Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-01 / 227. szám
2 o.A megújhodás időszakába lépett a magyar közlekedés” (Folytatás az 1. oldalról) pártbizottság első titkára. „Támogattuk a minisztériumot elgondolásának megvalósításában — mondta többek között —, mert meggyőződésünk, hogy közérdeket szolgál és mert pártunk elképzelését látjuk ebben megvalósulni." Pap János pohárköszöntőjében méltatta azok érdemeit, akik a közlekedés közútra való átterelésének feltételeit a rendkívül nehéz körülmények ellenére is határidőre, pontosan megteremtették. Dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter a „Közlekedés kiváló dolgozója” kitüntetést adományozta Szentirmai Istvánnak, az UVATERV főmérnökének, Szabó Jánosnak, a Győri KÉV főmérnökének, Bősze Pálnak, a Győri KÉV gépkezelőjének, Marics Lászlónak, a Győri KÉV brigádvezetőjének, Huszár Ernőnek, a Győri KÉV brigádvezetőjének, Csapó Tibornak, a posta főépítésvezetőjének, Baksay Bélának, a MÁV főfelügyelőjének, Mészáros Sándornak, a 15. sz. AKÖV személyforgalmi főelőadójának, Róka Józsefnek, a 15. sz. AKÖV kőműves csoportvezetőjének, Perédi Lajosnak, a Veszprém megyei Tanács vb csoportvezetőjének és Ferde Emilnek, a KPM főelőadójának. Miniszteri dicséretet kapott: Szabó Ilászlóné, a Veszprém Városi Pártbizottság első titkára, Tátrai István, a megyei pártbizottság munkatársa, Seebestyén János, a Veszprém Városi Pártbizottság ipari osztályvezetője és Cseh József, a 15. sz. AKÖV vízvezetékszerelője. ★ Az utazóközönség ma reggel „avatta” az átterelést. A premier, az első reggel élményeiről, az új létesítményekről, és azok használatbavételéről ma hajnalban készült riportunkat, holnapi lapunkban közöljük. Folytatódik a párbeszéd Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások A kedd esti események közül kezdjük a sort ,Azzat, amely csak a lapzárta után fog bekövetkezni. A New York-i időszámítás szerint, az esti órákban — nálunk hajnalba húzódóan — tanácskozik majd ismét Gromiko szovjet és Rogers amerikai külügyminiszter. Tíz nap alatt ez a harmadik megbeszélésük, s várhatólag újból a közel-keleti válság megoldására irányuló erőfeszítések lesznek napirenden. Több nyugati távirati iroda olyan híreket reppentett fel, hogy a nagyhatalmak egy új „csomagterv” kidolgozásán munkálkodnak, ami nyilván a Biztonsági Tanácsban korábban elfogadott formula részletesebb változata lenne. Ezeket a kombinációkat azonban hivatalosan nem erősítették meg, s kérdés, hogy az Izraelnek éppen Phantom repülőgépeket szállító Egyesült Államok milyen elfogadható megoldást tud ajánlani az arab országoknak. A problémák ellenére mégis figyelemreméltó, hogy a szupernagyhatalmi párbeszéd folytatódik , s erre jó keretet szolgáltat, hogy az ENSZ ülésszak alkalmából a külügyminiszterek New Yorkban tartózkodnak. Mikor dől el a bonni alku - teszik fel a kérdést a külföldi megfigyelők. Hivatalosan október 21-én kell megválasztania az új parlamentnek az új kancellárt, tehát három hét áll rendelkezésre, a kulisszák mögötti hatalmi harcra. Kavarog a vihar a márka körüli Kiesinger beleegyezett a márka szabaddá tételébe, ami viszont a nagy kereslet miatt álcázott felértékelést jelent. Pedig a választások előtt a kereszténydemokraták lehetetlennek tartották a felértékelés bármilyen módját... S ami nem kerülhet le a napirendről: Vietnam. Scott republikánus szenátor azt javasolta, hogy legyen kéthónapos „tűzszünet” az amerikai kongresszusban. Hatvan napig ne bírálják Nixon politikáját, tegyék „jégre” a problémát. Ezek után a szenzáció erejével hatott, hogy a háborúellenes demokraták kedden bejelenti a jövő kedden egésznapos vietnami vitát követelnek aktusban. A program meghirdetésekor ismét igen tevékeny volt Edward Kennedy szenátor is. Közben akciónapot készítenek elő az amerikai egyetemisták is. Mindez a „tűzszünet” helyett a háborúellenes tiltakozás tüzét lobbanthatja fel... Scheel-nek azt a szándékát, hogy mielőbb befejezett tényeket teremtsen és elé vágjon egy esetleges CDU-CSU torpedózási akciónak. Nyilatkozatot adott ki