Napló, 1969. október (Veszprém, 25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-09 / 234. szám
Csütörtök 1969. október 9. Már 12 televízió vár gazdára Együttes vállalások — Kik kapják az ajándékokat? Átadás pénteken — Fényképalbum az iskolának Újabb jelentkezők Még jóformán el sem hangzott a felhívás, a Veszprém megyei üzemek szocialista brigádjai azonnal tanácskozni kezdtek és jórészük nemcsak magáévá tette a jelszót: televíziót minden iskolának, hanem cselekedett is. Hogyan és milyen eredménynyel, erre kerestünk választ náluk. Bakony Művek: 4 televízió A szerelőrészlegnél vidáman mosolygó lányok, asszonyok fogadják az érkezőket. — Ők a kezdeményezők — mutatja be a Pavlov kétszeres, a Kállai Éva ötszörös, a Hámán Kató kétszeres szocialista és az Első Szabad Május 1, meg a Zrínyi brigádot Nagy József, az SZB titkára. — ők, százötvenketten összesen 6—8 óra munkát vállaltak, s így mintegy 12 ezer forint gyűlt össze, amiből két televízióra is futja, s» És a gazdája? A Szabolcs-Szatmár megyei Fülesd község általános iskolája. Október 15-én adjuk át. Ott lesznek nemcsak a vállalat képviselői, hanem a négy brigád vezetője is. Úgy tudjuk, hogy négy készülékről van szó. *- Valóban, mert újabb és újabb brigádok tesznek felajánlást. Az öntöde, a bakelit üzem egy, az asztalos és a TMK ugyancsak egy televíziót ajánlott fel. Ennek megvásárlásához az I-es és a syphon üzem egyegy szocialista brigádja is hozzájárul egy kis pénzzel. ■s- Ezt a hármat kik kapják?-* Az egyiket az úrkúti általános iskola. Szombaton délelőtt adjuk át. Ide mindjárt szerelőt is viszünk, mert az alkatrész gyáregység brigádjai társadalmi munkban tv asztalt és antennát is készítettek. A másik kettőnek is választunk majd gazdát, a névsorból eldöntjük, melyik a legrászorultabb. Videoton: nagyképernyős Olympia A kezdeményező, a hétszeres Baltika-brigád az I-es üzem 15- ös műhelyében dolgozik. „Csak” 35-en vannak. Horváth Ferenc csoportvezető igyekszik túlkiabálni a nagy zajt. A brigád ugyanis a tv előlapokat készíti, zárt ciklusban, s a munkagépek bizony nem kis hangorkánt csapnak. — Összesen két műszakot vállaltunk — mondja Török László, szakszervezeti bizalmi. — Ebből vesszük a televíziót, amelyet a hidegkúti, iskolának szántunk. Innen ugyanis sokan járnak hozzánk dolgozni. — Tehát a családban marad a tv. És milyen lesz? ■ — Természetesen nagy képernyős Olympia készülék. Brigádunk felhívással fordult a többiekhez is, csatlakozzanak a mozgalomhoz. — És az eredmény? — A 111-as, a 11-es üzem, a műszakiak, a TMK-sok, az adminisztratív dolgozók, szinte az egész gyár vállalta, így összesen négy készüléket adunk. — Kié lesz a másik három? — Még nem tudjuk. A legközelebbi községek: Veszprémfajsz, Palóznak, Lovas, Kádárta, ahonnan ugyancsak sokan járnak ide. Valószínűleg közülük választunk, hogy ezek is „a családban maradjanak”. 15-ös AKÖVI pénteken átadás — Nálunk már megvannak új gazdák, sőt pénteken át is adjuk a készülékeket. Mind a kettőt. — Ezzel fogadnak a 15-ös AKÖV-nél, ahol a gyűjtés eredményeként két televízióra való összeg kerekedett ki. — Irtunk a televíziónak — mondják —, mert mi sem akarunk lemaradni abban, hogy segítséget nyújtsunk. — Kik a boldog tulajdonosok? — Pénteken fél tízkor Nyírespusztán lesz az átadás, fél kettőkor pedig Iharkúton. A vállalat dolgozóinak képviseletében odautazók magukkal viszik az antennákat is és azonnal fel is szerelik. Építőipari vállalat: elsők a kalkulációsok A termelési osztályon a mozgalom „felelőse”, Kuti János fogad. — Nálunk Somodi Pál kalkulációs csoportvezető kollektívája volt a kezdeményező. Szeptemberi fizetésük egy százalékát ajánlották fel erre a célra. Utánuk 