Napló, 1973. június (Veszprém, 29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-29 / 150. szám
Készül az üzem makettje (Tudósítónktól) A Vegyiműveket Tervező Vállalat az ország egyik legnagyobb tervezőintézete megyénk valamennyi vegyipari vállalata számára vállal megrendeléseket és dolgozik ki terveket. A vállalat kismodell műhelyében elkészítik a megtervezett, építendő üzemek makettjeit. Képünkön a csővezetékeket helyezik be az egyik üzem készülő modelljébe. (Fotó: Tóth György) Somogy gyöngye Borzaváron Új fajta a népes „burgonyacsaládban” ismert burgonyatermesztő község Borzavár, a Magas- Bakony szívében. Jó klímája, kedvező talajszerkezeti és domborzati viszonyai mindig Az Új Alkotmány Termelőszövetkezet — mely néhány éve a porvai Új Élet Tsz-szel egyesült — időben felismerte a vetőburgonya-termesztésben rejlő lehetőségeket. Kapcsolatot teremtett ,a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel, s vállalkozott a kutatók által kikísérletezett új burgonyafajták tovább szaporítására. Jelenleg 7—8 fajta szaporításával foglalkoznak eredményesen. A keszthelyi kutatók új burgonyafajtát állítottak elő a közelmúltban a somogyi sárga és a somogyi korai burgonya összeházasításával. Az új burgonyafajtát Somogy gyöngyének nevezték el. Ez jóval ellenállóbb a Most a vetőburgonyák gazdó kapálását, töltögetését és porozását végzik a tsz-tagok. A három feladat közül talán az utóbbi a legfontosabb: az eső utáni párás, meleg idő kedvez a burgonyabogár elszaporodásának. A védekezőszereket 2—3 évenként váltogatják, mert a bogár „hozzászokott” a kezdetben alkalmazott védekezőszerekhez. Már a negyedik új növényvédőszert használják: jelenleg két porozó-permetezőkedveztek a burgonyatermesztésnek, az utóbbi években pedig a vetőburgonyatermesztési kísérleteknek is. „szülőknél”: a vírusos betegségek általában elkerülik. Külsőre is szebb, simább, s jobban hámozható, mint a hagyományos fajták. Az idén először termesztik 14 hektáron a porvai üzemegységben. S ami a legfontosabb, jóval magasabb átlagtermést ad, mint a régi fajták. A Somogy gyöngye mellett még két bevált fajtát szaporítanak: a keszthelyi 550-est és a somogyi sárgát mintegy 80 hektáron. Mindhárom burgonyafajta mot virágzik, jó közepes termést várnak a szakemberek. A Somogy gyöngye kitűnik a többi közül : lombozata erős, kivételesen akad csak közötte beteg tőgép irtja az első nemzedéket. . Már készülődnek a második nemzedék inváziójának az elhárítására is, mely július végén, augusztus elején várható. A vetőburgonya-terület növelését akadályozta eddig a munkaerőhiány. A tagság jó része elöregedett, a fiatalok pedig elvándoroltak a községből. A szövetkezet szinte „rákényszerült” a gépesítésre. Ma már jelentős beruházás árán géppel ültetik, permetezik és szedik a burgonyát. Még így is szükség van — a nyári gazdla kapálások idején — minden épkézláb emberre, sőt a helyi általános iskolai tanulók és a vakációzó középiskolások segítségére is. 100 vagonos burgonyatárolót építenek Hosszú időn át, még ma is, gondot okozott a tsz-nek a vetőburgonya őszi és téli tárolása. A prizmázott burgonya gondos takarás esetén is vesztett értékéből a tavaszi prizmabontásig. A biztonságos tárolás érdekében az idén 100 vagonos burgonyatároló építésébe kezdenek saját erőből és állami támogatással. A tárolót gépesítik, hogy megkönnyítsék az osztályozók munkáját. Az értékes vetőburgonya javát szuper-elit és elit fokon