Napló, 1970. október (Veszprém, 26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

Vasárnap. 1910. október 25. Tél előtt a súlyán Mire jó a tavalyi hó? Hegesztés sátor alatt .Süt' a vas ? Olajkályhák, thermogenerátorok Hársai)a kiáltás. Az egyik darunak szól, amely lomhán, nehézkesen mozdul, akár valami őskori brontosaurus. Aztán figyelmeztetően vijjog fel szirénája, mert súlyos terhet, többmázsás hajórészt, egész szekciót emel át a vízrebocsátásra váró motorosok, tolóvontatók, óriásuszályok felett. A sólyán nyüzsgő embertömeg. Itt nincs balatoni szezonvége. Csattog a fejsze, dong a gerenda, zsámolyok hadát viszik az ácsok a szabad térre, sziszeg a hegesztőpisztoly, szikrák ezrei pattognak. A parancsszavak rövidek, egymondatosak, sőt egyszavasak, szinte csattannak, mindenki siet, mintha az idővel a percekkel versenyeznének. — Mire készülnek? — Gerincfektetésre. Itt épül majd a következő exporthajó, az újabb egyiptomi. Kovács László, az MITD balatonfüredi gyáregységének energetikusa és Kuttler Ferenc biztonsági megbízott naponta többször is végiggyalogolta a partot. Bekukkantanak a műhelyekbe, a fedett szérűk alá, a fedélzetközökbe, sőt még a hajófenékbe is. Ellenőrzik, vajon rendben van-e minden, száraz-e a hajótest, helyén áll-e a sátor, működnek-e az olajkályhák, a thermogenerítorok? A munkahelyeken ott állnak készenlétben a kesztyűk, a vattakabátok, a melegholmik. A gyár már a télre, az esős, havas időszakra. „ Az időjár-'cs. r.orrni váratlanul. _ A tavalyi húziúra alaposan megtáncoltatott és mértanitott bennünket arra az igazságra, hogy minden évben van tél, nem eszi meg a kutya — mondja Kovács — Dolgozni pedig kell, a terv teljesítése nem szenvedhet károsodást, de az emberekről sem lehet megfeledkezni, másként csak kínlódás a munka, amelynek nagy részét nálunk a sólyán, a szabad ég alatt végezzük. Ezért az időjárást kénytelenek vagyunk tisztelni. A hajót viszont muszáj szárazon tartani, mert esőben, hóban, hidegben nem lehet sem hegeszteni, sem szerelni, vízrebocsátani. De kell. — Akkor hogyan oldják meg? — Kifogunk az időjáráson. Addig töprengtünk, kiérleteztünk, variáltunk, amíg kidolgoztunk egy megoldást. Fedelet húzunk a készülő hajók fölé. Szerkesztettünk egy csőkeretes, vasvázas, kerekeken guruló, 20 méter hosszú tetőt. Ezt daruval az épülő hajó fölé emeljük, s a hegesztők, festők, szerelők a sátor védelme alatt dolgozhatnak. Ha egyik helyen elvégezték a feladatot, akkor a tetőt egy kézmozdulattal tovább gördítik a következő munkaterület fölé. Valóban nagyon ötletes a sátor, hiszen a kerekei pontosan illeszkednek a hajó szélén levő „vezető sínre” De ez csak egy megoldás a ! A meghívó az iskolába szólt. Ünnepi tanácsülést tartanak Külsőváton, a tanácsok megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából. Miért éppen az új iskolába hívták össze a tanácstagokat? — Jelkép volt ez — mondta Horváth László, a községi tanács elnöke. — Amikor húsz esztendővel ezelőtt az úgynevezett községháza-szobában megalakult az első külsővati tanács, Hajas Lívia tanácstag felszólalt: „Eddig nem volt megfelelt helye a népoktatásnak. Gyerekeinket szanaszét és rossz körülmények között oktattak. Azt javaslom a tanácsnak, hogy legfőbb gondja legyen az iskolaépítés.” A gondot határozatba foglalták. Első határozata