Napló, 1968. december (Veszprém, 24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
C «2033 /&" ^ (. INT57E7 •) Munka—munkaidő 'Ifjú Ipari tudósítóink jelentik a túlórázásokról Az idén az új gazdasági mechanizmus első évében még inkább „zsebre megy” a vállalatoknál a különféle túlóráztatás. A szakszervezetek ezért is kaptak nagyobb önállóságot a túlmunkában végzett munka szükségességének elbírálásában, vagy éppenséggel elutasításában. Általában csökkent a túlórák száma, s bár ipari tudósítónk nem mondják ki, de még mindig igen magas. Hogy mindezt mire fordítják, arról számolnak be most, állandó külső munkatársaink, a veszprémi központi telepen elkezdett emeletráépítés határidőre való befejezése. A várpalotai szolgálati helyen a karbantartók létszámhiánya miatt volt kénytelen a vállalat műszaki szakszolgálata túlóráztatni a szerelőket, hogy a megadott üzemképességi százalékot és az üzemképes járművek számát biztosítani tudják. Az év végi leltározások is rendkívül, határidőben szoros, fontos és gyors munkát követelnek. Ezek elvégzésére a korábbi időkben is engedélyezte a túlórákat a felügyeleti szerv. Az 1968. évi leltározások lebonyolításához mintegy 1200—1400 túlóra szükséges, amely 50—60 új dolgozó két hónapi foglalkoztatottságát teszi feleslegessé. TAKÓ IMRE csak azért is jelentős feladat, mert a következő években az Elekthermaxban is bevezetik a csökkentett munkaidőt. Kováts Zoltán VSzSg proletárjai, egyesüljetek ! ! Évvégi hajrá nélkül A Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál eddig havonta átlagosan 4650 túlórát használtak fel, ami az összes munkaóra 1,4 százaléka. Korántsem mondható azonban, hogy ez az év során egyenletes volt, hiszen januárban lényegesen kevesebb volt a túlórák száma, mint például szeptemberben. A rendkívüli ingadozásnak az az oka, hogy a túlórák nagy részét bányafenntartásra, karbantartásra fordítják, ami viszont nem tervezhető előre, hiszen a nyomásviszonyok különböző mértékben jelentkeznek. A túlórák jelentős részére a szállításnál került sor. A külfejtés miatti idényszerűségből adódik, hogy a nyári hónapokban a szállítás zavartalanságáért a munkaidőn túl is dolgoznia kell a rakodóknak, szállítómunkásoknak. LAJER MIHÁLY Az szb engedélyével 1966 óta minden évben csökken a túlmunkában végzett műszakok száma a Padragkuti Szénbányában, amely azt bizonyítja, hogy itt igen sokat javult a munkaszervezés. Ez évben is a bázis időszakhoz viszonyítva, mintegy 80 százalékos a túlóra felhasználás. A túlórában végzett munkáknak arányban kell lennie a termelés célkitűzéseivel, s azt csak akkor szabad igénybe venni, ha szükséges — mondotta a munkaügyi csoport vezetője, s ez jól tükrözi az általános irányt. Az üzemi szakszervezeti bizottság is rendszeresen vizsgálja a túlórák felhasználását, s aláírásuk, engedélyük nélkül bér nem fizethető. Ez munkásvédelmi célt is szolgál, megakadályozza az esetleges túlkapásokat. CSERNYÁNSZKY MIKLÓS Hatvan ember helyett A 15. sz. Autóközlekedés Vállalat ezévi túlórahelyzete a korábbi évekhez hasonlóan alakult, vagyis túlórákat csak akkor rendeltek el, ha az rendkívüli igényeket elégített ki. Ilyen különleges eset volt az ajkai üzemegységnél a szerelőműhely aknáinak átépítése miatt feltorlódott gépjárművek gyors megjavítása. A túlóraterv kötelező A Pápai Textilgyárban évről évre a létszámmal együtt megtervezik