Napló, 1971. július (Veszprém, 27. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
1971 július 1. csütörtök. Ma életbe lép az új lakástörvény Felére csökkent az igények száma (Folytatás az első oldalról) nőm a modern gázkonvektor. A kifogások elbírálása folyamatos és igen körültekintő munkát igényel a tanácsok részéről. Megkapták a bérlők a hozzájárulást igazoló lapokat is. A jogszabály kimondta, hogy az állampolgárnak július elsejétől fizetnie kell az új, megváltozott, magasabb lakbért., Ugyanakkor a munkaadó a régi és az új lakbér közötti különbözetet legkésőbb szeptemberig számfejti és a dolgozóknak július elsejéig visszamenőleg kifizeti. A Megyei Illetményhivatal például már a júliusi bérekkel biztosítja a me°vében dolgozó alkalmazottak többségének a lakbérkülönbözetet. Az igazoló lapokkal kapcsolatban mindössze 132 kifogás érkezett az illetékes tanácsi szervekhez. Többségük a lakbérkülönbözet megosztásával kapcsolatos a keresők — a férj és a feleség — között. Ha például az egyik félnél a közeljövőben fizetésemelés várható, szeretnék a hozzájárulás teljes összegét a másik fél bérével számfejteni. A jogszabály viszont pontosan intézkedik a megosztásról a családon belüli tehervállalásról és a vállalatok e szerint járnak el. Lapátos üröm fátványok Az igénylések felülvizsgálata — társadalmi bizottságok bevonásával — megyeszerte megkezdődött. Országosan a határidő április 30 volt a lakáskérelmek megújítására, ehhez minden megye maga készítette a nyomtatványokat és általában 1 forintért adta az igénylőknek. Veszprém megyében már márciusban kiküldték és teljesen ingyenesen bocsátották a lakásigénylők rendelkezésére a megújítást tartalmazó nyomtatványokat Abból indultak ki megyénk vezetői hogy nem új kérelemről, hanem korábbi évek kérésének ismétléséről van szó. Július elseje után a városok és a nagyközségek a közelmúltban alkotott saját tanácsrendeleteiknek megfelelő nyomtatványokat készítenek és adnak ki az újonnan jelentkező igénylőknek. Rendelkezésre állnak a mérves adatok az igénylésekről: csaknem a felére csökken a lakásigénylések száma, hiszen mindössze 4354 kérelmet újítottak meg. Ebből 2383 tanácsi bérlakást kér, míg 1899 vállalja a szövetkezeti lakások költségeit. Általános tapasztalat, hogy egyre jobban növekszik az érdeklődés a szövetkezeti lakások iránt. Míg korábban azigényeknek mindössze 20 százaléka vonatkozott szövetkezeti lakásokra addig napjainkban már megközelíti ez az arány az 50 százalékot. A tanácsi bérlakások kiutalásával kapcsolatban a városok és a nagyközségek — sajátos helyzetüknek megfelelő — tanácsrendeletet hoztak míg a többi községek esetenként döntenek a kiutalásról. Érdemes felsorolni az állami lakások kiutalásának legfontosabb kritériumát, az egy családtagra jutó átlagjövedelem városonként: Veszprém, Tapolca, Ajka 1500, Balatonfüred 1400, Keszthely, Pápa, Várpalota 1200 forintban állapította meg a felső határt. A kilenc nagyközség tanácsrendeletében 1000-1200 forint között döntöttek az igényjogosultságról. Természetesen személygépkocsi, telek más jelentős ingatlan a kizáró okok között szerepel. Az igények kielégítsa élők A lakásigénylések elbírálásakor — az új jogszabály értelmében — értesíteni kell az igénylőt, ha az ötéves tervidőszakban nem kaphat lakást, örvendetes, hogy a mostani elbírálások után egyetlen helyen sem kellett ilyen értesítést kiküldeni az igénylőknek. