Napló, 1967. február (Veszprém, 23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
_2 ■ Kádár János beszéde a nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról) tettség magasabb szintjei felé, emelnünk kell hazánk szerepét és rangját a világgazdaságban. Ennek útja a műszaki fejlődés, a termelékenység, a jövedelmezőség energikusabb növelése. Az általános kilátásokat illetően a fejlődést meghatározza maga a harmadik ötéves terv. A tervben mind a termelőeszközök, mind a fogyasztás és életszínvonal növelését irányoztuk elő és végrehajtása a jelenleginél nem kevesebb, hanem több munkaerő beállítását igényli a népgazdaságban. A gazdasági munkát közvetlenül irányító emberek az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben végezhetnek ezután valóban alkotó munkát, a termelő munkát végzőknél pedig a szocialista bérezési elv hatékonyabban fog érvényesülni. Ez azt jelenti, hogy a biztosított alapbérnél több kereset jut azoknak, akik többet adnak munkájukkal a társadalomnak. A reform előkészítése a minisztériumok, a gazdasági szervek irányítóitól sok és jó munkát kíván a legközelebbi hónapokban. Mint említettem, ezek az elvtársak túlnyomó többségükben teljes odaadással, a reform megvalósításán dolgoznak. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezetek vezetői készüljenek fel megfelelően az önállóbb és hatékonyabb gazdálkodás időszakára. Mérjék fel a követelményeket, amelyeknek üzemük eleget kell hogy tegyen a népgazdaság és a fogyasztók igényeinek megfelelően. Hasonlóképpen fel kell tárni a birtokukban levő termelőeszközök eddiginél jobb, hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit, az úgynevezett belső tartalékokat. Ezt a munkát jól csak úgy végezhetik el a gazdasági vezetők, ha meglátásaikat és elgondolásaikat, a feladatokat megbeszélik munkatársaikkal, a helyi párt, szakszervezeti, ifjúsági vezetőkkel, tanácsfunkcionáriusokkal, a munkásokkal, a termelőszövetkezeti tagokkal. Részben általános agrárpolitikánkból adódóan, s részben a gazdasági reformmal összefüggésben sok fontos állásfoglalás történt a kongresszuson a mezőgazdasággal, a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban. További lépések egyikeként a tavasszal összeül a termelőszövetkezetek országos kongresszusa. Ott majd megtárgyalják, hogyan alakul a termelőszövetkezetek élete, munkája a módosult feltételek között Az utóbbi időben számos olyan intézkedés történt amely kedvezőbb feltételeket teremt az eddiginél a termelőszövetkezetek munkájához. A szorosan vett választási kérdések közül még egyről kívánok szólni — folytatta Kádár elvtárs. — Március 19-én népünk a tanácsokat is újjáválasztja. Mint a jelölések összesített adatai mutatják, 85 ezer tanácstagot fogunk megválasztani. Már maga a puszta szám is jelzi, hogy közéletünk milyen fontos kérdéséről van szó. A tanácsok, amelyek egyidejűleg néphatalmi, közigazgatási szervek, s hiányos vonatkozásban tömegszervezetekként is működnek, rendszerünk sarokpilléreit alkotják. A tanácsok úgynevezett „helyi” munkát végeznek, de munkájuk együttesen nem kismértékben hat az egész ország arculatára, az egész nép életére. Erre való tekintettel, a gazdaságvezetési reform egyik lényeges eleme a tanácsok munkájában az önállóság növelése, a hatáskör bővítése gazdasági és nemcsak gazdasági területen. Ezzel kíván kormányzatunk a tanácsokban dolgozók számára is jobb munkafeltételeket biztosítani. Népünk támogassa a tanácstag jelölteket szavazatával, s majd munkájukban is megbecsülésével, mert a közügyek fontos területén vár reájuk nagy és felelősségteljes feladat. Lánya valóban rendezni kívánja kapcsolatait