155 szocialista vagy a címért harcoló brigád csatlakozott, ők is hasonlóan szeretnének részt venni a mozgalomban. Ez azt jelenti, hogy két televíziót adunk. Hogy kinek, még nem tudjuk, később döntjük el. — Már megvásárolták a készülékeket? — Még nem. Az ajkai lakatosüzem dolgozói máig beküldtek 740 forintot, a bérosztály kollektívája 140-et, s a többiek is jönnek. Hogy milyet szeretnénk? Természetesen mi is nagy képernyősét. ★ A megyei tanács művelődési osztályán megtudtuk, hogy öszszesen 150 iskolának (valamenynyi falusi) nincs televíziója. De egymás után jönnek a felajánlások. Eddig már tizenkettő van, de mindennap újabbakat jeleznek. Szerdán például a postások érdeklődtek, hogyan kapcsolódhatnak be. Az osztály dolgozói összeállították a tv nélküli iskolák listáját. Kérik az üzemek kollektíváit, hogy felajánlás esetén feltétlenül keressék fel őket, mert így sikeresebben bonyolíthatják le az átadás, az ajándékozás részleteit. Nekik is az a céljuk, hogy elsősorban a legrászorultabb iskolák jussanak mielőbb televízióhoz. S. Nagy Sándor A Videoton veszprémi gyáregységének 15-ös műhelyében Ur Károlyné és Pitner Jánosné az asztali marógépen a televíziókeretek megmunkálását végzi. (Fotó: Péterfay) A Számadás tíz évről Magyar Hajó- és Darugyár gazdasági vezetősége és szakszervezeti bizottsága a közeljövőben értékeli a vállalat gyáregységei — közöttük a füredi hajógyár — szocialista brigádjainak munkáját, fejlődését. Ezért az utóbbi napokban a fürediek is felmérték, hogyan dolgoztak az ottani szocialista, illetve az ezért a címért küzdő brigádok a megalakulás óta eltelt tíz év alatt, hogyan valósították meg a mozgalom céljait a hármas jelszó alapján. Az eredmény igen tanulságos és figyelemreméltó, hiszen még a száraz statisztikai adatok is arra figyelmeztetnek hogy érdemes a brigádok munkájával számolni, törekvéseiket támogatni. Annak ellenére, hogy a mozgalom már több mint egy évtizedes, a füredi hajógyár brigádjainak zöme csak 1967-ben alakult. A kezdeti tíz évvel ezelőtti nekibuzdulás után ugyanis ,,elfeledkeztek” róluk, nem volt gazdájuk, a gazdasági és műszaki vezetés, de még a szakszervezet sem támogatta őket eléggé. Munkájuk értékelése — és elismerése — rendszertelenné vált, sőt sok esetben el is maradt. . Emiatt az emberek elkeseredtek, a brigádok jórésze feloszlott, csak néhány kovácsolódott őssz° s azok már többször is megszerezték a szocialista címet. A gazdasági feladatok szaporodása és a verseny fellendülése azonban 1964-től kezdve újabb ösztönzést adott a mozgalomnak. Különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése után alakultak sorra-rendre a brigádok és jelenleg 22 küzd a szocialista címért. Közülük 10 az előző évben végzett munkája alapján meg is szerezte, a többi pedig az 1969. évivállalások sikeres teljesítésével szeretné elnyerni A brigádok munkájának vizsgálata közben különösen kitűnt, hogy a kollektívák nagy segítséget nyújtottak mind a gazdasági, mind pedig a politikai, társadalmi szervezetek munkájához, hiszen közülük 35-en a pártnak, 117-en a szakszervezetnek, 30-an pedig a KISZ-szervezetnek a tagjai, s élenjárnak mind a politikai, mind pedig a termelő munkában. A brigádok valamennyi tagja megszerezte már a szakmunkás képesítést, s közülük 62-en érdemelték ki a „Kiváló dolgozó’’ kitüntetést. A brigádtagok nagy része fiatal, ami nem meglepő, mert a gyár dolgozóinak mintegy 60 %-a a KISZ korosztályhoz tartozik. A gyár szocialista címért küzdő brigádjai most a felszabadulás 25. évfordulójára új termelési és politikai-társadalmi sikerekkel, új felajánlások és vállalások teljesítésvel készülnek. A szakszervezet és a gazdasági vezetés