Napló, 1967. július (Veszprém, 23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

t Mte, » -jOtor V A békehónap megyénk dolgozóinak békeakaratát demonstrálta Ülést tartott a Hazafias Népfront Veszprém megyei Elnöksége Tegnap délelőtt Veszprém­ben ülést tartott a Hazafias Népfront Veszprém megyei Elnöksége. Az ülésen dr. Ne­­mecz Ernő elnöki megnyitó­ja­ után először Nyisztor Imre megyei titkár számolt be az elmúlt hónapokban végzett munkáról és a következő időszak feladatairól. — A választás utáni alkot­mányos tevékenységünk alap­ja az a megértés volt — mondta Nyisztor elvtárs —, amely a párt és a nép között kifejlődött. Mi sem bizonyít­ja jobban a kölcsönös őszin­teséget és megértést, mint az, hogy valamennyi szándékról, tervről, megoldásról és a ne­hézségekről hasznos eszme­csere folyt. Az emberek nem­csak annak voltak tudatá­ban, hogy a szocialista épí­tésre adják szavazatukat, ha­nem annak is tudatában van­nak, hogy ezért már kell kö­zösen elvégezni.­­ A választókerületi mun­ka során képviselőink sokkal intenzívebben vettek részt választókerületeik politikai, mozgalmi rendezvényein. Több képviselőnk és megyei tanácstagunk előadóként sze­repelt a békemozgalmi és a barátsági rendezvényeken is. A választások utáni mun­kával összefüggő kérdések után Nyisztor elvtárs többek között összefoglalta az MSZ­­BT által végzett munkát, be­számolt a magyar-mongol ba­rátsági nap és a TIT kong­resszus előkészületeiről, a hozzánk érkező delegációk fogadásairól, a Lengyelor­szágban és az NDK-ban szer­zett tapasztalatairól, majd megemlítette, hogy Erdei Fe­renc, a Hazafias Népfront fő­titkára valószínűleg augusz­tus folyamán Veszprém me­gyébe látogat. A hagyományos tavaszi bé­kehónap eredményességéről — amelynek jelszava az idén „Vietnamért, a világbé­kéért” volt —, Pintér Fe­­rencné számolt be a Nép­front megyei elnökségének. A beszámoló megemlítette a várpalotai nagygyűlést, amelyen mintegy ezerkétszáz ember hallgatta meg Pethő Tibornak, az Országos Béke­tanács alelnökének előadását s a vietnami küldöttek fel­szólalását, foglalkozott a veszprémi béke-hangverseny­­nyel, a keszthelyi népek ba­rátsága esttel és a megye igen sok területén megtartott békegyűlésekkel, rétegtalál­kozókkal és barátsági nagy­gyűlésekkel. Elismerésre méltónak ta­lálta a megyei elnökség a Pápa városi népfront bizott­ság kezdeményezését. Pápán több mint háromezer aláírást gyűjtöttek a fiatalok köré­ben, s ezeket az aláírásokat ,,Veled vagyunk, Vietnam” feliratú albumba kötve el­juttatták a Vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front kép­viseletének. A képviselet tit­kára levélben köszönte meg a pápai fiatalok együttérzé­sét. A megyében megtartott mintegy félszáz békegyűlés és az egész békehónap me­gyénk dolgozóinak békeaka­ratát demonstrálta. A gyűlé­sek előadói több tízezer em-­­ ber előtt szólhattak a legak­tuálisabb nemzetközi esemé-­­ nyekről, a nemzetközi és a magyar békemozgalom szere­ l péről, a tömegek és az egyes emberek feladatairól a béke megőrzésének érdekében. Erőmű (Relief.) (Fotó: Ruttkay Géza) Munkás nagygyűlés Péten A nagyjavítás meggyorsítását tervezik Naponta több mint egymillió forint Januárban kezdték a felkészülést „Nagyleállás“ 1967 Már hagyománnyá vált, hogy a Péti Nitrogénművek dolgozói félévenként gyűlé­sen értékelik az előző idő­szak munkáját és megismer­kednek az előttük álló fel­adatokkal. Tegnap délelőtt Balogh Lászlónak, a nagyüzemi párt­­bizottság titkárának megnyi­tó szavaival vette kezdetét a­­ munkásnagygyűlés, ame­lyen Kincses Gyula, a válla­lat műszaki igazgató-helyet­tese tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy a vállalat az elmúlt hat hónapban nem mindenben tudta elérni a maga elé tű­zött célokat. Megvan azon­ban a lehetőség, hogy a ter­melési erőfeszítések fokozá­sával behozzák a lemaradást. Hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból nagy jelentősé­gű a július elsejével