az európai szocialista országokkal, s hozzá akar járulni az európai helyzet tényleges javításához, akkor olyan lépéseket kell tennie, amelyek a mindenféle revansista törekvésekkel való határozott szakítást bizonyítják. Ez egyértelmű az Odera- Neisse határ elismerésével, az atomfegyverről, az úgynevezett egyedüli képviselet igényéről való lemondással, és természetesen vonatkozik a másik német állam, a Német Demokratikus Köztársaság elismerésére. Ami a Magyar Népköztársaságot illeti, mi normális viszonyt, diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat akarunk kiépíteni minden országgal, amely erre készséget mutat, és különösen fontosnak tartjuk az európai országokhoz fűződő kapcsolatainkat. Ápoljuk és fejlesztjük kapcsolatainkat a szomszédos országokkal, a szocialista Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával. Rendeztük viszonyunkat egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával. Arra törekszünk hogy a Duna-völgye az európai béke tényezője legyen. Javultak és bővültek kapcsolataink Franciaországgal és más nyugat- és északeurópai kapitalista országgal is. Elveinkből, társadalmi rendszerünk lényegéből fakad, hogy minden tőlünk teljető támogatást megadunk a felszabadult és szabadságuikért küzdő népeknek. Mély■ségesen elítéljük és megbélyegezzük a nemzeti független-ség, a társadalmi haladás harcosainak üldözését, legyen ilyen bárhol a világon. Kedves Elvtársak! A nemzetközi helyzet néhány érintett kérdése is mutatja a világban jelenleg meglévő viszonyok bonyolultságát. Semmiféle imperialista erő és agresszió, a haladás erőinek kegyetlen üldözése sem tudta és nem tudja ma sem megakadályozni a történelem törvényszerű fejlődését. Létrejött a Szovjetunió, a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer a széthullás állapotában van,az emberiség megállíthatatlanul halad a nemzeti függetlenség ,a társadalmi felszabadulás útján. Hogy ez a haladás még gyorsabb legyen, szorosabbra kell vonni sorainkat, növelni kell a szocialista országok, a haladás és a béke minden erejének egységét, együttműködését. A Magyar Szocialista Munkáspárt, népi államunk, szocialista elveitől vezéreltetve mindent megtesz ma és a jövőben is mindent meg fog tenni ennek érdekében. Tisztelt Nagygyűlés! Elvtársak! Barátaim! Ez az a politika, amelyhez a választás napján a szavazók bizalmát és támogatását kérjük. Legyen a március 19-i választás felhatalmazás a képviselők és tanácstagok számára, bátorítás, hogy az ország dolgozó népe mögöttük áll, legyen ez egyben népszavazás pártunk, a Hazafias Népfront politikája és rendszerünk mellett; legyen ez a magyar nép messzehangzó szava a szocializmus igazsága, és a béke mellett — mondotta befejezésül a hallgatóság viharos tapsától kísérve Kádár János elvtárs. Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik Tisztelt Nagygyűlési Kedves Elvtársak! Mi békés viszonyok között élünk és választásokra készülünk, abban a meggyőződésben, hogy a választások során népünk jóváhagyja és szavazatával is megerősíti politikai törekvéseinket, a társadalmi célkitűzéseinket és a választások után megnövekedett erővel dolgozhatunk elérésükért. De ahogy mindenkor, így most is figyelembe kell vennünk a nemzetközi helyzetet. Külpolitikánk tartós és elvi alapokon nyugszik, nem rögtönözhetünk, nem követhetünk ideiglenes és ingadozó, konjukturális elgondolásokat, mert feladatunk is állandó, védelmezzük nemzeti függetlenségünket, országunk szuverenitását, népünk szocialista vívmányait és békéjét. Szövetség, barátság és gyümölcsöző együttműködés van a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Mi a Szovjetunióban