a felhasználható túlórát is. Ezt üzemrészenként kapják meg a vezetők. A terv betartása kötelező. Túllépni csak rendkívüli esetben, külön engedéllyel szabad. Tavaly 44100 túlórát terveztek, a tény 41 843 volt, tehát 2257-et megtakarítottak. Ebben az évben az első 10 hónapra 29 500 túlórát terveztek, a tény 25 042, vagyis 4458-cal kevesebb. Ha gyárrészlegenként elemezzük a túlórák alakulását, meg kell állapítanunk, hogy a tervezettnél többet csak a fonodában használtak fel. Ez viszont a nagymérvű rekonstrukciós munkával indokolható, amely mellett az eléggé feszített tervet is maradéktalanul is végre kellett hajtani, hiszen nem kis mértékben ezen múlott a szövődő tervteljesítése is. S hogy a túlórák felhasználása mindenütt jogos volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szakszervezeti bizottság valamennyi kifizetésével egyetértett. MEZŐ ISTVÁN Tűzhelyek a határidő előtt A teljes termelés értéke közel 35 százalékkal emelkedett a múlt évhez viszonyítva a pápai Elekthermax Gyárban, ezzel szemben a fizikai dolgozók létszáma csak 8 százalékkal. A túlórák száma mégsem nőtt, hanem azonos szinten maradt, ami tulajdonképpen csökkenést jelent. Természetesen még ma is sok olyan munkaterület található a gyárban, ahol elengedhetetlen a túlórázás Különösen a szerszámműhelyben sok a túlóra. Oka kizárólag az, hogy az évközben átvett lámpagyártáshoz különböző szerszámokat kellett gyártani. A lakatosműhelyben az év közepén több millió forint értékben gyártottak különféle ipari berendezéseket a Győri Vasongyár részére. Anyagellátlési és konstrukciós hibák 'övetkeztében azonban a ’’’értés késve indult, viszont határidőt tartani kellett '’ükséges volt tehát a túlóra. Az elkövetkező években zonban a gyár munkája ngyekszik úgy összeállítani hogy mindinkább csökkenjen a túlórák száma Előfeltételeidért Megteremtése már Csak üzleti célból A jelenlegi munkatempó a VIDEOTON ajkai gyáregységében az év vége ellenére nyugodt, kapkodás és túlóramentes. Természetesen vannak egyes munkaterületek, ahol szükség van legális túlórára, így az alkatrészgyártás anyagmozgatásánál, melyet az üzemszerűségéből kizökkentett daraboló, illetve anyagelőkészítő részleg átköltöztetése okozott, valamint az új gyártmány, a kondenzátor beindításakor még teljes egészében nem ismert, garanciális anyagok gyártásának szükségessége. A szerelde ugyanakkor szerelvény és kereskedelmi áruk korábbi hiánya miatt kényszerült túlórázásra. Itt elsősorban az amatőr rádióépítőről van szó. Tehát túlórázás zömmel csak üzleti szempontból szükséges. Hegyaljai István „Beugrás46 betegségnél A tapolcai vontatási műhelyszolgálatnál ez évben minimális volt a túlórák száma. Csupán az üzemben, illetve a forgalomnál előforduló hibák miatt vált szükségessé néha egy-egy gyorsjavítás. A mozdonyvezetőknél, fűtőknél, motorvezetőknél is a ritkán előforduló „beugrások” miatt kellett túlóráztatni, vagyis, ha egy-egy társuk megbetegedett A túlórák elrendelésekor a gazdasági vezetők mindenkor figyelembe vették a szakszervezeti bizottság egyetértési és véleményezési jogát Dancs József A „Kilencek” kiállításának egy részlete a Veszprémi Vegyipari Egyetem aulájában (Fotó: Péterfay Endre) Pápai leltár: +1 üzem Közös tervek — „Varrónő főiskola64 „Ezt az üzemet, az ipar- és kereskedelempolitikai megfontolásokon túl igényelte Pápa városa, s a járási székhely