Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-16 / 219. szám
B devecseri kísérleti hónapok Érdekes emberek Kispajtás Tudósítás Hanoiból Megkezdid itt az utószezon 3. old. 3. old. 4. old. 2. old. —— —m irm 5. old Órásán keveset, vagy élesen sokat? 6. old Diákszállókról és menzákról 8. old. Világ proletárjai, egyesüljetek ! xxm. évfolyam g SZOMBAT MŰ ffk IV ■ MK 1067 szeptember 16. Bw6pj8a HawMp ffiglifijJaKr jp&| tój|Sr3 1 viBH Ví Megkezdődött a X. balatonfüredi orvoskongresszus Bemutatták az orvosi műszeripar legújabb gyártmányait Balatonfüreden, a SZOT szanatórium dísztermében péntek délelőtt ünnepélyesen megnyitották a hagyományos orvoskongresszust, amelyet ez alkalommal tizedszer hívtak össze a Balaton-parti gyógy- és üdülőhelyen. Az elnökségben a hazai orvostársadalom kiválóságain kívül helyet foglalt Szabó Kálmán, a Veszprém megyei Pártbizottság titkára, dr. Bódogén János, a Veszprém megyei Tanács VB elnöke és dr. Stark Elek, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője. Dr. Debreczy Tibornak, a Balatonfüredi Szívkórház igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Gábor György, az Országos Kardiológiai Intézet igazgatója, az Egészségügyi Minisztérium nevében köszöntötte az ország minden vidékéről összesereglett, mintegy háromszáz orvosi Beszédében méltatta a balatonfüredi orvosgyűlések jelentőségét, amelyek 1957 óta kiemelkedő tudományos eseménynek számítanak. A mostani jubileumi ülésszakon is a legkiválóbb hazai szaktekintélyek számolnak, de legújabb eredményeikről, szívgyógyászat és a sebészet a módszereiről. Az első napon három érdeklődéssel kísért előadás hangzott el, s vasárnap délig még további hat beszámolóra kerül sor. Az orvoskongresszus alkalmával a Kőbányai Gyógyszerárugyár is bemutatta legújabb termékeit. Ugyancsak pénteken nyitották meg az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézet és az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat műszerkiállítását, amely az orvosok és a technika kapcsolatát illusztrálja. Érdeklődéssel tanulmányozták az orvosok a rekonstrukció alatt álló balatonfüredi szívkórház új életmentő osztályán elhelyezett legmodernebb készülékeket és műszereket. A többi között szemléltetően bemutatták az izotópoknak a gyógyászatban Mic alkalmazását. Érdeklődéssel tanulmányozták az orvosaik az ultrahang frekvenciás sugarakkal végzett vizsgálatokat is. A centralizált postoperatív monitor a súlyos műtéten átesett betegek és sérültek ellenőrzésénél tesz nagy szolgálatot Az ilyen súlyos betegeket egy speciálisan berendezett osztályon helyezik el, ahol a legkorszerűbb gépi felszerelések és műszerek segítségével lehetővé válik a legfontosabb életfunkciók folyamatos ellenőrzése és a gyors beavatkozás az életveszély elhárítására. A kiállításon bemutatott berendezés egyidejűleg 8 beteg állapotát jegyzi és jelzi. Elektródok segítségével a centrális monitor biztosítja a keringési és szívműködési folyamatok észlelését. Az ép egység bármilyen rendellenességet rögzít és nyomban értesíti az orvost, sőt szívmegállás esetén a külső elektródok segítségével megkezdi a szív ingerlését. A balatonfüredi orvosi műszerbemutató alkalmával szakmai tanácsokkal is ellátják az érdeklődőket. 