Napló, 1968. szeptember (Veszprém, 24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

4 Hol a cipőm? Beadtam cipőmet javítás­ra szeptember 2-án Tapolcán a cipész ktsz javító részlegé­hez. Az elkészítési határidő­nek szeptember 6-át jelölték meg. Biztos, ami biztos, 7-én mentem érte. Nem kaptam meg, mivel a műhely dolgozói részére szabadszombat volt és nem adták fel még az át­vevőhelynek. Hétfőn édes­anyámat küldtem el a cipőm­ért. Nem kapta meg, neki azt tanácsolták, hogy menjen is érte a műhelybe. Mivel nem tapolcai lakos, nem tud­ta, hogy merre van. Ezt kö­zölte is az átvevővel, aki saj­nálkozását fejezte ki és egye­bet nem tett. Szeptember 12-én magam mentem a ci­pőért, és megint hiába, még mindig nem szállították fel a műhelyből az átvevőhelyre. Azt tanácsolták, hogy men­jek másnap. A következő na­pon sem volt az átvevő­he­lyen a cipőm, és amikor kö­vetelőztem, felírták a válla­lási jegy számát, és azt mondták, keressem meg a műhelyben. Ez az eljárás annyira fel­bosszantott, hogy a panasz­könyvet kértem, mert úgy gondolom, nem az ügyfél dolga, hogy a műhelybe jár­jon és kutasson cipője után. A panaszkönyvet nem kap­tam meg, azt mondták, nem tudják hol van. Ennek hiá­nyában most a nyilvánosság előtt nyújtom át „panasz­könyvi” bejegyzésemet és kérdezem meg, hogy hol a cipőm. Ruzsin Miklósné Tapolca, lakótelep A híd beszakadt­­ életveszélyes Szentgyörgyvár községben a patak felett átívelő hidat, mivel a háború alatt meg­rongálódott, a felszabadulás után használt anyagból kija­vították, lepadlózták. A pad­ló, amit felraktak, már ak­kor korhadt volt, és azóta is évente kellett „foltozni”. Ez a híd már megérett a lebon­tásra, a teljes felújításra. Igaz, az illetékesek évente fel­mérik és ígérik, hogy új hi­dat csinálnak, azonban en­nél több nem történt. Pedig nemegyszer beszakadt már a híd a járművek alatt. Há­rom hónappal ezelőtt egy szarvasmarha alatt szakadt be a deszkapadló, szeptem­ber 13-án pedig a 15. sz. AKÖV tehergépkocsija alatt roppant össze a hídszerkezet annyira, hogy daru segítsé­gével tudták csak kivontatni. Szentgyörgyvár és Kustány között egyre növekszik a közúti forgalom, eléggé ne­héz járművek közlekednek erre megrakva áruval, a pa­takon átívelő közúti híd pe­dig életveszélyes, közleke­désre már nem alkalmas. A hídon át naponta kétszer rendszeres autóbuszjárat is közlekedik utasokkal, isko­lá­sgyerekekkel zsúfolva és nagyon félő, hogy egyszer súlyos baleset történik. Nagyon kérjük a KPM Közúti Igazgatóságot, hogy haladéktalanul intézkedje­nek: vagy újítsák fel a köz­úti hidat, vagy építsenek egy újat, mert az áthaladó jár­művek és utasai naponta ve­szélyben vannak. Reméljük kérésünket meghallgatják, nem úgy, mint az útőrök be­jelentését?! Szabó János vb. elnök Községi Tanács VB Szent­györgyvár Hibák az új lakásban A múlt év végén lakást kaptunk Várpalotán a Táncsics Mihály úti szövet­kezeti lakásokból. Beköltözé­sünk után az ürömünk egyre több bosszúsággal párosult. Hogy párat említsek a bosz­­szantó hibák közül: a vízcsa­pok folyatnak, a főzőfülké­­ben nincs melegvíz, a vil­lanytűzhelyen csak az egyik főzőlapot­ lehet használni, különben az automata ki­kapcsol. A szerelők azt mond­ják, hogy hibásak a vízcsa­pok, ki kell cserélni (de nincs tartalék), és hogy gyá­ri hibás a villanytűzhely! A szerviznek hiába szóltunk, hogy javítsák meg, azt mond­ták, hogy a garanciális javí­tás nem rájuk tartozik. Ha meg a tulajdonosoknak saját költségükön kell a javítást elvégeztetniük, akkor mire jó a garancia? Ugyancsak sok bosszúságot okoz a gyakori vízhiány. He­tenként többször, órákon át, néha egész nap nincs víz. A városgazdálkodási vállalat vezetői, ha szóltunk, a nagy szárazságra, meg az utcai há­lózat kis átmérőjére s a rossz bekötésre hivatkoztak. Úgy hiszem, nem kell külön ma­gyarázni, hogy mit jelent egy négyemeletes épületben a gyakori vízhiány, különösen akkor, ha még kisgyerek is van. És még egy: a július 4-én megtartott közgyűlésen ígé­retet kaptunk, hogy a terve­zett távfűtés október 1-re­­ is .