Napló, 1973. április (Veszprém, 29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-07 / 81. szám
Magyar szobrász művészetMoszkvában A szovjet főváros kulturális életének új színfoltja a nemrég megnyílt magyar szobrászművészeti kiállítás. A siker már az első napokban megmutatkozott. Nemcsak a közönség, a szakmai körök is felfigyeltek az eseményre: több szobrászművész egyenesen a kiállítás miatt utazott Alma-Atából, Rigából, Tbilisziből Moszkvába. A kiállítás nagyon jó sajtóvisszhangot is kapott. Én, aki részt vettün a kiállítás szervezésében, szeretném külön kiemelni a szovjet és a magyar szakemberek jó alkotói együttműködését. A Szovjetunióban a mostani kiállítók közül több magyar szobrászművész munkássága ismert, gondolok itt olyanokra, mint például Herényi Jenő, Somogyi József, Kiss István, a sokat ígérő fiatal ligeti Erika és Kő Pál Nagy sikertaratott a kiállítása Varga Imre .«Radnóti", Malekka mklós „Ady” és VIS Timás Jótarsonások" című kisplasztikája a művészet iránt. Jurij Cserpov, az OSZFSZK érdemes művésze a következőket mondta: — A kiállítás számomra rendkívül meggyőző és érdekes. Ugyanakkor nem mondhatnám problémamentesnek. Igen erős benyomást gyakorolt rám az, ahogyan a magyar művészek a szobrászat méreteit és térarányait érzékeltetik. Műveik mindig pontosan kifejezik a társadalmi, vagy az élő teret, környezetet És ez segíti a mestert abban, hogy végre tudja hajtani a maga elé tűzött feladatot. A környezet pontos érzékelése teszi kifejezővé az olyan műveket, mint Schár Erzsébet Ülő nőalakja, vagy Varga Imre Radnóti ja. Érezhető, hogy a kiállításon bemutatott minden egyes mű az anyagszerűség jegyében készült. Nagyszerűen érvényesül például Segesdi födéi Castro című művében át félphegesztés. Nagyon jó a színhatás: a világos aranysárga és a zölös bronz, * sötét-vörös réz, azezüstös ólom, a sírigit homokkő és a vitt aeásyvány.*. ‘ ’ ’ * ' -A magyar szobrászművészet egészében véve a realizmus útján halad. Ugyanakkor sok az alkotói kísérletezés. A magyar művészek magas szakmai felkészültségről tesznek bizonyságot, jól uralkodnak az anyag felett, nagyszerűen konstruálnak. Témaválasztásuk jelentős és érdekes. Ez különös, Varga Imre, Schár, Somogyi és ligeti munkásságára vonatkozik. M. Voszkreszenszkaja, a fiatal szovjet szobrászművésznő, aki nemrégen járt Magyarországon a következőket mondotta: — A szobrászművészetben aligha lehet jobb példát felhozni az állandó alkotói kapcsolatokra, mint ahogy az a magyar és a szovjet szobrászművészek között kialakult vagyin sokat nyerünk az ilyen kidicsönött kiállítások és szfieftei viták révén, mégpedig nemcsak szakmai vonatkozásban , fiáért is, mert így a szovjet emberek mind jobban megismerik a magyar kultúrát, a magyar nép jel- s címét, lelkivilágát Igor Szvettov Nyilatkozatot kértem néhány afgír szovjet szobrászmüvészt.Vakiít. tóbbtööf fifrfiak' Masjarot szilgon és értdeklődnek ' a mügytu kéjitó . JBcap/z |Wmc * ' «1^0» %^ ■J' : - A;•: sokasSV.-.'.^ftih-itp a- . . .ri3%kót!■% .'trr:»7 ' ' ‘ _ .