lakossága is”. — Ezekkel a szavakkal adta át tegnap délelőtt Pápán a Női Fehérneműgyár új gyáregységét Székely Józsefné a fővárosi székhelyű nagyvállalat vezérigazgatója. Az ünnepélyes átadásra, amelyen a gyár vezető szakemberein túl megjelentek a járás, a város vezetői közül Gyimóthi Dénes , a járási pártbizottság első titkára, Szabó Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Gyenese László városi tanácselnök, valamint a városi üzemek képviseletében Boncz István, a Pápai Textilgyár igazgatója — tovább szépült azzem. Az összesen több mint tízmillió forintot érő beruházás rangos üzemet adott a dolgozóknak. A hatalmas csarnokban sorban, helyükön álltak a gépek, s várták új gazdáikat, a közelmúltban felvett mintegy százötven pápai és Pápa környéki lányt és asszonyt. Az ünnepélyes átadás utánra éppen dolgozó műszak tagjai virággal kedveskedtek a vendégeknek Ezután a Női Fehérneműgyár vezetői és a város képviselői rövid baráti beszélgetésen vitatták meg az új gyáregység jövőjét. A beszélgetés során Székely Józsefné igazgatóaszszony elmondotta, hogy a gyár létesítését az új gazdasági mechanizmus is sürgette. A reform bevezetése után ugyanis feltételezhető volt egy bizonyos áremelkedés melyet „letörni” csak komoly készletekkel, állandó és folyamatos áruterítéssel lehetett. Nos bár a telephely csupán „próbagyár”-ként működött 1968-ban, mégis elérte a kívánt célt. Az igazgatónő elégedetten számolt be arról, hogy a viszonylag rövid betanulási idő ellenére máris export minőségű termékek előállítására képes az üzem. Megérte a tízmilliót, hiszen ha a kezdet ilyen sikeres volt, akkor bízhatunk a gyár jövőjében is.” A távolabbi tervekről, elképzelésekről beszélve a gyár vezetői elmondották hogy a későbbiekben önálló szabász részleget terveznek Pápára, ennek lenne a feladata a Pápai Textilgyár export-maradék anyagainak feldolgozása. A lehetőség mindkét gyár számára előnyös. Szóbeli megállapodás született hogy egykét éven belül közös üzletet nyit majd a két üzem a városban. A szakmai utánpótlás kérdésében is igen kedvezőek a Női Fehérneműgyár elképzelései, a Pápán már meglevő Textilipari Technikum mellé, vagy azon belül kihelyezett ruházati technikum létesítését tervezik. Természetesen az „alapokról” is gondoskodnak, biztosítják majd az ipari tanuló, tehát szakmunkás képzést is. A gyáriak továbbra is kérték a város vezetőinek segítő támogatását, hiszen az üzem alapítását nagymértékben segítette, hogy a Pápai Textilgyár és a városi tanács felajánlotta és időben átadta az építőknek a szükséges területet „Lehetőséget és felelősséget kaptunk az új üzemmel — mondta Gyenese László. — A lehetőségekkel élni szeretnénk a felelősséget pedig úgy viseljük, mint ahogy sajátja iránt érez az ember”. A beszélgetés után a vendégek és „gazdák” még egyszer megtekintették az üzemet. Maketteken és tablókon Veszprém, Szolnok, Tatabánya és Kecskemét városközpontjai A Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat kiállítást rendezett a városés kereskedelmi központokat tervező II-es irodájának, az utóbbi években végzett munkájáról. Veszprém, Tatabánya, Kecskemét és Szolnok új városközpontjának, a nagyobb idegenforgalmi területek üdülő-szállóinak és az új üzletnegyedeknek a terveit, képeit 14 tabló és számos makett ismerteti. A bemutatót december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők a LAKÓTERV székházában. Ködös, szénporos ünnep — Az igazgatót keresem. — Ott van. A sisakos, szürkeruhás egy beszélgető csoportra mutat. Körmeközt fogja a csikket, majdnem bajszára ég, ledobja, gumicsizmájával eltapossa. Belép a leszálló liftjébe. Hátán megfeszül a sárga mentődoboz hevederje. Jókai-bánya. Műszakváltás. A beszélgető csoportban bányászok. Olyanok, mint az, aki csikkét eltaposva lement. — Engem keres? — válik ki egyikük a csoportból. Végignézi városi kabátom, fehér ingem. Mondanám már, de bemutatkozik, nyúj'tja kezét. — Köbér Ferenc üzemvezető vagyok. — — mutat egy másikra a beszélgetők közül — a főmérnökünk. — Leginszky Gyula. Nem látom, nem nagyon ismerem arcukat. A bányából, lentről jönnek. Rajtuk, a bányatérkép: szénből. — Gratulálok. — Köszönjük — mondják. Aztán mennek a fürdőbe. Miért kell gratulálni Jókai-bányán? Tegnap befejezték, teljesítették éves érvüket. Míg várom a két vezetőt, nézem én is a sorukra liftre várókkal a csillepályát. Számoljuk a kimenő, rakott csillét: — Hetven, hetvenegy... kilencvenkettő, kilencvenhárom. Csend. Az egyik megbillenti a bakelitsapkát. Ennyi kellett az éves tervhez, de igazgatói szobában kávéval kínálnak. Kint fojtós köd feküdt be a dombok közé, itt most jól melegít a kávé. — Hogy csinálták? Banális a kérdés. Nem is erre válaszolnak, csak összenéznek, aztán bemutatják a bányát. — Önálló üzemegység vagyunk. Az összlétszám 1450 fő, ebből a bányában vannak HSO-an, összesen 658 ezer tonna szenet kellett adnunk egész évben. Megcsináltuk. Igaz, erre még rájön az az ötvenezer, amit a jubileumra vállaltunk. — Könnyű volt a terv? — kérdezze meg a bányában. Csak így akartuk. Mi a bánya. Jegyzőkönyvet tesznek elém: „Jókai-bánya üzemvezetőség beszámolója az 1968. április 25.-i kibővített csúcsvezetőségi értekezletre.” S benne — lapozzák előttem az oldalakat — a tervezett határidők. Köztük az is hogy december első napjaiban teljesítik az évet. Számoltak a mechanizmussal. Igen, látszik minden programon, intézkedési terven, eredményen. Felmérték a piaci igényeket, s a lehetőségeket. Erős az első és az utolsó negyedév, a másik kettő gyengébb, így hát a két középső negyedévben fenntartási munkák, előkészítő munkák, beruházások saját kivitelezésben. — Amikor kellett, akkor aztán mindenki a szenet hozta. Hát így... Gondolatban még egyszer megpihennek. — Nehéz volt? — Mindenki megértette. A pénze is mindenkinek megvolt. A nyereség meg... Hát rátettünk eddig is, ha még jön egy hónap. Úgy számoltak, , hogy a meglevő költségeket csökkentették. Úgy számoltak, hogy ha kellett, egyik napról a másikra növelték a kapacitást, ha kellett új terméket vittek a „piacra”. — Valaki mondta egy vállalattól, hogy nekik jó lenne a rostált dara. Az olyan 5—10 milliméteres, a dió meg a por között van. Azt vittünk nekik. Persze most azért a lényeges a kockadarabos. Annak van ára. Most csináltunk egy gépet, berendezést, mi esésgátlónak hívjuk, hogy ne törjön a szenünk. Különben Jókai-bánya kísérleti üzen. A fejtések 50 százaléka gépesített. Itt van a Dobson berendezés is. Úgy mondják Jókai-bánya jó üzem. Hat éve élüzem szinten teljesíti a tervét. Úgy, mint az idén. 1968 december 2. Délután 14 óra. Jókai-bánya teljesítette tervét. Odakint a köd befeküdt a dombok közé. A titkárnő feketét hoz, az igazgató a bányáról beszél. 'sb Mi, a bánya S. Boda András