voltez a kin évai tanácsnak és alig hét esztendő alatt megvalósult. Olyan iskolát építettek, amelyikben sorra születtek a legjobb ötletek. Itt kezdték meg elsőnek az audiovizuális oktatást, itt szósok közül. Tavaly igen gyakori volt a panasz, hogy a deres, fagyos vasak, lemezek, szekciók szinte „sütnek” a hidegtől, csaknem lehúzzák az emberek kezéről a bőrt, égési sebeket okoznak. Ezért kell a kesztyű és a többi védőruha. — Szerencsére már van elegendő. Sőt a fűtést is megoldottuk. Igen, tavaly ez volt az egyik fő termelési akadály. A nagy hidegben képtelenek voltak a félig kész hajókat szerelni. Ezért 10 német, gázolaj tüzelésű thermogenerátort vásároltak. Most ezekkel fűtik a hajófenéket, a fedélzetközöket és az egyéb termeket. — A munkások elégedettek a megoldással? — De mennyire! Vattaruha nélkül, kellemes melegben, kényelmesen dolgozhatnak a hajók belsejében — mondja Kugler Ferenc, s hogy szavának nagyobb nyomatékot adjon, a parton álló 350 lóerős motoroshoz vezet bennünket. Benn alul éppen szerelik a motort, fölötte pedig a kárpitosok a hő- és hangszigetelő műanyagot helyezik el. Kellemes a meleg. Valamennyien kisbabáiban dolgoznak. Jól működik a thermogenerátor. — Érezhető a meleg. Igen? Pedig csak fél kapacitással dolgozik a fűtőberendezés. — Ez viszonylag kis hálótér, könnyen befűti a generátor. S különben kint sincs hideg. Mi lesz majd télen, s akkor, ha három-négyszer nagyobb hajótérben kell dolgozni? — Nem esünk kétségbe. Oda vagy két-három thermogenerátort állítunk be teljes kapacitással, vagy ha ez sem elegendő, vannak olajkályháink is. Magabiztosan nevetnek a válasz után. ők felkészültek. Most már jöhet a rossz idő, az eső, a hús nem fog ki rajtuk. Oak minél később érkezzék. Bár azt sem bánnák, ha a tavalyinál kissé szelídebb lenne. Legalább ,most az egdszer. S. Nagy Sándor vettek fel modern tornatermet. És itt tartották most a jubileumi tanácsülést is. Horváth László vb elnök idézte a húsz év előtti határozatokat és hozzátette, felsorolta: mi valósult meg azokból ? Húsz tanácstag hallgatta az ünnepi beszámolót, és közülük tíz minden mondatra rábólintott : — Úgy volt... én akkor megszavaztam! Én .. mert tíz tanácstag már két évtizede törődik külsővat fejlődésével, gondjaival. Kevés arc változott, a választások során. Az elnökük is falubeli és nem változtatott munkahelyet soha. Makk Gyula, a hivatalsegéd is kitartott közöttük. Amikor sorra szólították őket a kitüntetés átvételére , könnyes lett a szemük. A „Veszprém megyéért” kitüntetés aranyfokozatát kapták kétévtizedes, áldozatos munkájukért. Horváth László vb elnök pedig „Kiváló dolgok X. pártkongresszus tiszteletére merész felajánlást tettek a Városlődi Állami Gazdaság dolgozói; vállalták, hogy október 23-ére befejezik az őszi kalászosok vetését. Gazdaság sajátságos helyzetben van. A megye leghűvösebb vidékein dolgozik és adomborzati adottságok is nagyban gátolják a munkát. Azt talán említeni sem kell, hogy itt a termények is jóval később élnek, mint a megye más részein. Tegnap délután mégis azt jelentette a gazdaság, hogy becsülettel állták szavukat, földben van, jól megmunkált talajban az utolsónak vetett mag is. Pedig alig három hét állt rendelkezésükre. A nagy munka végén és az újabb előtt javában tart a szerves trágya kihordása, a