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg nyilvántartott igények a negyedik ötéves tervidőszakban mindenütt kielégíthetők Végül július 1-től a tanácsoknál megtekinthetők a végleges — az 1971 második félévre szóló — lakáskiutalási névjegyzékek. (G. B.) Átadták a Panorámát Uszály a BKV-nak és a FOKA-nak Az MHD balatonfüredi gyáregységében a félév vége előtt megszaporodtak az átadások. Kedden délben a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat képviselői vették át a részükre épített, 2 millió forint értékű, 500 tonnás kavicsuszályt. Ugyanaznap adták át a Balatoni Vízügyi Kirendeltség siófoki bizottságának a rendelésükre készített 100 tonnás, zárt fedelű 1,5 millió forint értékű kavicsuszályt. Tegnap délelőtt Pécsről érkeztek vendégek. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság delegációja átvette a rendelésre épített 26 személyes, 4 millió 330 ezer forint értékű tanyahajót. Az impozáns kivitelű úszó objektum a tervek szerint a Dunán teljesít majd szolgálatot. A MAHART képviselői ugyancsak műszaki átvételt rendeztek a nagy javítás alatt álló Cserhát nevű hajón, amelyen — mint hírül adtuk — kábelzárlat miatt hétfőn tűz ütött ki A gyáregység a tűz okozta károkat tíz nap alatt kijavította, s ezzel a hajó nagyjavítását teljesen befejezik. HÍRt LÜ Napi 80 tonna mész a Sümegről A sümegi tanácsi mészmű üzemének jó híre van a megyében. Fő profillá természetesen az égetett mész, amelyre sokan tartanak igényt. A termékek nagy részét az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó szállítja el vízlágyítás és egyéb technológiai folyamatok igénye szerint. De jut a megyei építőiparnak, sőt a TÜZÉP telepekről a kisfogyasztóknak is A vállalathoz tartozik a tapolcai növényvédőszer üzem is keresett terméke többek között a badacsonyi rézmészpor és a réz-kénpor Ezek a speciális temekek főként a szőlők védelmét szolgálják a lisztharmat és a peronoszpóra ellen. A Ditane D—8 porozószert is főként a szőlészetek igénylik de használják a különféle kerti kultúrák védelmére is Az üzem dolgozói naponta mintegy 80 tonna égetett meszét és egy év alatt 2000 tonna növényvédőszert készítenek Ez utóbbit az AGROKEI. segítségével juttatták a kereskedelmi forgalomba Feltöltik a kemence úgynevezett tányérjait. Naponta 140 — 159 tonna nyers kő kerül a tányérokra majd innen a kemencékbe. (Baloldali képünk) Fotó: Borbás János Sümeg határában található a mészmű saját művelésű bányája, ahonnan naponta 140—150 tonnányi nyersanyag, mészkő érkezik, ugyancsak saját gépkocsikon. A bányában mindössze huszonnégyen dolgoznak. Képünkön a csillebuktatón gépkocsira kerül a rakomány. Távozik a használhatatlan anyag, a meddő. a A tauxitban „ alkotmánya " Beszélgetés a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat új kollektív szerződéséről Megyénkben az elsők között kötötték meg az új öt évre szóló kollektív szerződést a Bakonyi Bauxitbánya gazdasági és szakszervezeti vezetői. A több mint kétezerötszáz bauxitbányász „alkotmányának” aláírója Kanizsai József igazgató és Pintér Lajos, a vállalati szakszervezeti tanács titkára. — Mikor kezdődött meg az új szerződés előkészítése? — Tulajdonképpen már 1968-ban — válaszol a kérdésre a VSZT titkára —, hiszen az első, majd az újabb kétéves kollektív szerződés kitűnő előtanulmányt adott elméletben és gyakorlatban egyaránt a mostani megkötéséhez. Tavaly novemberben kezdtük meg a tapasztalatok elemzését. Nyolc munkabizottságot hoztunk létre, amelyek egy-egy fejezet kidolgozására vállalkoztak. Közvetlenül is kértünk javaslatokat dolgozóinktól. A munkabizottságok által elkészített tervezetet a dolgozók javaslataival együtt előbb a szakszervezeti bizottság vitatta meg, majd a VSZT. E szerződés tervezetet ezután valamennyi üzemegységünkben jól látható és hozzáférhető helyen kifüggesztettük, majd két hét után az ötéves kollektív szerződést aláírtuk. — Miben tér el az új kollektív szerződés a korábbiaktól. — Úgy gondolom, elsősorban abban, hogy világosabb, áttekinthetőbb, és valóban csak sajátos vállalati kérdésekkel foglalkozik, nem ismétli a Munka Törvénykönyvben rögzített szabályokat, előírásokat. A