Napló, 1968. január (Veszprém, 24. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-14 / 11. szám

h­rimngm eseményként­­ tartják számon a községekben a téli­­ politikai tanfolyamokat. A f. *alatt emberek százai lát­ták be az évek óta ismer­­t, lőbd előadássorozatok ha­­ngsára, hogy a politizálás­­ nem áll távol tőlük, min-­­ dennapi életükkel össze­függő, jövőjüket formáló,­­ meghatározó kérdésekről , hallanak, azokról vitatkoz­­­­nak ezeken a téli estéken. Az idén különösen nagy az érdeklődés, érthető ez. A téli tanfolyamok program­ja a korábbinál is job­­ban a szövetkezeti tagokat foglalkoztató témákat tar­talmazza. Az új gazdasági mecha­nizmusról nagyon sok szó esett az utóbbi egy-másfél évben az ipari üzemekben. A­ legkülönbözőbb alkalma­­­­kat használtuk fel a reform, céljainak, elveinek megis­mertetésére. Propagan­dánk ezzel bizonyos mér­tékig adós a falusi embe­reknek, a tsz-tagoknak, an­nak ellenére, hogy a mező­­gazdasági üzemekben gaz­dálkodásunk reformjának sok eleme él már. Igaz, hogy kevés alkalom adódik a beszélgetésre: a munka többnyire sürget. A téli tanfolyamok — több éves példára hivatkozva lehet most már mondani — igen alkalmasak arra, hogy a tsz-szel kapcsolatos gazda­­ságpolitikai problémában is megismertessék, megvitas­sák a tagsággal. A január 15-én kezdődő tanfolyam tíz előadása kö­zül csak egy lesz kül- és belpolitikai tájékoztató jel­­­­legű. A többi a parasztság ■életének meghatározójává ■ váló tsz-törvényhez, illet­ve földtörvényhez kapcso­lódik, azoknak főbb kér­déseit dolgozza fel, elvi­gyakorlati vonatkozásban. ■Olyan, a szövetkezet egész gazdálkodását, s külön-kü­­lön az egyes tagokat is­­érintő és érdeklő kérdése­ket elemeznek majd, mint a mezőgazdasági felvásár­lási árak változásának szükségszerűsége, a pénz­­gazdálkodás reformja, az alapok képzése. Más alka­lommal a jövedelemszer­zési formákról hallanak. Hogyan keletkezik a tsz jövedelme? Hogyan oszt­­uita szét, miképpen lehet jobban érdekeltté tenni anyagilag is a tsz-tagokat a közös munkában? Ugyan­csak nagy érdeklődésre tarthat számot a lakosság jobb ellátásával kapcsolatos, a tsz-ek tevékenységét elemző téma. Nem egysze­rűen arról van csak szó, hogy több terméket adjon a falu a városnak, a la­kosságnak, hanem az érté­kesít­ő és feldolgozás új lehetőségeire is utalnak. Egyrészt megmutatják en­nek kapcsán, hogyan ér­het el nagyobb jövedelmet a tsz, másrészt eloszlatják a gyors meggazdagodás il­lúzióját is, amely az új mechanizmus egyes kérdé­seinek téves értelmezéséből fakad. Egy előadás kereté­ben a pártszervezetek sze­repéről hallanak a tanfo­lyamon részvevők. Egy té­mát a járások választanak. Néhol a tsz-szövetség belső helyzetével foglalkoznak, másutt a vezetés problé­máit beszélik meg. A politikai tanfolyamok nem kizárólag a tsz-tagok­­hoz szólnak. A földtörvény­nyel foglalkozó előadás bi­zonyára sok földdel rendel­kező, üzembe járó mun­kást is érdekel és érint. Ennek a témának a kereté­ben nemcsak az új típusú földtu­ajdon fogalmát is­mertetik, hanem jogi kér­désekre is választ adnak. Eleve az a cél, hogy az elő­adásokat tartó földjogi szakemberek a vitás kér­déseket lehetőleg mindjárt rendezzék is. A­z idén — első alka­­lommal — külső se­gítség nélkül, helyi propagandistákkal biztosít­ják a tanfolyamok jó szín­vonalát. Tsz-elnökök, párt­titkárok, pedagógusok, tsz­­jogászok készülnek az elő­­adásokra, mégpedig ki-ki abból a témából amelynek legjobb ismerője. A tanfolyamokért a párt­­szervezet a tsz és a tanács együttesen felel mindenütt. De az idén — a korábbi szokástól eltérően — a szervezést, a mozgósítást a népfront helyi bizottságai végzik: 230 helyen 9—10 ezer hallgatóm számítanak. Mike Tiborné Kezdődnek a falusi téli tanfolyamok 50 vagon sertéshús egy majorból , A­ Marcal völgye