kukorica betakarítása és a mélyszántás — a gazdaság vezetői úgy ítélik meg, hogy ilyen szervezetten, ilyen lelkesedéssel talán még egyetlen évben sem dolgoztak. A normán felüli munka progresszív bére szése is megtette a magáét, de szív és lelkesedés nélkül nem tartanának itt. A korábbi években kedvező időjárás mellett is csak október legvégén mondhatták, hogy földben a mag, most hat napos előnnyel végeztek. Ezzel és a további mezei teendők november 15-ig való elvégzésével tisztelegnek a Városlődi Állami Gazdaság dolgozói a párt közelgő kongreszszusa előtt. zó” lett az ünnepi tanácsülésen. Ezzel le is zárhatnám beszámolómat a jubileumi ünnepségről, de valami még ide kívánkozik. Az ünnepi határozat. Azok, akik 1950 -ben az iskolaépítésre szavaztak, most azt hagyták az utódokra: folytassák a külsővali fiatalok oktatásának korszerűsítését, ne adják alább a jelenlegi színvonalnál, ezt csak gyarapítsák tovább. És a fiatalok, akikről az első tanácsi határozat szólt húsz esztendővel ezelőtt, gondoskodjanak azokról az öregekől, akiknek az iskolát, a modern felszerelést, berendezést köszönhetik. S a külsőváti fiatalok hálásak, nem feledékenyek. Pedagógus mondta, mutatta meg: — Befejezéshez közeledik- november elején avatjuk az öregek otthonát. Én már sok felé jártam, de ilyen otthona egy községben sincs az idős embereknek... — gábonyi — Jó híreket kaptunk a termelőszövetkezetekből is. Napról napra mind több gazdaság jelenti, hogy befejezte a vetést. Rezi, Nemesbük, Románd, Vaszar, Pápadereske, Nyárád, Malomsok, Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Csőr és Bakonyság közös gazdasága végzett eddig a fontos munkával és így egyre ■több erőt, embert és gépet tud a kukoricabetakarítás és a mélyszántás mielőbbi befejezéséhez összpontosítani. Ha a gazdaságok egy része már be is fejezte a vetést, nagyon sok munka van még hátra Csak a legfontosabbakból: az őszi vetés alá hiányzik még 10 ezer hold szántás, a búzavetés 70 százalékánál tartanak, a kukoricatermés több mint fele még kinn a határban és 100 ezer hold várja a mélyszántó traktorokat. A hátralévő időben minden bizonnyal gyorsul a munka, de roppant nagy szükség van az erők összefogására, minden munkára alkalmas idő ésszerű kihasználására. Az Állami Pincegazdaság balatonfüredi központjából a szüretről kaptunk információt. Eddig 19 ezer hektó mustot vásárolt a pincegazdaság a termelőktől és még mintegy 4 ezer hektó felvásárlásával számol, a pincegazdaság vezetőinek megítélése szerint vasárnap és hétfőn az egyéni és a háztáji gazdaságokban befejeződik a szüret, de a nagyüzemekben még megközelítően két hetet igényel. Az eddigi szőlőfelvásárlás mérlege: 25 600 mázsa szőlő és mintegy 15—16 ezer mázsa leszüretelése még hátra van. Az utóbbi napokban meggyorsult a munka. A füredi pincészethez tartozó gazdaságokban naponta 700-an szüretelnek — 1200—1500 mázsa szőlőt gyűjtenek a tartályokba. A szőlő cukorfoka sajnos elmarad a jobb évjáratoktól. Széljegyzet: Őszi munkák és a baleseti statisztika Minisztériumi és szakszervezeti irányelvek állami jogszabályok, és tanácsi határozatok szigorú rendelkezései óvják a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak testi épségét, egészségét. Kis dolognak tűnik, pedig nem az, hogy megyénk termelőszövetkezeteiben is például 13 