Napló, 1967. június (Veszprém, 23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

emum. i Mi.­jfa*» «..- 3 - Milyenek a mai fiatalok? Tudósítóink jelentései az ipari üzemekben dolgozó fiatalok munkájáról, készülődéséről a KISZ kongresszusra Ilyenek ezek a mai fiatalok! — hangzik ma még nemegyszer rosszallóan a mondat, de lassanként ez a sommás kijelentés a visszájára fordul, egyre inkább a beszélő­ről állít ki rossz bizonyítványt. Ezzel ko­rántsem akarjuk azt mondani, hogy nálunk a tizen- és húszon­évesek mind földreszállt angyalok, de ma már közismert, hogy bát­ran állják az összehasonlítást más orszá­gok fiataljaival. Felelősségteli munkában, állásfoglalásban, érdeklődésben és lelkese­désben különösen azok a fiatalok tűnnek ki, akik erős, jól szervezett vállalathoz ke­rültek. Az ő munkájukról, kongresszusi ké­születeikről, részvételükről a jubileumi munkaversenyben tudósítanak most la­punk üzemi munkatársai. 9 ifjúsági brigád a jubileumi versenyben A Pápai Textilgyárban nem kis részben a fiatalo­kon, az egész gyárat beháló­zó KISZ szervezeteken mú­lik, hogyan alakul a terme­lés. Ebben az évben a fiata­lok is bekapcsolódtak a ju­bileumi versenybe , 9 ifjú­sági brigádot szerveztek, köztük 3 már a szocialista címért versenyez. Olyképpen több mint 100 fiatal szerve­zetten vesz részt a verseny­ben. Emellett számosan kap­csolódtak be a kiváló dolgo­zó címért folyó egyéni ver­senybe, és külön minőségi versenyt is szerveztek a fia­talok, amibe több mint fél­­százan vesznek részt. Ezek a tények és az egyé­nenkénti, sokszor kimagasló eredmények mutatják, hogy a fiatalok megértették a IX. kongresszus határozatát, szel­lemét s nem szemlélői, de aktív részesei akarnak lenni a soron lévő gazdasági fel­adatok megoldásának. Ennek jegyében folyik a készülődés a KISZ kongresszusára is. Minden alapszervezetnél le­zajlottak már a vezetőség­választó taggyűlések. A 12 alapszervezet fele új titkárt választott, többieknél meg­erősítették a régi vezetőt. A vezetőségbe a már eddig is jól dolgozó fiatalok kerültek A taggyűléseken a fiatalok bátran elmondták észrevéte­leiket, javaslataikat mind a KISZ-élet, mind a társadal­mi, a gazdasági munkáról, és számos javaslatot tettek, melyeket az újonnan válasz­tott vezetőségek hasznosítani tudnak. Mező István Kevés a KISZ-tag A Fűzfői Papírgyárban elég sok fiatal munkás dolgozik, ehhez képest kevés a KISZ tag. A pártvezetőség már több­ször megvitatta ezt a kérdést és mindig arra a megállapí­tásra jutott, hogy a papírgyári fiatalok többsége távoli köz­ségekből jár be dolgozni, így egy részük inkább a községi szervezetek tagja, másrészük az utazási nehézségek miatt nem tudja a tagsággal járó feladatokat vállalni, így az ifjú­sági brigádmozgalom sem tud kibontakozni, de ennek fonto­sabb oka az, hogy a papírgyárban olyan gépek üzemelnek, ahol az idősebb és tapasztalt dolgozók jelenléte nélkülözhe­tetlen. A fiatalok részvétele a munkában azért megnyugtató, kö­zülük nagyon sokan különböző iskolákban és tanfolyamokon tanulnak, hogy a termelés magasabb követelményeinek meg­feleljenek. A KISZ szervezet munkája eddig eléggé vontatott volt, a pártvezetőség az eddigieknél jobb eredményt vár a közelmúltban megválasztott új vezetőségtől. Az ifjúsági szervezet munkájának fellendülését nagyban segíti a honvéd­séggel kötött szocialista szerződés, együttműködés. Paál Ferenc Kiváló ifjúsági munkahelyeket szerveznek a VTRGY-ben A KISZ Központi Bizott­ság Ifjúmunkás Osztálya és a Kohó- és Gépipari Minisz­térium