Napló, 1968. január (Veszprém, 24. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
hrimngm eseményként tartják számon a községekben a téli politikai tanfolyamokat. A f. *alatt emberek százai látták be az évek óta ismert, lőbd előadássorozatok hangsára, hogy a politizálás nem áll távol tőlük, min- dennapi életükkel összefüggő, jövőjüket formáló, meghatározó kérdésekről , hallanak, azokról vitatkoznak ezeken a téli estéken. Az idén különösen nagy az érdeklődés, érthető ez. A téli tanfolyamok programja a korábbinál is jobban a szövetkezeti tagokat foglalkoztató témákat tartalmazza. Az új gazdasági mechanizmusról nagyon sok szó esett az utóbbi egy-másfél évben az ipari üzemekben. A legkülönbözőbb alkalmakat használtuk fel a reform, céljainak, elveinek megismertetésére. Propagandánk ezzel bizonyos mértékig adós a falusi embereknek, a tsz-tagoknak, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági üzemekben gazdálkodásunk reformjának sok eleme él már. Igaz, hogy kevés alkalom adódik a beszélgetésre: a munka többnyire sürget. A téli tanfolyamok — több éves példára hivatkozva lehet most már mondani — igen alkalmasak arra, hogy a tsz-szel kapcsolatos gazdaságpolitikai problémában is megismertessék, megvitassák a tagsággal. A január 15-én kezdődő tanfolyam tíz előadása közül csak egy lesz kül- és belpolitikai tájékoztató jellegű. A többi a parasztság ■életének meghatározójává ■ váló tsz-törvényhez, illetve földtörvényhez kapcsolódik, azoknak főbb kérdéseit dolgozza fel, elvigyakorlati vonatkozásban. ■Olyan, a szövetkezet egész gazdálkodását, s külön-külön az egyes tagokat isérintő és érdeklő kérdéseket elemeznek majd, mint a mezőgazdasági felvásárlási árak változásának szükségszerűsége, a pénzgazdálkodás reformja, az alapok képzése. Más alkalommal a jövedelemszerzési formákról hallanak. Hogyan keletkezik a tsz jövedelme? Hogyan osztuita szét, miképpen lehet jobban érdekeltté tenni anyagilag is a tsz-tagokat a közös munkában? Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a lakosság jobb ellátásával kapcsolatos, a tsz-ek tevékenységét elemző téma. Nem egyszerűen arról van csak szó, hogy több terméket adjon a falu a városnak, a lakosságnak, hanem az értékesítő és feldolgozás új lehetőségeire is utalnak. Egyrészt megmutatják ennek kapcsán, hogyan érhet el nagyobb jövedelmet a tsz, másrészt eloszlatják a gyors meggazdagodás illúzióját is, amely az új mechanizmus egyes kérdéseinek téves értelmezéséből fakad. Egy előadás keretében a pártszervezetek szerepéről hallanak a tanfolyamon részvevők. Egy témát a járások választanak. Néhol a tsz-szövetség belső helyzetével foglalkoznak, másutt a vezetés problémáit beszélik meg. A politikai tanfolyamok nem kizárólag a tsz-tagokhoz szólnak. A földtörvénynyel foglalkozó előadás bizonyára sok földdel rendelkező, üzembe járó munkást is érdekel és érint. Ennek a témának a keretében nemcsak az új típusú földtuajdon fogalmát ismertetik, hanem jogi kérdésekre is választ adnak. Eleve az a cél, hogy az előadásokat tartó földjogi szakemberek a vitás kérdéseket lehetőleg mindjárt rendezzék is. Az idén — első alkalommal — külső segítség nélkül, helyi propagandistákkal biztosítják a tanfolyamok jó színvonalát. Tsz-elnökök, párttitkárok, pedagógusok, tszjogászok készülnek az előadásokra, mégpedig ki-ki abból a témából amelynek legjobb ismerője. A tanfolyamokért a pártszervezet a tsz és a tanács együttesen felel mindenütt. De az idén — a korábbi szokástól eltérően — a szervezést, a mozgósítást a népfront helyi bizottságai végzik: 230 helyen 9—10 ezer hallgatóm számítanak. Mike Tiborné Kezdődnek a falusi téli tanfolyamok 50 vagon sertéshús egy majorból , A Marcal