Napló, 1969. január (Veszprém, 25. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-14 / 10. szám

Magyar—szovjet kulturális tanácskozás Moszkvában Vasárnap este Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter vezeté­sével küldöttség érkezett Moszkvába a magyar—szov­jet kulturális együttműködé­si kormányközi bizottság 4. ülésszakára. A delegáció tagjai között foglal helyet Molnár János művelődésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete ügyvezető elnöke, vala­­­mint Pécsi Ferenc, a Magyar Televízió elnökhelyettese. A küldöttséget a szovjet fő­város kijevi pályaudvarán Jekatyerina Furceva, a Szov­jetunió művelődésügyi mi­nisztere üdvözölte. Hétfőn megkezdődött a magyar—szovjet kulturális együttműködési kormánybi­zottság 4. ülésszaka. A tanácskozások napirend­jén szerepelnek az irodalom, a könyvkiadás, valamint a televízió terén megvalósítan­dó együttműködés kérdései, továbbá annak a tervnek megvitatása, amely Lenin születése 100., a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltása 50. és hazánk felszabadulása 25. évfordulójának ünnepi ren­dezvényeivel kapcsolatos. Földkörüli pályán a Kozmosz 263 A Szovjetunióban vasárnap földkörüli pályára juttatták a Kozmosz—263 jelzésű mes­terséges holdat az űrkutatási program folytatása céljából. A szputnyik rátért pályá­jára. Berendezése kifogásta­lanul működik. A földi koor­dinációs számító központban dolgozzák fel a beérkező ada­tokat. Vitág proletárjai, egyesüljetek ! XXV. évfolyam 10. szám KEDD 1969. január 14. Ára 70 fillérNAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAnáCS LAPJA ítéletidő a Bakonyban Hófúvások — Erős hideg — Tókristályok inváziója — Fagyott eső Nagykanizsán — Közeledik az enyhülés Már vasárnap, a késő dél­utáni órákban elkezdődött a kellemetlen, széllel kísért, ap­rószemcsés hóesés a Bakony egy­es vidékein. Érdekes, hogy a mikroklíma zónák éreztet­ték hatásukat és vasárnap Gyulafirátót és Eplény vona­lában találkoztunk a széllel kisért hóval. Hétfőn reggel viszont a Magas Bakonyra terjedt ki ugyanez az időjárás, csak sokkal viharosabb széllel. A hajnali órákban erősen megszakállasodtak a bakonyi erdők fái a rátelepedett zúz­marától. Egész éjjel viharos, lökésszerűen érkező szél sö­pört végig a hegyek között és kotorta, vitte a havat. Kü­lönálló hókristályok hullot­tak olyan tömegben, hogy az előző nap még száraz, fagy­mentes közutakat 3, helyen­ként 5—6 centi vastagon is elborították. Ilyen hókristá­­lyok csak erős hidegben ke­letkeznek és ez bizonyítha­tóan így volt a Bakony északi részén. Veszprémvarsányban hajnali öt és hat között 15 fokot mértek mínuszban. Különösen viharos, szeles idő fogadta a gépjárműve­ket Gézaháza és Kardosrét közötti vidéken. A gézaházi elágazónál már kisebb hótorlaszokat is emelt a szél a reggeli órákban, ame­lyeken a személygépkocsik csak nehezen tudtak áttörni A hóesés helyenként felhőt aj­között és erősen zavarta a kilátást A hófogók mit sem értek, mert éppen a szél­iránnyal ellentétes oldalon védték a közutat. A vadak mozogtak. Sok nyulat, egy csapat őzet és négy „fős” szarvascsoportot láttak az utasok hétfőn reg­gel Gézaháza mellett, az er­dei övező szántáson. Zirc és Veszprém között