ebben az évben is meghirdette a híradástechni­kai vállalatok KISZ szerve­zeteinek versenyét. A VTRGY ajkai gyáregysége KISZ szer­vezetének idei akcióprogram­ja már a verseny jegyében készült. A vezetőségválasz­tás megtörtént s most az új összetételű lelkes vezetőség nagy lendülettel látott mun­kához. Elsődleges célként tűzték ki, hogy a feladatok­hoz évközben is rugalmasan alkalmazkodva, jól szervezett munkával elérjék: az egész gyáregység fiatalsága aktí­van vegyen részt a feladatok megoldásában. A gyáregység vezetőségétől konkrét feladatot kért a KISZ szervezet, s ennek ered­ményeként sikeresen végzi az elfekvő szerelvények szét­szerelését, hogy az így visz­­szanyert, további műveletek­hez felhasználható alkatré­szek mielőbb a termelésbe kerüljenek. Ezzel a tevékeny­séggel már az elmúlt idő­szakban is mintegy 10­ óra állásidőt küszöböltek ki, va­lamint a beadott újításokkal együ­tt közel 80 ezer forintot takarítottak meg. Mindez kettős haszonnal jár, mert az eredmény egyrészt jelentke­zik a gyáregység, termelésé­ben, másrészt, a KISZ szer­vezet is pénzt kap érte. Az eredményekről, tervekről még sokat mondhatna Ipsics Jenő KISZ titkár, ha inkább a problémákról szólt: — Gyáregységünk fiatalsá­ga ebben az időszakban job­ban, lelkesebben tevékenyke­dik mind a munka, mind a társadalmi élet területén, mint korábban Az elmúlt időszakban végzett munka­ A Vas megyei Tanács Épí­tőipari Vállalat tulajdonát képező hévízi 400 él beke­rített, fásított és közműve­sített üdülőtelek, rajta két iker faépítményű vikendház­eladó Érdeklődni lehet a vállalat központjában. Szombathely, Vén­ út 4. r­­a­i­v­i­o jukért külön is dicséret illeti a Hunyadi-ifjúsági brigádot. Itt említem meg, hogy kevés a kimondott ifjúsági brigá­dunk. A munka­terü­letek dol­gozóinak összetételénél fog­va nehéz különválasztani fia­tal és idősebb dolgozókat. Ez nem is lehet célunk, azonban ebben az évben egy, szá­munkra új formával foglal­kozunk a „Kiváló ifjúsági munkahelyek” megteremté­sével, melybe a környezet felnőtt dolgozóit is szeret­nénk bevonni. — Évek óta vajúdik ná­lunk a „szakma ifjú mestere” mozgalom, ebben az évben e tekintetben is komoly vál­tozást szeretnénk elérni — mondta befejezésül Ipsics Je­nő KISZ titkár. A fiatalok vállalták A tapolcai fűtőház KISZ alapszervezetének tagjai el­határozták, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított versenyre brigádo­kat szerveznek, öt ifjúsági brigádot már megalakítottak ét, a megyei küldöttértekez­letre többek között vállal­ták, hogy növelik az idősza­kos mozdonyjavítások tel­jesítményét, az éves tervet minőségi kifogás nélkül tel­jesítik, a múlt évi takarékos­­sági eredményt 5 százalékkal túlszárnyalják. Részt vesznek az újítómozgalomban, s ter­mészetesen szerepel a pontok között a politikai és szakmai továbbképzés is. Dancs József Hegyaljai István A megyei tanács vb. felhívása a lakossághoz A megyei tanács épületet ért tűzkár következtében szükségessé vált a megyei ta­nács hivatalainál az ügyfél­fogadás 1967 június 1-ig tör­ténő szüneteltetése. A jelentős esőzések követ­keztében történt beázások miatt a munka menete to­vábbra is csak jelentős ne­hézségek árán biztosítható, ezért a megyei tanács hivata­lainál az ügyfél­fogadás újabb intézkedésig továbbra is szünetel. Kérjük a lakosságot, hogy hivatalos ügyeivel az I. fokú — városi, járási és községi — tanácsi szervekhez forduljon. MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁGA Negyvenhat évi szolgálat után nyugdíjba vonult Gyeginszky Béla egyházaskeszői vb titkár. 