főfoglalkozású biztonsági megbízott dolgozik. Egyedüli feladatuk az, hogy az egészséges és biztonságos munkahely megteremtéséről gondoskodjanak. Az utóbbi időben egy sereg olyan intézkedés történt (a termelőszövetkezetek vezetőinek a biztonsági előírásokból vizsgát kell tenniök, félévenként kötelező az üzemekben biztonsági szemlét tartani), amelyek az emberről való gondoskodás szellemében forgantak. S mégis, szinte év- ről évre növekszik a terme-lőszövetkezetekben és közös vállalkozásaikban a balesetek száma. Tavaly összesen három, az idén már az első félévben négy baleset végződött tragédiával megyénk termelőszövetkezeteiben. Hasonlóan aggasztó a csonkulásos balesetek számának növekedése. ízléstelennek hat, hogy az emberéletek szomorú befejezése után, a balesetekkel járó anyagi károkról ejtünk szót — csupán azért tesszük, hogy az illetékes szakvezetőket rádöbbentsük felelőssé gükre. Megyénk termelőszövetkezeteiben tavaly 37 200 munkanap esett ki baleset következtében a termelésből, ami9000 munkanappal több, a két évvel korábbinál. Ha kivédhetetlen csapásról lenne szó, még akkor is keresni, kutatni kellene, hogy mit tehetnénk ellene, de nem elrendeléssel állunk szemben. A közelmúltban például hat olyan üzem, berendezés munkáját kellett megállítani, amely súlyos veszélyekkel fenyegette a dolgozókat. Felelősségre is vonják a vétkeseket, de a 9 esetben is kirótt 300—300 forint szabálysértés inkább elnéző fintor, semmint büntetés. A mulasztók azonban nem simogatásra, hanem olyan fenyítésre érdemesek, amely elejét veszi a felelőtlen elnézésnek. Ha a baleseti statisztikát figyelmesen elemezzük, érdekes képet kapunk. A júliusi, az augusztusi baleseti csúcs után, szeptemberben lényegesen csökkent a balesetek száma, de aztán október—novemberben újra magasra ugrik. Ennek az évről évre ismétlődő tendenciának napi aktualitása is van. Most, a temérdek őszi teendő összetorlódása idején gyakran tapasztalni türelmetlen kapkodást a gazdaságokban, s a kapkodás soha nem erősíti a munkahely biztonságát. Ezért ajánljuk a gazdaságok vezetőinek figyelmébe a baleseti statisztika beszédes mondanivalóját. . . A kongresszusi verseny lendületével Meggyorsult a mezei munka ÜNNEPI HATÁROZAT Az ácsbrigád gerincfektetéshez készíti elő a terepet A 360 lóerős hajóban a thermogenerátor kellemes meleget áraszt a szigetelést végzőknek (Fotó: Borbás János) A pénzügyőri termelőszövetkezetben naponta 50—60 ember dolgozik a határban. Sok munkát ad a takarmányrépa betakarítása. Holdanként 250—300 mázsa répa termett (Fotó: Borbás János) NAPLÓ 3 Propagandisták fóruma Várpalotán (Tudósítónktól) A várpalotai propagandisták részére egésznapos tanácskozást tartott a városi pártbizottság. Délelőtt tematikus foglalkozások voltak, amelyeknek keretében sor került módszertani kérdések megvitatására is. Délután a százhuszonöt párt és KISZ propagandista közösen hallgatta meg a párt, állami és gazdasági vezetők válaszait az előre beküldött mintegy ötven — zömmel városfejlesztéssel, gazdaságpolitikával és a vállalatok életével kapcsolatos — kérdésekre. A külpolitikai kérdésekre dr Hrabecz József kandidátus, a megyei pártbizottság munkatársa válaszolt. A propagandisták körében nagy tetszést aratott a közérdekű kérdések ilyen módszer szerinti megvitatása. (hesenitzki)