vi­szonylag kellemesebb az idő­járás, csak szitált a hó és nem akadályozta a közleke­dést. Érdeklődtünk a Balaton nyugati medencéjének idő­járásáról is. A keszthelyi meteorológiai obszervató­riumból Gonda Elemér tech­nikus adott tájékoztatást. Erős hideg települt a Bala­ton fővárosára és környéké­re. Vasárnap hajnalban mí­nusz 16,4 fokot mértek, hét­főn éjjel mínusz 15 fokot és hétfőn reggel kilenc óra­kor is mínusz 11 fokot mu­tatott a hőmérő higanyszá­­m­la. A szél Keszthelyen is erős, óránként 35—37 kilo­méteres sebességgel, he­lyenként 45 kilométeres lö­késekkel teszi zordabbá a hideg időt. Még egy érdekesség, amit Nagykanizsáról jelentettek: fagyott eső hull a városra. A hétfőn déli jelentések szerint a bakonyi kedvezőt­len időjárás még nem aka­dályozza a közlekedést, de óvatosságra inti a gépjármű­­vezetőket, így a buszok in­kább késnek, de betartják a biztonságos közlekedési se­bességet. A hét elején végre meg­kezdődött az időjárás gyöker­­­es átalakulása Európában. A szibériai eredetű hideg leve­gő megkezdte visszavonulá­sát kelet felé, s ugyanakkor az óceán felől nagy erő­vel közelednek és egyre mélyebben hatolnak a szá­razföld belsejébe az enyhe, páradús légtömegek. Várhatóan a már megin­dult élénk délies szél szár­nyán előbb-utóbb a talaj szintjén is elérkeznek hoz­zánk a melegebb légtömegek Erre mutat, hogy a Dunán tú­­lon már megkezdődtek a ha­vazások. A jelek szerint az enyhü­lés most már feltartóztatha­tatlanul folytatódik. A köze­ledő enyhe, párás, óceáni légtömegek hajtómotorja egy hatalmas ciklon, amelynek középpontja Írország és Wa­les felett helyezkedett el. En­nek keleti oldala dél felől szállítja ide a mediterrán, szubtrópusi meleg légtömege­ket. Az enyhülés közeledtét jel­zi a péntekig szóló távlati előrejelzés is. Eszerint a legalacsonyabb hajnali hőmérsékletek elein­te mínusz 8—13, később mí­nusz 4 fok körül, a legmaga­sabb nappali hőmérsékletek eleinte mínusz 6, később mí­­nusz 1 fok körül lesznek, öt millimétert meghaladó csa­padék az ország területének 13,0 százalékán várható. T­erveit E­llendrukkkereink mostanában kajánul vádolnak bennünket azzal, hogy lám, itt az új mechanizmus, s ezzel lemondtunk a tervgazdálko­dás­r­ó­l Holott — mondják — eddig éppen a tervgaz­dálkodás fölényét bizonygattuk a kapitalizmussal szem­ben. Még pontosabban: a szocialista gazdálkodás fölé­nyét, s éppen azzal, hogy tervgazdálkodást folytat. Most meg, ugye, „visszatérünk a jó öreg kapitalista módsze­rekhez”, mert van vállalati önállóság, meg nyereségtö­meg, meg piac, hát akkor hol az a fölény? Nos — bármennyire spekulatívnak tűnik is ez az „ellenérv” — erre végeredmény­ben igen könnyen meg le­het válaszolni. El lehet mondani, hogy nem a tervgazdál­kodás, hanem annak tervutasításos rendszere szűnt meg csupán. Hogy a népgazdaság egészét ezután is tervezzük — bizonyság rá a következő ötéves terv — csak végrehajtását nem ,,parancsba adjuk” ezután, ha­nem a közgazdasági ösztön­ző­k rendszerével késztetjük arra önállóan tevékenykedő vállalatainkat, hogy a terv szellemében és végrehajtásáért gazdálkod­janak. Mindezt, s hatásosságát, egész múlt esztendei mun­kánk bizonyítja, s a népgazdaság fehéren—feketén ki­mutatható — terv