völgye legnagyobb mezőgazdasági üzemében,a Pápai Állami Gazdaságban, Közép-Dunántúl egyik legjelentősebb sertéstenyésztő központját alakították ki. A még korszerűtlen, szétszórt alakban a múlt évben összesen egymillió kilogramm húst termeltek. A korszerű tenyésztés érdekében Mezőlak szomszédságában most valóságos kombinátot alakítanak ki. A major teljes szakotása 1970-re befejeződik, s ezt követően évente csupán ebből az üzemegységből csaknem 50 vagon sertéshúst állítanak elő. VHág proletárjai, egyesüljetek ! rí XXIV. évfolyam ||||k V lj nk 118 mm — likLn ITLtj iA1 ii;«i,I,unii 1 -ir ii] MijBfrgyjjii t Járhatatlanok az utak a megyében A szél nyolcvan kilométeres sebességet ér el — Kenyérszállítás a megyeszékhelyre Várpalotáról, Ajkáról, Füredről — A hóvastagság némely helyen a két métert is eléri . Pénteken délután három óra körül, erős északi széllel jelentkezett a zord, téli időjárás. Sötét hófelhőket kergetett a szél a Bakony fölé, de hó nem esett. A helyenként száz kilométeres sebességgel száguldó szél hófelhőket emelt a magasba és a közlekedést akadályozta. A torlaszok szinte percek alatt emelkedtek és már az éjszakai órákban járhatatlanok lettek egyes útszakaszok. Ma reggel már csak késéssel közlekedtek a buszok, a vonatok, sőt egyes járatok kimaradtak. Veszprém —Nagyvázsony, Keszthely—Tapolca, Veszprém—Balatonalmádi között nem jártak, vagy csak kerülővel közlekedtek az autóbuszok. Zircig jártak ugyan a kocsik, de a győri, távolsági járat nem érte el végcélját. Az építőipar hét végére munkásszállító járatokat bérel, hogy a szomszédos megyékbe hazaszállítsa dolgozóit. Veszprémben hét, a megyében mintegy harminc ilyen járatot mondtak le és a vállalat biztosította számukra a vonatközlekedést, illetve ha nem utaznak haza, akkor az ellátást és a megfelelő szállást. „Szerencsés időben” érkezett a zord idő a Nitrokémiához, mert az ötnapos munkahét végére lepte meg az üzemet, azonban még így is felkészültek arra, hogy a bentdolgozó, kisebb munkáslétszám részére is biztosítsák esetleg a szállást és az élelmezést. A rendkívüli időjárás akadályozta a kenyérellátást is. Mivel a sütőipari vállalatnál kétszer is volt üzemzavar, a megyeszékhely lakóinak Várpalotáról, Ajkáról és Balatonfüredről szállítottak szombaton, a déli órákban mintegy hetven mázsa kenyeret. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál „hóügyeletet” tartottak és állandó telefonösszeköttetésben voltak a boltokkal, hogy a hét végére megfelelő áruellátást biztosítsanak. A tejszállításnál másfél-kétórás késés mutatkozott szombaton.. A posta távbeszélő hálózatánál háromszorosára emelkedett a zavarok száma. Nagyvázsony és Tapolca között csak egy áramkör működik. Sajnos, a rendkívüli időjárás nehezíti a zavarok elhárítását. Az ÉDÁSZ-nál tizenkét helyről jelentettek üzemzavart, vezetékszakadást, szigetelő törést. A hibákat kijavították, ellátatlan terület a megyében nincs. Értesüléseink szerint a legnagyobb hideget — mínusz 21 fokot — Bakonybélben mérték. Ez volt a péntekről szombatra virradó éjszaka leghidegebb pontja Veszprém megyének. A hófúvás a földekről letakarítja a havat és a völgyekben, utakon, partos szakaszokon áthatolhatatlan akadályokat képez. Sajnos, megkerüli a hófogókat és olyan helyeken keletkeznek fúvások, magas gátak, ahol korábban ilyenre nem volt példa. A kritikus helyeken segítséget nyújtanak a szovjet tehergépkocsik, a „százlábúak” és átsegítik a menetrendszerinti autóbusz járatokat. Egy ilyen mentésről érkezett hír szerkesztőségünkbe Veszprém és Kádárta közötti útszakaszról, ahol éppen a legkritikusabb időszakban jelent meg egy szovjet katonai teherautó. Mint a hójelentő szolgálattól megtudtuk, a szél