Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

Csütörtök 1969. október 9. Már 12 televízió vár gazdára Együttes vállalások — Kik kapják az ajándékokat? Átadás pénteken — Fényképalbum az iskolának Újabb jelentkezők Még jóformán el sem hang­zott a felhívás, a Veszprém me­gyei üzemek szocialista brigád­jai azonnal tanácskozni kezdtek és jórészük nemcsak magáévá tette a jelszót: televíziót minden iskolának, hanem cselekedett is. Hogyan és milyen eredmény­nyel, erre kerestünk választ ná­luk. Bakony Művek: 4 televízió A szerelőrészlegnél vidáman mosolygó lányok, asszonyok fo­gadják az érkezőket. — Ők a kezdeményezők — mutatja be a Pavlov kétszeres, a Kállai Éva ötszörös, a Hámán Kató kétszeres szocialista és az Első Szabad Május 1, meg a Zrí­nyi brigádot Nagy József, az SZB titkára. — ők, százötven­­ketten összesen 6—8 óra mun­kát vállaltak, s így mintegy 12 ezer forint gyűlt össze, amiből két televízióra is futja, s» És a gazdája? A Szabolcs-Szatmár me­gyei Fülesd község általános is­kolája. Október 15-én adjuk át. Ott lesznek nemcsak a vállalat képviselői, hanem a négy bri­gád vezetője is. Úgy tudjuk, hogy négy ké­szülékről van szó. *- Valóban, mert újabb és újabb brigádok tesznek felaján­lást. Az öntöde, a bakelit üzem egy, az asztalos és a TMK ugyancsak egy televíziót aján­lott fel. Ennek megvásárlásához az I-es és a syphon üzem egy­­egy szocialista brigádja is hoz­zájárul egy kis pénzzel. ■s- Ezt a hármat kik kapják?­­-* Az egyiket az úrkúti álta­lános iskola. Szombaton délelőtt adjuk át. Ide mindjárt szerelőt is viszünk, mert az alkatrész gyáregység brigádjai társadalmi munkban tv asztalt és antennát is készítettek. A másik kettőnek is választunk majd gazdát, a névsorból eldöntjük, melyik a legrászorultabb. Videoton: nagyképernyős Olympia A kezdeményező, a hétszeres Baltika-brigád az I-es üzem 15- ös műhelyében dolgozik. „Csak” 35-en vannak. Horváth Ferenc csoportvezető igyekszik túl­kia­bálni a nagy zajt. A brigád ugyanis a tv előlapokat készíti, zárt ciklusban, s a munkagépek bizony nem kis hangorkánt csapnak. — Összesen két műszakot vál­laltunk — mondja Török László, szakszervezeti bizalmi. — Ebből vesszük a televíziót, amelyet a hidegkúti, iskolának szántunk. Innen ugyanis sokan járnak hozzánk dolgozni. — Tehát a családban marad a tv. És milyen lesz? ■ — Természetesen nagy képer­nyős Olympia készülék. Brigá­dunk felhívással fordult a töb­biekhez is, csatlakozzanak a mozgalomhoz. — És az eredmény? — A 111-as, a 11-es üzem, a műszakiak, a TMK-sok, az admi­nisztratív dolgozók, szinte az egész gyár vállalta, így összesen négy készüléket adunk. — Kié lesz a másik három? — Még nem tudjuk. A legkö­zelebbi községek: Veszprémfajsz, Palóznak, Lovas, Kádárta, ahon­nan ugyancsak sokan járnak ide. Valószínűleg közülük vá­lasztunk, hogy ezek is „a csa­ládban maradjanak”. 15-ös AKÖVI pénteken átadás — Nálunk már megvannak új gazdák, sőt pénteken át is adjuk a készülékeket. Mind a kettőt. — Ezzel fogadnak a 15-ös AKÖV-nél, ahol a gyűjtés ered­ményeként két televízióra való összeg kerekedett ki. — Irtunk a televíziónak — mondják —­, mert mi sem aka­runk lemaradni abban, hogy se­gítséget nyújtsunk. — Kik a boldog tulajdono­sok? — Pénteken fél tízkor Nyí­­respusztán lesz az átadás, fél kettőkor pedig Iharkúton. A vál­lalat dolgozóinak képviseletében odautazók magukkal viszik az antennákat is és azonnal fel is szerelik. Építőipari vállalat: elsők a kalkulációsok A termelési osztályon a moz­galom „felelőse”, Kuti János fo­gad. — Nálunk Somodi Pál kalku­lációs csoportvezető kollektívája volt a kezdeményező. Szeptem­beri fizetésük egy százalékát ajánlották fel erre a célra. Utá­nuk 155 szocialista vagy a cím­ért harcoló brigád