legna­gyobb mezőgazdasági üzemé­ben,­­a Pápai Állami Gazda­ságban, Közép-Dunántúl egyik legjelentősebb sertés­­tenyésztő központját alakí­tották ki. A még korszerűt­len, szétszórt alakban a múlt évben összesen egymillió ki­logramm húst termeltek. A korszerű tenyésztés érdeké­ben Mezőlak szomszédságá­ban most valóságos kombi­nátot alakítanak ki. A major teljes szako­­tása 1970-re befejeződik, s ezt követően évente csupán ebből az üzemegységből csaknem 50 vagon sertés­húst állítanak elő. VHág proletárjai, egyesüljetek ! rí XXIV. évfolyam ||||k V­­ lj nk 118 mm — li­k­Ln­ ITLtj iA1 ii;«i,I,un­i­i 1 -i­r­ ii] M­i­j­B­frg­yjjii t Járhatatlanok az utak­­ a megyében A szél nyolcvan kilométeres sebességet ér el — Kenyérszállítás a megyeszékhelyre Várpalotáról, Ajkáról, Füredről — A hóvastagság­­ némely helyen a két métert is eléri . Pénteken délután három óra körül, erős északi szél­lel jelentkezett a zord, téli időjárás. Sötét hófelhőket kergetett a szél a Bakony fö­lé, de hó nem esett. A he­lyenként száz kilométeres se­bességgel száguldó szél hó­­felhőket emelt a magasba és a közlekedést akadályozta. A torlaszok szinte percek alatt emelkedtek és már az éjsza­kai órákban járhatatlanok lettek egyes útszakaszok. Ma reggel már csak késéssel közlekedtek a buszok, a vo­natok, sőt egyes járatok ki­maradtak. Veszprém —Nagyvázsony, Keszthely—Tapolca, Veszp­rém—Balatonalmádi között nem jártak, vagy csak ke­rülővel közlekedtek az autóbuszok. Zircig jártak ugyan a ko­csik, de a győri, távolsági já­rat nem érte el végcélját. Az építőipar hét végére munkásszállító járatokat bé­rel, hogy a szomszédos me­gyékbe hazaszállítsa dolgo­zóit. Veszprémben hét, a megyében mintegy harminc ilyen járatot mondtak le és a vállalat biztosította szá­mukra a vonatközlekedést, illetve ha nem utaznak haza, akkor az ellátást és a megfe­lelő szállást. „Szerencsés időben” érkezett a zord idő a Nitrokémiához, mert az öt­napos munkahét végére lep­te meg az üzemet, azonban még így is felké­szültek arra, hogy a bent­dolgozó, kisebb munkás­­létszám részére is biztosít­sák esetleg a szállást és az élelmezést. A rendkívüli időjárás aka­dályozta a kenyérellátást is. Mivel a sütőipari vállalatnál kétszer is volt üzemzavar, a megyeszékhely lakóinak Várpalotáról, Ajkáról és Balatonfüredről szállítot­tak szombaton, a déli órák­ban mintegy hetven mázsa kenyeret. Az élelmiszer kiskereskedel­mi vállalatnál „hóügyeletet” tartottak és állandó telefon­összeköttetésben voltak a boltokkal, hogy a hét végé­re megfelelő áruellátást biz­tosítsanak. A tejszállításnál másfél-kétórás késés mutat­kozott szombaton.. A posta távbeszélő hálóza­tánál háromszorosára emel­kedett a zavarok száma. Nagyvázsony és Tapolca kö­zött csak egy áramkör mű­ködik. Sajnos, a rendkívüli időjárás nehezíti a zavarok elhárítását. Az ÉDÁSZ-nál tizenkét helyről jelentettek üzemza­vart, vezetékszakadást, szi­getelő törést. A hibákat ki­javították, ellátatlan terü­let a megyében nincs. Értesüléseink szerint a leg­nagyobb hideget — mínusz 21 fokot — Bakonybélben mérték. Ez volt a péntekről szombatra virradó éjszaka leghidegebb pontja Veszprém megyének. A hófúvás a földekről le­­takarítja a havat és a völ­gyekben, utakon, partos sza­kaszokon áthatolhatatlan akadályokat képez. Sajnos, megkerüli a hófogókat és olyan helyeken keletkeznek fúvások, magas gátak, ahol korábban ilyenre nem volt példa. A kritikus helyeken segítséget nyújtanak a szov­jet tehergépkocsik, a „száz­lábúak” és átsegítik a me­netrendszerinti autóbusz já­ratokat. Egy ilyen mentésről érke­zett hír szerkesztőségünk­be Veszprém és Kádárta közötti útszakaszról, ahol éppen a legkritikusabb időszakban jelent meg egy szovjet katonai teherautó. Mint a hójelentő szolgálattól megtudtuk, a szél sebessége nem csökken. Már huszon­négy órája tartja magát és Keszthely környékén a leg­erősebb, ahol átlagos sebes­sége eléri az óránkénti nyolcvan kilométert. Ugyancsak Keszthely vidé­kén van jelenleg a legvasta­gabb hóakadály. Egyes sza­kaszokon 150—200 centi vas­tag, áttörhetetlen falat alkot a porhó. Keszthely után a legkritikusabb vidék Zirc és környéke, ahol 120—150 cen­tis akadályok gátolják a köz­lekedést. A szombat délutáni — ti­zenöt órai — jelentés szerint a megyében mintegy het­ven út járhatatlan. Csak a keszthelyi szakaszmérnök­ség körzetében 34 úton le­hetetlen a közlekedés. A hóekék és a hótakarító osztagok készenlétben álla­nak arra az időre, amikor el­áll a szél. Ugyanis jelenleg szinte lehetetlen és teljesen felesleges munka az akadá­lyok eltávolítása. Percek alatt befújja hóval az orkán­­szerűen száguldó, viharos erejű szél. Csak hívásra in­dulnak a hóekék, hogy ki­mentsék a fúvósban rekedt gépkocsikat Hóviharban született . Neve: Gici Andrea. Született: 1968 január 13- án, hajnali fél háromkor, Il­­víz határában, a mentőkocsi­ban. Méretei: 2250 gramm, 47 centiméter. Éles kicsi hang A 28 éves asszony, Gici Árpádné arra ébredt, hogy görcsök kínozzák. Az óra fél egyet mutatott. Férje magára kapott va­lamit, s rohant telefonálni. Nem is érezte a mínusz 15 fökös hideget, a vad szelet. Káptalanfüredről hívták a fűzfői mentőállomást. A mentők megérkeztek, s a va­júdó nővel a veszprémi kór­házba indultak. Tihanyi Károly, a hófúvás miatt lassan, óvatosan ve­zethette csak a mentőautót. Az ápoló, Tasner István pe­dig az egyre hevesebb fájdal­makat érző asszony gyön­gyöző homlokát törölgette. A 71-es számú utat az or­­kádszerű szél hóbuckákkal hordta tele. Az autó kerekei­ tehetetlenül pörögtek, majd újra sikerült néhány métert továbbmenni. Csak a mentő reflektorai bontották meg a sötétség s a meg-megújuló hófürgeteg áthatolhatatlan közegét. A telefonhuzalokon meg a fákon fütyült, süvített, sírt a szél, a mentőautó mo­torja újra meg újra felbő­gött. Ami ebből a hangzavar­ból behallatszott az autóba, az kevés volt ahhoz, hogy Litér határában el ne nyom­ja valami egészen új hang: egy parányi kis emberke, egy világrajött, csecsemő éles, ki­csi hangja. Gici Andrea, ad­ta tudtul a világnak, hogy megérkezett. Leállt a motor A sofőr gázt adott, az ápo­ló az anya és az újszülött kö­rül szorgoskodott. Már csak egy,­két kilométerre voltak Veszprémtől, amikor újabb hóakadályba kerültek. Hiá­ba küzdött az ember és a motor, a természet erősebb­nek bizonyult. A motor leállt, a mentő­autó nem tudott tovább menni. Tihanyi Károly gyalog in­dult el. Fél óra múlva meg­érkezett a segítség: egy szov­jet teherautó vontatta át a hóakadályon a mentőket. Andrea egészséges Dr. Merkli Tamás, a pén­tekről szombatra virradó éj­szaka ügyeletes szülészorvo­sa: — Éppen levezettünk egy másik szülést, mikor­­3 óra 30-kor megérkezett a mentő Gici Árpádnéval. A szülés utolsó fázisaira már a kór­házban került sor. — Komplikáció? — Semmi. Alaposan meg­vizsgáltuk az anyát, a szülés a legoptimálisabban zajlott le. — Hogy van az újszülött? — Most alszik. Egészséges, normális időre született. Az ügyeletes gyermekorvos is megnyugtatóan nyilatkozott. „Boldog vagyok" A kismama mosolyog. A görcsök, fájdalmak, s egyáltalán az egész éjszaka már nagyon távolinak tűnik. — Boldog? — Nagyon — Miért épp Andrea lett a kislány neve? — Ebben egyeztünk meg a férjemmel, kislány esetén. Andrea a harmadik gyer­mek a családban. Hatéves „bátyja”, ötéves nővérkéje van. Ők a tapolcai kórház­ban születtek, biztosan na­gyon szeretni fogják a „,ka­, landos” körülmények között született kishúgot. — A férj tudja az öröm­hírt? — Igen. Minden pillanat­ban várom, hogy megérkez­zen. Búcsúzni kell a kismamá­tól, hozzák a csöppséget. fi. & Gici Árpádné és a kis Andrea a veszprémi kórházban