a szocializmus, a haladás, a béke legerősebb támaszát becsüljük, s ebben az évben, mint a világ minden haladó embere és népe, a magyar nép is együtt ünnepli a szovjet néppel az emberiség történetében új, fényes lapot nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját. Barátság, együttműködés, érdekeink közössége köt öszsze bennünket minden szocialista országgal, és bizalommal tölt el bennünket az, hogy a Magyar Népköztársaság is tagja a Varsói Védelmi Szerződésnek. Külpolitikánk aktív a kapitalista országok viszonylatában is, mert változatlanul hívei vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. Mi ezt az elvet úgy értelmezzük, hogy ésszerű, ha egy szocialista és egy kapitalista ország között normális államközi kapcsolatok létesülnek, ha kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális csere alakul ki. De a norma a felekre egyformán kötelező: — Békésen egymás mellett élni annyi, mint tiszteletben tartani minden ország területi sérthetetlenségét, minden nép nemzeti függetlenségét, tartózkodni más országok belügyeibe való beavatkozástól, tiszteletben tartani minden nép jogát társadalmi rendszerének szabad megválasztásához és tárgyalások útján rendezni a vitás nemzetközi kérdéseket. Kedves Elvtársak! A békés egymás mellett élés elvét manapság a vezető kapitalista államok szóvivői sem támadják ellenkezőleg, ők is ezt hangoztatják. Ezzel szemben jelenleg a világban olyan eseményeknek vagyunk tanúi, amelyek a legnagyobb éberségre és az erőszakkal való szembeszegülésre késztetik a népeket. Az Amerikai Egyesült Államok költségvetése az idén meghaladja a százmilliárd dollárt, s ennek ötvenhat százaléka, tehát az amerikai adófizető minden dollárjából ötvenhat cent katonai kiadások fedezésére szolgál. Az USA világszerte katonai támaszpontokat tart fenn, s jelenleg határaitól sokezer kilométerre barbár háborút folytat a vietnami nép ellen. Közel félmillió megszálló katonával operál Dél-Vietnamban, és naponta agressziót követ el a szuverén Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az Egyesült Államok a vietnami nép ellen elkövetett agresszióval és háborújával kivívta maga ellen az egész világ haladó embereinek felháborodását és elszigetelődött még saját szövetségesei között is — jelentette ki Kádár János, s hangsúlyozta: a vietnami nép harca igazságos, a világ minden haladó embere velük van. Vietnam sohasem lesz az amerikaiaké és a népek előbb-utóbb rá fogják az USA imperializmust kényszeríteni arra, hogy eltávozzék onnan, és érvényesülni fog a vietnami nép elidegeníthetetlen önrendelkezési joga. A nemzetközi helyzetet bonyolítják, az imperialistákat bátorítják, a vietnami nép megsegítését nehezítik a Kínai Népköztársaságban kibontakozott események. Mao elnök és követőinek irányzata nemzetközi síkon már évek óta a kommunista pártok és a szocialista országok egysége ellen, a vietnami nép támogatásának összehangolása ellen lép fel és rágalmazó hadjáratot folytat a szocialista országok és testvérpártok többsége, különösképpen a Szovjetunió és vezetői ellen. A Magyar Szocialista Munkáspárt elítéli és sajnálatosnak tartja ezeket az eseményeket. Rokonszenvet érez a kínai munkásosztály és dolgozó nép iránt. Bízunk abban, hogy a kínai kommunisták végülis leküzdik a kommunizmustól idegen törekvéseket, és helyreáll egységünk a marxizmus-leninizmus alapján, a Kínai Népköztársaság a szocialista forradalom útján halad tovább. Vonjuk még szorosabbra sorainkat Kedves Elvtársak! Az utóbbi időben ismét napirendre került az európai biztonság kérdése, amelynek jelentősége túlmegy kontinensünk határain. A XX. század történelmi