Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

­ Páter János Brüsszelbe látogatott Péter János külügyminisz­ter Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter meghívására kedden délután ötnapos hiva­talos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A magyar külügy­minisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminisz­ter, E. Indekeu, a belga ki­rályság budapesti nagyköve­te, valamint a belga külügy­minisztérium számos magas­rangú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottai. A belga külügyminiszté­rium szóvivője kedden dél­előtt tartott szokásos heti saj­tóértekezletén elsősorban Pé­ter János hivatalos belgiumi látogatásával foglalkozott. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, el­sősorban az európai biztonsá­gi értekezlet előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tart­ják a tanácskozás fő témájá­nak. Rámutatott arra, hogy a NATO decemberi brüsszeli miniszteri tanácsülése óta Péter János az első minisz­ter, aki a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyikéből lá­togat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják — mondotta —, hogy éppen an­nak az országnak a külügy­minisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az összeurópai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a Harmel belga külügy­miniszter 1967. évi budapesti látogatásáról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet megtartásának gondolatát. A belga parlament belga— magyar csoportja kedden este a Carlton szállóban vacsorát adott Péter János külügymi­niszter és kísérete tisztelete­ A két külügyminiszter szer­da délelőtt kezdi megbeszé­léseit a külügyminisztérium épületében. Ma hivatalos tárgyalások is magyar külügyminiszter Belgiumban Külpolitikai összefoglaló VILÁGSZERTE MOZGÁSBAN VAN a nemzetközi diplomáciai élet. Moszkva vendége Vrho Kekkonen, a Finn Köztársa­ság elnöke. A megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a te­kintélyes finn vezető a két szomszéd ország jóviszonyának meggyőződéses híve és tevékeny harcosa. A szovjet fővá­rosban nagyra értékelik Rekkonennek ezt az aktivitását, valamint az európai feszültség általános enyhítéséért ki­fejtett munkásságát. Az ő nevéhez fűződik, az a fontos el­képzelés, hogy Észak-Európa váljék atomfegyver-mentes övezetté. Kekkemen látogatásának különös jelentőséget kölcsö­nöz az a tény, hogy érkezése egybeesett a NATO provo­katív jellegű hadgyakorlatával, A Sarki Express fedőnevű művelettel. A szovjet kommentátorok rámutatnak: az at­lanti „héják” hagyományos célkitűzése, hogy katonai gya­korlótérré változtassák áz észak-európai országok, Norvé­gia és Dánia területét. Aligha vitás, hogy a Civil elnök moszkvai tárgyalásai során ez az aggasztó jelenség is szóba kerül. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fővárosában ma magas­rangú látogató tartózkodik: Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke. Nem véletlen, hogy a nyugati sajtó távolról sem egyszerű protokoll-eseményként foglalkozik ezzel a látogatással Pompidou elődje, Charles de Gaulle tábornok ugyanis hűvössé tette a francia—amerikai vi­szonyt. Pompidou emlékezetes választási jelszava a „foly­tatás és nyitás” volt és akkor sem volt nehéz megjósolni, hogy ez a kettősség a francia-amerikai kapcsolatok jövő­jétől sem független. A megfigyelők arra szeretnének a mostani látogatás során választ kapni, milyen arányban lesz jelen a két állam jövőbeni kapcsolataiban a „foly­tatás’', tehát a gaulleista hagyományok folytonossága, va­­lamint a „nyitás”, amely ezúttal közeledést jelentene. MAGASRANGÚ LÁTOGATÓT FOGAD a Német De­mokratikus Köztársaság fővárosa: a kormány meghívására Berlinbe érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügy­minisztere. Gromiko látogatásai érthetően mindig nagy figyelmet keltenek. Nem meglepő, ha a bonni-berlini párbeszéd megindulása után, a két Németország kormány­fői találkozója előtt a szovjet külügyminiszter berlini tárgyalásai a szokásosnál is nagyobb nemzetközi érdeklő­désre tarthatnak számok vényellenesen elhagyta Cseh­­szlovákia területért. London­ban nyilatkozatot adott ki, hogy nem hajlandó vissza­térni hazájába és külföldön tanúsított magatartásával kárt okoz Csehszlovákia