Napló, 1969. június (Veszprém, 25. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-14 / 135. szám
ai)3j proletárjai egyesüljetek NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szombat, 1969. június 14. AradO fillér XXV. évfolyam — 135. szám A Szovjetunióhoz fűződő barátság fontos elvi, politikai kérdés Kádár János kupavnai látogatása Kádár János, a moszkvai nemzetközi tanácskozáson résztvevő magyar pártküldöttség vezetője pénteken délelőtt Leonyid Szmirnov szovjet miniszterelnökhelyettes társaságában ellátogatott a szovjet fővárostól mintegy 50 kilométerre fekvő kupavnai finomposztógyárba, és beszédet mondott az üzem dolgozói előtt. Nagy taps és éljenzés fogadta a mikrofon elé lépő Kádár Jánost, aki a szovjet fővárosban tartózkodó magyar pártküldöttség nevében gratulált a gyár kollektívájának országos szempontból is jelentős eredményeihez, valamint ezek elismeréséhez, a nemrég kapott Lenin-rendhez.Számunkra, kommunisták számára — mondotta — a Szovjetunióhoz fűződő barátság fontos elvi, politikai kérdés Az MSZMP az SZKP- val minden elvi kérdésben együtt lép fel. Mind a szocializmus, mind a kommunizmus építésének kérdéseiben — folytatta —, mind a nemzetközi kérdésekben teljes internacionalista egység van, nemcsak pártjaink vezetői kormányaink között, hanem népeink között is. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról szólva előrebocsátotta, hogy a munka még nem fejeződött be, de már megállapítható, hogy a tanácskozás, amelyen 75 párt vesz részt, — figyelembe véve a nézeteltéréseket —, önmagában is nagy eredménye az egységtörekvéseknek. Valamennyi vitás kérdést ezen a tanácskozáson nem lehet megoldani, de az előkészítő munka hónapjai és évei és maga a tanácskozás máris megjavították a helyzetet a nemzetközi kommunista mozgalomban. Az MSZMP első titkára igen jelentősnek nevezte a vietnami szolidaritási nyilatkozat egyhangú elfogadását, majd a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány megalakulását méltatta. A magyar küldöttségnek az a véleménye , mondotta Kádár János, hogy ez a tanácskozás nagy lépést tesz előre a közös céljainkért vívott harcban. Jobb feltételek között fogunk harcolni az értekezlet után, mint ahogyan az értekezlet előtt harcoltunk. Kádár János a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek, a szovjetmagyar barátságnak és az internacionalizmusnak az éltetésével zárta beszédét. Jerofejev gyárigazgató köszönetet mondott. Kádár Jánosnak Kupavna meglátogatásáért, majd a látogatás emlékéül Lenin-portrét ajándékozott az MSZMP KB első titkárának. A szocialista demokrácia fejlesztéséről és a moszkvai tanácskozásról Biszku Bélának az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának rádió- és televízió interjúja Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap este a televízióban és a rádióban válaszolt Szepesi György időszerű békés külpolitikai kérdéseire. Az alábbiakban rövidítve közöljük a beszélgetést. A riporter felvetette, hogy az utóbbi időben a sajtó, a rádió, a televízió mind többet és többet foglalkozik a szocialista demokrácia kérdéseivel. Megkérdezte Biszku Bélát, hogyan látja jelenleg a közélet demokratizmusát, és mit kell e területen a közeljövőben megoldani? — A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése nem is olyan régen tárgyalt az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztéséről, és ezzel kapcsolatban elfogadott egy úgynevezett munkaokmányt. Ennek alapján már meg is alakultak azok a bizottságok, amelyek a Központi Bizottság ülésén elfogadott munkaokmány szerint e témával foglalkoznak. Megkérem Biszku elvtársat, soroljon fel néhány olyan