Napló, 1970. augusztus (Veszprém, 26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Elbúcsúzott a páncélautó Tíz országból 200 részvevő ismerkedik mezőgazdaságunkkal Keszthelyen megnyitották az V. Georgikon Nyári Egyetemet Tegnap délelőtt a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem dísztermében dr. Bélák Sándor, az Akadémia leve­lező tagja, az egyetem rek­tora megnyitotta az V. Ge­orgikon Nyári Egyetemet. Bevezetőjében utalt arra, hogy az idei program­soro­zat főbb témái a magyar kertészet és szőlészet aktuá­lis kérdéseivel kapcsolato­sak. Üdvözölte a tíz országból megjelent, több mint 200 résztvevőt és röviden ele­mezte mezőgazdaságunk fej­lődését dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes, a keszthelyi egyetem címzetes tanára. Beszédének bevezető részé­ben hangoztatta, hogy ez az első nyilvános fórum, ahol a keszthelyi felsőfokú intéz­ményről, mint egyetemről be­szélhetünk, rangos külföldi szakemberek előtt. Mezőgazdaságunk fejlődésé­ről szólva a következőket mondta: — Az utóbbi tíz évben ki­alakítottuk hazánkban a nagyüzemi szocialista mező­­gazdaságot. Ez alatt a tíz év alatt mezőgazdaságunk az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Ma állami gazdasá­gaink többsége és termelő­­szövetkezeteinknek egyre je­lentősebb része — eredmé­nyesen működő nagyüzem. Az elmúlt ötéves tervidő­szakra 13—15 százalékos fej­lődést irányoztunk elő a mezőgazdaságban. Ehelyett 16—17 százalékos volt a fej­lődés üteme, ami évi 3,1 szá­zaléknak felel meg. Átlagon felüli teljesítményeket értünk el a növénytermesztésben. Ebben az évi termelésnöve­kedés 3,5 százalékos volt. Különösen a kenyér- és ta­karmánygabona termelésé­nek növekedése emelkedett ki az utóbbi időszakban. Je­lentősebb javítanivalóink az állattenyésztés fejlesztésében vannak. Ebben ugyanis az évi termelésnövekedés mind­össze 2,5 százalékos volt. A Georgikon Nyári Egye­tem ez évi központi témájá­ról, kertészeti és szőlészeti termelésünk helyzetéről a következőket mondotta: — Zöldség- és gyümölcs­­termelésünk bruttó termelé­si értéke az utóbbi 10 évben több mint ötven százalék­kal nőtt. Magyarországon az egy főre jutó zöldség­fo­gyasztás ma 83 kiló, gyü­mölcsből pedig 65 kiló. A zöldségtermesztés területe az elmúlt 25 évben kétszeresére nőtt, így 125 ezer hektáron folyik. A legutóbbi 10 évben 80 ezer hektár új gyü­­mölcsöst telepítettünk. Ezzel az összes gyümölcstermő te­rület 170 ezer hektár lett. Gyümölcsöseink szerkezete azonban még nem egészen jó. Nyári csonthéjasokból és­ bogyós gyümölcsösökből ke­vés terem, más gyümölcsök számára viszont jó termés esetén kicsi a piac. Hazánk­ban a termő szőlőterület 240 ezer hektár. 1969-ben 41 má­zsa volt a hektáronkénti ter­més. Ezt a következő idő­szakban mintegy 25 száza­lékkal kell majd növelnünk. Dr. Gergely István minisz­terhelyettes beszédének be­fejező részében Utalt arra, hogy a negyedik ötéves terv­ben feladatunk lesz a zöld­ség- gyümölcs feldolgozó ipar kiépítése, a hűtő és tároló kapacitás növelése, vala­mint az export fokozása. Ezen kívül kísérletet kell tennünk a vegyszeres ter­mésszabályozás elérésére. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdődött a Geor­gikon Nyári Egyetem kéthe­tes programsorozata. A kül­földi vendégek a magyar zöldség- és gyümölcsterme­lésről szóló előadásokon kí­vül hallhatnak majd Keszt­helynek és környékének történetéről, néprajzi hagyo­mányairól. Ezen túl közvet­len tapasztalatból is megis­merkedhetnek mezőgazdasá­gunk fejlettségével és ered­ményeivel. Jut természete­sen elegendő idejük a pihe­nésre, szórakozásra és ba­­rátkozásra is. Világ proletárjai egyesüljetek!