Napló, 1967. augusztus (Veszprém, 23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

C 3 S.2. ­ Ragasztás 1-től újab­b műszaki cikkek vásárolhnzók részletre Augusztus 1-től kezdve az árukölcsön-akció keretében megvásárolható valamennyi VT márkájú televízió típus, és az Orion Gyár AT 650, AT 651 és AT 751 típusú tele­vízió készüléke. Hitelre vá­sárolható ezentúl valameny­­nyi hazai és import magne­tofon, villanytűzhely, kétla­pos villanyfőző sütővel, ház­tartási grillsütő és elektromos parkett kefélőgép. Az áruköl­­csön-akció keretében vásárol­ható továbbá 5 literes, NDK gyártmányú villanybojler, 1000 forint feletti vásárlás esetén szabadon választott la­kásvilágítási cikkek, a 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár minden vál­tozata, 350 köbcentiméteres Jawa motorkerékpár, motor­­kerékpár utánfutó, minden forgalomban levő varrógép­­típus, 5000 forint érték fe­letti fényezett bútorok, 2000 forint értéket meghaladó bár­mely egyéb bútorok, valamint minden új és használt hang­szer. Bizonyára nagy érdek­lődésre tarthatnak számot, a hazai és lengyel gyártmányú fából készült víkendházak, amelyek augusztus 1-től ugyancsak részletre vásárol­hatók. Az 5000 forint alatti fo­gyasztói áron forgalomban levő cikkek általában 20 szá­zalék előleggel és 12 hónapig terjedő törlesztéssel vásárol­hatók részletre. 5000 forint­nál magasabb ár esetén 30 százalék előleg fizetendő és a törlesztési idő 18 hónapig terjedhet. Néhány cikk vásárlásánál különösen kedvező feltétele­ket biztosítanak, így például a Horizont és Topáz típusú televízió készülékek már 500 forint előleg lefizetésével megvásárolhatók. Ugyancsak kedvezményes, 500 forintos előleggel szerepel a kibőví­tett árukölcsön-akcióban a 70 literes és a 120 literes Le­hel, valamint a Szaratov tí­pusú hűtőszekrény. A 102 tí­pusú mosógép már 200 fo­rint előleggel kapható. Természetesen mindazok az iparcikkek, amelyek már ko­rábban kaphatók voltak rész­letre, továbbra is megvásá­rolhatók az árukölcsön akció keretében. Különleges ünnepi kie­dvények A Kossuth és az Atheneum Nyomdában különleges ün­nepi kiadványok nyomását készítik elő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulójára a Szov­jetunióban megjelenő albumok egy részének előkészítésével ugyanis a magyar nyomdákat bízták meg­. A Kossuth Nyom­dában készül 50—50 ezer példányban a 160 oldalas Moszk­va-album és az ugyanilyen terjedelmű Moszkva-panoráma nagyformátumú könyv. Az Atheneum Nyomda feladata a Kreml-album elkészítése. Ezt a 260 oldalas, mélynyomásos könyvet 150 kép illusztrálja. Nyolc előadás, 40 ezer néző Szegeden A szegedi szabadtéri játé­kok július 22-i megnyitóját követő kilenc nap alatt nyolc előadást tartottak a Dóm té­ri színpadon. Erkel Hunyadi László című operáját egy­szer, Shakespeare Hamletját háromszor játszották és négy alkalommal lépett színpadra a Mojszejev együttes. Az ed­dig megtartott előadásokat több mint 40 000 néző tekin­tette meg. Volt olyan játék­nap, hogy 25 különbusszal érkeztek vendégek, 29-én pe­dig 11 különvonat szállított látogatókat Szegedre. Az elő­adásokat sok külföldi, első­sorban jugoszláviai turista is megtekintette. Fock Jenő fogadta Miki Takeot Elutazott a japán külügyminiszter Miki Takeo japán külügy­miniszter vasárnap este a Gell­ért szállóban találkozott a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel. Meleg szavakkal köszönte meg a vendégszeretetet amelyben kíséretével együtt része volt. — Azért jöttem Magyaror­szágra — mondotta ezután —, hogy eszmecserét folytas­sak a magyar miniszterelnök­kel és a külügyminiszterrel, valamint az ország más ve­zető személyiségeivel a ma­gyar-japán kapcsolatok to­vábbi javításának lehetőségei­ről és a két