Könyvművészeti kiállítás Képzőművészeti albumok, szebbnél-szebb bibliofil ki­adványok színes kollekciójá­ból rendezték meg Magyar­­ország, Bulgária,, Csehszlová­kia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, az NDK, Románia és a Szovjetunió kiadóinak közös könyvművészeti kiállítását, amely egyben az első rendez­vénye a Budapesten meg­nyílt könyvmúzeumnak. Szombaton volt az avató ün­nepség, vasárnap délelőtt 10 órától várják a közönséget a főváros új múzeumába, a Zugligeti út 11—15. szám alatti Iparművészeti Főisko­la kolóniáján, a „Gondűző­villa” épületében. Munkásfizavatás, kitüntetések, ünnepélyes csapatgyűlés Pápán A pápai Schönherz Zoltán Járási-Városi­­ Munkásőr Zászlóalj szombaton dél­után a Magyar Szocialista Munkáspárt pápai székházá­nak nagytermében rendezte kiképzést értékelő , ünnepé­lyes csapatgyűlését. A rend­kívül kellemetlen, viharos időjárás ellenére a járás te­rületéről csekély kivétellel valamennyi munkásőr meg­érkezett, s a pápai munkás­­őrökkel együtt szeretettel fo­gadták körükben Szabó Kál­mánt, a megyei pártbizott­ság titkárát. Bagyinszki Já­nost, a munkásőrség megyei parancsnokát. Gyimóti Dé­nest, a Pápai Járási Pártbi­zottság első titkárát. Szabó Gyulát, a Pápai Városi Párt­­bizottság titkárát, a fegyve­res testületek, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó sov­­jet hadsereg, s a­ városi és já­rási társadalmi, politikai szervek meghívott képvise­lőit. Murai Károly zászlóal­j­pa­rancsnok-helyettes megnyi­tója után Tráknyák Gyula zászlóalj parancsnok tájékoz­tató előadásában értékelte az 1967-es kiképzési évet. A zászlóalj személyi állománya zömének kiképzésben való részvételét, fegyelmét, a munkahelyen való magatar­tását, gazdasági tevékenysé­gét példásnak értékelte és többek között a személyi ál­lomány e magasfokú fegyel­mének és aktivitásának tu­lajdonította a nagyszerű eredményt, amelyet a mun­kásőrség megyei parancsno­kának parancsa hozott a zászlóalj tudomására: a pápai járási és városi munkásőr­­zászlóalj az 1967-es év ered­ményei következtében el­nyerte Veszprém megye leg­jobb önálló munkásőr egysé­ge címet. A bejelentést a zászlóalj személyi állománya nagy tapssal fogadta és­­ ugyancsak nagy taps fogadta a cím birtokosának járó ser­leg átadását, átvételét. A ki-­ képzés részletes értékelése után, közel 100 munkásőr kapott dicséretet, oklevélbe foglalt elismerést, kitüntető jelvényt és érdemérmet. Az MSZMP járási és vá­rosi bizottsága nevében Sza­bó Gyula, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte a zászlóaljat, erőt, egészséget kívánva a további sikeres ki­képzéshez, majd megköszön­te a tartalék állományba ke­rülő munkásőrök szolgálatát. A munkásőrség fogadalom­­tétele után Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkára szólt az újonnan esküt tett 32 fiatal munkásőrhöz, emlé­keztetve őket vállalt, meg­tisztelő feladataikra és azote példájának követésére biz­tatta őket, akiknek nagy csa­ládjába tartoznak az eskü pillanatától. Az ünnepség az úttörő munkásőrök köszöntőjével ért ­ Megyénk vendége, a moszkvai városi­­ tanács­ elnöke ! Szombaton­ délután me­gyénkbe látogatott­­V.­­­ Promiszlov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a moszkvai városi tanács el­nöke által vezetett szovjet tanácsi küldöttség. A­­ kül­döttség Balatonfüreden­­ ta­lálkozott dr. Bodogán János­sal, a­­ megyei tanácsi vb. és dr. Ditrói Józseffel, a Veszp­rémi Városi Tanács vb elnö­kével, akik tájékoztatták a vendégeket megyénk, illetve Veszprém város életéről és az­­itt folyó mezőgazdasági, ipaari munkáról, a megye és a me­gyeszékhely kulturális életé­ről, tanácsi munkájáról. • A küldöttséget, amelynek tagjai még a mai napot is megyénkben töltik, elkísérte útjára dr. Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke.

Next