kedden a német kommunista párt elnöksége. Kijelentette, hogy „egy SPD—FDP koalíciós kormány megalakulásában, amely a demokratikus népakaratot tükrözi, új politika bevezetésének lehetőségét látja”. Munkáspárti kongresszus A munkáspárti kongreszszus kedd délelőtti ülésén Wilson miniszterelnök lendületes beszédben hívta fel pártját a választási győzelem kivívására. Lehetségesnek mondta, hogy ez az utolsó pártkongresszus a választások előtt, vagyis, hogy az ország már 1970 novembere előtt az urnák elé járul. Wilson felsorolta az ötéves munkáspárti kormányzás pozitív eredményeit. A pártvezér harcot hirdetett olyan népszerű célokért, mint a nyomortanyák megszüntetése, a hajléktalanok lakáshoz juttatása stb. Beszédét a kongresszus már a választási kampány első, nagy kortesbeszédeként értékelte s az 1700 küldött másfélperces tapssal fogadta Stilson befejező szavait: „nem bukhatunk meg!” Tárgyalások New Yorkban Rogers amerikai külügyminiszter New Yorkban kedden egész napos tárgyalásokat folytatott a közel-keleti kérdésről. Rogers délelőtt Golda Meir izraeli miniszterelnökkel találkozott, délután több arab állam külügyminiszterével folytatott megbeszélést magyar idő szerint az éjszakai órákban pedig harmadízben tanácskozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Hírek szerint a szovjet-amerikai eszmecsere eredményeként kialakulóban van egy olyan javaslat, amely gyakorlati intézkedéseket tartalmaz, a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatának végrehajtására, a konfliktus rendezésére. Ilureok Ilíl-Vietnamban A dél-vietnami amerikai katonai parancsnokság közleménye a keddre virradó éjszakáról adott jelentésében hat partizán akcióról adott számot. B—52-es típusú amerikai bombázók Saigontól északkeletre fekvő területeket támadtak öt hullámban. Torsten Nilsson nyilatkozata Torsten Nilsson svéd külügyminiszter a svéd szociáldemokrata párt XXIV. kongresszusán elhangzott külpolitikai beszámolójában részletesen foglalkozott a vietnami háborúval. . Bejelentette, hogy a svéd kormány az elkövetkező hároméves időszakban több mint 200 millió svéd korona összegű segélyt nyújt, illetve folyósít a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. „A vietnami nép szenvedése mélységesen megindított bennünket és meg vagyunk győződve arról, hogy a svéd nép támogatja a kormány döntését a VDK-nak nyújtandó segítségről” — mondotta. Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások Willy Brandt bonni lakásán kedden este 20 órakor megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a szociáldemokrata párt és a szabad demokrata párt között. Ez jól tükrözi mindkét párt elnökének, Brandtának és Tüzérségi láz Közel-Keleten Ammanban közölték, hogy az ellenállók és az izraeli alakulatok között folyó nagyszabású ütközet magyar idő szerint kedden hajnalban fél három órakor véget ért. Az El Fatah közlése szerint számos izraeli állást megsemmisítettek. Nyilvánvaló összefüggésben a partizántámadással, hétfőn éjszaka és kedden reggel a Golan-magaslatok térségében és a Jordán folyó nyugati , megszállt partján elhelyezett izraeli alakulatok nehéztüzérséggel és rakétákkal lőtték a Jordán völgyet. Az ENSZ közgyűlése alkalmat ad a New York-ban tartózkodó külügyminiszterek sűrű találkozóira. Képünkön: Gromiko szovjet, Singh indiai és Rogers amerikai külügyminiszter az indiai államférfi átal rendezett fogadáson NAPLÓ Szerda, 1959. október . Pénteken temetik Szirmai Istvánt Szirmai István elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága tagjának, országgyűlési képviselőnek, temetése október 2-án, 15 órakor lesz a Mező Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi pantheonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai, munkatársai, barátai és harcostársai a ravatalnál 14 órától róhatják le kegyeletüket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Szirmai István életrajza 1906 április 13-án született Zilahon. Jogtudományi egyetemet végzett. 