országot érdeklő fontos nemzetközi kérdések­ről. Péter János külügyminisz­ter úrral folytatott három és félórás megbeszélésünkön el­határoztuk, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében előmozdítjuk delegációk, sze­mélyek cseréjét, és az együtt­működés kiszélesítésére tö­rekszünk tudományos és kul­turális téren is. A jelenlegi nemzetközi helyzettel kapcso­latban a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségei és a béke fenntartása érdekében teendő lépések kerültek szó­ba. Annak ellenére, hogy kü­lönböző társadalmi rendszerű országok képviselőiként jöt­tünk össze, úgy látjuk, lehet­séges együttműködnünk, még­hozzá együttes akciók és kapcsolataink­ erősítése ré­vén. A kérdésekre válaszolva többek között elmondotta, hogy a tárgyalásokon megvi­tatták a vietnami és a közel­­keleti kérdést is. Abban mindkét fél egyetértett, hogy csak békés megoldás lehetsé­ges. Minden országnak joga van ahhoz, hogy maga hatá­­­rozza meg saját társadalmi rendszerét és kormányformá­ját. Keleteurópai látogatáso­mon azt a benyomást szerez­tem, hogy idejét múlta a Churchill-től származó „vas­függöny” kifejezés. Ilyen rég­óta nincs, és ezekben az or­szágokban szabad légkört ta­láltam. Befejezésül arról szólt, hogy a két ország kereske­delmi kapcsolatai ma még nagyon szerények, de mind­két félnek őszinte vágya a kapcsolatok fejlesztése. Úgy gondolom — tette hozzá mo­solyogva — hogy a kapcso­latok szélesítésére igen alkal­mas volna a tokaji bor ex­portja Japánba. Gondolom, hogy a jövőben kapcsolataink kereskedelmi és kulturális téren is erősödnek, fejlődnek. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke hétfőn az Or­szágházban fogadta Miki Ta­­keo japán külügyminisztert, aki Yagi Masao nagykövet. Kitahara Hideo, a japán kül­ügyminisztérium európai és óceániai hivatalának igazga­tója és Tsurumi Kiyohiko, a külügyminisztérium gazdasá­gi hivatalának igazgatója tár­saságában kereste fel a kor­mány elnökét. A találkozón jelen volt Péter János kül­ügyminiszter és Szigeti Ká­roly, hazánk tokiói nagykö­vete. A barátságos légkörben le­zajlott beszélgetésen Fock Jenő és Miki Takeo eszme­cserét folytatott a nemzetkö­zi helyzetről, a két ország kö­zötti kapcsolatokról, főleg a gazdasági és kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Miki Takeo hétfőn hivata­lában meglátogatta dr. Bíró József külkereskedelmi mi­nisztert Szívélyes légkörben eszmecserét folytattak a két ország kereskedelmi kapcso­latainak helyzetéről és to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről. Megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseken fel­vetődött konkrét kérdéseket mindkét fél behatóan tanul­mányozza és diplomáciai úton lépéseket tesz gyakorlati megvalósításukra. Miki Takeo hétfőn eluta­zása előtt Yagi Masaoval, Ki­tahara Hideoval és Tsurumi Kiyohikoval együtt búcsúlá­togatást tett Péter Jánosnál. A látogatáson jelen volt Szarka Károly, Kós Péter és Szigeti Károly. A két kül­ügyminiszter közös közle­mény kiadásában állapodott meg. A vendégek ezután szí­vélyesen elbúcsúztak házi­­­gazdáiktól. Miki Takeo feleségével és kíséretével a koradélutáni órákban elutazott Budapest­ről. ★ *"• A­ Világ proletárjai, egyesüljetek ! XXIII. évfolyam • "1PI11? g? M ADV fii Ara 60 fillér HL jg Három héttel korábban a tavalyinál ----------------—----------------------------------------------------- '%Yy­ xg- Befejezték az aratást a veszprémi Dózsa Tsz-bera Nagyalásonyban 1300 hold átlagában 15 mázsás búzatermés A megyeszékhely termelőszövetkezetében hétfőn délután — három héttel korábban, mint tavaly — befejezték a kalászosok ara­tását. A búza 341 hold átlagában 17,1 mázsa termést adott. Tavaly egy-egy hold 14,5 má­zsa kenyérnekvalóval