ér­dekeinek; Otakar Rambouskát (1923), amiért 1968 szeptemberében törvényellenesen elhagyta Csehszlovákia területét és külföldön tartózkodik; Ivan Svitakot (1923) és Ota Sikot (1919), amiért külföl­dön tartózkodnak és maga­tartásukkal kárt okoznak a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság érdekeinek. Arafat a szombati légikatasztrófáról Arafat az egész palesztinai ellenállási mozgalom nevé­ben szólva határozottan cá­folta, hogy a kommandó-cso­portok valamelyikének is kö­ze volna a Swissair svájci lé­gitársaság gépének szombati katasztrófájához. A palesztinai felszabadítási szervezet vezetője hangoztat­ta, hogy a mozgalom elhatá­rolja magát a polgári szemé­lyek elleni merényletektől, bárhol is történjenek azok. Az egyesített parancsnokság hamarosan alaposan meg fog­ja vizsgálni a repülőgépek el­leni támadások egész proble­matikáját. Szovjetunióbeli látogatá­sáról Arafat kijelentette, hogy a palesztinai forradal­márok képviselőjeként láto­gatott el a Szovjetunió ba­ráti népéhez. Mint mondotta, a szovjet vezetők nagy meg­értést tanúsítottak a palesz­­tínaiak céljai iránt. A* A! Ahrem es ereb ellenes nyugatI kampányról Az AI Ahram kedden a svájci kormánynak az arab nemzetiségiekkel szemben hozott intézkedését kommen­tálva megállapítja: ,,Erősödik a gyűlölet­kampány az arabok ellen”. A lap azzal vádolja az Egyesült Államokat, Izraelt, valamint néhány nyugati or­szágot, hogy kiaknázza a „Coronado”-gép katasztró­fáját és felszítja az arabok elleni gyűlöletet. Bő teret szentel a lap a vi­lág különböző részein tapasz­talható megnyilatkozásoknak és bírálja a brit sajtót, amely „cionista körök befolyására megkísérli a palesztinai el­lenállási mozgalomra háríta­ni a felelősséget a légiszeren­­csétlenség miatt”. Többé nem csehszlovák állampolgárok A cseh belügyminisztérium kedden közzétett közlemé­nye szerint a Cseh Nemzeti Titég fjpfljisrN az alábbi személyeket fosztotta meg a cseh állampolgárságtól: Jiri pelikánt (1923), amiért 1MB **­ N­A­PLC A Patet Leó újabb sikere A Patet Lao erői kedden bekerítették a Muong Saul­nál létesített stratégiai fon­tosságú repülőteret. A Vientiane­ hadügymi­nisztérium szóvivője a déli órákban azt jelentette, hogy a létesítményt elfoglalták, de amerikai források később ezt az verziót „túlzottnak” minősítették. Nagygyűlés Prágában A prágai Óváros téren kedden délután a párt és kormány vezetőinek jelenlé­tében a fővárosi dolgozók ünnepi felvonulást és nagy­gyűlést tartottak abból az al­kalomból, hogy 22 évvel ez­előtt a szocialista erők meg­hiúsították a burzsoázia puccskísérletét és megszilár­dították a néphatalmat. A nagygyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB első tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Hírek a világpolitikából is (Asszuán, MTI) Tito jugoszláv elnök és Nasszer, az EAK el­nöke kedden folytatták meg­beszéléseiket.­­ (Moszkva, TASZSZ) Kedden Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 45. ülésszaka. A napirenden a tag­­államok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülés­szakon piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnök­helyettese, lengyel megbízott elnököl. Rajta kívül részt vesznek Bulgária, Csehszlová­kia, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió kormányfő-helyettesei. ff. (Bonn, MTI) Scheel külügy­miniszter és Egon Bahr állam­titkár kedden reggel tájékoz­tatta a Bundestag frakcióinak elnökeit Moszkvában folyta­tott eszmecseréjéről. Az egy­órás tájékoztatón néhány más politikus, így Gerhardt Schrö­der, a Bundestag külügyi bi­zottságának elnöke is részt vett.­­ (Washington, MTI) A francia elnök az országos sajtóklubban mondott beszédében ismételten aláhúzta a szoros kapcsolato­kat az Egyesült Államok és Franciaország között. Pompi­dou hangsúlyozta: a barátság nem jelent feltétlenül felhőt­len viszonyt és időnként mind­két ország ragaszkodik politi­kájának függetlenségéhez. fs. (Khartoum, TASZSZ) Kedden Khartoumban, a népek házá­ban több mint nyolcvan ázsiai, afrikai, európai és latin-ame­rikai küldött gyűlt össze, hogy megvitassa a dolgozók és a nemzetközi szakszervezeti moz­galom lényeges kérdéseit. Pas­­torinonak, az SZVSZ elnökének megnyitója után Numeiri, a vendéglátó ország forradalmi ta­nácsának elnöke szólalt