Napló, 1967. szeptember (Veszprém, 23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

B devecseri kísérleti hónapok Érdekes emberek Kispajtás Tudósítás Hanoiból Megkezdid itt az utószezon 3. old. 3. old. 4. old. 2. old. —— —m irm 5. old Órásán keveset, vagy élesen sokat? 6. old Diákszállókról és menzákról 8. old. Világ proletárjai, egyesüljetek ! xxm. évfolyam g SZOMBAT MŰ ffk IV ■ MK 1067 szeptember 16. B­w6pj8a HawMp ffiglifijJaKr jp&| tój|Sr3 1 viBH Ví Megkezdődött a X. balatonfüredi orvoskongresszus Bemutatták az orvosi műszeripar legújabb gyártmányait Balatonfüreden, a SZOT szanatórium dísztermében péntek délelőtt ünnepélyesen megnyitották a hagyományos orvoskongresszust, amelyet ez alkalommal tizedszer hív­tak össze a Balaton-parti gyógy- és üdülőhelyen. Az elnökségben a hazai orvos­­társadalom kiválóságain kí­vül helyet foglalt Szabó Kál­mán, a Veszprém megyei Pártbizottság titkára, dr. Bó­dogén János, a Veszprém megyei Tanács VB elnöke és dr. Stark Elek, a megyei ta­nács egészségügyi osztályve­zetője. Dr. Debreczy Tibor­nak, a Balatonfüredi Szívkór­ház igazgatójának üdvözlő szavai után dr. Gábor György, az Országos Kardio­lógiai Intézet igazgatója, az Egészségügyi Minisztérium nevében köszöntötte az or­szág minden vidékéről össze­­sereglett, mintegy háromszáz orvosi Beszédében méltatta a balatonfüredi orvosgyűlé­­sek jelentőségét, amelyek 1957 óta kiemelkedő tudomá­nyos eseménynek számítanak. A mostani jubileumi üléssza­kon is a legkiválóbb hazai szaktekintélyek számolnak, de legújabb eredményeikről, szívgyógyászat és a sebészet a módszereiről. Az első napon három érdeklődéssel kísért előadás hangzott el, s vasár­nap délig még további hat beszámolóra kerül sor. Az orvoskongresszus alkal­mával a Kőbányai Gyógy­­szerárugyár is bemutatta leg­újabb termékeit. Ugyancsak pénteken nyitották meg az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézet és az Orvosi Műszerkereskedel­mi Vállalat műszerkiállítá­sát, amely az orvosok és a technika kapcsolatát illuszt­rálja. Érdeklődéssel tanulmá­nyozták az orvosok a rekonst­rukció alatt álló balatonfüre­di szívkórház új életmentő osztályán elhelyezett legmo­dernebb készülékeket és mű­szereket. A többi között szemléltetően bemutatták az izotópoknak a gyógyászatban Mic alkalmazását. Érdeklő­déssel tanulmányozták az or­vosaik az ultrahang frekven­ciás sugarakkal végzett vizs­gálatokat is. A centralizált postoperatív monitor a sú­lyos műtéten átesett betegek és sérültek ellenőrzésénél tesz nagy szolgálatot Az ilyen súlyos betegeket egy speciálisan berendezett osz­tályon helyezik el, ahol a leg­korszerűbb gépi felszerelések és műszerek segítségével le­­hetővé válik a legfontosabb életfunkciók folyamatos el­lenőrzése és a gyors beavat­kozás az életveszély elhárí­tására. A kiállításon bemu­tatott berendezés egyidejűleg 8 beteg állapotát jegyzi és jelzi. Elektródok segítségével a centrális monitor biztosítja a keringési és szívműködési folyamatok észlelését. A­z ép egység bármilyen rendelle­nességet rögzít és nyomban értesíti az orvost, sőt szív­­megállás esetén a külső elekt­ródok segítségével megkezdi a szív ingerlését. A balatonfüredi orvosi mű­szerbemutató alkalmával szakmai tanácsokkal is ellát­­ják az érdeklődőket. 4 /ovo év első felében /£' _V_ '. • ötszáz nő munkába állhat Költözik a bálaraktár — Átadás előtt a tanműhely — Segít a tanács Mit mondanak az építők ? — A jövő évben már dolgozik a Hős Fehérneműgyár új pápai telephelye A Pápai Városi munkaügyi osztályán Tanács mint­egy 600—650 állási nőt tartanak nyilván. kereső Időn­ként sikerül egy részüket el­helyezni, de a végleges meg­oldást eddig nem sikerült A kosárfonó KTSZ egy részlegének Pápára való tele­pítése csak rövid időszakra jelentett megoldást. Soroza­tos tárgyalások után ez év tavaszára létrejött a meg­egyezés. egy többszörösen ki­tüntetett budapesti vállalat, a Női Fehérneműgyár veze­tőivel, akik vállalták, hogy ha megkapják a textilgyár kezelésében lévő volt Mika­­gyár épületeit, akkor 500— 550 nő foglalkoztatására al­megtalálni. Érthető tehát, hogy a város vezetői miért fáradoztak olyan kitartóan, hogy egy üzem telepítésével egycsapásra számolják fel a problémát. halmas varró üzemet létesí­tenek Pápán. A textilgyár vezetői is be­látták, hogy a telephelytől távoleső épületre amúgy