Napló, 1970. augusztus (Veszprém, 26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
Elbúcsúzott a páncélautó Tíz országból 200 részvevő ismerkedik mezőgazdaságunkkal Keszthelyen megnyitották az V. Georgikon Nyári Egyetemet Tegnap délelőtt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem dísztermében dr. Bélák Sándor, az Akadémia levelező tagja, az egyetem rektora megnyitotta az V. Georgikon Nyári Egyetemet. Bevezetőjében utalt arra, hogy az idei programsorozat főbb témái a magyar kertészet és szőlészet aktuális kérdéseivel kapcsolatosak. Üdvözölte a tíz országból megjelent, több mint 200 résztvevőt és röviden elemezte mezőgazdaságunk fejlődését dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a keszthelyi egyetem címzetes tanára. Beszédének bevezető részében hangoztatta, hogy ez az első nyilvános fórum, ahol a keszthelyi felsőfokú intézményről, mint egyetemről beszélhetünk, rangos külföldi szakemberek előtt. Mezőgazdaságunk fejlődéséről szólva a következőket mondta: — Az utóbbi tíz évben kialakítottuk hazánkban a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságot. Ez alatt a tíz év alatt mezőgazdaságunk az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Ma állami gazdaságaink többsége és termelőszövetkezeteinknek egyre jelentősebb része — eredményesen működő nagyüzem. Az elmúlt ötéves tervidőszakra 13—15 százalékos fejlődést irányoztunk elő a mezőgazdaságban. Ehelyett 16—17 százalékos volt a fejlődés üteme, ami évi 3,1 százaléknak felel meg. Átlagon felüli teljesítményeket értünk el a növénytermesztésben. Ebben az évi termelésnövekedés 3,5 százalékos volt. Különösen a kenyér- és takarmánygabona termelésének növekedése emelkedett ki az utóbbi időszakban. Jelentősebb javítanivalóink az állattenyésztés fejlesztésében vannak. Ebben ugyanis az évi termelésnövekedés mindössze 2,5 százalékos volt. A Georgikon Nyári Egyetem ez évi központi témájáról, kertészeti és szőlészeti termelésünk helyzetéről a következőket mondotta: — Zöldség- és gyümölcstermelésünk bruttó termelési értéke az utóbbi 10 évben több mint ötven százalékkal nőtt. Magyarországon az egy főre jutó zöldségfogyasztás ma 83 kiló, gyümölcsből pedig 65 kiló. A zöldségtermesztés területe az elmúlt 25 évben kétszeresére nőtt, így 125 ezer hektáron folyik. A legutóbbi 10 évben 80 ezer hektár új gyümölcsöst telepítettünk. Ezzel az összes gyümölcstermő terület 170 ezer hektár lett. Gyümölcsöseink szerkezete azonban még nem egészen jó. Nyári csonthéjasokból és bogyós gyümölcsösökből kevés terem, más gyümölcsök számára viszont jó termés esetén kicsi a piac. Hazánkban a termő szőlőterület 240 ezer hektár. 1969-ben 41 mázsa volt a hektáronkénti termés. Ezt a következő időszakban mintegy 25 százalékkal kell majd növelnünk. Dr. Gergely István miniszterhelyettes beszédének befejező részében Utalt arra, hogy a negyedik ötéves tervben feladatunk lesz a zöldség- gyümölcs feldolgozó ipar kiépítése, a hűtő és tároló kapacitás növelése, valamint az export fokozása. Ezen kívül kísérletet kell tennünk a vegyszeres termésszabályozás elérésére. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a Georgikon Nyári Egyetem kéthetes programsorozata. A külföldi vendégek a magyar zöldség- és gyümölcstermelésről szóló előadásokon kívül hallhatnak majd Keszthelynek és környékének történetéről, néprajzi hagyományairól. Ezen túl közvetlen tapasztalatból is megismerkedhetnek mezőgazdaságunk fejlettségével és eredményeivel. Jut természetesen elegendő idejük a pihenésre, szórakozásra és barátkozásra is. Világ proletárjai egyesüljetek!wmmmmaaBmumtmmummmuammmBBmmmmmW Szombat, 1970. augusztus 8. XXVI. évfolyam — 185. szám Ára ] forint A statisztikai hivatal jelenti: Veszprém megye 1970.I. félévi gazdasági, szociális