Napló, 1966. október (Veszprém, 22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-01 / 232. szám
2 Dobi István üdvözlő távirata a kínai nemzeti ünnep alkalmából LIU SAO-CSI elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében jókívánságaimat küldöm önnek és a nagy kínai népnek. A magyar nép nagy sikereket kíván a testvéri kínai népnek a szocialista társadalom építésében, hazája felvirágoztatásában. Közös ügyünk győzelemre juttatása, közös ellenségeink visszaverésének érdekeitől vezettetve, őszintén óhajtjuk népeink barátságának erősödését, országaink kapcsolatainak fejlődését. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke l» «PhO Saigonban 4500 fiatalt vettek őrizetbe A francia külügyminiszter sajtóértekezlete SAIGON A dél-vietnami szabadságharcosok péntekre virradó éjjel tüzérségi támadást intéztek a kormánycsapatok egy megerősített állása ellen, Dong Ha-tól 8 kilométernyire keletre. Amerikai tengerészgyalogosok a demilitarizált övezet • közelében elfoglalták a szabadságharcosok egy parancsnoki állását B-57-es típusú amerikai vadászbombázók csütörtökön több célpontot támadtak a demilitarizált övezeten belül Saigonban a napok óta tartó rendőri razziák során mintegy 4500 fiatalembert vettek őrizetbe, mert katonai papírjukat nem találták rendben. Ky dél-vietnami miniszterelnök kijelentette, hogy sohasem lesz hajlandó leülni a tárgyalóasztalhoz a DNFF képviselőivel, amikor az újságírók felkérték, hogy nyilatkozzék Humphrey amerikai alelnök ama javaslatáról, amely szerint az Egyesült Államok elfogadná a felszabadítási frontot tárgyalópartnerként OTTAWA Couve de Murville francia külügyminiszter csütörtök esti sajtóértekezletén Ottawában azt mondotta, hogy 1965 elején, mielőtt az Egyesült Államok megkezdte Észak-Vietnam bombázását, a VDK kész lett volna tárgyalni, de akkor az Egyesült Államok nem volt hajlandó erre. Most — tette hozzá — az Egyesült Államokból kell kiindulnia kezdeményezésnek a vietnami béke érdekében. Új gépmadarak — 700 millió utas a JAK—10 makettje Az Aeroflot légi útvonalainak hossza meghaladja az 500 ezer kilométert, s ebből százezret tesznek ki a nemzetközi útvonalak. Az elmúlt hét évben légiösszeköttetést teremtettek a Szovjetunió háromezer városa és legjelentősebb csomópontja között. 1965-ben az Aeroflot 42 millió utast szállított; 1970-re ez a szám eléri a 75 milliót. Az 1966—1970-es években a Szovjetunió polgári légiforgalmának munkája megkétszereződik: annak érdekében, hogy a megnövekedett igényeknek megfeleljenek, új, korszerű repülőgépeket állítanak forgalomba. A legnagyobb érdeklődés természetesen a leggyorsabb utasszállító repülőgép, a „TU—144” iránt nyilvánul meg. 120 utast szállító gép sebessége eléri az óránkénti 2500 km-t. A jövő év első hónapjaiban a Szovjetunió légiútvonalain megjelenik a gigantikus „IL—62”, leszállás nélküli repülési távolsága 9200 km. 10 000 méter magasban a gép utazási sebessége 900 km/ó. A fedélzetén szállítható utasok száma 186. Az első lökhajtásos utasszállító repülőgép, a TU—104-es utódaként megjelenik a „TU—154”. Repülési távolsága 3—5 ezer km. A helyi vonalak forgalmát a „JAK—40” reaktív utasszállító repülőgép látja majd el, a „V—2” és a „V—8” helikopterekkel együtt, amelyek maximális utaslétszáma 24 fő. A képen: Fáztak és éheztek , megadták magukat Befejeződött a Falkland-akció A Reuter iroda jelentése szerint megadta magát az a 19 főnyi argentin akciócsoport, amely szerdán egy „elkötött” repülőgépen a Malvinas-szigetek (Falkland) fővárosába érkezett és bejelentette a brit gyarmat megszállását. Semmiféle ellenségeskedés nem történt, a vállalkozó szellemű „inváziós csoportnak” egyszerűen elfogyott az élelmiszere. Ráadásul fagyoskodni kezdtek