4 /ovo év első felében /£' _V_ '. • ötszáz nő munkába állhat Költözik a bálaraktár — Átadás előtt a tanműhely — Segít a tanács Mit mondanak az építők ? — A jövő évben már dolgozik a Hős Fehérneműgyár új pápai telephelye A Pápai Városi munkaügyi osztályán Tanács mintegy 600—650 állási nőt tartanak nyilván. kereső Időnként sikerül egy részüket elhelyezni, de a végleges megoldást eddig nem sikerült A kosárfonó KTSZ egy részlegének Pápára való telepítése csak rövid időszakra jelentett megoldást. Sorozatos tárgyalások után ez év tavaszára létrejött a megegyezés. egy többszörösen kitüntetett budapesti vállalat, a Női Fehérneműgyár vezetőivel, akik vállalták, hogy ha megkapják a textilgyár kezelésében lévő volt Mikagyár épületeit, akkor 500— 550 nő foglalkoztatására almegtalálni. Érthető tehát, hogy a város vezetői miért fáradoztak olyan kitartóan, hogy egy üzem telepítésével egycsapásra számolják fel a problémát. halmas varró üzemet létesítenek Pápán. A textilgyár vezetői is belátták, hogy a telephelytől távoleső épületre amúgy is csak ráfizetnek és az eddig bálaraktárnak használt régi üzemet ingyen engedték át a fehérneműgyárnak. Ezzel azonban még nem hárult el minden akadály. Amint Varga László, a városi tanács vb elnökhelyettese elmondotta, a tanácsnak is igen sok gondot okozott az új üzemtelepítés feltételeinek biztosítása. Határidő: március 31 A Mika-gyár volt irodahelyiségeiben ugyanis tizenkét család lakott. Ezek elhelyezéséről a városi tanácsnak kellett gondoskodnia. Annak ellenére, hogy Pápa közismerten súlyos lakásgondokkal küzd, a végrehajtó bizottság mégis úgy döntött, hogy a kiköltöző családok kapják meg az idén épülő új lakások felét. A kiköltözés ugyan még nem fejeződött be, de minden remény megvan arra, hogy a terület hamarosan szabaddá válik az építők számára. A leendő tanműhely rendbehozásán már szorgalmasan dolgoznak a Pápai Építőipari KTSZ munkásai. Ezt a helyiséget még ebben hónapban átadják, és hetven a pápai asszony és leány — az üzem leendő „törzsgárdája” — rövidesen megkezdi az alapvető elsajátítását munkafolyamatok a tanulószalagon. A nagy munkaterem és a kiegészítő létesítmények befejezését a jövő év március 31-ére ígérték az építők, de a KTSZ műszaki vezetője hangsúlyozta, hogy a tervdokumentáció még nem készült el, és a szerződés aláírására is csak a kész tervek birtokában kerülhet sor. Az időben való befejezéshez a városi tanács már eddig is sok segítséget nyújtott, ők gondoskodtak például a parketta és a szükséges faanyag beszerzéséről is. A KTSZ vezetői remélik, hogy ezután is sokoldalú támogatást kapnak, mert csak így tudják a város szempontjából olyan jelentős beruházás befejezését az első negyedév végére vállalni. Az új pápai üzem létesítése jó példa a munkaerő felesleggel rendelkező városok és a termelésüket ütemben növelni akaró, gyors de beruházási eszközökben szűkölködő vállalatok közötti gyümölcsöző együttműködésre. A Női Fehérneműgyár alig hárommillió építési költséggel tud forintos majd nagy teljesítőképességű üzemet létesíteni. A kiképzési, betanítási költségeket csökkenti, hogy Pápán nyolc, már végzett illetve tanulmányaikat rövidesen befejező gimnáziumi osztály tanult szabást, varrást a politechnikai oktatás keretében. A város számára szintén igen előnyös az pedig új ipartelepítés, hiszen ezzel egy csapásra majdnem teljesen megoldódnak a pápai lányok, asszonyok elhelyezkedési gondjai. Korponai Varroda a Mika-gyárban Somogyi parasztasszony a mezőgazdasági vásár milliomodik látogatója Pénteken, a koradélutáni órákban köszöntötték a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár egymilliomodik látogatóját, Tilinger Elemérné somogyi parasztasszonyt. A jubileumi látogatót a vásár vezetősége nevében dr. Takács Sándor üdvözölte, majd Erős Rezső, az Állami Biztosító osztályvezetője átadta a kiállítási iroda és a biztosító ajándékát: egy Orion Delta televíziót. A jubileumi látogatót a vásár főterén ötösfogat — asszonytársait hortobágyi fogat — várta, amely mezőhegyesi és hortobágyi csikósok díszkíséretében végigkocsikáztatta a vásáron. A szerencsés vásárlátogató az andocsi Kossuth Tsz növénytermesztési brigádjában dolgozik, s nyolc asszonytársával együtt a szövetkezet gépkocsijával jött a vásárra. jutalomképpen Elmondotta, hogy az ajándék