sebessége nem csökken. Már huszonnégy órája tartja magát és Keszthely környékén a legerősebb, ahol átlagos sebessége eléri az óránkénti nyolcvan kilométert. Ugyancsak Keszthely vidékén van jelenleg a legvastagabb hóakadály. Egyes szakaszokon 150—200 centi vastag, áttörhetetlen falat alkot a porhó. Keszthely után a legkritikusabb vidék Zirc és környéke, ahol 120—150 centis akadályok gátolják a közlekedést. A szombat délutáni — tizenöt órai — jelentés szerint a megyében mintegy hetven út járhatatlan. Csak a keszthelyi szakaszmérnökség körzetében 34 úton lehetetlen a közlekedés. A hóekék és a hótakarító osztagok készenlétben állanak arra az időre, amikor eláll a szél. Ugyanis jelenleg szinte lehetetlen és teljesen felesleges munka az akadályok eltávolítása. Percek alatt befújja hóval az orkánszerűen száguldó, viharos erejű szél. Csak hívásra indulnak a hóekék, hogy kimentsék a fúvósban rekedt gépkocsikat Hóviharban született . Neve: Gici Andrea. Született: 1968 január 13- án, hajnali fél háromkor, Ilvíz határában, a mentőkocsiban. Méretei: 2250 gramm, 47 centiméter. Éles kicsi hang A 28 éves asszony, Gici Árpádné arra ébredt, hogy görcsök kínozzák. Az óra fél egyet mutatott. Férje magára kapott valamit, s rohant telefonálni. Nem is érezte a mínusz 15 fökös hideget, a vad szelet. Káptalanfüredről hívták a fűzfői mentőállomást. A mentők megérkeztek, s a vajúdó nővel a veszprémi kórházba indultak. Tihanyi Károly, a hófúvás miatt lassan, óvatosan vezethette csak a mentőautót. Az ápoló, Tasner István pedig az egyre hevesebb fájdalmakat érző asszony gyöngyöző homlokát törölgette. A 71-es számú utat az orkádszerű szél hóbuckákkal hordta tele. Az autó kerekei tehetetlenül pörögtek, majd újra sikerült néhány métert továbbmenni. Csak a mentő reflektorai bontották meg a sötétség s a meg-megújuló hófürgeteg áthatolhatatlan közegét. A telefonhuzalokon meg a fákon fütyült, süvített, sírt a szél, a mentőautó motorja újra meg újra felbőgött. Ami ebből a hangzavarból behallatszott az autóba, az kevés volt ahhoz, hogy Litér határában el ne nyomja valami egészen új hang: egy parányi kis emberke, egy világrajött, csecsemő éles, kicsi hangja. Gici Andrea, adta tudtul a világnak, hogy megérkezett. Leállt a motor A sofőr gázt adott, az ápoló az anya és az újszülött körül szorgoskodott. Már csak egy,két kilométerre voltak Veszprémtől, amikor újabb hóakadályba kerültek. Hiába küzdött az ember és a motor, a természet erősebbnek bizonyult. A motor leállt, a mentőautó nem tudott tovább menni. Tihanyi Károly gyalog indult el. Fél óra múlva megérkezett a segítség: egy szovjet teherautó vontatta át a hóakadályon a mentőket. Andrea egészséges Dr. Merkli Tamás, a péntekről szombatra virradó éjszaka ügyeletes szülészorvosa: — Éppen levezettünk egy másik szülést, mikor3 óra 30-kor megérkezett a mentő Gici Árpádnéval. A szülés utolsó fázisaira már a kórházban került sor. — Komplikáció? — Semmi. Alaposan megvizsgáltuk az anyát, a szülés a legoptimálisabban zajlott le. — Hogy van az újszülött? — Most alszik. Egészséges, normális időre született. Az ügyeletes gyermekorvos is megnyugtatóan nyilatkozott. „Boldog vagyok" A kismama mosolyog. A görcsök, fájdalmak, s egyáltalán az egész éjszaka már nagyon távolinak tűnik. — Boldog? — Nagyon — Miért épp Andrea lett a kislány neve? — Ebben egyeztünk meg a férjemmel, kislány esetén. Andrea a harmadik gyermek a családban. Hatéves „bátyja”, ötéves nővérkéje van. Ők a tapolcai kórházban születtek, biztosan nagyon szeretni fogják a „,ka, landos” körülmények között született kishúgot. — A férj tudja az örömhírt? — Igen. Minden pillanatban várom, hogy megérkezzen. Búcsúzni kell a kismamától, hozzák