dobozoktól érkezett mintegy száz javaslat feldolgozásával, melyek nagy részét el is fogadta a VSZT, számtalan módosítás került a kollektív szerződésbe. Ilyen például, hogy 68 forintról 80 forintra emeltük a rokkant vájárok műszakbérét. Tíz forinttal nőtt a bányafenntartók műszakbére, míg a kiszolgáló személyzet részére a korábbinál igazságosabb prémiumrendszert határoztunk meg. A nagyobb termelékenység érdekében differenciáltuk a túlóra-korlátozást, amely lehetővé teszi, hogy a gépesített üzemekben — ahol egyébként gyakoribb lehet az üzemzavar — több túlórát használjanak fel, mint másutt. — Gondolom, az iparági gyakorlathoz híven megváltozott a törzsgárda és a szocialsta munkaverseny résztvevőinek erkölcsi, anyagi megbecsülése is. — Igen — kapcsolódott a beszélgetésbe Kanizsai József vállalatigazgató. — A kollektív szerződés mellékletei (a törzsgárda- és a munkaverseny-szabályzat, a részesedési alap felosztásának szabályozása, a nők és a fiatalok helyzetének javítását célzó intézkedések, stb.) részletesen foglalkoznak mindezzel. A törzsgárda tagság 10 évnél kezdődik. A bronzjelvény mellé 1000, az ezüstért 1500, az aranyért 2000, a gyémánt fokozatért pedig — mely a 30 éves törzsgárdatagot illeti meg — 3000 forint jár kollektív szerződésünk szerint. Ennél is jelentősebb azonban a törzsgárda tagság részesedése az év végi nyereség elosztásában. Azok, akik 5—10 éve dolgoznak vállalatunknál, alaprészesedésüknek 27 százalékát, a 11—15 éve dolgozók a 33 százalékát, a 16—20 éve dolgozók a 40 százalékát, míg a 20 évnél régebbi dolgozók alaprészesedésük 43 százalékát kapják többletként hűségük elismeréseképpen. A szocialista munkaverseny mozgalom egyik forrása a termelékenyebb, gazdaságosabb munkának. A bronzjelvény elnyerésekor 200, az ezüst után 300, az arany után pedig 500 forinttal jutalmazzák a szocialista brigádok tagjait. Azok viszont, akik elnyerik a vállalat kiváló brigádja címet, eleget tesznek a munkaverseny szabályzatban rögzített feltételeknek, személyenként 1500 forint jutalmat kapnak. Pénzjutalmat adunk azoknak a fiataloknak is — eltérően a korábbi gyakorlattól —, akik a KISZ-munkájuk elismeréseképpen arany koszorús KISZ-jelvényt, Ságvári Endre emlékérmet, vagy KISZ érdemérmet kapnak. A jutalom nagysága 500, 700, 1000 forint. Mindezt természetesen a részesedési alapból biztosítjuk. Elképzelésünk szerint a nyereségrészesedés 2—4,5 százalékát fordítjuk jutalmazásra, 10—18 százalékát nyereségprémiumra, 76—88 százalékát pedig év végi részesedésre. — A törzsgazda anyagi megbecsülésének mértékében országosan eltérőek a vélemények. Vannak nagyvállalatok, mint a Csepeli Vas- és Fémmű, ahol például a 30 éves törzsgárda tagságért víkendtelek vagy családi külföldi utazás jár. Hallottunk róla, mi is szeretnénk még nagyobb anyagi eszközöket koncentrálni a törzsgárda tagság megbecsülésére, de gondolnunk kell az újonnan belépő dolgozókra is. A negyedik ötéves terv feladatainak megvalósításához még ezer fizikai munkásra van szükségünk, akiknek megfelelő bért, részesedést kell biztosítanunk. Mindenképp szükséges a nagyobb létszám, hiszen a gépesítést már nem tudjuk fokozni. A szállítás, rakodás, jövesztés nagy részét más gépek végzik. — Voltak-e véleményeltérések a kollektív szerződés megkötésekor? — Ez elkerülhetetlen — veszi vissza a szót a VSZT titkára —, bár a szakszervezet és a vállalat gazdasági vezetésnek végső soron egy a célja: a vállalat gazdaságosságának növelésével emelni a dolgozók életszínvonalát. Vitatkoztunk a „csapatra telepített” szakmunkások bérének megállapításáról, a helyettesítés bérének rögzítéséről, az üzemi étkeztetés kiterjesztéséről. A vitás kérdésekben azonban végül is megegyeztünk, maradéktalanul egyeztetni tudtuk a vállalat s a dolgozók érdekeit. A. A.