kezdő­dő, nagyjavítás ideje alatt el­végzendő karbantartási, fel­újítási munkák gyors befeje­zése. Ettől függ ugyanis a le­állás időtartama, amelyből minden nap megtakarítás több mint egymillió forintos többlet termelést tesz lehető­vé A mostani leállást is nagy­arányú szervező munka előz­te­­meg, amely már fél évvel ezelőtt kezdetét vette. A mozgósítható munkaerő leg­célszerűbb elosztására, a munkához felhasznált anya­gok, alkatrészek fennakadás nélküli biztosítására a gyár műszaki gárdája valóságos „haditervet” dolgozott ki. A földgáz alapanyagra való áttérésnek köszönhető, hogy ezúttal­­ elmaradnak a régi gázgyár kemencéin, generá­torain minden évben esedé­kes munkák, amelyek a múlt­ban olyan sok gondot okoz­tak a szakembereknek. Új feladat viszont egyes üze­mek villamosenergia ellátásá­nak bővítése és több közmű­vesítéssel kapcsolatos kérdés megoldása. Igen fontos a munkák me­netrendjének betartása és gondos megszervezése, mert ebben az esetben elérhető, hogy az előirányzott huszon­két nap helyett tizennyolc­­tizenkienc nap elteltével tel­jes kapacitással újra megin­duljon a termelés. Kincses Gyula hangsúlyoz­ta: a leállás ideje alatt, a felújítással párhuzamosan, fontos beruházási feladatokat is meg kell oldani. A gyár újra indulásával egyidőben kezdi meg az üzemszerű ter­melést az új savüzem is amelynek kipróbálásáról a korábbiakban már beszámol­tunk. ■ A P­ft 63 Tízezer munkavédelmi aktivista dolgozik megyénkb­­en 50 millió forint kár­balesetek következtében — 100 százalékos táppénz a munkatörvénykönyv-tervezetben — Tanácskozás a munkavédelem fontosságáról az SZMT székházában A Szakszervezetek Veszp­rém megyei Tanácsának el­nöksége tegnap délelőtt an­kétet rendezett a megye vál­lalatainak, üzemeinek vezetői részére az SZMT székház nagytermében. Veszprém me­gye üzemeinek munkavédel­mi helyzetéről tanácskoztak a megjelent vállalati igazga­tók, párttitkárok, szakszer­vezeti titkárok és munkavé­delmi felelősök. A bevezető előadást Kurbel Sándor, az SZMT vezető titkára tartotta meg. aoi Beszámolójában először a munkavédelem fontosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy tár­­­sadalmunk milyen nagy gon­dot fordít a balesetvédelem­re. Ehhez a munkához az üzemekben, vállalatoknál egyre több segítséget nyúj­tanak a párt és KISZ szerve­zetek, valamint­­a gazdasági vezetők. Mindezek együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy a balesetek száma évről évre csökken megyénkben. Míg 1958—62 között min­den ezer dolgozó közül 47 szenvedett üzemi balesetet, addig ez a szám 1962 és és 66 között 39-re csökkent. Csökkent a kiesett munkana­pok száma is, ezer dolgozó­hoz viszonyítva 840-ről 712- re kevesebb volt az elmúlt négy évben a halálos balese­tek száma is. Ezzel szemben ez évben május végéig 12 ember halt meg üzemi bal­eset következtében, ami a korábbi évekhez viszonyítva növekedést jelent. E halálos balesetek közül kilenc sza­bálytalan munkavégzés mi­att következett be, három pedig megoldatlan műszaki hiányosságok miatt történt. Egyéni védőfelszerelések hiá­nya miatt halt meg többek között a Sümegi Bazaltbánya és a fűzfői Nitrokémia Ipar­telepek egy-egy dolgozója. Balatonrendesen az Ajkai Timföldgyár úttörőtáborában ugyancsak felelőtlenség mi­att veszítette életét egy se­gédmunkás, kútszerelés köz­ben. Különösen kirívó a Pá­pai Állami Gazdaságnál tör­tént halálos baleset, ahol az utánfutó rúdján utazó 17 éves diáklányt érte oly sú­lyos sérülés, hogy életével fizetett könnyelműségéért. Az előadó elmondotta, hogy ennek ellenére az üzemek többségére az jellemző, hogy igyekeznek a baleseti ve­szélyforrásokat megszün­tetni és megelőzni. Ha megteszik a kellő mű­szaki és szervezési intézkedé­seket, akkor meg is van an­nak az eredménye, mint azt a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat és a Pá­pai Téglagyár példája bizo­nyítja, ahol a megfelelő fel­készülés eredményeként a balesetek száma