szerinti — fejlődése. A „nagy” érvek­nél azonban néha hatásosabbak a „kicsik”, az olyanok, amelyek a mindennapi élet gyakorlatában adódnak, és sokkal konkrétabbak amazoknál. Nem vagyunk még ja­nuár közepén sem, mégis szolgálhatunk már emezekből is egy csokorravalóval. H­a csak a mi lapunk hasábjait nézzük át, akkor is feltűnik, hogy már január első napjaiban „tele va­gyunk” tervekkel. Azaz, ez alatt a tíz nap alatt számos olyan cikk jelent meg, amely valamilyen vonat­kozásban a megye üzemeinek, szövetkezeteinek, vállala­taink terveivel foglalkozik. Tudósítottunk a Péti Nitro­génművek munkásnagygyűléséről, ahol az igazgató az ez évi terveket is ismertette, információként közöltük a fü­redi sporthajógyár tervét például. Vagy amikor a megyei pártbizottság üléséről tudósítottunk a minap, a megye minden termelési területének, a kereskedelemnek, a szolgál­tató­i párnák terveiről is tudósítottunk egy­szersmind. Igen, kézzelfogható rövid, és hosszabb távú tervekről egyaránt. Lehetne sorolni, de csak még egyet. A VIDEOTON — ezt is közöltük — most készített egy olyan tervet, amilyenre a régi, a tervutasításos rendszer­ben nem volt példa. Van egy hétéves terve, 1975-ig szól, s 85 százalékos pontosságú előrelátást szab meg. De van egy még hosszabb távú ez, 2­0­0­0 -i­g szól, s 50 szá­zalékos pontosságú. Ehhez csak annyit: van-e tervgaz­dálkodás abban az országban, ahol egy nagyvállalat több mint 30 évre tervez? S van-e termelési biztonság? T­együk hozzá a dolgokhoz még azt is, hogy azelőtt, a tervutasításos rendszerben az ilyen „terv­cikke­ket” általában nem januárban szoktuk közölni, nem is lehetett, mert az éves tervek mire itt meg ott „át­futottak”, lebontódtak, jóváhagyást nyertek, alkalmasint március is volt. Most pedig januárban vagyunk tele kész tervekkel, de bőven volt belőlük már decemberben is. Nem a tervgazdálkodás fejlődését bizonyít­­ja-e éppen, hogy minden nehézkesség nélkül, gyorsan és időben tervezünk mostanában? Bizony azt tesszük, s ahelyett, hogy „lemondtunk volna a tervgazdálkodásról...” Sztankay József Szigliget szépségét, a község központjának értékét nö­velte az új szobor, melyet a múlt év végén állítottak fel a főtéren. A szobrot Marton László szobrászművész készítette. Jól illeszkedik bele abba a kedves, meghitt hangulatba, amely jellemzője a patinás községnek. Képünkön, téli ma­gányában is kedves benyomást kelt a szigligeti új szobor. (Fotó: Péterfay) „Hősök nyomában" Megyei döntő Ajkán és Keszthelyen Első helyezett a Péti Nitrogénművek és a megyei tanács csapata Még a múlt évben hirdette meg a KISZ KB a „Hősök nyomában” elnevezésű vetél­kedőt. Az alapszervezeti, já­rási és városi elődöntők után vasárnap a megye két váro­sában került sor a megyei döntőkre. Ajkali a zirci já­rás, Várpalota, a devecseri rás. Várpalota a devecseri járás és Ajka képviseleté­ben küzdöttek a csapatok. A zsűriben helyet foglalt Ros­­tási József, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Bajczi Gyula, a megyei pártbizott­ság munkatársa, és Halász Béla, a megyei könyvtár kép­viselője. Az első helyet a Várpalotát képviselő Péti Nitrogénművek csapata sze­rezte meg, második tett a zirci gimnázium, harmadig az ajkai gimnázium. Keszthelyen