televízióval váratlan szerencse érte, mert most hízik az a disznó, aminek az árán televíziót akartak vásárolni. Miután a készüléket most ingyen megkapta, a hízón szüreti mulatságot rendeznek. Tilinger Elemérnét és a Kossuth Tsz vele érkezett tagjait a SZÖVOSZ dunakömlődi halászcsárdája ünnepi ebéden vendégül látta. Az uzsai halastavak (Fotó: Péterfay) Egry József emlékére emléktáblát avatott a szülőfalu, Zalaújlak is A Zala megyei Tanács VB Művelődési osztálya, a Nagykanizsai Járási Tanács, Zalaújlaki Községi Tanács és a a Thury György Múzeum közös rendezésében Zalaújlakon. Egry József szülőfalujában fölavatták a Kossuthdíjas festőművész emléktábláját. Egry József Zalaújlakon született, 1883-ban. Innen indult el kiemelkedő eredményekben gazdag pályája Festészete tartalmi és formai vonatkozásban is újat hozott, hasonlót jelentett, mint annak idején Ady Endre költészete. Ars poétikáját hűen fejezik ki Keresztury Dezső szavai: „Népéhez akkor is hű volt, amikor már nemcsak életét, álmait festette meg”. A badacsonytomaji temetőben eltemetett nagy fiára a művelődési otthonban rendezett emlékesten emlékezett a szülőfalu lakossága. Emlékbeszédet Fonay Tibor, a Tapolcai Járási Tanács Művelődési Osztályának vezetője mondott. A szülőház falára helyezett táblát György, a Tapolcai Mészáros Járási Tanács VB elnökhelyettese avatta föl. Az Egry József Emlékbizottság és a szülőfalu nevében dr. Malik József koszorúzta meg az emléktáblát. A két ülésszak között Nyugatról jött politikusokat és újságírókat élénken és érdekli a magyar foglalkoztatja élet. Nem tagadják, hogy ők parlamenti furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában „nincsen semmi dolguk”, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. Különösképpen megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmányjogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek rendje méginkább aláhúzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között kialakult és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, mindig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szerepe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között végeznek Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyenek, feltétlenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés tényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatározások helyesek legyenek és előremozdító erejűvé váljanak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniuk a vezetőkig. Ezért is volt szükség az országgyűlés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testülete még inkább fórumává legyen a dolgozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. A választások óta jónéhány esetben adtunk számot arról, hogy megyénk országgyűlési képviselőinek csoportja összeült, s a megye fontos közügyeinek valamelyikét megtárgyalta. Az információk és tapasztalatok megszerzésére irányul az a képviselőcsoport-ülés is, amelyet ma tartanak megyénk képviselői a éppen megyeszékhelyen lévő Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben. Itt megismerkednek az intézet munkájával és felkészülnek a következő országgyűlési ülésszakra. Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, s ez is beszédes jele annak: miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak az eléjük terjesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyv tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazdaságinak — együttes ülése, amely a termelőszövetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor-négyszer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a Parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jó szívvel, egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véleményétből ismeri, gondjaikban jártas.