Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

Befejeződött a nemzetközi újságíró-kongresszus Havannában hétfőn az im­perializmust elítélő határozat elfogadásával véget ért a Nemzetközi Újságíró Szerve­zet VII. kongresszusa. A január 4-e óta a kubai fővárosban ülésező kongresz­­szus határozatában elítélte az Egyesült Államokat a guantanamói támaszpont fenntartásáért, az új chilei kormány ellen intézett be­avatkozási kísérletekért. Ki­kelt „Izrael agressziós politi­kája, s a palesztinai nép jo­gainak semmibe vétele el­len”. A kongresszus utolsó ülé­sén kiadták a NUSZ diplo­máit az „Hnen” című mon­gol lap kollektívájának, va­lamint Jurij Zsukovnak, a Pravda politikai szemleíró­jának és a börtönben síny­lődő Hovan Mbeki haladó dél-afrikai újságírónak. Az elnökség döntése foly­tán halála után kitüntették Juan Garcia Elorrio argen­tin és Elmo Catalan chilei újságírót. Külön diplomával jutalmazták az 1970. évi cu­­kornádaratás lefolyásának ismertetésében kitűnt kubai újságírók csoportját. A végrehajtó bizottságba beválasztották különböző or­szágok újságíró szervezetei­nek 50 képviselőjét és több NUSZ-díjast, köztük Made­leine Riffaud-t (Franciaor­szág), James Alridge-t (Ang­lia) és a mexikói Renato Leducrót. A NUSZ elnökévé ismét Jean-Maurice Hermann-t (Franciaország) választották. Alelnökök lettek a Szovjet­unió, Kuba, a KNDK, Peru, a MNK, Chile Dél-Vietnam és több más ország képvise­lői. Újból főtitkárrá választot­ták Jiri Kubicát (Csehszlo­vákia). A kongresszuson 326 küldött vett részt, 84 ország­ból. Ernesto Guevaráról. Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt KB titkárságának tagja, a forradalmi kormány minisz­tere mondott zárszót. ■ - ; a'%'-^. •. I. ' ■■ ■ *.~y .1 . 1 « ■ I k ^ ■ 4 ■ I 1 I­I ^ V y jf [TmSzMmS 1 - ' ■ ' - •'•• ' ■ — ’ Folytatódik a lendületes ipari fejlődés Várpalotán A város negyedik ötéves tervéről, fejlesztéséről tárgyalt a városi párt-végrehajtó bizottság Várpalota következő ötéves tervéről, a város kommuná­lis, szociális és kulturális fej­lesztéséről, termelő üzemei­nek beruházásairól tanácsko­zott tegnap a városi párt­­végrehajtó bizottság. Részt­­vett a vb-ülésen Pap János elvárs is, az MSZMP KB tagja, a megyei r' ’’'bizottság első titkára. Az eddig ismert lehetősé­gek alapján Krasznai Béla, a városi tanács vb elnökhelyet­tese és Berki Tibor, a városi pártbizottság gazdaságpoliti­kai referense készítettek be­számolót a fejlesztési elkép­zelésekről a végrehajtó bi­zottság tájékoztatására. E szerint 950 lakás épül Várpalotán a tervidőszakban állami finanszírozásból Ezenkívül további ezer la­kás megépítését tervezik a tanács vezetői vállalati, OTP és társas építkezések formá­jában. A város járulékos be­ruházásai közül legfontosabb­nak a Tési-dombi 12 tanter­mes iskola, a 60 fős bölcsőde és 160 személyes óvoda, vala­mint az új szennyvízderítő megépítését tartották a vég­rehajtó bizottság tagjai. Utak járdák építésére, felújítására mintegy 25 millió forintot, a vízhálózat rekonstrukciójára pedig több mint 5 millió fo­rintot tervez a tanács. A vá­ros kereskedelmi hálózatá­nak bővítését főként az érin­tett vállalatok közösen vég­zik majd. Hatalmas anyagi eszközö­ket igénybevevő ipari beru­házások is megvalósulnak a város területén. A következő tervidőszakban Várpalotán valósul meg az ország ipari beruházásainak 4,9 százaléka a megye építőipari , ipari beruházásainak 38,4 százalé­ka. A város ipara tehát tovább­ra is dinamikusan fejlődhet, hiszen közel 10 milliárd fo­rintot tesznek ki ú­j beruhá­zásai. Legnagyobb fejlődés előtt a Péti Nitrogénművek áll,­­amely 8,5 milliárd fo­rintért új műtrágyagyárat kap. De jelentős, a termelést fokozó beruházásokat tervez­nek a November 7 Erőmű Vállalatnál, az Inotai Alumí­­niumkohónál, a Várpalotai Szénbányák Vállalatnál és a Vörös Október Ruhagyár