problémát, amellyel foglalkoznak, tehát azokat a kérdéseket nevezze meg, amelyek most előtérbe kerültek. A Központi Bizottság az említett munkaokmányban megjelölte azokat a témákat, amelyeknek a vizsgálatával és elemzésével foglalkozni kell. Ezek a következők: társadalmunk és államszervezetünk alkotmányos kérdései; a törvényhozás és a kormányzati munka fejlesztése; választási rendszerünk tökéletesítése; az államigazgatási munka elemzése, hatékonyságának növelése; tanácsrendszerünk társadalmi, politikai szerepe, gazdasági tevékenységének fejlesztése, az igazságszolgáltatás, a bírói, ügyészi szervezet fejlesztése, és végül az állami szervek pártirányítása. Ez összesen hét téma. — A témák felsorolása bizonyítja, hogy az államelméletnek úgyszólván egész területére kiterjed a figyelem. — Igen, a témák felsorolása önmagában is bizonyítja, hogy az államélet, a szocialista demokratizmus mondhatni minden lényeges területét kritikai elemzés alá vesszük, és jellegéből adódóan ez a munka megköveteli, hogy a társadalomtudományban, a jogelméletben, a gyakorlati párt-, állami-, tömegszervezeti munkában jártas emberek bevonásával végezzük el. Mi úgy tettük fel a Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülésén, hogy elég hatékony-e az állami munka, kimerítettük-e már a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket, amelyeket szocialista rendszerünk ezen a területen nyújt — azt kellett válaszolni, hogy nem. A szocialista rendszer és annak állama fejlődésünk jelenlegi szakaszában az eddiginél nagyobb lehetőséget rejt magában. — Es azt hiszem, Biszku elvtárs, ezzel a megfogalmazással azok is egyetértenek, akik egyébként bírálják az államigazgatási szervek munkáját, s ilyen (Folytatás a 2. oldalon) Felavatták a Dunai Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalatot Fock Jenő beszélt a munkásgyűlésen Százhalombattán csaknem egy évtizedes munkával befejeződött hazánk két nagy fontosságú beruházása, a Dunamenti Hőerőmű és a Dunai Kőolajipari Vállalat építésének első szakasza. A két üzemóriás avató ünnepségén megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, s ott volt V. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió olajfinomító- és kőolajvegyészet-ipari minisztere, F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint J. Pucik, Csehszlovákia budapesti nagykövete, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. A két üzem párt, gazdasági és szakszervezeti vezetői fogadták őket. Délután a Dunai Kőolajipari Vállalat zsúfolásig telt műhelycsarnokában munkásgyűlést tartottak, amelyen Fock Jenő mondott ünnepi beszédet. A miniszterelnök bevezetőben a párt és kormány köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik több évi áldozatos, odaadó munkával elősegítették népgazdaságunk e két nagyfontosságú létesítményének megvalósítását. Ezután néhány számadattal jellemezte a két gyáróriás népgazdasági jelentőségét. Megemlítette például, hogy az erőmű S1 5 megawattos összteljesítményével az ország legnagyobb erőműve, amely a teljes villamosenergia kapacitás 25 százalékát képviseli. A továbbiakban a miniszterelnök megemlítette, hogy 1970-ben a kőolaj és a földgáz részaránya az energiaszolgáltatásban körülbelül 44—45 százalékra nő, további tíz év alatt pedig felhasználásuk mértéke lényegesen meghaladja majd a szén részarányát. Ez azt is jelenti, hogy ahol a leggyengébb minőségű és viszonylag legdrágábban kitermelhető szenek találhatók — kevesebb munkáskézre lesz majd szükség. A kormány természetesen messzemenően figyelemmel kíséri e bányavidékek dolgozóinak sorsát, törődik gondjaikkal. A következő években például kétmilliárd forintot