a felére csökkent. Sajnos igen sok az olyan baleset is, hangoztatta az SZMT vezető titkára, ame­lyek a dolgozó rokkantsá­gát, munkaképesség csökke­nését idézik elő. A múlt évben például a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma 3900 volt, s ennek következté­ben 76 ezer munkanap esett ki, ami egy 400 fős üzem egész évi munkaerő és munkanap szükségleté­vel egyenlő. A kiesett termelési érték kö­zel 50 millió forint. Az előadó hangoztatta, hogy a megye vállalatainál a munkakörülmények, a dolgo­zók biztonsága javult, fej­lődött az elmúlt időszakban, de látni kell, hogy a jelenle­ginél sokkal hatékonyabb fejlődésről lehetne beszámol­ni, ha az ismertetett hiányos­ságok és szabálytalanságok nem fordultak volna elő. A balesetek megelőzésében már eddig is igen­­sokat tett jóné­­hány vállalat, mint az inotai November 7. Erőmű, az Aj­kai Alumíniumkohó, a fűzfői Nitrokémia, az Ajkai üveg­gyár, a Fűzfői Papírgyár, vagy a Csóti Gépállomás, amelyek példája követésre méltó. Az előadó a továb­biakban arról szólt, hogy pár­tunk és a Szakszervezetek Országos Tanácsa egyértel­műen azt tűzte célul, hogy a munkavédelem társadalmi üggyé váljon. A szak­tervezeti bizottsá­goknak széleskörű társa­dalmi aktívahálózatot kell szervezni, amelynek alapja, hogy a dolgozók maguk is érdekeltek az intézkedések gyors és biztonságos végre­hajtásában. A megye területén a munka­­­védelmi aktivisták és mun­kavédelmi őrök száma eléri a 10 ezret. Ez igen biztató. A továbbiakban az SZMT vezető titkára beszélt a mun­kavédelmi agitációról, propa­gandáról a baleseti kárté­rítésekről, a munkavédelmi felügyelők munkájáról, s az új gazdasági mechanizmus bevezetéséből adódó új, szak­­szervezeti munkavédelmi fel­adatokról. Elmondotta töb­bek között, hogy az új munkatörvénykönyv­ben sze­rpel többek között az is hogy az üzemi bal­esetet szenvedő dolgozók táppénzét 100 szá­­lékra kell felemelni. Ezt az összeget a vállalatok fizetik, s így anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a balesetek megelőzése érdekében hatékonyabb mun­kát fejtsenek ki. Ezzel a módszerrel az üzemi balese­tet szenvedett dolgozóról fo­kozottabban gondoskodnak, s egyben megszüntetik az üze­mi balesetek eltitkolásának lehetőségét. A beszámoló vé­gezetül a gazdasági és társa­dalmi vezetők felelősségéről szólt a munkavédelemmel kapcsolatosan. A közel 300 résztvevő a be­számoló után a munkavéde­lem egyes részleteiről ta­nácskozott, amelyek különö­sen az elkövetkező években még inkább előtérbe kerül­nek. A. A. Nagyobb választék az idénycikkekből A pápai szövetkezeti kereskedelem az aratás idején A kereskedelem feladata, hogy rugalmasan igazodjék a fogyasztók igényeihez — nemcsak áruválaszték, de éppenséggel e boltok nyitva­­tartásának dolgában is. Nyá­ron, az aratás idején, amikor a falvak népét a határba szó­lítja a kötelesség, különösen fontos, hogy a kereskedelem dolgozói ne zárkózzanak be hűs boltjaikba. A Pápa és Vidéke Általános Fogyasztá­si és Értékesítési Szövetkezet­ 26 községet átfogó, kiterjedt bolthálózattal rendelkezik. A nyári idényben a főútvona­lak mentén lévő községekben két műszakban dolgoznak a boltok alkalmazottjai, a töb­biben pedig úgy módosították a nyitvatartást hogy a leg­nagyobb hőség idején, mikor a határból visszatérnek a községekbe, nyitva legyenek a boltok. A szövetkezet az áruellá­tásban is vásárlói kedvében jár. Azokba a községekbe, amelyekben a tsz kertészet­tel nem foglalkozik , zöld­árut szállít, így például Ba­­konyjákón évről évre idény zöldségboltot nyitnak, és jú­nius végétől szeptember vé­géig árusít is az. A FÜSZÉRT Vállalattal kötött újszerű megállapodás is az ellátás javítását szolgálja, öt köz­ségben — ahonnan egy-egy körzetet homárjában elláthat­nak áruval — jelentős hús­konzerv és egyéb más áru­készletet létesítettek bizomá­nyi alapon. Az aratási ellá­tást szolgálja az is, hogy a 26 községben, a szokásos meny­­nyiségen felül, soronkívül 