Napló, 1973. április (Veszprém, 29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

M­agyar szo­b­rász m­ű­vészet­­Moszkvában A szovjet főváros kulturá­lis életének új színfoltja a nemrég megnyílt magyar szobrászművészeti kiállítás. A siker már az első napok­ban megmutatkozott. Nem­csak a közönség, a szakmai körök is felfigyeltek az ese­ményre: több szobrászmű­vész egyenesen a kiállítás miatt utazott Alma-Atából, Rigából, Tbilisziből Moszk­vába. A kiállítás nagyon jó sajtóvisszhangot is kapott. Én, aki részt vettün a ki­állítás szervezésében, szeret­ném külön kiemelni a szov­jet és a magyar szakemberek jó alkotói együttműködését. A Szovjetunióban a mos­tani kiállítók közül több­ ma­gyar szobrászművész mun­kássága ismert, gondolok itt olyanokra, mint példáu­l He­rényi Jenő, Somogyi József, Kiss István, a sokat ígérő fiatal ligeti Erika és Kő Pál Nagy sike­rt­­aratott a kiál­­lí­tása Varga Im­re .«Radnó­ti", Malekka mklós „Ady” és VIS Tim­ás Jótarsonások" című kisplasztikája a művészet iránt. Jurij Cser­­pov, az OSZFSZK érdemes művésze a következőket mondta: — A kiállítás számomra rendkívül meggyőző és ér­dekes. Ugyanakkor nem mondhatnám problémamen­tesnek. Igen erős benyomást gyakorolt rám az, ahogyan a magyar művészek a szob­rászat méreteit és térarányait érzékeltetik. Műveik mindig pontosan kifejezik a társa­dalmi, vagy az élő teret, kör­nyezetet És ez segíti a mes­tert abban, hogy végre tudja hajtani a maga elé tűzött feladatot. A környe­zet pontos érzékelése teszi kifejezővé az olyan műveket, mint Schár Erzsébet Ülő nőalakja, vagy Varga Imre Radnóti­ ja. Érezhető, hogy a kiállításon bemutatott minden egyes mű az anyag­szerűség jegyében készült. Nagyszerűen érvényesül pél­dául Segesdi födéi Castro cí­­mű művében át félphegesz­­tés. Nagyon jó a színhatás: a világos ar­anysárga és a zölös bronz, * sötét-vörös­ réz, az­­ezüstös ólom, a síri­­git homokkő és a vitt a­eásy­vány.*.­ ‘ ’ ’ * ' -A magyar szobrászművé­szet egészében véve a realiz­mus útján halad. Ugyanak­kor sok az alkotói kísérlete­zés. A magyar művészek magas szakmai felkészültség­ről tesznek bizonyságot, jól uralkodnak az anyag felett, nagyszerűen konstruálnak. Témaválasztásuk jelentős és érdekes. Ez különös, Var­ga Imre, Schár, Somogyi és ligeti munkásságára vonat­kozik. M. Voszkreszenszkaja, a fiatal szovjet szobrászmű­vésznő, aki nemrégen járt Magyarországon a követke­zőket mondotta: — A szobrászművészetben aligha lehet­ jobb példát fel­hozni az állandó alkotói kap­csolatokra, mint ahogy az a magyar és a szovjet szobrász­művészek között kialakult vagyin sokat nyerünk az ilyen kidicsönött kiállítások és szfieftei viták­ révén, még­pedig nemcsak szakmai vo­natkozásban , fiáért is, mert így a szovjet emberek mind jobban megismerik a magyar kultúrát, a magyar nép jel- s címét, lelkivilágát Igor Szvettov Nyilatkozatot kértem­ né­hány afg­ír szovjet szobrász­­müvészt.Vakiít. tóbbtööf fifrf­­iak' Masj­arot szilgon és ér­t­deklődnek ' a m­ügytu kéjitó­ . JBcap/z |Wmc * ' «1^0» %^ ■J' : - A;•: sokasSV.-.'.^ftih-itp a- . . .ri3%kót!■% .'trr:»7 ' ' ‘ _ .■ r- '!:w^ | ■ •./Cörr *£t' I 1,- jan Azon töprengett, hogyan mondhatná le a meghívást. I'SVI­' l^lg c­ tess£ tHfö|5* C&nnu4 .