és kulturális eredményei 1970. első félévében Veszprém megye gazdasági életének számos területén kedvezőek voltak az eredmények. A gazdálkodó szervek zöme eredményesen folytatta termelő tevékenységét és ennek következtében a pénzügyi egyensúlyt is biztosítani tudta.Különösen az iparvállatok és a szövetkezeti kiskereskedelem nyeresége nőtt erőteljesen (63, illetve 61 százalékkal.) Az országosnál gyorsabb termelésnövekedés Az ipar jövedelmezőségének jelentős javulásához — a termékösszetétel változás, az önköltségcsökkentés stb. mellett — hozzájárult a termelés gyorsulása is. A szocialista iparban — az utóbbi évek mérsékelt ütemű termelésnövekedése után — 1970. I. félévében az országosnál (7,6 százalék) is nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal nőtt a termelés. Ezzel tovább folytatódott a termelésemelkedésnek a múlt év végén és ez év első negyedévében tapasztalt élénkülése. Különösen nagy mértékben növelte termelését a szénbányászat (10), a vegyipar (23) és a könnyűipar (12) százalékkal. A textilruházati ipar mellett nem tudták az igényeket kielégíteni a tégla- és a húsiparban sem. 1970 eddig eltelt időszakában erőteljesebbé vált a munkaerőgazdálkodásnak a múlt év második felében megkezdődött javuló irányzata. Erre mutat, hogy amíg az ipari termelés növekedési üteme számottevően gyorssult, a foglalkoztatott létszám — ezen belül elsősorban a munkásoké — kisebb mértékben emelkedett, mint az előző két évben. A műszaki színvonalra kedvező befolyást gyakorolt, hogy a letéti díjak csökkentésének eredményeként az iparban fokozódott a tőkés gépimport. A félév folyamán a vállalatok jórésze vásárol — elsősorban a tőkés piacról — gépeket. Javuló termelékenység A munkaerőgazdálkodás és a gépesítés javulásának nagy része volt a termelékenység növekedésében. A szocialista iparban az első félév folyamán az egy foglalkoztatottra jutó termelés 8 százalékkal nőtt. A munka hatékonyságának javulása eredményeként a termelésnövelést — az előző évek tendenciájától eltérően — már 87 százalékban termelékenység - emeléssel biztosították. A folyamatban lévő beruházásokból 1970-ben — a tervek szerint — tizenhármat helyeznek üzembe. Ezek közül legjelentősebb a Péti Nitrogénművek bővítésének, valamint rekonstrukciójának befejezése. A megyei székhelyű szocialista építőipari vállalatok és szövetkezetek — folyóáron számítva — mintegy 2—3 százalékkal többet termeltek, mint 1969 hasonló időszakában. A termelésnövekedés az építőiparban is döntően a termelékenység emelkedéséből származott (az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 10 százalékkal nőtt). Gyarapodik a sertésállomány A megye szántóterülete május 31-én 338 ezer katasztrális hold volt. Az utóbbi években kialakult szántóföldi vetésszerkezetben csak kisebb változás történt: a kenyérgabona és a kukorica vetésterülete kismértékben nőtt, csökkent a burgonya- és a cukorrépa vetésterülete 5, illetve 37 százalékkal. A június 30-i reprezentatív állatszámlálás adatai szerint a megye gazdaságai 199 ezer darab sertést tartottak, az egy évvel korábbi állománynál 30 ezer darabbal többet. Egy év alatt — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kivételével — minden szektorban nőtt a sertések száma, például a háztáji gazdaságokban 18 ezer darabbal (30 százalékkal). A háztáji, kisegítő, egyéni gazdaságokban — elsősorban a kocakihelyezési akció hatására — több, mint másfélszeresére emelkedett a koca létszám. A szarvasmarha tartásban kedvezőtlenebb a helyzet, báraz állomány kisebb mértékben (400 darabbal) csökkent, mint az előző években. Az összes gazdaságon belül csak a háztáji, kisegítő, egyéni gazdaságok növelték szarvasmarha állományukat, tehénállományuk azonban 5 százalékkal az 1969. évi állomány alatt