a csöppséget. fi. & Gici Árpádné és a kis Andrea a veszprémi kórházban Könyvművészeti kiállítás Képzőművészeti albumok, szebbnél-szebb bibliofil kiadványok színes kollekciójából rendezték meg Magyarország, Bulgária,, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kiadóinak közös könyvművészeti kiállítását, amely egyben az első rendezvénye a Budapesten megnyílt könyvmúzeumnak. Szombaton volt az avató ünnepség, vasárnap délelőtt 10 órától várják a közönséget a főváros új múzeumába, a Zugligeti út 11—15. szám alatti Iparművészeti Főiskola kolóniáján, a „Gondűzővilla” épületében. Munkásfizavatás, kitüntetések, ünnepélyes csapatgyűlés Pápán A pápai Schönherz Zoltán Járási-Városi Munkásőr Zászlóalj szombaton délután a Magyar Szocialista Munkáspárt pápai székházának nagytermében rendezte kiképzést értékelő , ünnepélyes csapatgyűlését. A rendkívül kellemetlen, viharos időjárás ellenére a járás területéről csekély kivétellel valamennyi munkásőr megérkezett, s a pápai munkásőrökkel együtt szeretettel fogadták körükben Szabó Kálmánt, a megyei pártbizottság titkárát. Bagyinszki Jánost, a munkásőrség megyei parancsnokát. Gyimóti Dénest, a Pápai Járási Pártbizottság első titkárát. Szabó Gyulát, a Pápai Városi Pártbizottság titkárát, a fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó sovjet hadsereg, s a városi és járási társadalmi, politikai szervek meghívott képviselőit. Murai Károly zászlóaljparancsnok-helyettes megnyitója után Tráknyák Gyula zászlóalj parancsnok tájékoztató előadásában értékelte az 1967-es kiképzési évet. A zászlóalj személyi állománya zömének kiképzésben való részvételét, fegyelmét, a munkahelyen való magatartását, gazdasági tevékenységét példásnak értékelte és többek között a személyi állomány e magasfokú fegyelmének és aktivitásának tulajdonította a nagyszerű eredményt, amelyet a munkásőrség megyei parancsnokának parancsa hozott a zászlóalj tudomására: a pápai járási és városi munkásőrzászlóalj az 1967-es év eredményei következtében elnyerte Veszprém megye legjobb önálló munkásőr egysége címet. A bejelentést a zászlóalj személyi állománya nagy tapssal fogadta és ugyancsak nagy taps fogadta a cím birtokosának járó serleg átadását, átvételét. A ki- képzés részletes értékelése után, közel 100 munkásőr kapott dicséretet, oklevélbe foglalt elismerést, kitüntető jelvényt és érdemérmet. Az MSZMP járási és városi bizottsága nevében Szabó Gyula, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a zászlóaljat, erőt, egészséget kívánva a további sikeres kiképzéshez, majd megköszönte a tartalék állományba kerülő munkásőrök szolgálatát. A munkásőrség fogadalomtétele után Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkára szólt az újonnan esküt tett 32 fiatal munkásőrhöz, emlékeztetve őket vállalt, megtisztelő feladataikra és azote példájának követésére biztatta őket, akiknek nagy családjába tartoznak az eskü pillanatától. Az ünnepség az úttörő munkásőrök köszöntőjével ért Megyénk vendége, a moszkvai városi tanács elnöke ! Szombaton délután megyénkbe látogatottV. Promiszlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a moszkvai városi tanács elnöke által vezetett szovjet tanácsi küldöttség. A küldöttség Balatonfüreden találkozott dr. Bodogán Jánossal, a megyei tanácsi vb. és dr. Ditrói Józseffel, a Veszprémi Városi Tanács vb elnökével, akik tájékoztatták a vendégeket megyénk, illetve Veszprém város életéről és azitt folyó mezőgazdasági, ipaari munkáról, a megye és a megyeszékhely kulturális életéről, tanácsi munkájáról. • A küldöttséget, amelynek tagjai még a mai napot is megyénkben töltik, elkísérte útjára dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke.