Napló, 1968. március (Veszprém, 24. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-01 / 51. szám
Péntek, 1968. március 1. Ötszázezer forint Veszprém fásítására A napokban készült el Veszprém ötéves — 1972 végéig szóló — fásítási terve. Eszerint az öt év alatt mintegy 50 ezer forintot költenek a város fásítására. A tervek szerint az első évben a Pápai út jobb oldalát fásítják, a Semmelweis és a Táncsics utcában gömbakácot telepítenek, illetve az utóbbi utcában pótolják a hiányokat. A kertészet tervei között szerepel, hogy a Vidámparkban, a régi Séd-árok szélére egy sor piramis nyárt telepítenek, és platánokat ültetnek a betonos táncterület köré. A környéken több facsoportot hoznak létre, rózsát futtatnak fel az Erdei Motel kerítésére. Pótolják a hiányzó fákat a Tulipán, Petőfi és Vörös Október utcákban, illetve kiegészítik a hiányzó cserjékkel a Ságvári Endre téren lévő csoportot. Ugyanígy cserjéket telepítenek a Vörös Október utcai iskola udvarára Ifjúsági klub Gyulafirátóton A gyulafirátóti fiatalok is megalakították ifjúsági klubjukat, s ezentúl kéthetenként, minden második szombaton tartják foglalkozásaikat Az ifjúsági klub anyagi eszközökben, felszerelésben egyelőre szegény, de az alakuló ülésen pótolta ezt a fiatalok lelkesedése: mindenki hozott magával valamilyen játékot, s volt lemezjátszó, rádió is. Első komoly ténykedésükként Renner Antal gimnáziumi tanuló képeiből rendeznek házi tárlatot, s remélik, hogy kiállításukat a község felnőttjei is szívesen megnézik. Az első félévi programjukban a különböző témájú előadásokon kívül közös film- és színházlátogatás, kirándulás is helyet kapott. unó Napról napra kevesebb marad a Péti Nitrogénművek gázgyárából. A korszerűtlen, egészségtelen veterán épület sorsa megpecsételődött. A füstös, szénporos kolosszus sok régi dolgozónak szívéhez nőtt, mégis megelégedéssel látják fokozatos „eltűnését”. A három és fél évtizedes öreg gázgyár átadja helyét a lényegesen nagyobb teljesítményű, gazdaságosabb, tiszta gázbontónak. (Fotó: Antalfy Lajos) Fenyőfő: a negyedik jelentős bauxit lelőhelyünk Fenyőfő, ez a mindössze párszáz lakosú bakonyi falu, az eredményes bauxitkutatás nyomán egy csapásra ismertté vált. Munkatársunk megkérdezte Károlyi Gyulát, a Bauxitkutató Vállalat osztályvezetőjét, hol tartanak a kutatómunkával ezen a vadregényes vidéken? — Fenyőfőn kilenc évvel ezelőtt állítottuk fel az első fúróberendezést, a szovjet mélyfúrók azóta szinte szünet nélkül lyukasztgatják a rétegeket — mondotta a kutatási osztályvezető, a munkálatok egyik irányítója. — A felszínre hozott minták alapján földtani térképek készültek, amelyek minden kétséget kizáróan igazolják. Fenyőfőn megtaláltuk a negyedik jelentős magyar bauxit lelőhelyet. A nagyságrendbe való besorolást egyelőre nem tartjuk lehetségesnek, miután a felderítés még korántsem fejeződött be. Az eddigi eredményeket értékelve a kutatási osztályvezető rámutatott: 1963- ig tartott lényegében a geológus expedíció küldetésének első szakasza. Négy év alatt már elegendő ércet találtunk ahhoz, hogy már egy bányaegység megnyitására gondolhassunk. A mélyfúrásokat az északkeleti részen indították és összesen 500—600 kutató fúrást süllyesztettek le. Az adatok alapján már meg is kezdték a több millió tonnányi ércet adó bánya tervezését. Ebben az üzemben — az elképzelések szerint — a hetvenes években kezdődik meg a termelés. A balatonalmádi központban a fenyőfői körzet egy másik részéről is most készül az összesítés. — Délnyugati irányban újabb 500—600 fúrólyuk „ment le” és ezúttal is több bauxitlencsét leltünk — mondotta Károlyi Gyula. — Kiterjedésük, formájuk különböző. Annyi bizonyos, hogy ez a szakasz az érckincs mennyiségét illetően nem marad el az északkeleti résztől, nagyjából hasonlók ■ az eredmények. Az osztályvezető végül szakmai szempontból értékelte a fenyőfői bauxit-„leletet.” — A korábbi magyar lelőhelyekhez jóformán semmilyen szempontból sem hasonlítható a fenyőfői bauxitvidék. Merőben új típusú területről van szó, ahol a település szerkezete lényegesen eltérő tulajdonságokat mutat. .Lényeges különbség például, hogy Fenyőfőn aránylag kis területen vastag ércréteg található, mert a földtörténeti korokban összetöredezett ez a rész. A bauxit egy része a földalatti vizek szintje felett van, ami esetenként megkönnyíti majd a fejtést. A szakemberek az idén is tovább folytatják a kutatást, miközben szinte minden talpalatnyi helyet megvizsgálnak Fenyőfőn. (1.) Tizenkilenc - ■ — Nem fűszerüzlet ez! — mondja határozottan, s ezt nem is azért kell hangsúlyoznia, mintha nem látnám azonnal. Itt könyvespolcok vannak, szőnyegek a padlón, kis dohányzóasztal fotelokkal, s a vevő — pontosabban: az esetleges vevő — belelapozhat a könyvbe, alaposan megforgatja-válogatja az árut. Nem is ezért kellett mondania Kiss Gyulánénak, a tapolcai földművesszövzetkezeti könyvesbolt szocialista brigádvezetőjének , hanem mert előfordul, hogy nem lehet csupán boltnak tekinteni ezt az ízléses üzletet. Másként kell értékelni például, hogy sikerül-e a bevételi tervet teljesíteni. Mert most nem sikerült — a brigád 19 versenyvállalása közül ez az egy, éppen ez — nem sikerült Eléggé letörte őket. Szokatlan volt számukra is — de megérteni persze nem nehéz, mi az oka. Negyedik esztendeje dolgoznak szocialista brigádban, négyen alakították, most hárman vannak az üzletben. Negyedik éve mindig teljesítettek minden feltételt. Nehéz lenne felsorolni, s talán nem is lenne szükséges, hiszen a legfőbb eredmény nagyon is nyilvánvaló: Tapolcának olyan könyvesboltja lett, s olyan nagy forgalmú, ami kisvárosi viszonylatban igazán ritkaság: havonta 120 ezer forint a forgalmuk, s évente „verik” a másfél milliós bevételt! A brigádvezetőn kívül még Hetyei Istvánná dolgozik most, s a beszélgetést is figyelemmel kíséri, de percenként nyílik a boltajtó, s az első: a vásárló. Mikszáth-könyvet keresnek, a Noszty fiú esete Tóth Marival-t, gyanítjuk, hogy a rádió miatt, előző este kezdték a dramatizált változatot, s az adás után többen szeretnék felújítani emlékezetükben ezt a klasszikus magyar regényt. Sajnos, ez nincs raktáron. De van más, és nem megy a vevő üres kézzel. Figyelem, ahogy az új könyveket aláínják — igen, lépést tartanak az olvasásban, nem a fülszöveget hallottam az imént. S ez nem kis dolog, hiszen az áruismeret itt naponta változik — elég egy ütemben lenni a könyvkiadással. — Ez nem kereskedés csak — mondják ismét —, nem lehet semmit rátukmálni a vevőre, és nem lehet semmi „két dekával több”. De okos szóval, jól tájékozódva ajánlani — fél siker. Nem panaszképpen, de ezt nem mindenki ismeri el. Mikor utóbb elment tőlünk egy eladó, fűszerest küldtek hozzánk. Amikor tiltakoztunk, mosolyogtak rajtunk — s mi ugyan igyekeztünk megtanítani az új kollegát, s hogy elment mégis, minket igazolt. Bizonyításuk hogy nevelni pedig tudnak, már boltvezető az egyik fiatal, aki itt tanulta, mellettük a könyveladás szakmáját. — Mit jelent Önöknek, hogy szocialista brigádban dolgoznak? — Nem először tesszük fel mi magunknak is a kérdést, mégsem lehet rá könnyen felelni — tűnődnek. — Mert a munkában mit is jelent? Látszólag ugyanezt , kellene tennünk, ha csak a fizetésünkért dolgoznánk is. Műszaki könyvhetek, mezőgazdasági könyvhetek, könyvnapok... az mindenütt van, mi is csináltuk azelőtt is, csinálnánk is. De így-e, mint most? Lehet a munkát jól is elvégezni, meg — elvégezni. Talán odakívánkozik egy kiegészítő szócska: „csak” elvégezni. — Évekig jól tudtuk teljesíteni a tervet, mert volt „piacunk”. Most mintha telítődött volna a piac, nem bővül a vevőkör. Ezt nem szomorúan mondják, hisz munkájuk eredményei Azt se merném viszont mondani, hogy tüzes lelkesedéssel. Mert kemény munka vár rájuk, nagyon is nehéz, hogy növelni tudják a forgalmat. De nincsenek ötletek híján. — Azért maradtunk le a tervtől, mert a bizományos könyveladóknál 100 ezer forinttal kevesebb volt a teljesítés. Ott kell tehát erősítenünk. Mi magunk sokat remélünk az új üzlettől, amelyet majd a szanálás után megkapunk. Nagyobb lesz és szebb. Klubesteket szeretnénk ott rendezni, írókat meghívni, irodalmi előadásokat tartani. Könyvpresszó-szerűen képzeljük el az új üzletet majd. Mi lemezeket is tartunk, szeretnénk ott majd hanglemez-esteket is rendezni... ajaj! ötletben nincs hiány. Ritkaszép brigádnaplót tesznek elém, nem is emlékszem, láttam-e ilyet. Mikor csinál- ják? Mindegyiküknek megvan az otthoni munka gondja is, gyerekek is. És sokféle társadalmi munka, társadalmi kötelezettség. — Sok a dolgunk, mert úgy érezzük, közéleti embernek kell lennünk, sokfelé kell mozognunk, mint a kultúrmunkásoknak. Szeretnénk, ha valóban annak tartanának bennünket. És persze, akit ismerünk, azt előbbutóbb könyvvásárlásra is rá tudjuk szoktatni. Mert arról nem tettünk le, hogy az idén egyetlen teljesítetlen vállalásunk se lesz! P. Sz. M. Dolgozókat felvesznek Az OVF Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat lakatost, autóvillamossági szerelőt, esztergályost, raktárost, hegesztőt és gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót felvesz. Jelentkezés Veszprém, Dózsa György u. 2. (45) „AFOR” Ásványolajforgalmi Vállalat II. sz. Gépkocsijavító Crzemne Berhida azonnali belépésre felvesz autószerelőket és autóvillamossági szerelőket. Jelentkezés: Berhida (volt gépállomás) munkanapokon 6—14-ig. Fizetés megegyezés szerint. (46) A Veszprém megyei Húsipari Vállalat ’ilátyusházán létesülő törzstenyészetéhez felvételre keres anya- és apaállat gondozókat, pásztorokat és portásokat. Kereseti lehetőség: anya- és apaállat gondozó 1600—1800, pásztor (15-17 éves fiú is lehet) 1000-1200 forint, portás 1200-1400 forit. Munkásszállást 6—7 fő részére a vállalat biztosít. Fentieken kívül havonta 2 kg hús természetbeni juttatás, kedvezményes étkezés biztosítása. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán Pápán. (540) Nitrokémia Ipartelepek azonnali belépéssel felvesz szakképzett gyorsgépírónőt. Érettségivel rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet munkanapokon a személyzeti és oktatási osztályon 6—12 óráig. (47) Segédmunkásokat azonnali belépéssel felvesz a Veszprémi Ingatlankezelő Vállalat. Veszprém, Bajcsy-Zs. út 48. Fizetés megegyezés szerint. (33) A Devecseri Járási Tanács VB Építési és Közlekedési Csoportja útügyi feladatok ellátására általános mérnök vagy mélyépítő technikus jelentkezését kéri. Lehet magasépítő is. (1) A Nitrokémia Ipartelepek azonnali belépéssel felvesz — 35 éven aluli — 2 építésztechnikust Gyakorlattal rendelkezők előnyben. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, minden munkanapon 6—14 óráig, Fűzfőgyártelepen. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. (48) Zetorvezetőket és fizikai dolgozókat felvesz Növényvédő Állomás Csopak. (521) Az Ajkai Városgazdálkodási Vállalatelvesz központi fűcós szerelőket, vízvezetékszerelőket, és melléjük beosztott segédmunkásokat. Jelentkezés 7-15 óra között a vállalat telephelyén (Ajka, Padragkúti út). Fizetés kollektív szerint. (19 -------- - ---- A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS — az előkészítési elveknek megfelelően — január elsején egyszerre változott az egész népgazdaságban, szerteágazó és egymással összefüggő intézkedései egyidejűleg léptek életbe. Nyilvánvaló, hogy ezek érvényesüléséhez időre, türelemre és tapasztalatokra van szükség. Mert, bármilyen igényesen és sokoldalúan készítették is elő a változást, a gyakorlati alkalmazás minden lehetséges hatását nem láthatták előre. A türelmi időszaknak tulajdonképpen az a funkciója, hogy elhatárolja a véletlen, a gyakorlatlanságból eredő hibákat, zökkenőket azoktól, amelyek általánosak s éppen ezért korrigálásra, javításra szorulnak. Az új mechanizmus előnyeinek érvényesülése feltételezi a vállalatok cselekvő magatartását, a sűrűsödő feladatok eredményes megoldását is. Az időszerű tennivalók közül ezúttal csupán egyet ragadunk ki. Gazdasági növekedésünk egyik kulcsproblémája a hatékonyabb külkereskedelem. Ma már nemcsak arról van