Napló, 1966. október (Veszprém, 22. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-18 / 246. szám
O 383 1 ft Világ proletárjai, egyesüljetek l XXII. évfolyam Bnp ■■Mngp VHHBBBUk VHHP gkl M ■ mm 1366. október 18. fi lllPp £ M Mm mBBT MaLmJ JBr eV ;3\ „Pártunk forradalmi hivánnának megfelelően...“ Járási, városi pártértekezletek a megyében „Pártunk forradalmi hivatásának megfelően vezeti és szervezi hazánkban a szocialzmus építését”. A kongresszusi írjelek ezen idézete, egyszerű ízléses d koráció az úttörők és a KISZ fiatalok kedves köszönője, munkáskollektívák, községek lakosságának dísztáviratban küldött jókívánságai tették külsőségekben is ünnepélyessé a felelősségteljes munkát végző járási, városi pártértekezleteket. A kommunisták küldötteinek tanácskozásán a párt felsőbb szerveinek képviselői is megjelentek, és ott voltak az elnökség soraiban veteránjaink is. A négy év munkáját elemző beszámolók megvitatása után került sor a pártbizottságok és a megyei pártérkezlet küldötteinek megválasztására. A pártbizottságok pedig tagjaik közül még ezen a napon megválasztották a végrehajtó bizottságot, a pártbizottság titkárait. Az első titkári tisztséget a beszámolót tartó, eddi első titkárok töltik be. Veszprém város: Politikai kisugárzás az egész megyére A megyeszékhely 110 pártalapszervezetének, több mint 2100 kommunistájának küldöttei szombaton a pártszékházban Szabó Lászlóné, a városi pártbizottság első titkára által beterjesztett alapos, mindenre kiterjedő beszámoló tükrében vizsgálták a legutóbbi négy év alatt végzett munkát. Első helyen a párthatározatok végrehajtásáról, a pártszervezetek erősödéséről, a párt vezető szerepének érvényesüléséről adott számot a beszámoló, beszédes, bizonyító erejű tényekkel. Megállapította, hogy ”a politikai légkör szabad, alkotó viták folynak a pártban és a párton kívül is; éljünk ezzel a légkörrel, de nagyon határozottan fel kell lépnünk az olyan hangulatkeltéssel szemben, amely mindenben csak rosszat keres.” Csonka Dezső, a faárugyár igazgatója felszólalásában egyebek közt szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a város politikai hangulatát a kommunistáknak kell irányítaniuk, fel kell venniük a harcot az ellenséges nézetek, rémhírek stb. terjesztése ellen. A város dolgozóinak több, mint fele a munkás, az üzemek dolgozói a legaktívabban segítenek megvalósítani a párt politikáját, emellett a termelő munkában, a munkaversenyben, ezekben a hónapokban, hetekben a kongresszusi versenyben, a szocialista brigádokban (az iparban 190 brigádban 2437, a kereskedelemben ’47 bridágban 919 tag dolgozik) — egyre nagyobb sikereket érnek el. Ugyanez mondható el tanulásukról, művelődésükről. A beszámoló megállapításait e tekintetben gazdag tényanyaggal illusztrálta Ács István, a Faárugyár párttitkárának felszólalása. Részletesen elemezte a beszámoló a tömegszervezetek — a KISZ, a szakszervezetek, a Népfront, a testnevelési és sportszövetség, a munkásőrség, az MHS, a Nőtanács és Vöröskereszt — munkáját. Vékony István, a városi KISZ bizottság titkára ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy míg a diákság körében élénk a KISZ élet, az ifjúmunkások közül a kívántnál kevesebben tagjai. Síkraszállt az ifjúság igazságos, túlzó általánosításoktól mentes megítéléséért, valamint azért, hogy a gazdasági vezetők jobban becsüljék a KISZ-t, támaszkodjanak a fiatalokra. Veszprém fejlesztését — érthetően — más városokéhoz képest jobban, nagyobb áldozatok