is csak ráfizetnek és az eddig bálaraktárnak használt régi üzemet ingyen engedték át a fehérneműgyárnak. Ezzel azonban még nem hárult el minden akadály. Amint Var­ga László, a városi tanács vb elnökhelyettese elmondot­ta, a tanácsnak is igen sok gondot okozott az új üzem­­telepítés feltételeinek bizto­sítása. Határidő: március 31 A Mika-gyár volt irodahe­lyiségeiben ugyanis tizenkét család lakott. Ezek elhelye­zéséről a városi tanácsnak kellett gondoskodnia. Anna­k ellenére, hogy Pápa közis­merten súlyos lakásgondok­kal küzd, a végrehajtó bi­zottság mégis úgy döntött, hogy a kiköltöző családok kapják meg az idén épülő új lakások felét. A kiköltözés ugyan még nem fejeződött be, de minden remény meg­van arra, hogy a terület ha­marosan szabaddá válik az építők számára. A leendő tanműhely rend­behozásán már szorgalma­san dolgoznak a Pápai Épí­tőipari KTSZ munkásai. Ezt a helyiséget még ebben hónapban átadják, és hetven a pápai asszony és leány — az üzem leendő „törzsgárdája” — rövidesen megkezdi az alapvető elsajátítását munkafolyamatok a tanulószala­gon. A nagy munkaterem és a kiegészítő létesítmények be­fejezését a jövő év március 31-ére ígérték az építők, de a KTSZ műszaki vezetője hangsúlyozta, hogy a tervdo­kumentáció még nem készült el, és a szerződés aláírására is csak a kész tervek birto­kában kerülhet sor. Az időben való befejezéshez a városi tanács már eddig is sok segítséget nyújtott, ők gondoskodtak például­ a par­ketta és a szükséges fa­anyag beszerzéséről is. A KTSZ vezetői remélik, hogy ezután is sokoldalú támoga­tást kapnak, mert csak így tudják a város szempontjá­ból olyan jelentős beruházás befejezését az első negyed­év végére vállalni. Az új pápai üzem létesíté­se jó példa a munkaerő fe­lesleggel rendelkező városok és a termelésüket ütemben növelni akaró, gyors de beruházási eszközökben szű­kölködő vállalatok közötti gyümölcsöző együttműködés­re. A Női Fehérneműgyár alig hárommillió építési költséggel tud forintos majd nagy teljesítőképességű üze­met létesíteni. A kiképzési, betanítási költségeket csök­kenti, hogy Pápán nyolc, már végzett illetve tanulmányai­kat rövidesen befejező gim­náziumi osztály tanult sza­bást, varrást a politechnikai oktatás keretében. A város számára szintén igen előnyös az pedig új ipartelepítés, hiszen ezzel egy csapásra majdnem telje­­sen megoldódnak a pápai lá­nyok, asszonyok elhelyezke­dési gondjai. Korponai Varroda a Mika-gyárban Somogyi parasztasszony a mezőgazdasági vásár milliomodik látogatója Pénteken, a koradélutáni órákban köszöntötték a Me­zőgazdasági Kiállítás és Vá­sár egymilliomodik látogató­ját, Tilinger Elemérné somo­­gyi parasztasszonyt. A jubi­leumi látogatót a vásár veze­tősége nevében dr. Takács Sándor üdvözölte, majd Erős Rezső, az Állami Biztosító osztályvezetője átadta a ki­állítási iroda és a biztosító ajándékát: egy Orion Delta televíziót. A jubileumi láto­gatót a vásár főterén ötösfo­gat — asszonytársait horto­bágyi fogat — várta, amely mezőhegyesi és hortobágyi csikósok díszkíséretében vé­­gi­gkocsi­káztatta a vásáron. A szerencsés vásárlátogató az andocsi Kossuth Tsz nö­vénytermesztési brigádjában dolgozik, s nyolc asszonytár­sával együtt a szövetkezet gépkocsijával jött a vásárra. jutalomképpen Elmondotta, hogy az ajándék televízióval váratlan szerencse érte, mert most hízik az a disznó, ami­nek az árán televíziót akar­tak vásárolni. Miután a ké­szüléket most ingyen meg­kapta, a hízón szüreti mulat­ságot rendeznek. Tilinger Elemérnét és a Kossuth Tsz vele érkezett tagjait a SZÖVOSZ duna­­kömlődi halászcsárdája ünne­pi ebéden vendégül látta. Az uzsai halastavak (Fotó: Péterfay) Egry József emlékére emléktáblát avatott a szülőfalu, Zalaújlak is A Zala megyei Tanács VB Művelődési osztálya, a Nagy­­kanizsai Járási Tanács, Zalaújlaki Községi Tanács és a a Thury György Múzeum közös rendezésében Zalaújla­­kon. Egry József szülőfalujá­ban fölavatták a Kossuth­­dí­jas festőművész emléktáb­láját. Egry József Zalaújlakon született, 1883-ban. Innen in­dult el kiemelkedő eredmé­nyekben gazdag pályája Festészete tartalmi és for­mai vonatkozásban is újat hozott, hasonlót jelentett, mint annak idején Ady End­re költészete. Ars poétikáját hűen fejezik ki Keresztury Dezső szavai: „Népéhez ak­kor is hű volt, amikor már nemcsak életét, álmait