■« a»ai «(dl* a elkészült. Az ..építés ütemét látva, erre nagyon kevés re­mény van. Jó volna, ha az illetékesek időben értesíte­nék a lakókat az újabb át­adási határidőről, mert ak­kor a téli tüzelőt még idő­ben be tudnánk szerezni. Virágh János Várpalota, I., Táncsics M. u. 3., II. 1/b Miért késnek? Édesanyámnak rövidhullá­mú kezelésre lenne szüksége. Sajnos, hiába járunk már het­ek óta a rendelőintézetbe, a gép elromlott. Már két hete, hogy használhatatlan, és a kezelés azóta sorozatosan el­marad. Miért nem lehet az ilyen fontos gyógyászati segédesz­közt azonnal megjavítani? És miért nem gondoskodnak tar­talékgépről? Wolford Sándorné T­urek­i Diófa utca K/l. Tizenhatos névadó Pápán A fegyveres erők klubjá­nak pápai nagytermében a közelmúltban 16 kislány, il­letve kisfiú tiszteletére je­lentek meg a szülők, a név­­adó szülők és a hozzátarto­zók. Névadó ünnepségre ke­rült sor, melynek bensőséges hangulata sokáig emlékezetes marad a megjelentek szá­mára. A kertvárosi általános iskola úttörői kultúrműsorral kedveskedtek és az ünnepé­lyes alkalomból egyéb aján­dék is jutott a kicsinyeknek. Említésre méltó és örven­detes, hogy az utóbbi időben ugrásszerűen emelkedett Pá­pán a családi ünnepségek száma. Az idén 52 névadót rendeztek, többet mint ta­valy az egész évben. A KISZ esküvők és a házassági év­fordulók ünneplése is gyako­ribb, mint az előző években. M. L. Drága a bor... Az egyik nap leutaztam Alsóörsre. A melegben meg­szomjaztam és betértem a Sirály étterembe egy kis­fröccsre. öt forint hatvan fillért fizet — mondta a blok­koló — és amikor látta, hogy csodálkoztam az összegen megmagyarázta: 47 forint a bor literje, és még a szóda ... Az újságokban olvashat­juk, hogy a Balaton mellett árusítják a balatoni borokat, de hát mindegyik fajta ilyen dr­ága!? Olcsóbb borokat mi­ért nem árusítanak az alsóör­si önkiszolgáló Sirály étte­remben? Az üzletnyitás óta mintegy 30 százalékkal drá­gább lett az ételek ára is. Mindezt mivel magyarázzák az illetékesek? Kocsis István Veszprém A parkettázást elvégezzük Köteles Lászlóné ajkai lakos bejelentését (amelyet köz­lés nélkül továbbítottunk az Ajkai Városgazdálkodási Vál­lalatnak! — A szerk.) a sorozatosan ígért munka elvégzésé­vel és elhalasztásával kapcsolatban megvizsgáltam. Meg­állapítottam, hogy a parkettázással kapcsolatos reklamációja jogos. A munkálatokat azért nem végezték el az első határ­időre, mert augusztus 8-tól 15-ig a Herendi Porcelángyár­ban végezte parkettás részlegünk a szerződés szerinti válla­lását, augusztus 16-tól szeptember 12-ig pedig szakmunká­sunk szabadságolása miatt nem tudtuk a parkettázási mun­kát elvégezni. Közölhetem, hogy az általunk is jogosnak ítélt parket­tázást szeptember 30-ig elvégezzük Köteles Lászlóné laká­sában. Czukics József igazgató Ajkai Városgazdálkodási Vállalat NAPLÓ Sötét a város Évek óta bosszankodnak Keszthely város dolgozói ami­att, hogy az éjszakai közvi­lágítást már kora hajnalban, virradat előtt kikapcsolja az áramszolgáltató vállalat üzemvezetősége. Mindez kel­lemetlenül érinti a már haj­nalban munkába induló dol­gozókat, a munkahelyükre: Sümegre, Tapolcára, Fenék­pusztára vonattal, autóbusz­­szal bejárókat Már naponta később vilá­gosodik és még most is, mint nyáron, fél öt órakor kap­csolják ki a közvilágítást. Kérjük az illetékeseket, hall­gassák meg kérésünket, és csak virradatkor oltsák el a közvilágítási lámpákat. Kovács János Keszthely, Zámor telep Halkan is értjük Mintegy ötven fős csoport­tal érkeztünk szeptember 14- én Hévízre, és fürödni igye­keztünk. A régi medencénél szolgálatot teljesítő hölgy azonban nem valami udvari­as hangon hozta tudomá­sunkra, hogy a régi meden­ce csak 12 óráig üzemel. A közlését