a déli tavaszban. A szigetcsoport kormányzója és a fiatalok között egy Rodolfo Roel nevű missziós lelkész közvetített. Pénteken este a Darwin nevű helyi postahajó szállítja haza a kalandba belecsöppent utasokat, míg az akciócsoport tagjait valószínűleg az argentin fegyveres erők veszik őrizetbe. A Reuter-iroda tudósítójával már közölték is, hogy az argentin légierő két DC— 3-as típusú hidroplánja Rio Gallegosba repült, ami annak a találgatásnak ad tápot, hogy a gépek végcélja: Port Stanley. Könnyen lehet, hogy itt már őrizetbe is veszik az ifjú nacionalistákat. A jelentések szerint barátságosan rendeződik az incidens Argentína és Anglia között. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy Anglia nem jelent be hivatalos tiltakozást Cáfolták azt az értesülést is, hogy Fülöp herceg, Erzsébet királynő férje, megszakítaná argentínai tartózkodását. Interpellál a bonni kormányhoz Az SPD parlamenti frakciója bejelentette, hogy Erwin Folger képviselő a Bundestag legközelebbi Interpellációs napján a következő két kérdést fogja feltenni: " Igaz-e, hogy az Erhard kancellár washingtoni utazásával kapcsolatban bérelt különrepülőgép költségei 140 ezer nyugatnémet márkát jelentettek? 2. Milyen politikai haszon származott abból, hogy a delegációt a washingtoni utazásra elkísérte a kancellár felesége, leánya és veje, valamint a miniszterek feleségei. Szombaton kezdődik a Subandrio-per A fővárosban feszült a légkör, rendkívüli készültségben a katonaság Mint az AFP jelenti, 400 főnyi hallgatóság előtt nyitják meg Djakartában Subandrio volt külügyminiszter perét. Tizenöt külföldi újságírót is beengednek az esemény tudósítására, közöttük az NBC és CBS amerikai rádió- és televíziós társaságok képviselőit. A pernek a korábbi bejelentés szerint szeptember 30-án, éjfélkor kellett volna megnyílnia, de a tárgyalás kezdetét egy nappal elhalasztották. Magyar idő szerint szombaton 14 órakor jelenik meg bírái előtt Subandrio, volt külügyminiszter. Mint a Reuter rámutat, Djakartában igen feszült a légkör, a katonaságot egy hétre rendkívüli készültségbe helyezték. A hírügynökség — sokak véleményét idézve — bizonyosra veszi, hogy Subandriot halálra fogják ítélni. A megfigyelők most azt találgatják, hogy a per folyamán más, jelentős személyiségek neve szóba kerül-e és nem vádolják-e meg bűnrészességgel Sukame elnököt. ,9 M. az Ukart ítélet Nürnbergben Az ítélet, az amerikai—angol—francia—szovjet Nemzetközi Katonai Trövényszék ítélete ma húsz esztendeje hangzott el a hitleri Németország háborús főbűnösei felett Jelképen is, hogy a bíróság éppen Nürnbergben hívta tetemre a náci rendszer főkolomposait — abban a városban, amely egykor erőt fitogtató parádéik, s embertelen törvényeik meghirdetésének színhelye volt Noha az ítélethirdetést olyan vérözön előzte meg, hogy a náci háborús bűnök minden különösebb bizonyítási eljárás nélkül is nyilvánvalóak voltak a világ színe előtt, a győztes nagyhatalmak ragaszkodtak a bírósági eljárás szigorú törvényességéhez. Nem a bosszúállás, hanem az igazságosság vezérelte őket Az ítélet 1946 szeptember 30-án és október 1-én hangzott el, ám maga a per csaknem pontosan egy évvel korábban kezdődött: 1948 október 18-án, s a Nemzetközi Katonai Törvényszék az előkészítő munkálatok során több, mint százezer dokumentumot gyűjtött össze, több ezer méter filmszalagot és 25 ezer fényképfelvételt, melyek sok esetben magukra a náci háborús főbűnösökre is döbbenetes hatással voltak. A Nemzetközi Katonai Törvényszék a per mintegy tizenegy és fél hónapos időtartama alatt 403 nyilvános ülésén meghallgatott 116 tanút, s megvizsgált kétezer írásbeli tanúvallomást. „Ha bizonyos cselekmények vagy szerződésszegések bűncselekménynek