1950-től 1966-ig négyszer erősítették meg tiszt­ségében. A 66 éves nyugdíjas vb titkárhoz ma is bizalommal fordulnak egykori választói. Ha végigmegy az utcán, messziről megsüvegelik. Miért kedvelik, miért tisztelik Gye­­ginszky Bélát Egyházaskeszőn? Gyeginszky Bélát 1927-ben helyez­ték Egyházaskeszőre. Két évig segéd­­jegyzősködött, majd kinevezték há­rom község — Egyházaskesző, Várke­­sző és Kemenesszentpéter — körjegy­zőjévé. 1942-ben pótnyomozást rendelt el Takács Ferenc ellen a Győri 5-ös Ta­nács. Takács Ferenc cipészt „erősen baloldali beállítottságú, kommunista egyénnek” tüntették fel. Váci: angol— orosz rádiót hallgatott. A pótnyomozás során a körjegyző alaptalannak ítélte a feljelentést, és Takács Ferencet felmentették. Később, a nyilashatalom idején, megjelent két csendőrtiszt, két kato­natiszt és hat csendőrközlegény a fa­luban. Valaki ismét feljelentette Ta­kács Ferencet: a házkutatás során rö­vidhullámhosszú rádióleadót keres­tek. A házkutatásban — a tisztek aka­dékoskodása ellenére — a körjegyző is részt vett. Nem találtak rádióle­adót. Ellenben rábukkantak Marx négy könyvére, melyet veszélyesebb­nek ítéltek a rádióleadónál. Fél napig vallatták a tisztek Ta­kács Ferencet. Többször felszólították Gyeginszky Bélát: menjen haza, a nyomozást maguk is befejezik. A kör­jegyző azonban nem mozdult: tudta, addig nem történhet baja Takács Fe­rencnek, amíg vele van. Este tíz órakor együtt távoztak az irodából. A vallatás eredménytelenül végződött. Az 1950-es tanácsválasztáskor Ta­kács Ferencet vb-elnöknek, Gyeginsz­ky Bélát vb-titkárnak választották Együtt dolgoztak az új közigazgatás­ban mintegy hat évig, Takács Ferenc haláláig. 1945 január 10-én megjelent a nyi­las kormány mozgósító parancsa: minden épkézláb ember, öreg és fia­tal, azonnal induljon a frontra. Az utcán síró asszonyok és gyere­kek szaladgáltak. Ki testvérét, ki fér­jét, ki apját búcsúztatta. A körjegyző gondterhelten sétált az irodájában. Hogyan segíthetne az em­bereken? Végül — sok tusa után — döntött. — Mindenki a helyén marad — hir­dette ki még aznap. Átszőtt a többi, Rába-menti falvak­ba is. Ne adjanak katonát... Nem merték vállalni a kockázatot. Még aznap levelet írt a sárvári ka­tonai parancsnoksághoz: „A bevonu­­landókat, 400 személyt, a Rába-parti védővonal építéséhez hatáskörömben visszatartottam.” 1945 január 20-án a Számonkérő Szék felelősségre vonta Gyeginszky Bélát. Nehezen bújt ki a büntetés alól A védővonal jelentőségével magya­rázkodott, holott már a háború köze­pén felismerte: a német hadakat semmilyen védővonal nem menti meg a pusztulástól. Március elején újabb parancs érke­zett a körjegyzőségre: az összes le­ventét Németországba kell irányíta­ni, összehívta a három község elöl­járóságát, majd hosszú tanácskozás után döntöttek. Húzták, nyújtották az időt, a szov­jet csapatok gyors előrenyomulása végre nekik kedvezett. Egyetlen le­vente sem hagyta el a három község területét. A felszabadulás után újra körjegy­ző, majd 1950-től vb titkára az önálló Egyházaskeszői Községi Tanácsnak. Azóta 100 új ház épült Egyházas­keszőn. Orvosi rendelőt, gyermekren­delőt, orvosi lakást, művelődési házat és új iskolát létesítettek. — Nem az én érdemem — szerény­kedik Gyeginszky Béla nyugdíjas vb­­litkár. A régi tettekkel sem dicsekszik. — Kötelességem volt — mondja. — "Együttéreztem az emberekkel. Az­ egyházaskeszőiek, a várkeszőiek ,s a kemenesszentpéteriek azonban többnek tartják Gyeginszky Béla tet­teit az