fel. A végrehajtó iroda tagjai keddi ülésükön meghallgatták az SZVSZ főtitkárának beszámo­lóját. Scania» M­. februar 35. A februári győzelem a 22 éve döntő fordulat következett be a szomszédos csehszlovák nép életében. A prágai Vencel téren a munkások és milicisták forradalmi gyűlésén Klement Gottwald bejelentette: Csehszlovákiában a mun­kásosztály és a reakciós burzsoázia harcából a szocializ­mus hívei kerültek ki győztesen. Ezt a bejelentést rendkívül éles politikai harc előzte meg. A belső és a külső reakció összpontosított támadást folytatott a Csehszlovák Kommunista Párt ellen,­­a­mely a háborút követő években mind nagyobb politikai befo­lyásra tett szert a tömegek között. A Csehszlovák Kommu­nista Párt már az 1946-os választásokon megszerezte a szavazatok 40 százalékát, s azzal a parlament legerősebb pártja lett. Ennek alapján Klement Gottwald lett a mi­niszterelnök. A reakció ebbe nem akart belenyugodni, s mind koncentráltabb támadást intézett a haladás erői ellen. 1947 végén és 1948 elején a koalíciós kormány polgári és szociáldemokrata tagjai lemondásukkal akartak zűrzava­ros helyzetet teremteni, majd kommunisták nélküli „poli­tikamentes” kormányt alakítani. A munkásosztály azonban keresztül húzta a reakció terveit és Csehszlovákiát a nép akaratának megfelelően elindította a szocializmus útján. Ezzel a reakció hosszú időre, de nem véglegesen vereséget szenvedett. 1968-ban ismét jelentkeztek a már egyszer kudarcot vallott „átérté­kelési” törekvések. A már a szocialista rendet fenyegető „átértékelési” törekvéseken ismét úrrá lettek a szocializmus erői. Az 1968-as csendes ellenforradalmi kísérlet nagy ta­nulsággal szolgált a csehszlovák és valamennyi szocializ­must építő ország népeinek. A szocialista Csehszlovákia még viseli az ellenforra­dalmi kísérlet nyomait, de már megkezdődött a konszo­lidáció, a hibák és a tévedések következményeinek helyre­hozása. Biztosak vagyunk benne, hogy a csehszlovák nép ismét felülkerekedik minden nehézségen és új tanulságok­kal folytatja a szocializmus építését . Párizsban megnyílt a Közös Piac pénzügyminisztereinek konferenciája (A Napló képtávírója) a­l 20 Szocialista or­szá­gok hétköznapjaiból Harc az ipar­ a mezőgazdaság Helyreállításáért Folyik a bombák okozta sebek begyógyítása a VDK-ban A Vietnami Köztársaság 1969- ben hozzálátott gazdasága helyreállí­tásának első szakaszához. Az ameri­kai légierők 1964 augusztusától 1968 novemberéig barbár bombatámadáso­kat intéztek a VDK területe ellen. Igyekeztek megbénítani az ország gaz­dasági életét, lerombolni a köztársaság legfontosabb iparvállalatait, tönkre­tenni a mezőgazdasági termelést. Amikor Észak-Vietnam hegyei és völgyei, városai és falvai felett elre­pült az első amerikai bombázógép és felrobbantak az első halált hozó löve­dékek — a VDK nemzeti jövedelmé­nek 50 százalékát az ipar szolgáltatta. Olyan nagy iparvállalatok kezdtek termékeket szolgáltatni az országnak, mint a Nam-Dinhben levő textilkom­­binát, a Hanoiban működő mechani­kai gyár, a haiphongi cementgyár, a Thai-Nguyen-i kohászati kombinát, a Vinhben, Thai-Banhban villanytele­pek, Hongaiban szénbányák kezdtek működni... Ezek a vállalatok a ké­sőbbiek során az amerikai légierők elkeresedett támadásainak célpontjai lettek. A demokratikus Vietnamnak a há­borús viszonyok között át kellett ala­kítania és decentralizálnia kellett gaz­daságát Sok vállalatot és üzemet széttelepítettek az országban. Az ipar decentralizálása nagyrészt semlegesí­tette az utak és az átkelőhelyek le­rombolásának következményeit. Ez az intézkedés elősegítette, hogy elláthas­sák az országot a legfontosabb, egy­szerű mezőgazdasági szerszámokkal. A gazdaság átszervezése bizonyos strukturális változásokat vont maga után: az üzemeket falusi körzetekbe telepítették, s velük együtt evakuálták a városi lakosságot is. A völgyek la­kossága a hegyekbe költözött. A nő­ket az eddiginél nagyobb mértékben bevonták a közoktatás irányításába, a szolgáltatások szférájába, a közigazga­tási szervek munkájába. A jelenlegi szakaszban a VDK szo­cialista gazdaságában a központi ad­minisztrációs szervek irányító szerepé­nek fenntartása mellett egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, a helyi ipar, főleg aó ország mezőgazdaságát ki­szolgáló iparág. Az előzetes, nem hi­vatalos becslések szerint a VDK ipa­ri termelésének összvolumenében 1968—1969-ben körülbelül 30—32 szá­zalék volt a helyi ipar részaránya. A VDK-ban a helyi ipar fejlődése elősegítette, hogy minden tartomány, minden város önálló gazdasági egy­séggé váljék. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük az Észak-Vietnam városainak és tartományi központjai­nak több mint 80 százaléka a bomba­támadások során vagy elpusztult, vagy súlyos károkat szenvedett. A városok arculata 1969-ben jelen­tősen megváltozott Hanoiban és Haip­­hongban, Nam-Dinhben s Honghaiban eltakarították az amerikai bombatá­madások során elpusztított lakóne­gyedek romjait. Terven felül állít elő termékeket a hanoi mechanikai gyár, a Nam-Dinh-i Március 8 textilkombi­nát, a Hongai-i szénmedence, egyre gyorsabb ütemben folyik a ki- és be­rakodás Haiphong, Hongai, Quampha kikötőiben. Haiphong, a frontkikötő a szó szo­ros értelmében az emberek szeme lát­tára alakult át. A lakosok visszatér­nek a falvakból. Az utcákat valóság­gal elárasztják a kerékpárosok. Már működnek a közétkeztetési vállalatok, az üzemek, a gyárak, a kisipari műhe­lyek. A „Quien thief” mechanikai gyár például, amely főleg esztergagépeket és mezőgazdasági szivattyúkat állít elő, 1969 első három negyedévében je­lentősen túlteljesítette termelési ter­vét. A VDK kormánya a Vietnami Dolgozók Pártja intézkedéseket léptet életbe annak érdekében, hogy norma­­lizálják az országban a kereskedelmet, rendezzék az árakat és a pénzügye­ket. A VDK-ban szigorúan ellenőr­zik az élelmiszerek és az elsőrendű közszükségleti cikkek elosztását. A rizst, a húst, a cukrot, a hüvelyeseket, a halat, a szövetet és más árucikkeket pontosan­ megállapított fejadagok sze­rint osztják szét. A VDK-ban most nagy ügyeimet fordítanak a tervezés problémáira, a szocialista gazdaság további fejleszté-­énél kialakítandó reális ütem és arány meghatározására Elsőrendű fontosságot tulajdonítanak a mező­­gazdaságnak. Az 1968—1969. évi ke­mény tél és a Vörös folyó deltavidé­kén 1969-ben bekövetkezett áradás sú­lyos károkat okozott a mezőgazdaság­ban. A parasztok önfeláldozó munká­ja révén azonban az ország egészét te­kintve nem voltak rosszak az ered­mények: hektáronként 4—5 mázsa rizs termett A rizzsel bevetett területek 80 ezer hektárral növekedtek 1968- hoz viszonyítva A sajtó közlései szerint a mezőgaz­daság alapvető feladata ma az élel­miszer-termelés növelése. Elsősorban a rizs, a mezőgazdasági pótnövények — a batáta, a manióka, a kukorica — termelését, valamint az állattenyészté­si termékek előállítását kell növelni. A VDK-ban kidolgozták az 1970-es évre szóló intézkedések tervét. Az intézke­dések között szerepel az öntözés, a ta­lajjavítás rendszerének tökéletesítése, a földek jobb műtrágyázása, a legki­válóbb rizsfajták meghonosítása. Célul tűzték ki azt is, hogy 11,1 szá­zalékkal növelik az ország sertésállo­mányát. A VDK lapjai felhívást in­téznek a dolgozókhoz, hogy „Ho Si Minh elnök végakaratát követve hatá­rozottan le kell küzdeni a nehézsé­geket, sikeresen teljesíteni kell a téli­tavaszi kampány feladatait, hogy biz­tosíthassuk az 1970-re és a következő évekre kitűzött tervek teljesítését...” Vietnam a gazdaság helyreállítása érdekében kifejtett erőfeszítései so­rán hűséges barátainak segítségére tá­maszkodik. A VDK képviselői és a többi szocialista ország vezetői között 1969-ben sorra került találkozások és tárgyalásokon fontos helyet kaptak a gazdasági együttműködés kérdései. Moszkvában például 1969. október 1-­én egyezményt írtak alá, amelynek értelmében a Szovjetunió térítésmen­tes katonai és gazdasági segítséget, ezenkívül 1970-ben hosszúlejáratú hi­telt nyújt Vietnamnak. A KDS Vietnam minden erejé­vel azon fáradozik, hogy előre ha­ladjon. A vietnami dolgozók marxista -leninista pártjuk vezetésével és a testvéri országok támogatásával gyors ütemben felszámolják a barbár táma­dások következményeit. Minden erőt arra mozgósítanak, hogy az amerikai imperializmus délen folytatódó ag­ressziójának bonyolult viszonyai kö­zött is állandóan fejlődjék a népgaz­daság, hogy tovább szilárduljon az or­szág ereje, hogy megteremtsék a viet­nami gyerekek boldog jövőjét. (A Novoje Vremjából)

Next