árán biztosítja népgazdaságunk. A küldötteknek kiadott sokrétű statisztikai kimutatás szerint a legutóbbi pártértekezlet óta a városban több, mint 218 millió forint értékű beruházás valósult meg; 235 millió értékűnek az építését pedig már megkezdték. A városfejlesztéssel (valamint az államigazgatás demokratizmusával) foglalkozó felszólaló, dr. Ditrói József, a városi tanács vb elnöke a lakosság támogatásáért, a nagyarányú társadalmi munkáért köszönetet mondott, s azt a jövőre is kérte; kérte továbbá a kommunisták felvilágosító munkáját, nagyobb türelmet és több megértést a lakosságtól bizonyos szociális-kommunális gondok megoldásáig vagy enyhüléséig (lakáshelyzet, bölcsődei elhelyezés, a kereskedelem átmeneti problémái, stb.) Az ipari üzemek — főleg tavaly — termelésük bővülését helyesen túlnyomó többségben a termelékenység növeléséből biztosították. A pártszervezetek általában ma már jó partnerei a gazdasági vezetésnek, viszont hiba, hogy egyes szakemberek lebecsülik a politikai önképzést Párt- és kormányhatározatok ellenére sem csökken az adminisztratív létszám. Az ideológiai munka megélénkülését — főként az irányelvek megjelenése óta — többek közt a széleskörű pártoktatás bizonyítja (a részvevők száma három év alatt 4100-ról 5800-ra nőtt.) A fő cél e téren: a polgárikispolgári ideológia elleni harc. A beszámoló intette a kommunistákat, ne süssék rá a „kispolgár” bélyeget a becsületes munkájuk és takarékoskodásuk révén egyre jobban élő dolgozókra, de a kispolgári gondolkodásmód és erkölcs ellen „vegyék fel pártszervezeteink a küzdelmet, elsősorban a kommunisták, de a pártnskivüliek körében is. Annál is inkább, mert ez a fajta gondolkodásmód lassan zavarja a közélet, a közszellem tisztaságát. „E témakörhöz kapcsolódva Szanyi Imre, a fegyelmi bizottság elnöke idézett figyelmeztető adatokat felszólasában. „Városunk a felszabadulás előtt papi, kispolgári város volt, bigott, vallásos tömegekkel. Ma ettől már messze tartunk, ma egyetemi város, kulturális központ a mi városunk” — állapította meg a beszámoló. Ezt bizonyítja a hittanra járó iskolások csökkenő (ma 5,3 százalékos) aránya. Az oktatási intézmények — köztük a vegyipari egyetem — kötelességévé tette a pártértekezlet a céltudatosabb politikai és világnézeti nevelést valamint a fizikai dolgozók gyermekeinek hatékonyabb támogatását Dr. Káldi Pál rektor, valamint Kovács János, a tanács vb elnökhelyettese szóltak részletesen e problémákról. Részt vett és felszólalt az értekezleten Pap János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Arra buzdított, hogy a megyeszékhely politikai kisugárzása az egész megyére — az itt működő megyei jellegű intézmények, „hivatalok’’ tevékenysége, a bennük, dolgozó kommunisták munkája révén — még jobban érvényesüljön. E pártszervezetek munkáját is a területi elv alapján helyesen irányítja a pártbizottság. Ne váljanak rossz értelemben vett „hivatalnokokká” az itt dolgozó kommunisták, hiszen a munkáshatalom állította őket funkciójukba; az ő munkájuk révén érvényesüljön még céltudatosabban a munkásosztály vezető szerepe, s valósuljon meg minél teljesebben ptí-ivünk politikája. Makón, a Kossuth Tsz-ben munkába állították az első hazai gyártmányú hagymaszedő gépet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Kertészeti Főiskola tudományos kollektívájának konstrukcióját. Az ügyes berendezés mintegy ötven ember kézi munkáját látja, s a talaj minőségétől függően egy műszakban három—öt heldről szedi fel