csatlakozott, ők is hasonlóan szeretnének részt venni a mozgalomban. Ez azt jelenti, hogy két televíziót adunk. Hogy kinek, még nem tudjuk, később döntjük el. — Már megvásárolták a ké­szülékeket? — Még nem. Az ajkai laka­tosüzem dolgozói máig beküldtek 740 forintot, a bérosztály kol­lektívája 1­40-et, s a többiek is jönnek. Hogy milyet szeret­nénk? Természetesen mi is nagy képernyősét. ★ A megyei tanács művelődési osztályán megtudtuk, hogy ösz­­szesen 150 iskolának (valameny­­nyi falusi) nincs televíziója. De egymás után jönnek a felaján­lások. Eddig már tizenkettő van, de mindennap újabbakat jelez­nek. Szerdán például a postások érdeklődtek, hogyan kapcsolód­­hatnak be. Az osztály dolgozói összeállították a tv nélküli isko­lák listáját. Kérik az üzemek kollektíváit, hogy felajánlás ese­tén feltétlenül keressék fel­ őket, mert így sikeresebben bonyolít­hatják le az átadás, az ajándé­kozás részleteit. Nekik is az a céljuk, hogy elsősorban a legrá­szorultabb iskolák jussanak mi­előbb televízióhoz. S. Nagy Sándor A Videoton veszprémi gyáregységének 15-ös műhelyében Ur Károlyné és Pitner Jánosné az asztali marógépen a televíziókeretek megmunkálását végzi. (Fotó: Péterfay) A Számadás tíz évről Magyar Hajó- és Darugyár gazdasá­gi vezetősége és szakszervezeti bizottsága a közeljövőben értékeli a vállalat gyáregységei — közöttük a füredi hajógyár — szocialista brigádjainak munkáját, fejlődését. Ezért az utóbbi napokban a fürediek is felmérték, hogyan dolgoztak az otta­ni szocialista, illetve az ezért a címért küzdő bri­gádok a megalakulás óta­­ eltelt tíz év alatt, hogyan valósították meg a mozga­lom céljait a hármas jel­szó alapján. Az eredmény igen tanul­ságos és figyelemreméltó, hiszen még a száraz sta­tisztikai adatok is arra fi­gyelmeztetnek hogy érde­mes a brigádok munkájá­val számolni, törekvéseiket támogatni. Annak ellenére, hogy a mozgalom már több mint egy évtizedes, a füredi hajógyár brigádjai­nak zöme csak 1967-ben alakult. A kezdeti tíz év­vel ezelőtti nekibuzdulás után ugyanis ,,elfeledkez­tek” róluk, nem volt gaz­­dájuk, a gazdasági és mű­szaki vezetés, de még a szakszervezet sem támo­gatta őket eléggé. Mun­kájuk értékelése — és el­ismerése — rendszertelen­né vált, sőt sok esetben el is maradt. . Emiatt az em­berek elkeseredtek, a bri­gádok jórésze feloszlott,­­ csak néhány kovácsolódott őssz° s azok már többször is me­gszerezték a szocia­lista címet. A gazdasági feladatok szaporodása és a verseny fellendülése azonban 1964-től kezdve újabb ösz­tönzést adott a mozgalom­nak. Különösen az új gaz­dasági mechanizmus beve­zetése után alakultak sor­­ra-rendre a brigádok és jelenleg 22 küzd a szocia­lista címért. Közülük 10 az előző évben végzett munkája alapján meg is szerezte, a többi pedig az 1969. évi­­vállalások sikeres teljesítésével szeretné el­nyerni A brigádok munkájának vizsgálata közben különö­sen kitűnt, hogy a kollek­tívák nagy segítséget nyújtottak mind a gazda­sági, mind pedig a politi­kai, társadalmi szerveze­tek munkájához, hiszen közülük 35-en a pártnak, 117-en a szakszervezetnek, 30-an pedig a KISZ-szer­­vezetnek a tagjai, s élen­járnak mind a politikai, mind pedig a termelő munkában. A brigádok va­lamennyi tagja megszerez­te már a szakmunkás ké­pesítést, s közülük 62-en érdemelték ki a „Kiváló dolgozó’’ kitüntetést. A brigádtagok nagy része fiatal, ami nem meglepő, mert a gyár dolgozóinak mintegy 60 %-a a KISZ korosztályhoz tartozik. A gyár szocialista cí­mért küzdő bri­gádjai most a fel­­szabadulás 25. évforduló­jára új termelési és politi­kai-társadalmi sikerekkel, új felajánlások és vállalá­sok teljesítésvel készülnek. A szakszervezet és a gaz­dasági vezetés együttesen gondoskodik arról, hogy munkájukat alaposan