maradt. A tanácsi szektor gazdaságai vágómarhából 15, vágósertésből pedig 36 százalékkal kevesebbet, baromfiból 33, tojásból 12, tejből 11 százalékkal többet értékesítettek, mint 1969 I. félévében. Mérséklődik a munkaerőforgalom 1970. első félévében a főbb termelő ágakban és a forgalom területén 1,5—2 százalékkel többen dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában. A foglalkoztatottak száma az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben — az előző évekhez képest mérsékeltebben nőtt — az építőiparban és a mezőgazdaságban pedig csökkent. A létszámnövekedés mérséklődése ellenére az első félév A vásárlóerő emelkedésével jelentősen nőtt a lakosság árukereslete. A kiskereskedelmi forgalom fogyasztói folyó árakon számítva megközelítette a 2,4 milliárd forintot, az országosnál (11 százalék) nagyobb mértékben emelkedett, 12 százalékkal volt több, mint 1969 első hat hónapjában. Az összforgalmon belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlása viszonylag mérsékelten (7 százalékkal), a ruházati cikkeké (11 százalékkal) és a vegyes iparcikkeké erőteljesen (21 százalékkal) emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom összetétele 1970 első félévében megváltozott, az iparcikkek részaránya — a korábbi évektől eltérően — elérte az élelmiszerekét. (Az ipercikkek részaránya 1969- ben 47, 1970 első félévében pedig már 50 százalék volt.) A félév során tovább javult az áruellátás. A kereskedelem lényegesen több árut szerzett be, mint az előző évben. A bolti kiskereskedelem készlete 1970 június 30-án 20 folyamán egyes ágazatokban jelentős volt a munkaerőforgalom. 1970 első félévében a lakosság pénzbevétele 2,3 milliárd forintot tett ki, 9 százalékkal vol több, mint egy évvel korábban. A parasztság készpénzbevétele nagyobb mértékben (10 százalékkal) emelkedett, mint a bérből és fizetésből élőké (7 százalékkal). A bérből és fizetésből élők munkabére 8 százalékkal emelkedett. Az egyéb bérjellegű pénzbevételek összege főként a nyereségrészesedés egy részének alapbéresítése folytán csökkent. A lakosság takarékbetétállománya az év első felében is nagyobb mértékben nőtt a jövedelmeknél. 1970 június 30-án a betétállomány összege 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gépkocsi nyereménybetétállomány 23 százalékkal emelkedett százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A zöldség és gyümölcs vásárlás — az előző évihez viszonyítva — kedvezőtlenül alakult. A megye idegenforgalma kedvezően alakult. 1970 I. félévében a közhasználatú szálláshelyeken 129 ezer a vendégek száma 4, ezen belül a külföldieké 22 százalékkal emelkedett. 70 százalékkal több új lakás 1970 első félévében — az állami erőforrásból történt építkezések nagy mértékű (háromszoros) növekedése következtében — 70 százalékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. A megye egészségügyi ellátottsága a félév során lényegesen nem változott. 1970 májusában a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák száma 41 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Az 1970—71. tanévre a középiskolák nappali tagozatának első osztályába 2127 tanulót vettek fel, 12 százalékkal kevesebbet, mint az előző tanévben. A beiratkozottak 53 százaléka gimnáziumba, 47 százaléka szakközépiskolába nyert felvételt. A gimnáziumi tanulók 47, a szakközépiskolaiaknak pedig 62 százaléka fizikai dolgozó családból származik. Az első félévben a Petőfi Színház összesen 169 előadást tartott, ebből 143-at a megyében. Az egy előadásra jutó látogatók száma emelkedett. A filmszínházi előadások száma 18,7 ezer volt, közel annyi, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei igazgatója«» Az iparcikkek vásárlása elérte az élelmiszerekét BALATONI TÁJ Boto: Borbás János)