1929—1941 között — a Kommunisták Romániai Pártja tagjaként — elsősorban Erdélyben tevékenykedett. Tagja volt a K KRP erdélyi tartományi vezetőségének és titkára a Vörös Segélynek. Részt vett az illegális kommunista sajtó szerkesztésében. 1941-től az erdélyi pártszervezetek összekötőjeként, majd a felvidékiek instruktoraként Magyarországon tevékenykedett 1943-ban tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, majd a Békepárt titkárságának. 1943 decemberében letartóztatták és 15 évi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 októberében megszökött. A felszabadulás után Szegeden a Magyar Kommunista Párt délmagyarországi titkárságának helyettes vezetőjévé, majd vezetőjévé választották. 1946-tól a Központi Vezetőség póttagja és a tömegszervezetek osztályának vezetője volt. 1947—1949 között az MKP majd az MDP országos szervező bizottságának titkári teendőit látta el. 1949 és 1953 között a rádió vezetője, a párt KV póttagja volt. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd rehabilitálták. 1956-ban az Esti Budapestet szerkesztette. 1957 elején kinevezték a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökévé. 1957 júliusától 1959 végéig az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztályát vezette. 1956 végétől az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1959 végén az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja. 1962 novemberétől pedig a Politikai Bizottság tagja lett. 1959 decemberétől 1966 decemberéig a Központi Bizottság titkára volt. A párt IX. kongresszusa után a Központi Bizottság agitációs- és propaganda izottságának vezetőjévé választották. Országgyűlési képviselő volt. Több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, politikai és társadalmi munkássága elismeréséül a Magyar népköztársaság Zászlórendje I. fokozatával tüntették ki. Cikkeinek és beszédeinek gyűjteménye a Kommunista eszmék győzelméért címmel 1964-ben jelent meg. Párbeszéd a békére! Az október 4—5-én összeülő VII. magyar békekongresszus előkészületeinek során az Országos Béketanács Elnöksége mellett témabizottságokat hoztak létre, amelyek a békemozgalom legidőszerűbb kérdéseit vitatták meg és írásos előterjesztést készítettek a kongreszusra. E bizottságokban a békemozgalommal összefüggő nemzetközi kérdések legnevesebb magyar szakértői: tudósok, egyetemi tanárok, jogászok, közgazdászok, politikusok, újságírók működtek közre. Az egyik bizottság a magyar békemozgalom helyzetét, tevékenységének módszereit és további feladatait elemezte. Egy másik bizottság az európai biztonság kérdéseit vitatta, egy harmadik munkacsoport pedig a Vietnammal vállalt szolidaritásunk időszerű kérdéseit fogalmazta meg. Külön témabizottság tesz előterjesztést a kongreszszusnak az arab népekkel vállalt szolidaritásunk kérdéseiről. A következő néhány írásunkban az egyes témabizottságok által kidolgozott dokumentumok legfontosabb megállapításait adjuk közre. A békemozgalom a magyar közéletben Beszélgetés Réczei Lászlóval, az Országos Béketanács alelnökével Réczei László professzorral, az Országos Béketanács alelnökével, két fárasztó külföldi út között sikerült beszélgetnünk a VII. Magyar Békekongresszus előkészületeiről, Istanbulból, a Nemzetközi Vöröskereszt konferenciájáról érkezett. Ott, a magyar kormány delegációjának vezetőjeként abban a főbizottságban tevékenykedett, amely a „Vöröskereszt, mint a világbéke tényezője” című témát dolgozta ki. Mire ezek a sorok megjelennek, már New Yorkban lesz, s az ENSZ-ben tesz jelentést a nemzetközi kereskedelmi jog egyeztetésére alakult bizottság munkájáról. Mindkét küldetés összefügg a világbéke ügyével, bár a második megbízatás inkább jogászi tevékenységének nemzetközi elismerése. A magyar békekongresszuson azonban már itt lesz. Beszélgetésünknek is ez a témája, erről kérdezzük. — Hallottuk, hogy a kongresszus nemcsak plenáris üléseken, hanem szekciókban is tárgyal. Miért döntöttek így? — Kongresszusunkra a magyar nép képviseletében hatszáz ember jön össze. Ha csak plenáris üléseken tárgyalnánk, kevesen nyilatkozhatnának meg, s a tanácskozás formálissá válna. Amellett olyan átfogó