tapasztalatai mutatják, hogy a világ sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától. A Varsói Szerződés országai, közöttük a Magyar Népköztársaság, a múlt évi bukaresti tanácskozáson kifejezték azt a szándékukat, hogy készek az európai kollektív biztonság megteremtéséért dolgozni. Mi szükségesnek tartjuk az európai kommunista pártok közös tanácskozásának összehívását ,az európai biztonság kérdésében és azon résztveszünk. Az európai biztonság kérdésének vizsgálata során természetesen sok kérdés felmerül, így a NATO és a Varsói Szerződés közötti megnemtámadási szerződés kötése, a két katonai szövetség egyidejű feloszlatása, az atommentes övezetek kérdése, a hadsereg létszámának csökkentése és más kérdések. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a központi probléma, amelynek elfogadható rendezése nélkül Európa biztonsága elképzelhetetlen, a német kérdés. Európában a biztonság megközelítése a második világháború eredményeként kialakult határok, a történelmileg kialakult két német állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság elismerésén keresztül történhet. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaság kormánya nyilvános állásfoglalásaiban és diplomáciai közlésekben ismételten azt hangoztatta, hogy békés törekvései vannak, s ennek bizonyságául rendezni kívánja kapcsolatait a kelet-európai szocialista országokkal. Ami a bonni kijelentéseket illeti, a szavak hitelét ,mint tudvalevő a tettek adják meg és támasztják alá. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kér NAPLÓ Csütörtök, 1967. február 11. Október hadserege Ma 49 éve annak, hogy a Pszkov és Narva mellett lezajlott elkeseredett ütközetben a Vörös Hadsereg 1918 február 23-án megadta az első tanulságos leckét az agresszoroknak, megszüntette a forradalmi Petrográdot fenyegető halálos veszélyt. A Vörös Hadseregnek ez a ragyogó győzelme lett a Szovjet Hadsereg Napja. A szovjet fegyveres erők dicső utat tettek meg e nap óta és becsülettel teljesítették forradalmi küldetésüket. A fiatal, de még nem elég erős Vörös Hadseregnek fennállása első napjától kezdve harcolni kellett a szovjet köztársaság megvédelmezéséért, a szovjet hatalom ellen felsorakozó intervenciósok és fehérgárdisták ellen. Nem kevésbé súlyos "megpróbáltatások jutottak neki osztályrészül a második világháborúban sem. A Nagy Honvédő Háború volt a legsúlyosabb minden háború közül, amelyet a szovjet népnek a múltban viselnie kellett. Az igaz ügyért vívott fegyveres harc még jobban megszilárdította a szovjet emberek erkölcsi, politikai egységét, bizonyságot tett a szovjet hadsereg internacionalizmusáról. Azóta — a győzelem napja óta — több mint két évtized telt el. Még jóformán be sem hegedtek a sebek, a NATO-ban tömörült imperialista hadseregek újabb háborús feszültséget idéztek elő, sőt bekövetkezett az a paradox helyzet, hogy a legyőzött sas bontogatva szárnyait, diktálni akar a győzteseknek. Ma azonban egészen mások a nemzetközi viszonyok, mint huszonöt évvel ezelőtt. A szocializmus a Föld sorsának formálásában meghatározó tényezővé vált s a Szovjetunió — szövetségeseivel együtt — képes garantálni a békét. A szovjet szárazföldi haderő korszerűség tekintetében első helyen áll a világon A szovjet hadseregben ma már a régi értelemben vett gyalogság nem létezik. A csapatokat új automata fegyverekkel látták el. Nem kevésbé figyelemre méltó, hogy a szovjet hadsereg a harckocsifegyverzet terén is tovább növelte előnyét. A második világháború idején kifejlesztett páncélkocsikat az új harcászati és technikai követelményeknek megfelelően átkonstruálták. A tüzérség erejét ugyancsak