festet­te meg”. A badacsonytomaji teme­tőben eltemetett nagy fiára a művelődési otthonban rende­zett emlékesten emlékezett a szülőfalu lakossága. Emlék­beszédet Fonay Tibor, a Ta­polcai Járási Tanács Műve­lődési Osztályának vezetője mondott. A szülőház falára helyezett táblát György, a Tapolcai Mészáros Járási Tanács VB elnökhelyettese avatta föl. Az Egry József Emlékbizottság és a szülőfalu nevében dr. Malik József ko­­szorúzta meg az emléktáblát. A két ülésszak között Nyugatról jött politikusokat és új­ságírókat élénken és érdekli a magyar foglalkoztatja élet. Nem tagadják, hogy ők parlamenti furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-há­­rom alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában „nincsen semmi dolguk”, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyek­ben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lettünk ta­núi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy éven­te hányszor jönnek a fővárosba és men­­nyit vitatkoznak az eléjük terjesztett tör­vényjavaslatokról. A törvényhozás mun­kájának csak egy része zajlik az Or­szágház épületének falai között. Különös­képpen megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi tör­vénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, felada­tait. Politikusok és alkotmányjogászok köré­ben még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyű­lés tevékenységének fejlesztéséről, a par­lament szerepének és tekintélyének növe­­­léséről. Ez a téma úgy került szóba, mint szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai éle­tünk vezetői, mind a választópolgárok jo­gosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi törvény, az egyéni vá­lasztókerületek rendje méginkább aláhúz­za a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között ki­alakult és amely a kölcsönös bizalom alap­ján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselő­nek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, mindig és min­denhol meg kell kapnia a szükséges segít­séget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szerepe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között végeznek Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert kü­lönben döntései és intézkedései nem le­hetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyenek, feltétlenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés tényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ah­hoz, hogy az átfogó elhatározások helye­sek legyenek és előremozdító erejűvé vál­janak, az ilyen figyelmeztetéseknek min­den esetben el kell jutniuk a vezetőkig. Ezért is volt szükség az országgyűlés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testülete még inkább fórumává legyen a dolgozó nép tapaszta­latai közkinccsé tételének. A választások óta jónéhány esetben ad­tunk számot arról, hogy megyénk ország­­gyűlési képviselőinek csoportja összeült, s a megye fontos közügyeinek valamelyi­két megtárgyalta. Az információk és ta­pasztalatok megszerzésére irányul az a képviselőcsoport-ülés is, amelyet ma tartanak megyénk képviselői a éppen me­gyeszékhelyen lévő Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben. Itt megismerkednek az intézet munkájával és felkészülnek a következő országgyűlési ülésszakra.­­ Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, s ez is beszédes jele an­nak: miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kap­csolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bi­zottságok s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kap­nak arra, hogy kellő alapossággal foglal­kozhassanak az eléjük terjesztett javasla­tokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyv tervezetével fog­lalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazda­­ságinak — együttes ülése, amely a ter­melőszövetkezeti törvényt és a földtör­vényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. M­a már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbí­zás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor-négyszer összehív. Képviselő­ink a munka javát tulajdonképpen nem is a Parlamentben végzik. Ott csak a ter­vek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jó szívvel, egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véle­ményétből ismeri, gondjaikban jártas.

Next