fordítanak az érdekelt bányászrétegek szociális problémáinak megoldására. Lehetőség van arra, hogy korábban mehessenek nyugdíjba, elősegítik a más bányavidékre költözők lakáshoz juttatását, meg akarják oldani a környezetükhöz szokott, máshová nem kívánkozó bányászok végkielégítését stb. A megszűnő bányák helyén — ugyancsak kétmilliárd forint költséggel — különböző kis- és középüzemeket létesítenek a volt bányászok és családtagjaik foglalkoztatására. A bányászok érdekeit szolgálja a kormánynak az a terve is, hogy a leggazdaságosabban termelő bányák korszerűsítésére ötmilliárd forintot biztosít. A továbbiakban a miniszterelnök méltatta annak a széleskörű együttműködésnek a jelentőségét, amelylyel a két gyáróriás megvalósult, s épül a továbbiakban is. Foglalkozott a miniszterelnök az ország belső helyzetével is. Megállapította, hogy a belpolitikai helyzet nyugodt, szilárd, majd emlékeztetett arra, hogy pártunk útmutatásai alapján az elmúlt időszakában is sok fontos politikai, társadalmi és gazdasági feladatot oldottunk meg, s ennek pozitív hatása várhatóan a következő években is érvényesül majd. Eredményként említette, hogy a gazdasági irányítás különböző szintjén mind inkább kialakul az a szemlélet, amely a gazdaságosságot, a hatékonyságot helyezi előtérbe; a vezetésben mind jobban háttérbe szorulnak a káros, bürokratikus vonások, csökken az adminisztratív beavatkozás. — Az alapvetően pozitív tendenciák mellett azonban kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók — tette hozzá. — Ilyen például az, hogy a vállalatok egy részénél a nyereség nem feltétlenül a jobb munka eredménye, hanem esetenként az indokolatlanul magas állami szubvenció következménye. Több helyütt nem elég ésszerűen használják fel a rendelkezésre álló munkaerőt, a termelés szervezésénél nem veszik figyelembe a korszerűség követelményeit, stb. Felhívta a figyelmet: több erőfeszítésre van szükség a műszaki fejlesztés, a korszerűsítés tartalékainak feltárásában. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban rámutatott: Minden területen növelni kell a tervező, irányító és végrehajtó munka színvonalát, jobban fel kell használni az adott lehetőségeket, fokozni kell a gazdaságosságot, a termelékenységet — szem előtt tartva a lakosság jobb ellátását, a minőségjavítást, a választékbővítést. Hatásosabb pénzügyi politikát kell folytatni, szem előtt tartva a népgazdaság érdekeit, a bürokráciamentes ügyintézést. Erőteljesebben kell támogatni az ország fizetési mérlegét, javító, hatékony beruházásokat, a gazdaságosabb termelést. A soron következő politikai tennivalók között a miniszterelnök kiemelte az állami élet további demokratizálását, amely — mint mondotta — szocialista társadalmunk fejlődésének fontos feltétele. A következőkben külpolitikai kérdésekről beszélt Fock elvtárs. Fock Jenő a hőerőműnél Több milliárdos feladat megyénk vízgazdálkodásának Ülést tartott a Veszprém megyei képviselőcsoport Megyénk életét széles körben érintő téma kerül az országgyűlés legközelebbi ülésszakának napirendjére: hazánk vízgazdálkodása. E kérdéskörbe tartozó problémák több szempontból is, de elsősorban a bauxitbányászat vízelvonó hatása, és a Balaton miatt — közvetlenül és nagymértékben befolyásolják megyénk életét. Erre tekintettel is különös alapossággal készül a megyei képviselőcsoport az országgyűlés következő ülésszakára. A képviselőcsoport tegnapi ülésén Karászi Kálmán, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta a képviselőket a megye vízgazdálkodási helyzetéről. A bányászat hatásával kapcsolatban elmondta, hogy az három szempontból érinti területünket: Nyirádon évente 60 