a termést. Jövőre más nagyobb hagymatermelő gazdaságok is kapnak ilyen betakarító gépet. (MTI fotó : Tóth Béla felvétele) Zirci Járás: A KISZ segítése , a párt segítése — Eredményeikre — különösen azokra, amelyeket a mezőgazdaság fejlesztésében elértek — méltán lehetnek büszkék a járás kommunistái — mondotta többek között felszólalásában Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára azután, hogy átadta a párt Központi Bizottságának forró, elvtársi üdvözletét a küldötteknek és rajtuk keresztül a járás valamennyi kommunistájának. A beszámoló, amelyet Vincze Farkas, a járási pártbizottság első titkára terjesztett elő, rögzítette: „Jelenthetjük a pártértekezletnek, hogy Az elmúlt négy év alatt a Vil. kongresszus határozatainak megfelelően végeztük munkánkat.” Ezen időszakban a járás ipara, mezőgazdasága sokat fejlődött új üzemi létesítményekkel, lakóházakkal kultúrotthonokkal, iskolákkal, napközi otthonokkal gyarapodtak a községek. Szélesedett a szolgáltató tevékenység, megnövekedett a kereskedelem áruforgalma, nőtt a dolgozók jó léte. A pártszervezetek, a pártbizottság munkája eredményes volt. Felelősséggel és szeretettel szóltak az ifjúsággal kapcsolltos kérdésekről azokról az erőfeszítésekről amelyeket a fiatalok szocialista szellem-ben való nevelésére tettek. A pártbizottság és a párt- s szervezetek munkájában nagy teret kapott — és kapjon még inkább a jövőben — a KISZ erősítése, hogy munkája, befolyása az egész ifjúságra kiterjedjen. A KISZ akkor képes hivatását magasabb szinten betölteni, ha saját munkájában, a különböző szintű munkaprogramok, akcióprogramok kialakításában, a szervezeti élet irányításában segítik őket a felnőttek. És mint egy-két felszólalásból is kitűnt,e figyelmeztetést néhány községben valóban meg kellene szívlelni. Mádl András elmondta, hogy nagyon nehéz volt — de sikerült — az ütőképes KISZ szervezetet kialakítani Olaszfaluban. Sokat segít, hogy a fiatal mezőgazdasági szakemberek bekapcsolódtak a szervezet munkájába, tagjai a vezetőségnek is. Viszont a tanács vezetői gyereknek nézik a 18—20 éves fiatalt is! Viszló László, a KISZ járási bizottságának titkára sem csak arról adott számot a pártértekezletnek, hogy négy év alatt 20 új alapszervezetet hoztak létre, hanem azokról a gondokról is szólt, hogy egyik-másik helyen nagyon kevés segítséget kapnak a községi vezetőktől az ifjúsági szervezetek. Nem egyszer meghallják, sok a tömegszervezet nem érünk rá a KTSZ-el foglalkozni Pedig rosszul gondolkoznak azok a vezetők, akik úgy vélik, hogy az ifjúsági szervezet — egy a tömegszervezetek közül. Gond a termelőszövetkezetek munkaerőpótlása. Vannak közös gazdaságok — Csetény, Akispuszta, Románd —, amelyekbe több fiatal visszatért már. De ahhoz, hogy ezt más szövetkezetek is elmondhassák, nem elég csak jobb kereseti lehetőséget teremteni. Törődni kell gondjaikkal, tovább kell javítani a falu kulturális ellátottságát. A beszámoló is rögzíti: A KISZ szervezetek politikainevelőmunkájának segítése szorosan összefügg a pártszervezetek pártépítő munkájával. Még mindig vannak kislétszámú pártszervezeteik. A fiatalok más népgazdasági ágakba való áramlása a tsz pártszervezetek erősítésében is érezteti halását. Éppen ezért jobban „észre kell venni” azokat a fiatalokat, akikre mint párttagokra lehet később számítani. Németh József arról beszélt, hogy a zirci járás fiataljai igen példamutatóan állnak helyt a honvédségnél. Zárszóként mondotta Vincze Farkas elvtárs: a fiatalok megérdemlik és a pártszervezetek adják meg ezt a segítséget. Amikor a KTSZ-t segítjük a pártot segítjük, mert a KISZ-ben vannak a jövő kommunistái. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött a KISZ kongresszusi hónapja Társadalmi munka akciók a megyében A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség október 15. és november 15. között kongresszusi hónapot tart, amelynek célja az, hogy ifjúságunk ebben az időszakban fokozott politikai és termelési aktivitással készüljön fel az MSZMP IX. kongresszusára. A kongresszusi hónap első akcióit Veszprém megyében is megindították a fiatalok. Több helyről kaptunk hírt közösen szervezett társadalmi munkákról. A devecseri járásban kongresszusi vasárnapot tartottak a fiatalok. A járás KISZ alapszervezeteinek és úttörőcsapatainak mintegy 80—85 százaléka dolgozott a földeken, elsősorban az őszi betakarítási munkákban vettek részt. A járási KISZ bizottság úgy szervezte meg a nagyszabású akciót hogy a pártbizottságok és a községi tanácsok segítségével jelölték ki azokat a munkaterületeket, ahol a fiatalok munkája a leghasznosabb. A vasárnapi munka értékelése és összesítése folyik, a végleges eredményt csak néhány nap múlva fogják megállapítani. Ugyancsak termelési akcióval kezdte a kongresszusi hónapot a pápai járási KISZ bizottság is. Nagygyimóton négy község (Béb, Csőr, Nagygyimót, Vanyola) KISZ alapszervezete vett részt közös társadalmi munkában. A 102 fiatal az állami erdőgazdaság részére a nyárfatelepítési programot kezdte, s a jó előkészítés és a lelkes hozzáállás eredményeként vasárnap mintegy 627 hold területet készítettek elő a telepítésre. Balatonfüreden a füredi községi KISZ szervezet, a fűrfői KISZ szervezet és a Külügyminisztérium KISZ szervezete vett részt közös társadalmi munkában vasárnap. A három alapszerv száz tagú brigádja a termelőszövetkezet szőlőjében szüretit. A megyei KISZ bizottság további tervei a kongresszusi hónap idejére: tovább folytatják az egész megyében a társadalmi munkaakciókat, számos alapszerv ebben az időszakban tartja meg névadó ünnepségét, a megye több helyén veterántalálkozókat szerveznek, s az ifjúság politikai tájékoztatását fokozott mértékben biztosítják. Kiváló eredményt hozott a törzskönyvezés a veszprémi járás szövetkezeteiben A Marcal völgyében és a Bakonyban tovább javítják a szarvasmarhaállomány minőségét Négy évvel ezelőtt a veszprémi járásban országos úttörőként megkezdték a szarvasmarhaállomány törzs- könyvezését az államilag el- ismert módszerekkel, ame- lyekkel eddig csupán az ál- ■ lami gazdaságokban, tangaz- daságokban tartották számon az állatállományt. A házi törzskönyvezést ugyan több- helyütt bevezették már, de ez eltér és kevésbé igényes, mint az államilag elismert formája. A Veszprém megyei Állattenyésztési Felügyelőség irányításával három hivatássos törzskönyvezőt állítottak munkába. Az egyetemet, főiskolát végzett szakembereket együttesen fizették. A gondos, szakszerű ellenőrzés és megfigyelés lehetőséget adott arra, hogy csak a legjobb szülőpárok utódait tenyésszék tovább. Így pár év leforgása alatt 30 százalékkal növekedett a veszprémi járás tehenészeteiben a tejhozam, s ezzel arányosan az egy liter tej önköltsége is. A sikereken felbuzdulva most újabb két járásban kezdik meg a törzskönyvezésnek ezt a legigényesebb, legszínvonalasabb formáját. A pápai járásban a Marcal völgye, a zirci járásban pedig a Bakony teheneinek minőségét szándékoznak javítani ezzel a segítséggel.