egyszerű kötelességnél. Sohasem felejtik, hogy Gyeginszky Béla a fasizmus éveiben naponta koc­káztatta az életét, hogy az övéket megmentse... Kása András Szemben a háborúval 29 konzervgyár Moszkvában a Komplex Külkereskedelmi Vállalat részvétele a nemzetközi szak­­kiállításon rögtön nagyará­nyú üzleti eredményeket ho­zott. Az új M­ 2-es típusú konzervgyárból huszonkilen­cet rendelt a Komplex szov­jet üzletfele, a Technoprom­­im­port Egy-egy ilyen gyár minden idényben ötmillió doboz konzerv kibocsátására képes. Ezekhez a konzerv­gyárakhoz huszonnégy 1500 tonnás hűtő-tároló berende­zést is lekötöttek. Vásárol­tak egy nagyobb konzervüze­met is, amelynek évi teljesít­­ménye 25 millió egyliteres üveg konzerv, összesen 18,7 millió rubel értékű magyar exportról írtak alá szerző­dést. Munkában a Renault és Fiat gépkocsik budapesti szervizé­ben a Bosch rendszerű hibakereső berendezés. Csikkek a katedra alatt Érdemes volt-e „megvédeni“ a németbányai iskolát ? Egy évvel ezelőtt, a tanévzárás küszö­bén Andorka Sándor, a Pápai Járási Ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője élesen kifogásolta a Napló „Kostaiger Mi­hály falujában 1966-ban” című cikkünknek a németbányai iskoláról szóló megállapí­tásait. Ahelyett, hogy a szóvá tett iskolai rendetlenséget kifogásolta volna. Nem csoda hát, hogy a feletteseinek vé­dőszárnyát őrző helyi tanerőt így nem sike­rült nagyobb rendre késztetni. Igaz ugyan, hogy a kifogásolt, rendetlen, tantermi könyvtárra tettek egy lakatot, az iskolában valamelyest elbarikádozták a templom­részt a pedagógus asztalától és az iskola­padoktól. De a rendetlenség általában na­gyobb, mint egy éve. A szertárban össze­visszaság, szemét mindenütt; a tanterem­ben csupa szenny minden; a nevelői asz­tal — a kis padok előtt — a padlón eltapo­sott Fecske végek (csikkek), elgyújtogatott gyufaszálak piszkában áll a tanítások vé­gére. Mintha hamutartó nem is volna a vi­lágon. Az iskola ablakai kitörve, legalább­is jónéhány ablak, apró gyerek üldögél az alacsony illemhelyen, irdatlan, bűzlő sza­kadék, azaz nyitott (!) pöcegödör fölött. Egy rossz mozdulat, egy kis lökdösődés és vala­melyik gyerek életét veszítheti a mély, bűz­­lő betonaknában. Van még kifogásolni való, de kár folytat­ni. Bizonyos, hogy az iskolának nem min­den szennye, hiánya írható a pedagógusi rendetlenség terhére. De ami arra írható, az is elégséges ahhoz, hogy aggodalmunkat fejezzük ki egyrészt az iskolai állapotok, másrészt a járási művelődésügyi osztály vezetőjének a jogos bírálatot elhárító, s ezáltal a rossz állapotok konzerválódását szolgáló magatartása miatt. Igaz, „csak” egy kis, bakonyi iskoláról van szó. Egy el­dugott helyről, ahol nem nagyon sok a gye­rek. Az egy évvel ezelőtti bírálat elhárítói azt is mondták: örüljünk, hogy egyáltalán van pedagógus az ilyen kis, bakonyi faluk­ban. Vannak azonban szép számmal a Ba­konyban hasonló, eldugott, kis községek, amelyekben kiváló, rendszerető pedagógu­sok működnek, s egyáltalán nem követe­lik, hogy örüljünk puszta ottlétüknek. Kü­lönben is: nem igaz, hogy ma ekkora a pe­dagógus­hiány! Tiszteljük, becsüljük a kis falvak iskolai nevelőit. De elsősorban azo­kat, akik falujuk egész lakosságának kul­turáltságát, rendjét folyvást javítják. Nem pedig azokat, akik iskolai körzetükben ak­kora rendet sem tartanak, amekkorát a legkonzervatívabb, maradibb ház gazdája tart odahaza. . . I­GNMflMft. (pozsgai) Nőnek a falak, épülnek a modern lakóházak a várpalotai tanács épületének szomszédságában

Next