millió köbméter vizet emelnek ki, az iszkaszentgyörgyi bányászat Várpalotán okoz vízhiányt, az elkövetkezendő évtizedben pedig a fenyőfői bánya vízelvonásával kell számolni. A a bányászat a vízelvonással kárt okoz, de egyben felszínre hozza a vizet, s így a terület vízellátását, is megoldja. Az eddig mutatkozóvízhiányt többnyire helyi intézkedésekkel enyhítették, így történt ez Sáskán, Sümegen, Sümegprágán és több más községben. Itt a jelentkező vízgondokat vagy megoldották már (időlegesen legalábbis), vagy most van folyamatban a vízhiány megszüntetése. E helyi intézkedéseknél lényegesen nagyobb jelen -tőségű, hogy az érintett területek vízhiányának pótlása érdekében a kiemelt vízre olyan rendszereket építenek, amelyek hosszú távon, megbízhatóan biztosítják a vízellátást, így épül meg a nyirfidi vízre alapozva a nyugatbalatoni regionális vízrendszer, amely 1973-ig úgy készül el, hogy teljes kapacitásának felét már biztosítani tudja. Ebben az évben erre a munkára mintegy 20 millió forintot fordítanak. A negyedik ötéves tervben 50 millió forintért megépítik a Nyirád—Sümeg vízrendszert is A nyirádi rendszer harmadik ága az ajkai vezeték lesz, ennek terveit már készítik is. Ez utóbbi beruházás 70 millió forintba kerül majd. Hasonlóképpen készül (Folytatás a 3. oldalon) Úttörő nagykórusok fesztiválja Megnyitó a Hotel Veszprémben Ma egész nap hangversenyek lesznek A tegnap délutáni zápor egy kissé megzavarta az ország minden részéből Veszprémbe érkező gyerekkórusokat, de közel kétezer gyerek hamarosan rendben elfoglalta kijelölt szálláshelyét, és ezzel tulajdonképpen meg is kezdődött megyeszékhelyünkön az úttörő nagykórusok második országos fesztiválja. A vendég pajtások az iskolákban, a diákotthonokban berendezett alkalmi szállásokon laknak, akiknek így nem jutott hely, azokat veszprémi általános iskolások szülei látnak vendégül. _ A program hivatalos része délután ötkor, a Hotel Veszprém különtermében kezdődött mes itt tartották az ünnepélyes megnyitót a karvezetők, az illetékes járási, megyei úttörőtitkárok, illetve művelődésügyi osztályvezetők részvételével. Baski Sándor, a megyei tanács vb elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitó beszédet, s megjelent az ünnepségen többek között Kovács Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Kapor Károly, a megyi tanács művelődésügyi osztályvezetője, Rostási József, a megyei KISZ bizottság első titkára, Müller István megyei úttörőtitkár, Vajna József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője is. Baski Sándor megnyitó beszédében felidézte az első veszprémi fesztivál emlékeit, a gyerekek dalos mozgalmának jelentőségéről beszélt, és valamennyi résztvevőnek sikeres szereplést kívánt. A megnyitó után kötetlen beszélgetés kezdődött a vendéglátó veszprémiek és a vengéd kórusok vezetői között. A gyerekek tegnapi programja az volt, hogy kipihenjék az utazás fáradalmait, hiszen ma valamennyi kórusnak frissen kell a pódiumra állnia. Ma egyébként egész nap hangverseny lesz a színházban, az egyes kórusok ábécé sorrendben lépnek a színpadra, hogy bemutassák műsorukat. Délelőtt Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Jászberény, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Salgótarján és Solymár, délután pedig Szeged, Szombathely, Tatabánya, Tamási, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Komló, Pápa és Veszprém kórusa szerepel a Petőfi Színházban. A kórusok bemutatkozása után a karvezetők és más meghívottak szakmai tanácskozáson vesznek részt, a gyerekek pedig jó idő esetén szabadtéri koncerteket rendeznek este a Várban és az egyetemi diákszálló előtti téren.