értékesítik majd ezután. Nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is termelnek burgonyát Borzaváron. A burgonya javát a szövetkezeten keresztül, kisebb részét a közeli piacokon értékesítik. Jelenleg 86 hektár háztáji földön díszült a neves borzavári burgonya. A vetőburgonya-termesztés és -szaporítás jól jövedelmező üzemággá fejlődött az utóbbi években Borzaváron. Az új fajták meghonosodásával további jó eredmények várhatók. (Nemesbüki) Magasabb átlagtermés Gépesítés az ültetéstől a szedésig Mészégetők a Huszárokelőpusztán Megkezdődik a tüzelés és tart éjjel-nappal 72 órán át Az idevetődő idegen talán megijedne a fák közül előkanyargó füstcsíkoktól. Azt hinné, hogy az erdő gyulladt ki, pedig a sokarcú Bakony egyik érdekessége, a mészégető kemence „pipál”. Romantikus, de nehéz ősi kenyérkereset a mészégetés. Kora tavasztól késő őszig kint az erdőn, távol a családtól dolgoznak — mondhatni éjjel-nappal. Csak nagy ünnepeken látogatnak haza messzi lakóhelyükre. Ezt a foglalkozást űzi már 9 éve Stuller János felsőtárkányi vállalkozó fiával, ifjú Stuller Jánossal. Társuk Farkas Sándor bükkszentkereszti lakos pedig éppen tíz éve jön évről évre meszet égetni a Bakonyba. Ő innen is nősült, Bakonykoppányról. A három felvidéki ember ez évben is a bakonykoppányi tsz-szel kötött szerződést, 140 vagon mész égetésére. Hat kemencével dolgoznak, így szükségük van helyi segítségre is. Bakodi József helybeli lakos évek óta együtt dolgozik a három messziről jött mészégetővel. Jól járnak a vállalkozók és a tsz is. A mész fontos építőanyag, mindenkor biztos piacra talál. Stuller János és Farkas Sándor már a kemencét építi. Nagy gyakorlatot igénylő munka. A lehető legkisebb hézagokkal kell rakni a köveket, hogy a szokásos 400 mázsát be tudják építeni Most kell sietni! Néha négy férfi is kevés a munkához. A felhevült kemence gyorsan falja a száraz bükkhasábokat. Sok mázsa elfogy belőle, míg a 400 mázsa nyers mészkőből 200 mázsa mész lesz (Fotó: Péterfay Endre) A „megfordított vízvezeték Már Tapolcaion van a nyirádi víz Áldozatos munka Pápa vízellátásáért Évek óta súlyosbodó gond volt Pápán a vízellátás. Elapadtak az ősidők óta vizet adó, hajdan bő tapolcaiéi karsztforrások, 1968-ban a tó is kiszáradt. A tó fenekén fúrt kutak vízszintjének rohamos csökkenése ez év második felében már nagymértékű vízhiányhoz vezetett volna. Sürgősen intézkedni kellett. Tervek , lehetőségek Az újabb kutak fúrása hosszú távon is csak bizonytalan eredménnyel kecsegtetett. Sokkal hatékonyabbnak ígérkezett az ajkai erőmű vízellátására korábban megépített, de már három éve használaton kívül lévő Tapolcaié—Ajka távvezeték segítségével a nyirádi bauxitvíz igénybevétele. A lehetőségek részben adottak voltak. Tavaly az erőmű mellett lévő háromló ezer köbméteres tározómedence egyikét — Ajka város vízellátására — a vízmű vette át. Elvégezte az átalakításokat, beépítette a medence csőalagútjába az Ajka illetve Pápa vízellátását szolgáló csővezetékrendszert, megoldotta az átemelő telep energiaellátását. A Bakonyi Bauxitbánya Vállalat a pápai városi tanács részére a nyomásfokozó megépítéséhez három nagyteljesítményű búvárszivattyút biztosított. Terven felül vállaljuk A Veszprémi Víz- és Csatornamű Vállalat — felismerve a megoldás sürgősségét — márciusban terven felül vállalta a pápai vízprogram megvalósítását. Nem volt könnyű feladat. A vezetéket alkalmassá kellett tenni a fordított