és rendszeresen értékeljék, s az elért eredmények alap­ján megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben is részesüljenek. — s — NAPLÓ EGYPERCES INTERJÚ Ha lenne rá vevő... — Igaz, hogy új termékkel jelentkeznek? — Igen. A peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár, úgynevezett granulált PVC- ből kerti locsolócsövet is ké­szít. Ez nemcsak szemre szép, tetszetős, hanem tartósság te­kintetében is megállja a he­lyét a hagyományos gumicső­vel. Jellemzője, hogy 2—3 at­­moszférás belső nyomást is kibír. — Mikor és mennyi tud­nak belőle gyártani? — Ha rendelést kapunk, akár azonnal is gyárthatjuk. A jelenlegi kapacitást tekint­ve két hét alatt mintegy tíz­ezer méternyit készíthetünk. — És milyen méretben? — Amilyenben a kedves vevő óhajtja. De nemcsak lo­csolócsövet, hanem vízveze­tékszereléshez alkalmas cső­anyagokat is tudunk készíte­ni. — És az ára? — Nem drágább a hagyo­mányosnál. N. S. ŐSZ A BAKONYBAN — Ha kevés a gomba, sok a virág. Így van ez már gyerekkorom óta — mondja a kanász és m­i a pulinak, ke­rítsen egyet a­ falkán, nagyon elbitan­­goltak a malacok. És az idén kevés volt a gomba a Ba­konyban. Annál több a virág. Barangoltunk . .. Hegynek le, patak meder mentén, futó víz mellett szíve­sen sétál az ember ebben a szép ősz­ben. És közben virágot gyűjt. — Ezt úgy hívják nálunk, hogy őszi­ke, mert ilyenkor, ősszel nyílik — mondják a veszprémvarsányiak és cso­korba kötik a lila, nagy virágú, halvány szárú növényt. Annyi bújt ki az őszi­­avar alól, hogy kaszálni lehet az er­dészház körül, a Keresztúri-réten, a cseszneki hajlatokban. Több őszike vi­rít, mint tavasszal hóvirág, ibolya. Még­sem gyűjtik annyian, mert gyengébb az illata. Az őszike mellett sárga, kék és lila virágok pompáznak a Bakonyban. Hir­telen, mintegy varázsütésre virult ki a vidék. Ritka szép ez az ősz a Bakony­ban. A virágcsaládok összebújnak. Az őszike nem házasodik az ősz bogáncs­csal, a kikericcsel. Külön külön élnek, nagy virágmezőkön. Az őszi csillagvi­rág külön remeke a nyárutónak, csak úgy, mint a vad oroszlánszáj, sok-sok fürtjével. Egyedül a kutyatej nem tart rendet ebben a szín és illat orgiában. Odabúvik az őszikéhez (kígyóvírág­­nak is hívják a Bakony egyes vidékein sikamlós, érdekes szára miatt), meg­húzódik a bókoló fogasír szomszédsá­gában és nem bánja, ha­ az ökörfark­kóró bólogat felette. A magyar kutya­­tej virágnak különös faja ez. Kisebb a koronája, sűrűbbek a szirmai és élén­­kebb sárga a színe, mint a közönséges, alföldi kutyatejé. Botanikus kellene most ide, hogy va­lamennyi, pompázó virágot megnevez­zen magyarul és latinul, ahogyan az már illik. Az egész Bakony egy hatal­mas füvészkert ezekben a hetekben, ahol az őszi nap melege tömegével csal­ta ki a virágokat. Lesz dolga a Zircre tervezett természetrajzi intézetnek­­múzeumnak, ha egyszer kiköltözik a Bakonyba. Terített asztal várja, ahon­nan bőséggel olthatják tudós éhségüket a kutatók. —g—■ ­ Rév Lajos, az OKISZ el­nöke, aki tegnap részt vett a megyei párt-végrehajtó bi­zottság ülésén és több veszp­rémi ktsz-be is ellátogatott, nyilatkozott munkatársunk­nak: — Hogyan értékeli a megye kisipari szövetkezeteinek a munkáját? — Szerencsés helyzetben vagyok — mondotta —, mert az OKISZ vezetőségének a véleménye egyezik a megyei párt-végrehajtó bizottság meg­állapításaival. A végrehajtó bizottság olyan időpontban tűzte ülésének napirendjére a kisipari szövetkezeti mozga­lom helyzetének megvitatá­sát, amikor a ktsz-ek hozzá­láttak új alapszabályok elké­szítéséhez. A párt útmutatá­sait a legjobb időben hasz­nosíthatjuk Veszprém megyé­ben. Örvendetes, hogy a me­gyei pártvezetés elismeréssel szólt a szövetkezetek és a KI­­SZÖV tevékenységéről. Né­hány fogyatékosságra