■ r- '!:w^ | ■ •./Cörr *£t' I 1,- jan Azon töprengett, hogyan mondhatná le a meghívást. I'SVI' l^lg c tess£ tHfö|5* C&nnu4 .leegyezett — De akkor vennem kell tSf^rríltié - falL—. Csek ssifcr tű: UgySstk rajta — csóváit» a fejét TömL A&Mszedésujon- 3r( ptdegmgUU) meglazította a cipőfűzőit. Úgy tervezte, ha már vetkőz SZABÓ ISTVÁN: Kétszeres József Attiladíjas írónk. Szabó István a Balaton mellől származik, egy Keszthely környéki hegyközségből, Cserszegtomajról S mindazt, amit eddig a szépirodalomban adott, ebből a hegyközségből, embereinek inkább komor, mint vidám életéből merítette. Ebben a hegyközségben mind megvan, ami az ember ábrázolásához szükséges, mert mindaz, ami itt történik és történt, örök emberi cselekedeteket, eseményeket, küzdelmeket, vívódásokat jelent Cserszegtomaj hegyközség, a maga nemében néprajzilag is különleges világ, ahol az élet, — legalább is a közelmúltban — keményebb, ridegebb, magárahagyatottabb küzdelmet jelentett, mint másutt, de épp ezáltal egyúttal plasztikusabban mutatkoztak itt bizonyos paraszti tulajdonságok. Küzdelmes élet, azaikor még a szükséges napi vízmennyiséget is két-három kilométer távolságból kellett a távoleső kólákból hazacipelni. Amit Sextkó István a hegyközségű emberekről elmosna, egyrészt , korokon kinél ott, időszárt, mert általános emberi iodulahácról, egészen mélyen lappangó ösztönökről fest nagyszerű képet. Valahogy sez emberi természet —szinte feneketlen — mélységeibe száll le, abba a világba,amit a tudomány egyszer már „tudatalattinak” keresztelt e. Tulajdonképpen nem fogalmazza meg körülhatárolható szavakkal a cselekedetek rugóit, mégis mindig pontosan érezzük, tudjuk, hogy mi lappang a cselekedetek, a történetek mélyén. Ha tudományról lenne szó, pszichoanalízisről beszélhetnénk, dehát ez szépirodalom, ami bizonyos tekintetben még jobban megközelíti a valóságot, mint a tudomány. (kök emberi témákról van szó, s vissza- visszatérő S»tívump a novelláknak a penszúeiót?. közti«leniét, m apa—ön vhamnya, a' család rejtelmes tudományos problémája, . A* Isten teremttsénQFei-betJit&gyjgBtir&n JEMP punk ahogy a Jas gyermek,nek az egész Jbiödzoséget átkaroló talányt«., tértSéstj» az apja raégartottany anulyan paraszti csájésétiszá, He ’ 8 *** «2 'vn,asm± ¥&** S fett Vé't a» Pajiis.'sferdöl: rsírifi narkötív túlfutott csípekrcéítví Az igazgató akkor már úgy időtlen, örök témák, s mégis a legtöbbje mennyire mai. Tulajdonképpen itt mutatkozik leginkább Szabó István művészetének az a sajátossága, hogy a lélektan törvényeivel megfogalmazott általános emberi tulajdonságokat, történeteket, tragédiákat tudja aktualizálni, a mának történéseivel, a mai kor szemléletével összehangolni, a többször emlegetett örök emberit maivá tudja varázsolni. Generációk harca mindenki volt, szülők,gyermekek összeütközése többezer éves irodalmi múlttá tekinthet vissza, de napjainkban épp a életben kiéleződött. A rohamos iparosodással ellentétben áll a hagyományos föld csövetéghez, a megszokott, évezredek alatt kialakult paraszti életformához ragaszkodó ember szemlélete, s es tragikus konfliktusokhoz is vezet & ditt íréseit —^ r má másak ábrájalssá^t,.. nagy- - «erű esedSnénytáöirt ér «s Szabó István ártMnűvész ete, Mennyire mesteri mőre§ SStrosztmsmay vívódásának, meddő l áradásának telTí.na, amint Utoktmn kenyeret akar sütni, mert ezt, így, szokta me®, • feltéten * megvétózott kőrütaffeiyssfcfca aikslnvu.kodni pékkenyeret venni, bárha az utóbbi megoldás jelentő* köpynyebbséget Jelentene életé - ben. Nefleien tudja a még földjét kapáló apa, a traktoros pályára tépett fiát megérteni, s ez az értetlenség a végén tragédiából vezet. Az apa a már városban dolgozó fiával lemegy a hegyközségből az autóbuszállomásaa, de csőik a fia száll fel számra, az apja inkább gymba megy be a hét idiótáétas ide fekvő városba, mert így szokta meg. íilivélettl Nágf * rá^tódott a. fejen : . .. bctqp'attd3c * •'tíÜla. íc3& . «I-.. ,<Ä . Mert kérem - ruéfáS®tkap.Awteftett. is ieimr. -. - vaslata a rucákkal kapcsolatban! A változás izgalmas szakában élünk, amikor a primitív életformát fejlettebb életmód váltja fel Ám az ekét könnyű a traktorra cserélni, de már sokkal nehezeb az eke szarvát vezető ember szemléletét hirtelenében a traktoros világnézetére átváltani. Itt adódnak emberi tragédiák, s Szabó István novelláskötete épp ezeket festi meg kifejező színekkel. Persze lassú minden a múlté lesz, s most tulajdonképpen egy kezdetleges világ merül el szenünk láttára aminek emlősét néhány évtized múlva a néprajztudományon kívül, de annál pontosabban, hívebben az ilyen Szabó István novellák fog- ják nugárral. Cserszegtomaj szőlőhegyének, a szőlők, gyümölcsfák közt kanyargó ösvényeknek, ás «szórt házaknak, pincékőreit, az egész ,«bűvöld Balaton közeli tájnak plaazö-'-t *' ■•k^tetrásy. ■.• hegyközségét frálafatoMB ||| jat nem is k4 ftattaj,de a Yb- ® vettük *ök^i*ttes műdéllel ,,'f * iltt' - iayni'ssKAEAszt x ` saetzőnek ‘utű› izém' tíz '■ wl ezelőtt napvilágot v&gy novelláit tartalmazta, de egy, • maradaijint értékes irodái ... mánknak, ho®’ fontos volt , isteériát kiadásuk. A* újabb írások közül néhány a vé- « cos£fca került falusi fiatalember problémáival foglalkozik. Ismerve Szabó István nagyszerű írói készségét, re~ méljük és várjuk, hogy aatí utóbbi témakört is novelláls* ban, a régrij’áekhei basotve magas szintű , ixfá&gm&i •TüibS írását^ alkabnasnint találnám fjhrioatéwele. r- Br. Yajkal á«ra « ISeataat*, boldog. • /•A hidag Hsegesjet - az'íir- ||óit, Klíssssttlösc- a tóH tedrit#Jálbéis éléSJasR Söeid-, .. . . .... £**■ a -imrommt.- amam .ajr,v.... í,-a í4érő Kikat hejtes' av.ító"órái“ásí'. y'--"w -$a A^Wfeea «áKÉiéí"' l.’V -'Jd-C , T Fu'igí^ ?» t%' körtii jár* • Marton László r&ttz ww 'egy ABirnas r~ íjwapotó Jcds'íürís, * ruca ügyben .lenne- w:; jcparfd- 1 ■ ' ■ ni/ipbklsái cxiJRitr .íyább, '♦ hete, békái *-'A' o'-jj, Az ai»25disy aztíne A ló* családslakion erkolcsos étfr. btHr^k. ^8 5 % hiti igé'&ekj Vöm éit# mí^í 'jföréen Müli jtotó -mortJorr., AdEhf eipíUtupA. Ot' nekem uwhjín.; «Inttkn.. .Afeet».. gtlg» bes^a^Siij teil » ■rKCf!ierrmm*&.,. , tagjd. %w-3aiS .,5^ «í-ttissi j'-ir/i, *41iá«).bafb mtjiás'n ágy aat mmt .«r köBikMéaes -TL, 'fajS;' n-éUu ‘~'in*r kombitét vettem, /&. J fatáÉítp-' i ’k ■' - \ • í-í - í . ^ySí•ksftKkzéií'&i', í-.aa; V fif, ^ ;■ f . j: me- *. . tettb fittségi''mpek. '^mn éns estmngetea, « is»|Ä.'d^(D . / '...ff' JIT gíJ.i a. Jtejeség^vís^i :; iLiun WnwMA Vl r-1, ’ 'i'i* '\ ini ■■ ■■ ÜCtörikK IS van Lt!flV JJa* .« H*: - s'i.. kék . ■ ■' doggá -az...«s^i sfevre. -riAf't ■ nzJAn megái! a tükör o.iatt és arcát ax üvygre nyoausi-cso- , ‘túlikólíjas@át. Ví'^n'. á«í^' Am aám%' éus fecás^ • 4 «nt ■ í* ’ -i-.. '■ ~ ■ St Jalea ' - “*”' new! NAPLÓ — 1973. április 7. szombat — 7