meghatványozták mindenek előtt a hátra siklás nélküli lövegek és a különböző típusú rakétafegyverek rendszeresítésével. A légvédelemnél a legtökéletesebb fokra fejlesztették az elektronikus tűzirányító eszközöket. A szovjet légvédelmi erőket különleges légvédelmi rakétákkal, a legnagyobb sebességű repülőgépek elleni harcra alkalmas fegyverzettel szerelték fel. Ugyancsak ugrásszerűen emelkedett a szovjet légierő mennyiségi és minőségi színvonala, mind a stratégiai, mind pedig a harcászati légierőket a legmodernebb gépekkel szerelték fel. Felújították az elsővonalbeli harci repülőgépek, a tengeri és rakétahordozó repülőgépek, főképpen a katonai szállító repülőgépek állományának jelentős részét. A szovjet légierők fejlődéséről nyilatkozva jelentette ki James Stowel, az Egyesült Államok légierőinek tábornoka: „A Szovjetuniónak olyan távbombázó géptípusa van, amelynek hatósugara olyan nagy, hogy leszállás és üzemanyagfelvétel nélkül is megteheti az utat Amerikába és vissza. Ez a gép atom- és hidrogénbomba szállítására kiválóan alkalmas”. Hasonló fejlődést ért el a háború óta a szovjet hadiflotta is. A főfigyelmet a vízalatti hajók különféle fajtáinak építésére helyezték, s az amerikai elképzeléssel szemben nem a monstrum, hanem a kisebb, mozgékony, ugyanakkor hatásos fegyverekkel felszerelt hajóknak juttatnak nagyobb szerepet. Ellátták a flottát rakétahordozó hadihajókkal, továbbá a búvárnaszádok elleni védekezéshez főképpen rakétahordozó tengeralattjárók elleni harchoz szükséges eszközökkel. Többszörösére növelték az atomtengeralattjárók távoli útjainak számát, ami mutatja a haditengerészetnek azt a képességét, hogy sikeresen meg tudnak oldani bármely harci feladatot az Északi-sarktól a Déli-sarkig az óceáni térségekben. A szovjet haderő minden fegyverneme magfegyverekkel rendelkezik, bombák, tüzérségi gránátok, rakéták, torpedók formájában. A leghatalmasabb fegyver természetesen az interkontinentális és globális rakéta, amely, mint nyugati katonai kommentátorok megjegyezték — „Szétzúzta a szovjet terület sugárhajtású bombázókkal való bekerítésének amerikai stratégiáját”. Az interkontinentális és globális rakétafegyver kétségkívül jelentős állomása a szovjet hadsereg fejlődésének. „A rakétának az Egyesült Államokat megelőző oroszországi előállítása — írta ezzel kapcsolatban a New York Herald Tribune — jelentősen megváltoztatja a nemzetközi erőviszonyokat. Az első szovjet hidrogénbombának 1953. augusztusában történt robbantása óta Oroszország katonai téren még nem könyvelt el ilyen gigantikus sikert. Jelenleg semmiféle védelem sincs a hidrogénbombát szállító globális rakéták ellen”. Még egy fél évszázada sincs , az elmaradt feudális cári Oroszországból a világ egyik leghatalmasabb országa lett. Még egy fél évszázada sincs és az akkori puskás, sokszor mezítlábas és rongyos vörös katonákból ma a világ legerősebb hadserege lett. Mi magyarok különös büszkeséggel gondolunk október hadseregére, hazánk felszabadítójára, a Varsói Szerződésben résztvevő partnerünkre, fegyverbarátunkra. Először a történelem folyamán van egy igaz ügyet védelmező, erős baráti fegyvertársunk. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan hadsereg szövetségesei lehetünk, amely megalakulása óta még nem szenvedett vereséget, s mindenütt győzedelmeskedett. A Különös jelentőséget kölcsönöz az idei ünnepnek az a tény, hogy ez évben ünnepeljük az Októberi Forradalom 50. évfordulóját. Jubileumi évben még fényesebben ragyog annak a hadseregnek a csillaga, amely nélkül nem sikerült volna győzelemre vinni százmilliók álmát, a forradalom ügyét. Gál András Rakéták a tengeren.