is fel­hívta a figyelmet, amellyel az OKISZ vezetősége is egyetért. Meg kell említeni, hogy nem fejlődött megfele­lően a szolgáltatás, és nagy feladatok várnak az építő­iparra: általában szövetkeze­teinknek jobban kell igazod­ni a lakosság igényeihez. — Hogyan foglalhatnánk ös­­­­sze a szövetkezetek elsődle­ges feladatát? — Egy olyan, nagyiparral rendelkező területen, mint Veszprém megye, a szövetke­zetek megfelelő kiegészítői lehetnek az állami iparnak. Nem gondolhatunk verseny­re, helyes, ha inkább termé­szetes munkamegosztásra tö­rekszünk az állami és a szö­vetkezeti ipar között. Kitűnő lehetőséget kínál a ktsz-ek számára a kiskereskedelem­nek való közvetlen termelés. Gyorsan lehet igazodni az igényekhez és megbízható, minőségi munkával kell rá­szolgálni a lakosság bizalmá­ra — Milyen lehetőségek kínál­koznak a három szövetkezeti mozgalmi ág együttműködé­sére? — Feltétlenül szükség van a mezőgazdasági, az általános értékesítő és fogyasztási, va­lamint a kisipari szövetkeze­tek együttműködésére. Sok jó példát említhetnénk erről a megyében is. Kialakulóban vannak a gyümölcsöző kap­csolatok, a lehetőségeknek azonban még csak kis részét használtuk ki. Egyrészt job­ban koncentrálni kell az anyagi eszközöket, közös be­ruházásokat, együttes vállal­kozásokat lehet eszközölni. A szolgáltató tevékenysége­ket együtt — sokhelyütt egy épületben — lehet ellátni. Mód nyílik bizonyos kapaci­tások közös felhasználására és idényenként a fölös mun­kaerő átcsoportosítására. Természetesen jó, ha ez az együttműködés kiterjed a népművelési feladatokra, a kulturális és sport tevékeny­ségre egyaránt.­­ Most, hogy megtekintette a veszprémi szövetkezeteket, milyennek látja a megyeszék­hely szolgáltató iparának helyzetét? — Veszprémnél különös hangsúllyal lehet szólni e té­máról. Mindenekelőtt úgy ta­pasztaltam, szövetkezeteink éltek az új mechanizmus ad­ta lehetőségekkel. Gondot okoz, hogy a nagy építkezé­sek és a szanálások miatt több szövetkezet is új telep­helyet igényel. Az OKISZ tá­mogatást ad ezeknek a gon­doknak a megoldásához, de itt feltétlenül szükséges a ta­nács segítsége is. Javítani kell a szolgáltatóipar mun­­kján. El kell érni, hogy a szövetkezetnek érdeke legyen olcsón, gyorsan és minőségi­leg kifogástalanul dolgozni. Veszprémben és más váro­sokban is fel kell mérni az igényeket és be kell vezetni a néhány helyen már sikeres eredményeket hozó új szol­gáltatásokat. Gondolok itt például az átalánydíjas biz­tosítási rendszerű szolgálta­­tásokra. Ez esetben a lakos­ság előfizet bizonyos szolgál­tatásokra, amelyeket a szö­vetkezetek 48 órán belül ki­­elégítenek. — Milyen változásokat hoz az új alapszabály? — Alapszabályait minden szövetkezet a tagság elképze­lésére, a sajátosságok figye­lembevételével és természe­tesen a törvényadta keretek között készíti el. Ebben ér­vényre kell jutni a korszerű szövetkezetpolitikai elvek­nek: a szó legteljesebb értel­mében ki kell terjeszteni a demokratizmust, amellyel együtt jár a választott szer­vek hatáskörének a megnö­vekedése, az önkormányzat megvalósítása, s mindez erő­síti a tagság tulajdonosi ér­zését is. Megváltozik a szö­vetségek szerepe és mint ér­dekképviseleti szervek segí­tik a szövetkezetek munkáját. Az év végéig az illetékes já­rási és városi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak jóvá kell hagyni a szövetkezetek új alapszabályait A taná­csoknak is fel kell készülni erre, hogy a törvényadta ke­retek között el tudják látni az állami felügyeletet. (Sz. J.)­ ­ Érvényre kell juttatni a korszerű szövetkezetpolitikai elveket Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkoznia a három szövetkezeti mozgalmi ág együttműködéséről és az újszerű szolgáltatásokról

Next