­leegyezett — De akkor vennem kell tSf^rríltié - falL­—. Csek ssifcr tű: UgySstk rajta — csóváit» a fejét Tö­­mL A&Mszed­ésujon- 3r( ptdegmgUU) meglazította a cipőfűzőit. Úgy tervezte, ha már vetkőz­ SZABÓ ISTVÁN: Kétszeres József Attila­­díjas írónk. Szabó István a Balaton mellől származik, egy Keszthely környéki hegyközségből, Cserszeg­­tomajról S mindazt, amit eddig a szépirodalomban adott, ebből a hegyközségből, embereinek inkább komor, mint vidám életéből merí­tette. Ebben a hegyközségben mind­ megvan, ami az em­ber ábrázolásához szükséges, mert mindaz, ami itt törté­nik és történt, örök emberi cselekedeteket, eseményeket, küzdelmeket, vívódásokat je­lent Cserszegtomaj hegyköz­ség, a maga nemében nép­­rajzilag is különleges világ, ahol az élet, — legalább is a közelmúltban — keményebb, ridegebb, magárahagyatot­­tabb küzdelmet jelentett, mint másutt, de épp ezáltal egyúttal plasztikusab­ban mu­tatkoztak itt bizonyos parasz­ti tulajdonságok. Küzdelmes élet, azaikor még a szüksé­ges napi vízmennyiséget is két-három kilométer távol­ságból kellett a távoleső kó­lákból­­ hazacipelni. Amit Sextkó István a hegy­­községű emberekről elmosna, egyrészt , korokon kinél ott, id­őszárt, mert általános em­­­beri­­ iodulahácról, egészen mélyen lappangó ösztönökről fest nagyszerű képet. Vala­hogy sez emberi természet —­­szinte feneketlen — mélysé­geibe száll le, abba a világ­ba,amit a tudomány egyszer már „tudatalattinak” keresz­telt e. Tulajdonképpen nem fogalmazza meg körülhatá­rolható szavakkal a cseleke­detek rugóit, mégis mindig pontosan érezzük, tudjuk, hogy mi lappang a cseleke­detek, a történetek mélyén. Ha tudományról lenne szó, pszic­hoanalízisről beszélhet­nénk, dehát ez szépirodalom, ami bizonyos tekintetben még jobban megközelíti a valóságot, mint a tudomány. (kök emberi témákról van szó, s vissza- visszatérő S»­­tívump a novelláknak a pe­­nszúeiót?. közti­­«leniét, m apa—ön vhamnya, a' család rejtelmes tudományos prob­­lémája, . A* Isten terem­ttsé­­nQFei-betJ­it&gyjgBtir&n JEMP punk ahogy a Jas gyerm­ek­­,nek az egész Jbiödzoséget átkaroló talányt«., tértSéstj» az apja raégartottany anu­­­lyan paraszti csájésétiszá, He ’ 8 *** «2 'vn,asm± ¥&** S fett Vé't a» Pajiis.'sferdöl: rsírifi nark­ötív túlfutott csípekrcéítví Az igazgató akkor már úgy időtlen, örök témák, s mégis a legtöbbje mennyire mai. Tulajdonképpen itt mutatkozik leginkább Szabó István művészetének az a sajátossága, hogy a lélektan törvényeivel megfogalmazott általános emberi tulajdonsá­gokat, történeteket, tragé­diákat tudja aktualizálni, a mának történéseivel, a mai kor szemléletével összehan­golni, a többször emlegetett örök emberit maivá tudja varázsolni. Generációk harca minden­ki volt, szülők,gyermekek összeütközése többezer éves irodalmi múlttá tekinthet vissza, de napjainkban épp a életben kiéleződött. A rohamos ipa­rosodással ellentétben áll a hagyományos föld csövetég­­hez, a megszokott, évezredek alatt kialakult paraszti élet­­formához ragaszkodó ember szemlélete, s es tragikus konfliktusokhoz is vezet & d­itt í­réseit —^ r má másak ábrájalssá^t,.­. nagy- - «erű esedSnénytáöirt ér «s Szabó István ártMnűvész ete, Mennyire mesteri m­­őre§ SStrosztmsmay vívódásának, meddő l áradásának telTí.