tekinthetők — mondotta a per amerikai főügyésze, Robert Jackson —, ezek egyformán bűnök, akár az Egyesült Államok, akár Németország követi el azokat. Nem akarunk olyan büntetőjogi rendszabályokat teremteni mások ellen, amelyeket magunk ellen nem kívánnánk alkalmazni.” A nürnbergi ítélet óta húsz év telt el. Két évtized alatt a világ sokat változott. S e változások közül az egyik legszomorúbb talán az, amiért ma emlékeztetni kell a nürnbergi perre. Hazánkban néhány hónapja hosszabb ideig műsoron volt egy kitűnő amerikai film, az ítélet Nürnbergben. Játékfilm volt ugyan, de a valóság rétegét mutatta be, a nürnbergi per, egy amerikai bíró működésének egy epizódját. A film végén felirat jelent meg: azokat a jól ismert számadatokat tartalmazta, hogy a náci háborús bűnösök közül napjainkban hánynak van a Német Szövetségi Köztársaságban vagy éppen a NATO-ban felelős funkciója, hány elítélt véli szabadlábon. Néhány perccel korábban pedig azt a jelenetet láthattuk, amely ezeket a számokat megmagyarázza: az amerikai bírót Washingtonból Európába érkezett politikusok az ügyek gyors lezárására sürgetik, mert a hidegháború kialakuló fagyos légkörében az Egyesült Államoknak szüksége van a német katonai és gazdasági potenciálra. A Német Demokratikus Köztársaságban tavaly dokumentumkönyvet adtak ki, amelynek adatai szerint 1964-ben a Német Szövetségi Köztársaság huszonegy felelős kormánytisztviselője, száz tábornoka és tengernagya, 828 bírája és ügyésze háborús bűnös volt. Egy évvel később a nyugatnémet parlament úgy döntött, napirendre tűzi a náci bűnök elévülését. A világméretű felháborodás kényszerítő hatására az eredeti határidőt a bonni parlament öt évvel meghosszabbította: még öt évig bíróság elé kerülhetnek a bujkáló vagy éppen leplezetlen háborítatlanságban élő háborús bűnösök. Azután azonban bonni mércével elévül, amit az emberiség ellen elkövettek. Mi több, most szeptember 15-én az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a bajor igazságügyi hatóságok fontolóra vették: megkegyelmeznek Ilse Kochnak, akit életfogytiglani börtönre ítéltek. Ilse Koch a buchenwaldi koncentrációs tábor réme volt, aki áldozatainak bőréből lámpaernyőket készíttetett, s akinek büntetését annak idején még amerikai hatóság szabta ki. A nürnbergi ítélet kihirdetésének évfordulóján tehát sjnálatosan bő anyag áll rendelkezésünkre az elmélkedéshez. Éppen ezért korántsem alaptalan, ha a világ emlékezteti az Egyesült Államok vezetőit: valamikor volt egy ítélet Nürnbergben. Húsz esztendeje még ítélkeztek azok fölött a német tábornokok fölött, akiknek nagy része napjainkban az Egyesült Államok katonai szövetségese. Húsz esztendeje még börtön járt azért, amit ma a Német Szövetségi Köztársaságban valaki aktív miniszterként is megtehet, a szomszédos országok határainak megváltoztatását követelő izgatásért. Igen, volt egyszer egy háború, és volt egyszer ítélet Nürnbergben... És a világ emlékezik rá! SERÉNY PÉTER Tetten ért CIA ügynök Kiutasították a Szovjetunióból Nicolas H. Riegg amerikai állampolgárt kiutasították a Szovjetunióból ellenséges propaganda és szovjetellenes irodalom terjesztése miatt. Riegget ez év szeptemberében Harkovban érték tetten. Riegg ez év augusztusában turistaként érkezett a Szovjetunióba. A CIA megbízásából be akart jutni a minszki egyetemre. Miután ez nem sikerült neki, viszszatért Moszkvába, ahol találkozott Donald Lesch-sel, az amerikai nagykövetség másodtitkárával, akit nemrégen persona non gratanak nyilvánítottak. Ezután Riegg Harkovba utazott, ahol ellenséges ténykedése közben lelepleztek. A tetten ért ügynök beismerte, hogy ellenséges tevékenységet folytatott a Szovjetunió területén és megsértette a szovjet törvényeket.