témákban, mint a magyar békemozgalom helyzete, feladatai, az európai biztonsággal összefüggő kérdések és a békés egymás mellett élés politikája, szolidaritásunk Vietnammal vagy épp a közel-keleti helyzet, — szóval ezekben a témákban el se mélyedhetnénk megfelelően a rendelkezésünkre álló két nap alatt. A szekciókkal — reményeink szerint — megháromszorozzuk a lehetőségeinket. — Ön az egyik témabizottság társelnöke? — Igen. Bugár Jánosné, a népfront főtitkárhelyettese mellett látom el ezt a tisztet A mi munkabizottságunk feladata, hogy elemezze a magyar békemozgalom helyzetét és feladatait tevékenységének módszereit — És hogyan ítélik meg a magyar békemozgalom helyzetét? — Kritikusan elemezzük előterjesztésünkben a mozgalom munkáját, de még több kritikát várunk a vitában. Amit pedig el kell ismernünk, azt elismerjük. Ennek lényege az, hogy a magyar békemozgalom részt vesz abban a politikai munkában, amely a honi lakosság szakadatlan felvilágosítását, széleskörű egységének megteremtését szolgálja hazánk békeszerető külpolitikájának támogatására Ugyanakkor arra törekszik, hogy méltó módon képviselje ezt a békepolitikát az egész világon, belekapcsolódva a nemzetközi békemozgalom munkájába. Ezek szerint mondhatjuk azt, hogy a VI. magyar békekongresszus óta fellendült a mozgalom tevékenysége? — Feltétlenül. S ennek egyik lényeges tényezőjéről nem árt külön is megemlékezni. Munkánkat rendkívül kedvezően befolyásolta, hogy szervező és felvilágosító tevékenységünket immár egy évtizede a Hazafias Népfront keretei között végezzük. Ez a szervezeti forma — amely biztosítja az Országos Béketanács, mint választott testület önállóságát — messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A népfront különböző szintű bizottságai nagy felelősséggel végezték a békemozgalmi munkát. Segítségükkel a társadalom minden rétegéhez eljutottunk, így a különféle akciókban, demonstrációkban egyre szélesebb körű nemzeti, népi öszszefogás valósult meg. — Mit mondhatna a békemozgalom előtt álló feladatokról? — Az igazi feleletet természetesen a kongresszus adja majd meg. Mindenesetre, ami eddig bevált, azt meg kell tartani és fejleszteni kell. Jónak bizonyult például az, hogy a békemozgalom a magyar közélet állandóan jelenlévő és ható tényezője, hogy azokkal a nemzetközi problémákkal foglalkozik, amelyek az embereket leginkább érintik, hogy igyekszik elmélyíteni a meggyőződést: a békéért folytatott küzdelem leghatásosabb formája hazánkban a szocializmus politikai, gazdasági és társadalmi erősítése. — S a nemzetközi kapcsolatokban? — Hasznosnak bizonyult tagságunk a Béke Világtanácsban. Jó dolog, hogy ezen belül szorosan együttműködünk a szocialista országok békemozgalmaival. De hasznos dolognak látszik az is, hogy együttműködésre törekszünk a világ minden olyan békeszervezetével, mozgalmával, amelyekkel nézetazonosság alakítható ki a béke legfontosabb kérdéseiben, így legalább abban, hogy minden vitás nemzetközi kérdést tárgyalások útján kell megoldani s a „rendezés” eszközei közül a háborúkat ki kell iktatni, törvényen kívül kell helyezni. A nemzetközi békefórumokon továbbra is felkészülten, fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a különféle békemozgalmak és szervezetek összefogásának erősítéséért. Ezzel nemcsak mozgalmunk, hanem a Magyar Népköztársaság tekintélyét is növeljük és új barátokat szerzünk népünknek, hazánknak. — Köszönjük... — Még valamit, kérdés nélkül. A statisztika tanúsága szerint, a mai magyar társadalomnak több mint a fele 40 éven aluli, harminc százaléka pedig 20 évnél is fiatalabb. Felnőtt néhány olyan nemzedék, amelynek jórésze szakmailag és világismeret tekintetében is magasan kvalifikált s közülük igen sokan alkalmasak arra, hogy a békemozgalomban szerepet vállaljanak. Ez mozgalmunk számára minden szinten feladattá teszi, hogy bátrabban szerepeltessük a fiatalokat a különféle fórumokon. Hívjuk és várjuk őket. — Ezek szerint valamit mégis elárult a kritikus egjegyzések közül. Viszontlátásra a VII. magyar békekongresszuson! J. R.