­na, amint Utoktmn kenyeret akar s­ütni, m­ert ezt, így­, szokta me®, • feltéten * megvétózott kőrütaffeiyssfc­­f­ca aikslnvu.kodn­i pékke­­nyeret venni, bárha az utób­bi­­ megoldás jelentő* köpy­­nyebbséget Jelen­tene életé - b­en. Nefleien tudja a még földjét kapáló apa, a trakto­ros pályára tépett fiát meg­érteni, s ez az értetlenség a végén tragédiából vezet. Az apa a már városban dolgozó fiával lemegy a hegyközség­­ből az autóbuszállomása­a, de csőik a fia száll fel s­zám­ra, az apja inkább gymb­a megy be a hét idiótáétas ide fekvő városba, mert így szok­ta meg. íilivélettl Nágf * rá^tódott a. fejen : . .. bctqp'attd3c * •'tíÜla. íc3& . «I-.. ,<Ä . Mert kérem - ruéfáS®tkap­­.Awteftett. is ieimr. -. - vaslata a rucákkal kapcsolat­ban! A változás izgalmas sza­kában élünk, amikor a pri­mitív életformát fejlettebb életmód váltja fel Ám az ekét könnyű a traktorra cse­rélni, de már sokkal nehe­zeb az eke szarvát vezető ember szemléletét hirtelené­­ben a traktoros világnézeté­re átváltani. Itt adódnak em­beri tragédiák, s Szabó Ist­ván novelláskötete épp eze­ket festi meg kifejező színek­kel. Persze lassú minden a múlté lesz, s most tulajdon­képpen egy kezdetleges világ merül el szenünk láttára aminek emlősét néhány év­tized múlva a néprajztudo­mányon kívül, de annál pon­tosabban, hívebben az ilyen Szabó István novellák fog-­­ ják nugárral. Cserszegtomaj szőlőhegyé­nek, a szőlők, gyümölcsfák közt kanyargó ösvényeknek, ás «szórt házaknak, pincék­­őreit, az egész ,«bűvöld Ba­laton közeli tájnak plaazö-'-t *' ■•k^tetrásy. ■.• hegyközségét frál­afatoMB ||| jat nem is k­4 ftattaj,de a Yb- ® vettük *ök^i*ttes műdéllel ,,'f * iltt' - iayni'ssKAEAszt x ` saetzőnek ‘utű› izém' tíz '■ wl ezelőtt napvilágot v&gy novelláit tartalmazta, de egy, • maradaijint értékes irodái­ ... mánknak, ho®’ fontos volt , isteériát kiadásuk. A*­ újabb írások közül néhány a vé- « cos£fca került falusi fiatal­ember problémáival foglal­kozik. Ismerve Szabó István nagyszerű írói készségét, re~ m­éljük és várjuk, hogy aatí utóbbi témakört is novelláls* ban, a régrij’áekhei basotve magas szintű , ixfá&gm&i •TüibS írását^ alkabnasnint ta­­lálnám fjhrioatéwe­le. r- Br. Yajkal á«ra « ISeataat*, boldog. •­­ /•A hidag Hsegesjet - az'íir- ||­óit, Klíssssttlösc- a tóH tedrit#­Jálbéi­s éléSJasR Söeid-, .. . . .... £**■ a -imrommt.- amam .ajr,v.... í,-a í4érő Kikat hejtes' av.­ító"órái“ásí'. y'--"w -$a A^Wfeea «áKÉiéí"' l.’V -'Jd-C , T Fu'igí^ ?» t%' körtii jár* • Marton László r&ttz ww 'egy ABirnas r~ íjwapotó Jcds'íürís, * ruca ügyben .lenne- w:; jcparfd- 1 ■ ' ■ ni/ipbklsái cxiJRitr .íyább, '♦ hete, békái *-'A' o'-jj, Az ai»25disy aztíne A ló* családslakion erkolcsos étfr. btHr^k. ^8 5 % hiti igé'&ekj Vöm éit# mí^í 'jföréen Müli jtotó -m­ortJorr., AdEhf eipíUtupA. Ot' nekem uwhjín.; «Inttkn.. .Afeet».. gtlg» bes^a^Siij teil » ■rKCf!ierrmm*&.,. , tagjd. %w-3aiS .,5^ «í-ttissi j'-ir/i, *41iá«).bafb mtjiás'n ágy aat mmt .«r köBikMéaes -TL, 'fajS;' n-éUu ‘~'in*r kombitét vettem, /&. J fatáÉítp-' i ’k ■' - \ • í-í - í . ^ySí•ksftKkzéií'&i', í-.aa; V fif, ^ ;■ f . j: me- *. . tettb fittségi''mpek. '^mn éns estmngetea, « is»|Ä.'d^(D . / '...ff' JIT gíJ.i a. Jtejeség^vís^i :­; iLiun WnwMA Vl­­ r-1­, ’ 'i'i* '\ ini ■■ ■■ ÜCtörik­K IS van Lt!flV JJa* .« H*: - s'i.. kék . ■ ■' doggá -az...«s^i sfevre. -riAf't ■ nzJAn megái! a tükör o.iatt és arcát ax üvygre nyoausi-cso- , ‘túlik­ólíjas@át. Ví'^n'. á«í^' Am aám%' éus fecás^ • 4 «nt ■ í* ’ -i-.. '■ ~ ■ St Jalea ' - “*­­”' ne­w! NAPLÓ — 1973. április 7. szombat — 7

Next