üzemegységében. A végrehajtó bizottság tag­jai hangoztatták, hogy a vá­ros területén dolgozó vala­mennyi kommunista aktív segítségére, a lakosság foko­­zott társadalmi munkájára lesz szükség a város fejlesz­tési terveinek megvalósításá­hoz. Különösen az építőipari kapacitás előteremtéséhez hatékony szervezéséhez, a legkorszerűbb építési techno­lógiák alkalmazásának elő­mozdításához kérnek majd a város párt- és állami ve­zetői támogatást. Várpalota lakosságának maximális ösz­­szefogásával lehet csak a je­lentős előrelépést biztosító tervet valóra váltani. Második napirendi pont­ként a városi párt-vb megvi­tatta és elfogadta azt a mun­katervet, amelynek végrehaj­tása során a X. kongresszus anyagát és a párt előtt álló feladatokat ismertetik majd a várpalotai kommunisták, a lakosság szélesebb rétegeivel. Negyedéve kezdte meg működését a 15 VOLÁN veszpré­mi telepén a DIAGNOSZTIKAI terem. Máris beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gépjárművek műszeres vizs­gálata sok, eddig nehezen felderíthető hibát hozott fel­színre és a gépjárművek műszaki állapotát, közúti bizton­ságát nagyban növelte, megbízhatóvá tette. Az 1971-es évben tovább bővítik az öt vizsgáló állomást. Új légfék­vizsgáló próbapadot állítanak üzembe, és a Diesel-motorok vizsgálatát is megkezdik. (Fotó: Péterfay Endre) Területenként szerveződnek az amatőrül­mi klubok A Győr-Sopron, a Vas, a Zala és a Veszprém megyei tanács művelődési osztályai­nak képviselői tanácskoztak kedden Győrött, a Népmű­velési Intézet rendezésében, az amatőrfilmes mozgalom színvonalának emeléséről. Az országban ötezer embernek van filmfelvevője. Közülük mintegy 100—150 tevékeny­kedik amatőrfilm­­klubok­ban. Jelenleg a megyékben működő klubok tagjainak képzését szakember hiánya miatt nem lehet megoldani, ezért helyesebb lesz, ha hat tájegységbe sorolják a film­klubokat. Ezek vezetését a filmszakmában jártas veze­tőkre lehet bízni. A Népmű­velési Intézet hároméves ok­tatási és fesztivál terve sze­rint a jövőben tájegységen­ként rendezik meg az ama­tőrfilmesek fesztiválját is, és az ott legjobbnak bizonyul­tak vehetnek majd részt a Székesfehérvárott megrende­zésre kerülő országos fesz­tiválon. Így jelentősen emel­kedik majd a fesztiválok színvonala. Telitalálat!... Képes riportunk a balatoniéi Csapajev vadásztársaságról az 5. oldalon Kivekszik a villanmos energia felhasználása a tsz-ek­sen Folytatódik a IV. országos mezőgazdasági villamosítási konferencia Kedden délelőtt a Tech­nika Házában megnyílt a háromnapos IV. országos me­zőgazdasági villamosítási konferencia, amelyen 500 szakember, közöttük több külföldi vesz részt. Dr. Ger­gely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes megnyitójában el­mondotta: a mezőgazdasági üzemek villamosítása gyakor­latilag befejeződött. Ma már nem az a kérdés, hogy hol használják a villamosáramot, hanem hogy miképpen lehet­ne az eddiginél gazdasági­­energiafogyasztásának jelen­leg csak 4 százalékát veszi jobkban alkalmazni. A me­zőgazdaság a népgazdaság igénybe azonban a negyedik ötéves tervben a fogyasztás ugrásszerűen növekedik majd. A mezőgazdaság ener­giaigényét az ipar ki tudja elégíteni, a villamos beren­dezések és készülékek gyár­tása is megfelel a követelmé­nyeknek. A jövőben arra van szükség, hogy az eddi­gi tapasztalatok ismeretében kialakítsák az üzemi techno­lógiák komplex villamos gép­­rendszereit és jobban kama­toztassák az automatizálás adta előnyöket. Dr. Gergely István beszélt a szakember-ellátás problé­májáról is. Ahhoz, hogy a gazdaságokban az üzemvitel zavartalan legyen, a jelenle­gi 2500 helyett legalább 4500 —5000 villamossági szakem­berre lenne szükség. A szak­­emberhiány enyhítésére már megtörténtek az első lépé­sek: tavaly több helyen tar­tottak mezőgazdasági energe­­tikusi tanfolyamot. Ezután Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes egye­bek között elmondotta, ko­rábban sokan azt tartották, hogy a villamos áram túlsá­gosan drága a mezőgazdaság számára, és ez akadályozza az üzemek villamosítását. A gyakorlat azonban azt mu­tatja, hogy ha az energiát racionálisan használják ki a fogyasztók, akkor lehetőség van a költségek csökkenté­sére, amit az is bizonyít, hogy öt évvel ezelőtt a me­zőgazdaságban felhasznált egy kilowattóra 1,36 forint­ba került, tavaly pedig csak 1,12 forintba. Az állami gaz­daságok még ennél is olcsób­ban, 93 fillérért jutottak hoz­zá az egy kilowattórányi energiához. A fogyasztást gazdaságosabbá teszi egye­bek között az, hogy az éj­szakai és a csúcsidőn kívüli fogyasztást kedvezőbb áron lehet elszámolni. A mezőgaz­daságban erre van lehetőség. Az áramszolgáltató válla­latok — mondotta a minisz­terhelyettes — tisztában van­nak a mezőgazdaság villa­mosításának jelentőségével. Ezután több előadás hang­zott el a mezőgazdaság vil­lamosításának műszaki prob­lémáiról. Kis piac, kedden Galambbá váltak az árusok a veszprémi piacon. Épp úgy sorakoznak a galambok a hóval terített fehér betonasz­talok mellett ahogy nyár­időben az árusok, a kofák túróval, tejföllel, maggal, zöldséggel, virággal, csipke­bogyóval. Csak egy igazi árus gubbaszt a galambsor végén, szemben épp a bejá­rattal. Előtte három szál tor­ma, meg a négyrét tépett új­ságon sorakozó szépen terí­tett fehér- és sárgarépa, zel­ler. így messziről némajáték­nak tűnik a vásár. Ajánlja az árus a cs­magot, a vevő meg veszi, viszi már Apróval fi­zethet, gondolom, mert nem kell visszaadni. Az asszony számolja a pénzt, aztán hir­telen mozdulatára rebbennek a galambok: emeli, húzza ol­dalra a kabátot, fekete köté­nyét is igazítja míg sok szok­nyája ráncai közül veszi elő a szürke kendőt csomóival. Pirosra cserzett kezével ol­­dozza a bogot, egy pillanat­ra meleg csillagot szórnak a naptól a forintok-fülérek. Mikszáthi pillanat a pénz ko­mótos visszacsomagolása. Mintha irodalmi randevú lenne a keddi kispiac. An­gyalhajú öreg teríti zsíros ka­lapját a hóra. Szakadt ka­­bátja zsebéből pakundekli dobozt húz ki, látom a fel­iratot: Weltmeister — világ­bajnok. Aztán maszek kötő­­sök, pulóveresek, kalaposok zeg-zúgos sátrai között félve, a nehéz lélegzet erejétől-ful­­ladásától meghatározva szól a szájmuzsika, vagyis a flóra. Kevés pénz hull a kalapba Kevesen járnak a piacon. Olyannyira kevesen, hogy az árut kiabálva ajánlás helyett más­ hír” szalad végig a so­ron. — Más vám a boltban! Jó lesz estére tösztölve. Odébb nagyhangú asszony magyarázza vitáját urával: — Mondtam neki: kössön! Én meg autózok, meg áru­lok. — És mert a többi vá­sározó biztos hogy érti, na­gyot nevetnek a furfangos asszonyon. — Eladtuk az Opelt, mert nekünk a Trabant is jó... Ezen elvitáznak. Fiatal srác méregeti ma­gához állva a farmert. — Igazi? — Igazi, merthogy bolgár az anyag. Taschner Ferenc csopaki szabó mester munkája. A galambokkal megint csak találkozom. Giccsfestő sem csinálhatná jobban: a Jézus­­szíve előtt szemelgetnek épp a madarak. Mármint a , J­é­­zus szíve, te gondot viselsz ránk” című kendő előtt. — Tessék tessék! Most már olcsón adom... tán vevőt szimatol bennem a fá­radt ráncú asszony — Miért olcsóbb már? — Merthogy utazom. — Látom várja hogy kérdez­zem. — Hova? — Amerikába. Három hó­napra a bérmalányomhoz. — Különben hová valósi néném? — Én? Tudja-e, hol vám Andalúzia? Hát oda — A nevét is megmonda­ná? — Meg én. Kupcsik József­­né. De minek? Újságba? Meg ne írja! — felém hajol, úgy suttogja. — Mármint az Amerikát. Az csak üzleti fo­gás. Tudja? Inkább vegyen valamit... És tukmálja rettenetesen a ..Jézus­ szívét” huszonnyolc forintért. Elhalt már az öreg zeném. Egy sofőr-forma kucsmát próbál. ..Mintha magára szabták volna” ... Kis piac van Veszprémben télen, kedden és pénteken. .. ’ oda

Next