tudomásul vet­tük, azt azonban nem tud­juk megérteni, hogy miért kellett ezt melkedett hangon közölni. Az említett dolgozó­val ellentétben az új fürdő pénztárosa, Kékkői Hajnal­ka azonban nagyon udvari­as volt, készséggel elintézte, hogy a csoport a tó zárt­ he­lyén megfürödhessen. A csoport nevében ezúton köszönjük meg kedvességét. Dancs József Tapolca Központi intézkedéssel lehetne segíteni A „Nem telket — terhet rozás miatt nem tudtak örökölteni" című cikkre rá­­építkezni, és a telket sem ér­­jékoztatásul közlöm, hogy téliesíthetik. Községünkben, Balatonalmádi községrende- de az országban másutt is rési terve szerint a Sebesta akad még hasonló probléma. György tulajdonát képező in- Véleményem szerint köz­­gatlanon egy kultúrcentru- pontilag és intézményesen mát kell építeni. A terv­ért- kellene gondoskodni az ilyen tési korlátozást, építési tilas- telkek kisajátításáról. És mát is előír, azonban a tv-­ amikor a rendezési tervben­lajdonjogot nem érinti, meghatározott célra való-Kétségtelen, hogy nehéz mely közület a már előzete­­selyzetben vannak azok az sen kisajátított telket igény­ingatlantulajdonosok, akik az be­veszi, megtéríthetné az­­építési tilalom, vagy korlá­­nak a szervnek a költségeket, amely mintegy előlegezve, a kisajátítást végrehajtotta. Azoknak, akik kifejezetten családi házat kívánnak épí­teni, a kötöttség mellett is tudunk segíteni. A 2/1962 ÉM—PM számú együttes rendelet alapján ugyanis azok részére, akiknek ingat­lana építési tilalom alatt áll, egy családi ház építésére al­kalmas cseretelket kell biz­tosítani. Sebesta György azonban egy 201 négyszögöl nagyságú ingatlannal nem lenne kise­gítve, ugyanis mint írta „csak úgy tudna építkezni, ha a felesleges területet ér­tékesíti és a telek árából építkezne”. Ismétlem, az említett prob­lémán csak központi intézke­déssel lehetne segíteni. Meg­oldás lenne, ha tilalom alatt álló területet örököl valaki, vagy kap ajándékba, ráter­helnék az ingatlanra az ille­tékfizetési költségeket, és csak akkor vonnák le a ki­sajátítási kártalanításból, amikor a rendezés által meg­jelölt célra az ingatlant már kisajátították. Szabó László vb. elnök Balatonalmádi Községi Tanács VB. •Csütörtök, 1960. szeptember !• Kérdezték , válaszolunk Mennyi pótszabadság illeti meg a többgyermekes anyákat? Gulyás Mihályné, pápai lakos, a fodrász ksz dol­­gozója az után érdeklődött, hogy a többgyermekes anyák pótszabadságát is­mertető rendelet egyértel­műen vonatkozik-e a szö­vetkezeti dolgozókra? To­vábbá a három, 18 éven aluli, munkaviszonyban nem álló gyermek után mennyi pótszabadság illeti meg a dolgozó anyát? A pótszabadság szempont­jából azok tekintendők több­­gyermekes anyáknak, akik­nek három, vagy ennél több, általuk gondozott 18 éven aluli, munkaviszonyban nem álló gyermekük van. A pót­szabadság mértéke három gyermek után évi két, min­den további gyermek után ugyancsak két-két munka­nap, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap. S a ren­delet a kisipari szövetkeze­tekre is kötelező jogérvényű. A többgyermekes anyait esetében nem érvényesül az a szabály, hogy a pótszabad­ságot csak egyféle címen le­het igénybe venni. A több­gyermekes anyákat ugyanis gyermekeik száma alapján járó pótszabadság a munka­­viszony és a munkaköri be­osztás alapján járó pótsza­badságon felül is megilleti, vagyis a többgyermekes anyák a pótszabadságot több címen is igénybe vehetik. Ennek megfelelően egy tíz­éves munkaviszonnyal és hi­­n gyermekkel rendelke­ző anyát alapszabadságként 12, pótszabadságként a tíz­éves munkaviszony figyelem­­bevételével 5, három gyer­mek alapján 2,­­ összesen 19 munkanap illeti meg. Ha négy gyermeke van, a szabadság további két nappal több lesz. Levonás a Milyen levonást lehet esz­közölni a táppénzből? A le­vonás együttes összege meghaladhatja-e a kifi­­ zetésre kerülő pénzösszeg 83 százalékát — kérdezte Tófalvi