szó, rendelkezünk-e megfelelő mennyiségű exportáruval, hanem: milyen gazdasági hatékonysággal kapcsolódunk be értékesítésükkel a nemzetközi munkamegosztásba. Ha ugyanis ez a hatékonyság rossz, vagy nem kielégítő, akkor az export-termékek előállítására fordított munkát, költséget, a világpiac nem honorálja, a hazai munkabefektetés egy része nem térül vissza az árban. Az új gazdaságirányítási rendszer a nemzetközi munkamegosztásban való hatékonyabb részvétel érdekében az egységes devizaszorzók bevezetésével megteremtette a külső és a belső piac közvetlen kapcsolatát, s ezzel ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat az export gazdaságosságának állandó javítására. A KÜLSŐ ÉS BELSŐ PIAC összekapcsolása természetesen önmagában még nem garantálja az export gazdaságossá-gát. Megyénk sok iparvállalata, köztük olyan nagyüzemek is, mint például a Nitrokémia, vagy a Pápai Textilgyár olyan gyártmány-választékkal, technológiai színvonallal s exportermékkel rendelkezik, amelyeknek devizabevétele — a hivatalos szorzókkal átszámítva — gyakran még a vállalati kiadásokat, a termelési és értékesítési költségeket sem fedezi hiánytalanul. Az új irányítási rendszer — hogy a vállalatok anyagi érdekeltsége ne szenvedjen csorbát— olyan átmeneti intézkedést is tartalmaz, amely állami visszatérítést juttat azoknak a vállaltoknak, amelyek exportja az érvénybe léptetett rubel- és dollárszorzó mellett nem gazdaságos Vállalati kezdeményezésekre van szükség, egyebek között azért is, mert a közösség zsebéből fizetett visszatérítés, az állami juttatás összege és mértéke már 1969- ben és 1970-ben fokozatosancsökken. Az állami visszatérítés a külkereskedelmi forgalom közgazdasági eszközökkel történő irányításának egyik tényezője, amelynek kettős funkciója van: elősegíti a népgazdaság számára nélkülözhetetlen exportforgalmat, de emellett korlátozza is a gazdaságtalan, a nem kívánatos exporttevékenységet. Éspedig azzal korlátozza, hogy a vállalat egész exportjára 1968-ra megállapított visszatérítés mértéke csak minimális nyereséget biztosít, 1969-ben és 1970-ben azonban a visszatérítés fokozatos csökkenése legfeljebb a termelési költségek és az exportból származó árbevétel különbözetének mérséklését teszi lehetővé. Ily módon az állami visszatérítés alkalmazása — a nyereségérdekeltségen keresztül — a termelési és az export-struktúra javítására készteti a vállalatokat. Nyilvánvaló, hogy a visszatérítésben részesülő vállalatoknak már az idén eredményesen kell munkálkodniuk az exporthatékonyság növelése érdekében. Minimális követelmény: az export terméköszszetétel módosítása úgy, hogy annak gazdasági-pénzügyi hozama pótolja a visszatérítés 1969-ben és 1970-ben bekövetkező csökkenését. Valójában azonban ennél nagyobb mértékű javulásra lesz szükség. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a rosszul értékesíthető exporttermékek világpiaci ára csökken. Másrészt: a dolgozók növekvő bérének és személyi jövedelmének anyagi fedezetét csak a nagyobb nyereségtömeg biztosíthatja. Utalnunk kell arra is, hogy miközben a visszatérítés összege csökken, az export mennyiségének növekednie kell, amiből az következik, hogy a vállalati erőfeszítéseknek a jelenleginél szélesebb körben kell megalapozniuk a versenyképességet és a kivitel gazdaságosságát. Az állami visszatérítés indokoltságát, mértékét az illetékes szervek az érintett vállalatoknál 1968—1970 időszakára vizsgálták, s erre a három esztendőre határozták meg a költségvetésből fizetendő visszatérítést is. A viszszatérítés összege és mértéke vállalatonként eltérő, ám a csökkenés üteméből kiolvasható, hogy meddig tart a „türelmi időszak”, amely alatt meg kell szüntetni a veszteséges, az állami visszatérítésre szoruló iparcikkek exportját. Ez azonban még félmunka, mert egyidejűleg ki kell fejleszteni s piacra kell vinni azokat az új termékeket, amelyeknek értékesítése állami támogatás nélkül is elegendő nyereséget szerez a vállalatoknak. Garamvölgyi István Meddig tart a türelmi idő?