együttesen gondoskodik arról, hogy munkájukat alaposan és rendszeresen értékeljék, s az elért eredmények alapján megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben is részesüljenek. — s — NAPLÓ EGYPERCES INTERJÚ Ha lenne rá vevő... — Igaz, hogy új termékkel jelentkeznek? — Igen. A peremartoni Ipari Robbanóanyaggyár, úgynevezett granulált PVC- ből kerti locsolócsövet is készít. Ez nemcsak szemre szép, tetszetős, hanem tartósság tekintetében is megállja a helyét a hagyományos gumicsővel. Jellemzője, hogy 2—3 atmoszférás belső nyomást is kibír. — Mikor és mennyi tudnak belőle gyártani? — Ha rendelést kapunk, akár azonnal is gyárthatjuk. A jelenlegi kapacitást tekintve két hét alatt mintegy tízezer méternyit készíthetünk. — És milyen méretben? — Amilyenben a kedves vevő óhajtja. De nemcsak locsolócsövet, hanem vízvezetékszereléshez alkalmas csőanyagokat is tudunk készíteni. — És az ára? — Nem drágább a hagyományosnál. N. S. ŐSZ A BAKONYBAN — Ha kevés a gomba, sok a virág. Így van ez már gyerekkorom óta — mondja a kanász és mi a pulinak, kerítsen egyet a falkán, nagyon elbitangoltak a malacok. És az idén kevés volt a gomba a Bakonyban. Annál több a virág. Barangoltunk . .. Hegynek le, patak meder mentén, futó víz mellett szívesen sétál az ember ebben a szép őszben. És közben virágot gyűjt. — Ezt úgy hívják nálunk, hogy őszike, mert ilyenkor, ősszel nyílik — mondják a veszprémvarsányiak és csokorba kötik a lila, nagy virágú, halvány szárú növényt. Annyi bújt ki az ősziavar alól, hogy kaszálni lehet az erdészház körül, a Keresztúri-réten, a cseszneki hajlatokban. Több őszike virít, mint tavasszal hóvirág, ibolya. Mégsem gyűjtik annyian, mert gyengébb az illata. Az őszike mellett sárga, kék és lila virágok pompáznak a Bakonyban. Hirtelen, mintegy varázsütésre virult ki a vidék. Ritka szép ez az ősz a Bakonyban. A virágcsaládok összebújnak. Az őszike nem házasodik az ősz bogáncscsal, a kikericcsel. Külön külön élnek, nagy virágmezőkön. Az őszi csillagvirág külön remeke a nyárutónak, csak úgy, mint a vad oroszlánszáj, sok-sok fürtjével. Egyedül a kutyatej nem tart rendet ebben a szín és illat orgiában. Odabúvik az őszikéhez (kígyóvírágnak is hívják a Bakony egyes vidékein sikamlós, érdekes szára miatt), meghúzódik a bókoló fogasír szomszédságában és nem bánja, ha az ökörfarkkóró bólogat felette. A magyar kutyatej virágnak különös faja ez. Kisebb a koronája, sűrűbbek a szirmai és élénkebb sárga a színe, mint a közönséges, alföldi kutyatejé. Botanikus kellene most ide, hogy valamennyi, pompázó virágot megnevezzen magyarul és latinul, ahogyan az már illik. Az egész Bakony egy hatalmas füvészkert ezekben a hetekben, ahol az őszi nap melege tömegével csalta ki a virágokat. Lesz dolga a Zircre tervezett természetrajzi intézetnekmúzeumnak, ha egyszer kiköltözik a Bakonyba. Terített asztal várja, ahonnan bőséggel olthatják tudós éhségüket a kutatók. —g—■ Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki tegnap részt vett a megyei párt-végrehajtó bizottság ülésén és több veszprémi ktsz-be is ellátogatott, nyilatkozott munkatársunknak: — Hogyan értékeli a megye kisipari szövetkezeteinek a munkáját? — Szerencsés helyzetben vagyok — mondotta —, mert az OKISZ vezetőségének a véleménye egyezik a megyei párt-végrehajtó bizottság megállapításaival. A végrehajtó bizottság olyan időpontban tűzte ülésének napirendjére a kisipari szövetkezeti mozgalom helyzetének megvitatását, amikor a ktsz-ek hozzáláttak új alapszabályok elkészítéséhez. A párt útmutatásait a legjobb időben hasznosíthatjuk Veszprém megyében. Örvendetes, hogy a megyei pártvezetés elismeréssel szólt a szövetkezetek és a KISZÖV