­wmmmmaaBmumtmmummmuammmBBmmmmm­W Szombat, 1970. augusztus 8. XXVI. évfolyam — 185. szám Ára ] forint A statisztikai hivatal jelenti: Veszprém megye 1970.I. félévi gazdasági, szociális és kulturális eredményei 1970. első félévében Veszp­rém megye gazdasági életé­nek számos területén kedve­zőek voltak az eredmények. A gazdálkodó szervek zö­me eredményesen folytatta termelő tevékenységét és en­nek következtében a pénz­ügyi egyensúlyt is biztosítani tudta.­Különösen az iparvál­latok és a szövetkezeti kiske­reskedelem nyeresége nőtt erőteljesen (63, illetve 61 szá­zalékkal.) Az országosnál gyorsabb termelésnövekedés Az ipar jövedelmezőségé­nek jelentős javulásához — a termékösszetétel változás, az önköltségcsökkentés stb. mellett — hozzájárult a ter­melés gyorsulása is. A szo­cialista iparban — az utób­bi évek mérsékelt ütemű ter­melésnövekedése után — 1970. I. félévében az orszá­gosnál (7,6 százalék) is na­gyobb mértékben, 9,4 száza­lékkal nőtt a termelés. Ezzel tovább folytatódott a terme­lésemelkedésnek a múlt év végén és ez év első negyed­évében tapasztalt élénkülé­se. Különösen nagy mérték­ben növelte termelését a szénbányászat (10), a vegy­ipar (23) és a könnyűipar (12) százalékkal. A textilruházati ipar mel­lett nem tudták az igényeket kielégíteni a tégla- és a hús­iparban sem. 1970 eddig eltelt időszaká­ban erőteljesebbé vált a munkaerőgazdálkodásnak a múlt év második felében megkezdődött javuló irány­zata. Erre mutat, hogy amíg az ipari termelés növekedési üteme számottevően gyors­­sult, a foglalkoztatott lét­szám — ezen belül elsősor­ban a munkásoké — kisebb mértékben emelkedett, mint az előző két évben. A műszaki színvonalra kedvező befolyást gyakorolt, hogy a letéti díjak csökken­tésének eredményeként az iparban fokozódott a tőkés gépimport. A félév folyamán a vállalatok jórésze vásárol­ — elsősorban a tőkés piacról — gépeket. Javuló termelékenység A munkaerőgazdálkodás és a gépesítés javulásának nagy része volt a termelékenység növekedésében. A szocialista iparban az első félév folya­mán az egy foglalkoztatottra jutó termelés 8 százalékkal nőtt. A munka hatékonysá­gának javulása eredménye­ként a termelésnövelést — az előző évek tendenciájától el­térően — már 87 százalékban termelékenység - emeléssel biztosították. A folyamatban lévő beru­házásokból 1970-ben — a ter­vek szerint — tizenhármat helyeznek üzembe. Ezek kö­zül legjelentősebb a Péti Nit­rogénművek bővítésének, va­lamint rekonstrukciójának befejezése. A megyei székhelyű szocia­lista építőipari vállalatok és szövetkezetek — folyóáron számítva — mintegy 2—3 százalékkal többet termeltek, mint 1969 hasonló időszaká­ban. A termelésnövekedés az építőiparban is döntően a termelékenység emelkedésé­ből származott (az egy építő­ipari munkásra jutó építő­ipari termelés 10 százalék­kal nőtt). Gyarapodik a sertésállomány A megye szántóterülete május 31-én 338 ezer katasztrális hold volt. Az utóbbi években kialakult szántóföldi vetésszerkezetben csak kisebb változás történt: a kenyérgabona és a kukori­ca vetésterülete kismérték­ben nőtt, csökkent a burgo­nya- és a cukorrépa vetéste­rülete 5, illetve 37 százalék­kal. A június 30-i reprezenta­tív állatszámlálás adatai sze­rint a megye gazdaságai 199 ezer darab sertést tartottak, az egy évvel korábbi állo­mánynál 30 ezer darabbal többet. Egy év alatt — a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kivételével — minden szek­torban nőtt a sertések szá­ma, például a háztáji gazda­ságokban 18 ezer darabbal (30 százalékkal). A háztáji, kisegítő, egyéni gazdaságok­ban — elsősorban a kocaki­helyezési akció hatására — több, mint másfélszeresére emelkedett a koca létszám. A szarvasmarha tartásban kedvezőtlenebb a helyzet, bár­az állomány kisebb mérték­ben (400 darabbal) csökkent, mint az előző években. Az összes gazdaságon belül csak­­ a háztáji, kisegítő, egyéni gazdaságok növelték szarvas­­marha állományukat, tehén­­állományuk azonban 5 száza­lékkal az 1969. évi állomány alatt maradt. A