fizetett. A takarmány­­gabona hozam jó négy mázsával magasabb, mint egy évvel korábban volt: 16,7 mázsa. Soha nem haladtak még olyan tempósan a szövetkezetben az aratással, mint az idén. Kedvező volt az­ időjárás, kétségtelen, de az is sokat jelentett, hogy három saját kom­bájnjukkal arattak. Saját aratnivalójuk mel­lett segítésre is jutott erejükből. Más üze­mek földjeiről is betakarították 150 hold ter­mését. Korábban szeptemberig kihúzódott a szalma kazalba rakása. Ezen a héten meg­tisztították a tarlót, hogy szabad utat biztosít­sanak a szántótraktoroknak. Jó hírt kaptunk a nagyalásonyi Táncsics Termelőszövetkezetből is: ugyancsak befe­jezték az aratást. Több mint 1300 hold búza­vetésük átlagos hozama 15 mázsa! Meg­kezdődik kollektív szerződések Aláírás január 1-ig Mint ismeretes, 1968 janu­ár 1-én életbe lép az ú­j Mun­ka Törvénykönyve, amely azonban az új mechanizmus elveinek megfelelően a vál­lalatok munkaügyi szabály­zatainak csupán keretét tar­talmazza. A dolgozók munka- és életkörülményeit érintő konkrét intézkedésekről min­denütt a helyi adottságoknak megfelelő kollektív szerző­déseket készítenek. Ezekben az okmányokban a vállalatok igazgatói és szakszervezeti szervei részletesen meghatá­rozzák a munkaviszony, a bé­rezés, a különféle juttatások, a munkaidőbeosztás szabá­lyait és sok egyebet. A kol­lektív szerződésben a törvé­nyes keretek között szabadon döntenek például próbaidő­ről és felmondási időről, a bérről, az éjszakai, a nehéz fizikai és a túlóra pótlékról, a részesedési alap felosztásá­ról, a vállalati üdültetésről, az üzemi étkeztetésről, vagy például arról, hogy az évi munkaidőt naponta egyenlő­en, vagy a szezonnak megfe­lelő egyéb beosztásban kell-e ledolgozni. Mint a SZOT-ban az MTI munkatársának elmondották, a kollektív szerződések elő­készítésébe a dolgozókat, széles körben be kell vonni. A szerződések tervezetét a műhelyek, részlegek dolgo­zóival meg kell vitatni, a ja­vaslatokat mindenütt figye­lembe kell venni, a vállalat igazgatója valamennyi javas­latra rövid időn belül köte­les válaszolni, mivel a kol­lektív szerződés kereteit a Munka Törvénykönyve adja ezért a szerződés-tervezetek vitája a Munka Törvényköny­ve végrehajtási utasításának megjelenése után, tehát no­vember elején kezdődhet meg. Addig is azonban meg­felelő tapasztalatokat akar szerezni a Munkaügyi Mi­nisztérium és a SZOT a szer­ződéskötések előkészítéséről. Ezért hat vállalatot kisze­meltek, amelyek szeptember közepéig próbakollektív szer­ződést készítenek. Ezeket a vállalatokat előre megismer­tetik a jogszabályokkal. Alapos előkészületek után 1966 január 1-ig mindenütt alá kell írni a szerződéseket, hogy azok a Munka Törvény­­könyvével egyidőben életbe léphessenek. Az új kollektív szerződé­sek egyébként minden eddi­gitől lényegesen különböznek majd A felszabadulás után az államosításokat követően létrejött kollektív szerződé­sek egész sor új vívmányt, például a nők és fiatalok védelmét, a fizetett szabad­ságot, a munkaviszonnyal kapcsolatos jogvédelmet és sok egyebet tartalmaztak. A mindenre kiterjedő központi intézkedések miatt azonban a vállalati kollektív szerződé­sek később formálissá váltak. Ezért 1957 óta nem kötöttek vállalatainknál kollektív szerződéseket, csupán bér­szabályzatokat, amelyek a bérezés formáit, a premizá­lás és a nyereség elosztásá­nak rendszerét tartalmazták, mivel 1968 január 1-től a vállalatok önállóságot kap­nak, s a törvényes keretek között mágok döntenek fon­tos kérdésekben, a kollektív szerződés jelentősége igen nagy lesz. A dolgozóknak joguk, hogy a választott szak­­szervezeti tisztségviselők út­ján például a termelési ta­nácskozásokon közvetlenül is ellenőrizzék a kollektív szer­ződések