pihenni a földet A munkák sűrűjében vagyunk. A föld embere szusszanásnyi pihenéshez sem jutott aratás után, máris kezdődött a java. Ma nehéz irodában találni az elnököt, agronómust, mostanában mintha ko­rábban kellene nyitnia a falu kocsmárosának is, ha nem akarja elszalasztani a földre sietők féldecijéből származó hasznot. Nagyapó várja esténként otthon a csordából érkező disznót, a gulyából a tehenet, nincs otthon más. Földre, aki él, aki mozog! így van, vagy így kellene lenni? Akik e soro­kat olvassák döntsék el magukban, mérjék meg saját értéküket Mert a mezőgazdaság már fölmérte a ro­hanó időt, aki ezt nyeri, aranyat talál Szedni kell a burgonyát, tárolni, válogatni, szalmázni, vitatkoz­ni a felvásárlókkal. Sokasodnak a gondok a szőlők­ben, érik a gyümölcs szüretelni kell. Itt-ott vetik a rozsot máshol a búzát őszi árpát Érik a kukorica. A napfény takarmányt értéket teremt, s talán meg­menekülünk a korai bértől Trágyát hordani, szán­tani, cukorrépát szedni, paprikát, paradicsomot szál­lítani. Mennyi munka! Mennyi gond! Hány hónap munkájának gyümölcsét kell leszakítani. De le kell, mert másképp semmit sem ér az egész. S hallom, egész napos értekezletre gyűltek össze a tsz elnökök az egyik járásban. Miért? Mert ösz­­szehívták őtet. Fontos volt kellett a járásnak vagy a termelőszövetkezeteknek? Döntsék el, akik felelő­sek ezért, hisz jobban tudják. Én mégis amondó va­gyok, hogy hagyják el más napokra, mikor már nem szorít a cipő. Hanem van egy nagyon fontos tanács­kozás, amit viszont nem szabad elnagyolni: a párt­­szervezetek vezetőségválasztó taggyűlése! Most a kommunisták felelősségét, a legkiválóbbak munkáját tárgyalják. Tudom, sok gond, a pártmunka vala­mennyi problémája szóba kerül. Mégis, ott cselek­szenek helyesen, ahol nem feledkeznek meg a szük­séges tennivalókról sem, ahol számonkérik a pártta­gok mozgósító erejét is. A falusi pártalapszervezetnek legfontosabb felada­ta ezekben a napokban, hogy értékeljék az üzem irá­nyítását. Lássák: az emberek önmagukból fakadó szorgalma csak alap, amelyre építeni lehet. A tég­lákat azonban össze kell rakni, falat kell húzni be­lőlük. Ezt pedig nem lehet szakavatott irányítás, hoz­záértő vezetés nélkül végrehajtani. Sok minden: a premizálási rendszer, az emberekkel való bánásmód, az irányítás rugalmassága, a lehetőségek kihasználá­sa... felsorolni is nehéz valamennyit — kell ahhoz, hogy eredményes legyen egy üzem. A kommunisták­nak ezen a határkő-jelentőségű tanácskozásukon nagy felelősséggel kell minderről beszélniük. S természe­tesen az őszi feladatokról is, hiszen egy nagy idő­szak szervezettségének, vagy fejetlenségének lehet tanúbizonysága a betakarítás. Sokan azt hiszik, hogy csak a szőlősgazdák ka­csingatnak a nappal. Azok főleg, hiszen cukrot hor­doz a napsugár. De ez jó időt is jelent, gondok eny­hítését. A jövő kenyerét is érleli, milyen ágyba tér pihenni a mag, s hogyan telel a föld, ugarban, vagy barázdában. Most ne legyen tócsás, sáros ősz. Min­denki kívánsága ez. Ott bujkál a szavakban, tettek­ben, melyek azt látszanak bizonyítani, hogy megy, rohan az idő. Ezrek munkálkodnak azon — kik jobban, kik kevésbé jól — hogy tartsák ezt a szédületes tempót. KISS MATR

Next