tanácsi szek­tor gazdaságai vágómarhából 15, vágósertésből pedig 36 százalékkal kevesebbet, ba­romfiból 33, tojásból 12, tej­ből 11 százalékkal többet ér­tékesítettek, mint 1969 I. fél­évében. Mérséklődik a munkaerőforgalom 1970. első félévében a főbb termelő ágakban és a forga­lom területén 1,5—2 száza­lékkel többen dolgoztak, mint az előző év azonos idő­szakában. A foglalkoztatottak száma az iparban, a keres­kedelemben és a közlekedés­­ben — az előző évekhez ké­pest mérsékeltebben nőtt — az építőiparban és a mező­­gazdaságban pedig csökkent. A létszámnövekedés mérsék­lődése ellenére az első félév A vásárlóerő emelkedésé­vel jelentősen nőtt a lakos­ság árukereslete. A kiskeres­kedelmi forgalom fogyasztói folyó­ árakon számítva meg­közelítette a 2,4 milliárd fo­rintot, az országosnál (11 szá­zalék) nagyobb mértékben emelkedett, 12 százalékkal volt több, mint 1969 első hat hónapjában. Az összforgal­­mon belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek vásárlása vi­szonylag mérsékelten (7 szá­zalékkal), a ruházati cikkeké (11 százalékkal) és a vegyes iparcikkeké erőteljesen (21 százalékkal) emelkedett. A kiskereskedelmi forga­lom összetétele 1970 első fél­évében megváltozott, az ipar­cikkek részaránya — a ko­rábbi évektől eltérően — el­érte az élelmiszerekét. (Az ipercikkek részaránya 1969- ben 47, 1970 első félévében pedig már 50 százalék volt.) A félév során tovább javult az áruellátás. A kereskede­lem lényegesen több árut szerzett be, mint az előző év­ben. A bolti kiskereskedelem készlete 1970 június 30-án 20 folyamán egyes ágazatokban jelentős volt a munkaerőfor­galom. 1970 első félévében a la­kosság pénzbevétele 2,3 mil­liárd forintot tett ki, 9 szá­zalékkal vol több, mint egy évvel korábban. A paraszt­ság készpénzbevétele na­gyobb mértékben (10 száza­lékkal) emelkedett, mint a bérből és fizetésből élőké (7 százalékkal). A bérből és fizetésből élők munkabére 8 százalékkal emelkedett. Az egyéb bérjel­legű pénzbevételek összege főként a nyereségrészesedés egy részének alapbéresítése folytán csökkent. A lakosság takarékbetét­állománya az év első felében is nagyobb mértékben nőtt a jövedelmeknél. 1970 június 30-án a betétállomány össze­­ge 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a gépkocsi nyere­ménybetétállomány 23 száza­lékkal emelkedett százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A zöldség és gyümölcs vá­sárlás — az előző évihez vi­­­szonyítva — kedvezőtlenül alakult. A megye idegenforgalma kedvezően alakult. 1970 I. félévében a közhasználatú­ szálláshelyeken 129 ezer a vendégek száma 4, ezen be­lül a külföldieké 22 százalék­kal emelkedett. 70 százalékkal több új lakás 1970 első félévében — az állami erőforrásból történt építkezések nagy mértékű (háromszoros) növekedése következtében — 70 száza­lékkal több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában. A megye egészségügyi el­látottsága a félév során lé­nyegesen nem változott. 1970 májusában a gyermekgondo­zási segélyt igénybe vevő anyák száma 41 százalékkal több volt, mint egy évvel ko­rábban. Az 1970—71. tanévre a kö­zépiskolák nappali tagozatá­nak első osztályába 2127 ta­nulót vettek fel, 12 százalék­kal kevesebbet, mint az előző tanévben. A beiratkozottak 53 százaléka gimnáziumba, 47 százaléka szakközépiskolába nyert felvételt. A gimnáziu­mi tanulók 47, a szakközép­iskolaiaknak pedig 62 száza­léka fizikai dolgozó családból származik. Az első félévben a Petőfi Színház összesen 169 előadást tartott, ebből 143-at a megyében. Az egy előadás­ra jutó látogatók száma emelkedett. A filmszínházi előadások száma 18,7 ezer volt, közel annyi, mint az el­múlt év első hat hónapjában. Központi Statisztikai Hi­vatal Veszprém megyei igazgatója«» Az iparcikkek vásárlása elérte az élelmiszerekét BALATONI TÁJ B­oto: Borbás János)

Next