végrehajtását. vitája Húsz éve indult az első hároméves terv szocializmust építő ország históriájában jelentős dátum a fel­­szabadulást követő második esztendő, 1947, mert húsz év­vel ezelőtt ekkor indult a hároméves népgazdasági terv; az országépítő munka első, a lehetőségekre és szük­ségletekre alapozott, tudomá­nyosan kidolgozott program­ja. Mit adott Magyarország­nak, minden magyar állam­polgárnak a hároméves terv? A gyáripar termelése 1949- ben már 53,4 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. A gépgyártás pedig kétszer any­­nyi teherautót, háromszor annyi kerékpárt, vagont, ha­jót, ötször annyi traktort, hétszer annyi motorkerék­párt, nyolcszor annyi moz­donyt és több mint harminc­szor annyi szerszámgépet ál­lított elő, mint harmincnyolc­ban, az utolsó „békeévben” Az eredetileg három évre előirányzott beruházási ter­vet két év és öt hónap alatt, nemcsak megvalósították, ha­nem 25,3 százalékkal túl is teljesítették. Közben a fal­vakban is 120 ezernél több új lakóház épült, 16 új nö­vénynemesítő telep létesült, és 26 ezer holdon kezdték el az öntözéses gazdálkodást. Az utolsó tervesztendőben az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a keres­kedelemben a szocialista szektor részesedése elérte a 66 százalékot. A kommunisták által kez­deményezett terv tehát elő­készítette az ország szocialis­ta átalakulását, így a Ma­gyarország történelmében először megvalósított terv­szerű gazdálkodás a leghala­dóbb társadalmi, gazdasági és politikai célkitűzések irá­nyába lendítette a fejlődést. A hároméves terv izzó tör­ténelmi levegőjében nemcsak az ország épült újjá, megtör­tént egy másik újjáépítés is: a háborúban tönkrement, né­pességében megritkult ország visszanyerte hitét, önbizal­mát, lendületét. A kommu­nisták vezetésével magabizto­san rálépett a további fej­lődés útjára: szóval, tettel, munkával a szocializmus tel­jes felépítése mellett döntött L. M. D Negyedmillió víkendező és nyaraló a Balatonnál A Balaton, amelynek fősze­­zoni forgalma ezekben a na­pokban „tetőz”, vasárnap is­mét nagy tömegeknek kínált kellemes programot. A 42 nyaralótelep több mint száz­ezer főnyi vendégserege a hét végén mintegy 150 ezer ki­rándulóval egészült ki. Becs­lések szerint több mint húsz­ezer különféle gépjármű fu­tott be két nap alatt a ma­gyar tenger nyaralóvidékére. A külföldi turisták száma is megkétszereződött. Csupán az NDK-ból és Csehszlovákiá­ból legalább ötezer gépjármű futott be szombat déltől va­sárnap délig. A szomszédos országokból érkezett vendé­gek egyharmada nyaralási szándékkal, több napra érke­zett a magyar tengerhez. Ausztriából és Nyugat-Né­­metországból lakókocsis gép­jármű karavánok érkeztek. A gépkocsik utánfutóin több száz vízijárművet is vontat­tak a Balatonhoz. A szállodákban és a mote­lekben „telt ház” volt. A kem­pingekben több mint 30 ezer turistát fogadtak. Siófokon, ahol legalább 50 ezer turista tartózkodott, valóságos köz­úti forgalom volt. Bár a nap nagy részében kellemes volt az időjárás és a strandok is megteltek, ezrek keresték fel a kirándulóhelyeket is. Bada­csonyba becslés szerint 20 ezer, Tihanyba mintegy 15 ezer turista látogatott el. A tó ideális vízhőmérséklete el­lenére csúcsforgalom volt Hé­­vízen is. A melegvízű gyógy­­tavat tömegesen keresték fel az aratási munkákkal már végzett dunántúli termelőszö­vetkezetek tagjai. Vasárnap délután és a kora esti órákban a 7-es és a 71-es úton, mint óriási kígyó, in­dult meg a víkendezők gép­kocsi áradata a főváros felé. A rendőrség URH összekötte­tést teremtve irányította a forgalmat és segédkeztek a magyar autóklub képviselői is. Becslések szerint mintegy neg­yedmillió víkendező és nyaraló kereste fel a Balaton partot

Next