Wolford Sán­dor, a megyei KISZ bizott­ság titkára, dr. Beszteri Béla, a megyei pártbizottság osz­tályvezető helyettese és Ko­csányi Sándor, a megyei könyvtár helyettes vez­etője jelent meg és értékelte a csapatok munkáját. A keszt­helyi, tapolcai veszprémi vá­rosi és járási elődöntőkről bekerült alapszervezetek iz­galmas versenyéből a veszp­rémi alapszervezet — a me­gyei tanács csapata — került ki győztesen, második lett a keszthelyi gimnázium, har­madik a veszprémi járás pe­­remartoni alapszervezete. A két győztes csapat részt vehet a február végén Szom­bathelyen sorra kerülő terü­leti versenyen, ahonnét a legjobban szereplő alapszer­vezet bekerül az országos döntőbe amelynél­­ szemta­núja lesz majd az egész or­szág, ugyanis az összecsapást közvetíti a televízió is. A megyei döntő első helyezett­­­jei 2­2 ezer, a második he­lyezettek ezer forintos jutal­mat kaptak. ­• Lanovka Afl*snin-aknán Milliós beruházás az Ajkai Bányáknál Nincs többet „hegymászás”*’ Összefogásból járószék Tegnap délelőtt az ajkai Ármin-aknán hivatalosan is átadták a műszaki ellenőrzés után azt a közel kétmillió fo­rintos beruházást, amely a bánya fejlesztésében jelen­­tős, kiemelt témaként szere­pelt. Bánya-lanovka hozta fel már tegnap este a dél­­utános műszak dolgozóit, s a lanovka sikeresen debütált. A 240 méter hosszú sze­mélyszállító ,,függőszék sor” 51 méteres szintkülönbséget hidal át ezzel jelentősen csökkenti a balesetveszélyt, s természetesen növeli a bánya dolgozóinak kényelmét és biztonságát. Mint az átadás után Horváth Gyula üzem­vezető elmondotta, a másod­percenként 1,2 méter sebes­séggel haladó lanovka, 38 szé­kével, lényegesen gyorsabban lebonyolítja a bányászok le- és felszállását mint az eddig történt. Az új berendezés se­gítségével a bánya 380 dolgo­zója lényegesen gyorsabban és kevesebb fáradtsággal jut el munkahelyére. A jelentős berendezés gyors és sikeres átadásához ko­moly segítséget adtak a pad­ragi, balinkai, urkúti és vár­palotai bányák javítóműhe­lyei. Mellettük természetesen di­cséret illeti az Ajkai Bá­nyák ügyes kezdeményezését hiszen a Tatabányán látott képünkön szereplő lanovkát saját tervek alapján, jórészt­­’­át műhelyükben készítet­t el. Hatvan kilométeres folyosó a Duna jégpáncéljában Szombattól hétfő délutánig 35 kilométerrel hosszabbo­dott a Duna jégpáncélja Apostagig áll a jég, tehát már 76 kilométernyire megköze­lítette a budapesti szakaszt Az Apostag fölötti folyósza­kaszon változatlanul erős a zajlás. A jégtörő hajók 15— 20 méter széles folyosót vág­nak a jégpáncélban. Eddig több mint hatvan kilométer hosszú szakaszon hasították ki a jégmező közepét. A ju­­goszláv szakaszon dolgozó négy magyar jégtörő hajó azonban teljes szélességben bontja a jégpáncélt. Egy nap alatt másfél kilométer hosz­­­sságban tisztították meg­­ Dunát, hogy előkészítsék a helyet a tavasszal levonuló séínek. KPM útügyi főigazgatósá­gnak hóügyeletén hétfőn 36te közölték: az országban minden főközlekedési út jár­ható. A 85-ös úton Sopron és Vitnyéd között jelentkeztek útfúvások. Az ország nyugati , déli részén hétfőn délután sokhelyütt esett ónos eső, ho­­dara, egyes utak síkossá vál­tak, a szórógépek megkezd­ték munkájukat.

Next