tevékenységéről. Néhány fogyatékosságra is felhívta a figyelmet, amellyel az OKISZ vezetősége is egyetért. Meg kell említeni, hogy nem fejlődött megfelelően a szolgáltatás, és nagy feladatok várnak az építőiparra: általában szövetkezeteinknek jobban kell igazodni a lakosság igényeihez. — Hogyan foglalhatnánk össze a szövetkezetek elsődleges feladatát? — Egy olyan, nagyiparral rendelkező területen, mint Veszprém megye, a szövetkezetek megfelelő kiegészítői lehetnek az állami iparnak. Nem gondolhatunk versenyre, helyes, ha inkább természetes munkamegosztásra törekszünk az állami és a szövetkezeti ipar között. Kitűnő lehetőséget kínál a ktsz-ek számára a kiskereskedelemnek való közvetlen termelés. Gyorsan lehet igazodni az igényekhez és megbízható, minőségi munkával kell rászolgálni a lakosság bizalmára — Milyen lehetőségek kínálkoznak a három szövetkezeti mozgalmi ág együttműködésére? — Feltétlenül szükség van a mezőgazdasági, az általános értékesítő és fogyasztási, valamint a kisipari szövetkezetek együttműködésére. Sok jó példát említhetnénk erről a megyében is. Kialakulóban vannak a gyümölcsöző kapcsolatok, a lehetőségeknek azonban még csak kis részét használtuk ki. Egyrészt jobban koncentrálni kell az anyagi eszközöket, közös beruházásokat, együttes vállalkozásokat lehet eszközölni. A szolgáltató tevékenységeket együtt — sokhelyütt egy épületben — lehet ellátni. Mód nyílik bizonyos kapacitások közös felhasználására és idényenként a fölös munkaerő átcsoportosítására. Természetesen jó, ha ez az együttműködés kiterjed a népművelési feladatokra, a kulturális és sport tevékenységre egyaránt. Most, hogy megtekintette a veszprémi szövetkezeteket, milyennek látja a megyeszékhely szolgáltató iparának helyzetét? — Veszprémnél különös hangsúllyal lehet szólni e témáról. Mindenekelőtt úgy tapasztaltam, szövetkezeteink éltek az új mechanizmus adta lehetőségekkel. Gondot okoz, hogy a nagy építkezések és a szanálások miatt több szövetkezet is új telephelyet igényel. Az OKISZ támogatást ad ezeknek a gondoknak a megoldásához, de itt feltétlenül szükséges a tanács segítsége is. Javítani kell a szolgáltatóipar munkján. El kell érni, hogy a szövetkezetnek érdeke legyen olcsón, gyorsan és minőségileg kifogástalanul dolgozni. Veszprémben és más városokban is fel kell mérni az igényeket és be kell vezetni a néhány helyen már sikeres eredményeket hozó új szolgáltatásokat. Gondolok itt például az átalánydíjas biztosítási rendszerű szolgáltatásokra. Ez esetben a lakosság előfizet bizonyos szolgáltatásokra, amelyeket a szövetkezetek 48 órán belül kielégítenek. — Milyen változásokat hoz az új alapszabály? — Alapszabályait minden szövetkezet a tagság elképzelésére, a sajátosságok figyelembevételével és természetesen a törvényadta keretek között készíti el. Ebben érvényre kell jutni a korszerű szövetkezetpolitikai elveknek: a szó legteljesebb értelmében ki kell terjeszteni a demokratizmust, amellyel együtt jár a választott szervek hatáskörének a megnövekedése, az önkormányzat megvalósítása, s mindez erősíti a tagság tulajdonosi érzését is. Megváltozik a szövetségek szerepe és mint érdekképviseleti szervek segítik a szövetkezetek munkáját. Az év végéig az illetékes járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak jóvá kell hagyni a szövetkezetek új alapszabályait A tanácsoknak is fel kell készülni erre, hogy a törvényadta keretek között el tudják látni az állami felügyeletet. (Sz. J.) Érvényre kell juttatni a korszerű szövetkezetpolitikai elveket Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkoznia a három szövetkezeti mozgalmi ág együttműködéséről és az újszerű szolgáltatásokról