üzemelésre. Ennek érdekében át kellett kötni a magyarpolányi medence vezetékeit, üzemképessé tenni, tatarozni a medencét, védőcsőbe helyezni a vezetéket a Noszlop és Bakonygyepes közötti út kereszteződésénél, a Csigerepatak kereszteződésénél pedig a felső átvezetést kellett megoldani. Hosszadalmas munkának mutatkozott a beépített visszacsapó szelepek megfordítása, a tolózárak tömítése. Tapolcafőn az ajkai 600-as és a pápai 500-as vezetéket kellett tolózár közbeiktatásával összekötni. További munkát igényelt a vezetékeken lévő szerelvények karbantartása, tisztítása, a vezetékek fertőtlenítése és nyomáspróbája. A nyomásfokozó szivattyúk szárazrafutás elleni védelme, valamint a magyarpolányi medence vízszintjének vezérlése a távjelzés kiépítését igényelte. Mivel a kábelfektetés hosszadalmas munka, a legalkalmasabbnak, leggyorsabbnak az URH-s vezérlés kínálkozott. A szállított vízmennyiség a tapolcaiéi ezerköbméteres tárolóba jut A túlfolyás megakadályozása szükségessé tette a medence és a gépház közötti visszajelző kábel megépítését. Segítenek a környék vállalatai A felsorolt műszaki feladatok érzékeltetik, milyen nagy munkát vállalt magára a vízmű egész kollektívája. Mavercsik Ernő ajkai üzemvezető szerint 35 év alatt az volt a legnagyobb vállalkozásuk. Március 20-án kezdték a munkát. A vállalat azonban nem rendelkezik megfelelő gépparkkal, ezért a környék nagyvállalatainak segítségét kérték. Az Ajkai Szénbányák és a városgazdálkodási vállalat nagyteljesítményű darukat, az erőmű villamosenergiát, a Pápai Textilgyár hegesztő szakmunkásokat kölcsönzött. Az időjárás megnehezítette, de nem lassította a munkát. A Csigere-pataknál — havaseső közben — a patak másfél méteres vízével is birkózni kellett. A noszlopi út átvágása előtt éjjel-nappali munkával 120 méter hosszú terelőutat kellett építeni. A felázott, mocsaras talajon elsüllyedtek a daruk, de azonnal működésbe léptek a készenlétben álló SZ— 100-as lánctalpas vontatók. Lehetne még sorolni a nehézségeket bőven. A hegesztés akadályait a csőalagútban, az Ajka—Tapolcafő szakasz 45 aknájának tolózárának leromlott állapotát, de mindezeken úrrá lett az emberi helytállás, a töretlen akarat. Tervezés, kivitelezés egyidőben Sürgetett az idő! A tervezés és a kivitelezés szinte párhuzamosan munkát igényelt. Szabó Béla főmérnök, Maros Árpád, műszaki osztályvezető és Harsányi István szolgáltatási osztályvezető — a tervező kollektíva — szinte a helyszínen, a kivitelezés közben készítette a terv apró részleteit. A helyszínen az adott pillanatban beszélték meg a szerelő munkásokkal a részfeladatokat, ellenőrizték azok végrehajtását. Amikor Maros Árpáddal végigjárták a munka színhelyeit, mindenütt az utolsó simításokat (terepegyengetés, földmunkák, nyomáspróba) végezték. Szerelték az automata légtelenítőket, a tapolcai és motoros tolózárat, építik a visszajelző kábelt a gépház és a medence között. Már csak a hatósági engedélyek (KÖJÁLL, VÍZIG, és az URH működtetéséhez a posta engedélye) hiányoznak. A vízellátó rendszer szükségállapot esetén azonnal üzembehelyezhető. A víz már Tapolcason van. Reméljük az engedélyek is hamarosan megérkeznek. Nagy, nehéz munka volt. De nagy volt a cél is. Azért, hogy mindez megvalósult, hogy a jövőben nem fenyegeti krónikus vízhiány Pápát, a víz- és csatornamű vállalat egész kollektíváját és a segítő vállalatokat illeti méltán a dicséret. Szilágyi Károly NAPLÓ — 1973. június 29. péntek 3