Imre, veszprémi ol­vasónk. A vonatkozó rendelkezés szerint a táppénzből csak az esetleges tartásdíj és a ka­ táppénzből jákban jogtalanul kifizetett táppénz vonható le. A levo­nások együttes összege azon­ban nem haladhatja meg a kifizetésre kerülő táppénz 33 százalékát. A dolgozó munkabéréből tartásdíj cí­mén elrendelt letiltás külön intézkedés nélkül kiterjed a táppénzre is. A táppénzből tehát a tartásdíjat ilyen eset­ben le kell vonni. Tanulmányi szabadság alakulása Kiadható-e a tanulmányi szabadság, ha a dolgozó a vizsgák letételéhez csak részben vette igénybe, és tanévismétlés esetén jár-e tanulmányi szabadság — kérdezte Sipos Lajos pápai olvasónk. Ha a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgák letételé­hez részben vagy egészben nem vette igénybe a neki járó tanulmányi szabadsá­got, az utólag már nem ad­ható ki. Ha vizsgáit egy tan­évnél rövidebb idő alatt te­szi le, a teljes tanévre járó tanulmányi szabadság illeti meg. Tanévismétlés esetén nem jár tanulmányi szabadság. Ha azonban az előző tanév­ben az előírt szabadságot nem vette igénybe, a fenn­maradó részt, ha kéri, ki kell adni. Ha a dolgozó huzamo­sabb betegség, katonai szol­gálat vagy más hasonló fon­tos ok miatt ismétel tanévet, a vállalat az ismételt tan­évre is biztosíthat tanulmá­nyi szabadságot. Mindennapi vizünk A Magyar Alumíniumipari Tröszt észrevételeket tett az augusztus 11-i számunkban megjelent „Mindennapi vizünk’* című cikkünkre. Bár az észrevételekkel többnyire nem ér­tünk egyet, a válasznak — terjedelmi okok miatt kivonato­san — készséggel helyt adunk: Szennay István bányászati vezérigazgatóhelyettes hozzá­szólásában azt állítja, hogy cikkünk hiányos, vagy helyte­len adatközlés, illetve célzatos beállítása miatt a vízhiány­nyal sújtott lakosságban ellenérzést kelt a bauxitbányászat­tal szemben, és eltereli a figyelmet a bajok igazi okáról, hogy tanácsi vízügyi, vagy más szervek évtizedes mulasz­tásaiból eredően következett be az idei aszályos évben a katasztrofális vízhiány. A vízhiány nem róható a bauxitbányászat terhére. Tény, hogy az úgynevezett depressziós kör azt a területet öleli fel, ahol a karsztvíz szintje évtizedes távlatban le fog süllyedni. De csak a kar­stvízre telepített vízművek, kutak fogják érezni ezt a hatást. Nem érinti a bányászat a dep­ressziós területen lévő, de vízellátásukat talajvízből be­szerző községeket, mint például Zalaszántót, Nyirádot. An­nak bizonyítására, hogy az idei csapadékviszonyok okozták a vízhiányt, utalnak arra, hogy ebben az évben Miskolcon is igen súlyos vízellátási zavarok jelentkeztek. Szomorú tény, hogy sok településnek ma sincs kor­szerű, a csapadékviszonyoktól független vízellátása, ennek felszámolása azonban nem a bauxitbányászat feladata. Ugyancsak sajnálatos, hogy a bányák által hatalmas költ­séggel, kényszerűségből kiemelt kitűnő karsztvíz felhasz­nálatlanul elfolyik, holott regionális vízművek útján év­tizedes vízellátási gondokat oldhatna meg. A regionális víz­művek kiépítése viszont nem a bányászat feladata. Az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgató helyettesének levele utal arra, hogy bár Székesfehérváron igen kedvezőt­len tapasztalatot szereztek a megyei vízművel való együtt­működés során, mégis meg fogják építeni a Nyirád—Ajka közötti vezetéket, hogy ezzel a timföldgyár és az erőmű víz­igényét, illetve a lakosság vízellátását biztosítsák. Ugyan­csak megoldódik a vezeték mentén fekvő Nyirád, Halimba, Szőc és Padrag vízellátása is, végül Pápa részére teljes egészében felszabadul a tapolcaiéi források hozama. Végezetül Szennay István vezérigazgató helyettes meg­állapítja, hogy a bányászat szerintük pótolja és a jövőben pótolni fogja a vízemelés okozta vízelvonási károkat, de nincsen módjukban a régi mulasztásokból, illetve rossz csa­padékviszonyokból eredő vízellátási hiányosságokat fel­számolni.

Next