35 mázsa kenyérszalonnát szál­lítottak ki. Ezen felül az idénynek megfelelő árucikkek­ből — Kaszakőtől az atléta­trikóig — feltöltötték a rak­tárakat. Ugyancsak gazdag árukészlettel készültek fel a befőzési szezonra is. Az idegenforgalmat szolgál­ja, hogy már négy községben — Gyarmaton, Vaszaron, Me­zőlakon és Döbröntén — me­legkonyhás vendégfogadó áll a látogatók rendelkezésére. Négy községben eddig csak mozgó fagylaltos kínálta a kedvelt hűsítőt, az idén egy­­egy gép kezdte meg a „ter­melést” Gyarmaton, Takácsi­ban, Mezőlakon és Vaszaron. Nem nagy dolog, amit a pápai szövetkezet „állított” nyári munkarendjén, árukí­nálatán, mégis örömmel fo­gadják az érdekelt falvak la­kói. Egy kicsit mintha már a mechanizmus szele is ér­ződnék munkáján... i Nemzetközi Szövetkezeti Nap egyvenöt esztendeje annak, hogy a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövetsége ünneppé nyilvá­nította július első szombat­ját. Azóta esztendőről esz­tendőre a világ minden ré­szén — Európában, Ázsiá­ban, Amerikában, Ausztrá­liában és Afrikában — a szövetkezők milliói ünneplik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az öt világrészt átfogó mozgalom nagy ünnepe tör­ténelmet idéz. Emlékeztet mindenekelőtt arra a 28 rochdalei szövőmunkásra, akik felkarolták és elindítot­ták a szövetkezés ügyét — 123 évvel ezelőtt. Felidézi a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, amely lehetővé tette, hogy a len­ti tanítások nyomán a világ egyhatodán létrejöjjön a szo­cialista szövetkezeti mozga­lom. Külön öröm számunkra, hogy a fejlődő afroázsiai or­szágokban is erőre kap ez a kisemberek erejét megsok­szorozó mozgalom. Saját munkánk gyümölcsét is lát­juk, amikor ezekben az or­szágokban a magyar szövet­kezők tapasztalatai is segí­tik a mezőgazdasági és kis­­ipari termelés, az áruforga­lom és hitelélet szövetkezeti szektorának kibontakozását, az évszázadokon át kizsák­mányolt nép gazdasági és kul­turális felemelkedését. A ma­gyar szövetkezetek — híven a mozgalom eszméjéhez teljesítik a nemzetközi szö­vetkezeti szolidaritásból ere­dő kötelességeiket, több mint 50 ország 100 szövetkezeti szervezetével tartanak sok­oldalú társadalmi és gazda­sági kapcsolatot. Kedvező le­hetőség nyílt nemzetközi te­kintélyünk további növelé­sére a múlt évben, amikor ismét elfoglaltuk megillető helyünket a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében H­azánkban 4 millió em­bert köszöntünk a szö­vetkezők nemzetközi ünnepén. Termelőszövetkezeti parasztot és földművesszö­vetkezeti tagot, szövetkezeti boltost és KTSZ-munk­ást, alapító tagot és fiatalt, akik­nek becsületes munkája év­ről évre szebb, gazdagabb, gyümölcsözőbb. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek első országos kongresszusa megállapította, hogy a parasztság jól válasz­tott, amikor követte a párt és a kormány útmutatásait és a szocialista gazdálkodás útjára lépett. Az utóbbi öt évben a tagság közös vagyo­na megkétszereződött, 34 szá­zalékkal gyarapodott a csalá­dok jövedelme, bővült a tsz tagokról való szociális gon­doskodás. A fogyasztási szövetkeze­tek áruforgalma öt év alatt 45 százalékkal növekedett,­ a felvásárló kereskedelem 1966- ban 68 százalékkal több árut juttatott el a városi fogyasz­tókhoz, mint öt évvel azelőtt. Jelentősen fejlődött a taka­rékszövetkezeti mozgalom, a szakszövetkezetek gazdasá­ga, fokozódott a szövetkeze­tek részvétele a társadalmi és kulturális életben. A kis­ipari szövetkezetek termelése a második ötéves tervben 43 százalékkal nőtt, az elmúlt évben további 12 százalékos növekedést értek el a terme­lő tevékenységben. Jelentő­sen fejlődött a lakosság igé­nyeit kielégítő szolgáltatás és a szövetkezeti építőipar f­eladatokról is szól az ünnepi számvetés. Azokról a legfonto­sabb tennivalókról, amelye­ket egyértelműen meghatá­rozott tavaly az OKISZ, az idén pedig a SZÖVOSZ és a termelőszövetkezetek orszá­gos kongresszusa. N­F 1

Next