Napló, 1974. november (Veszprém, 30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

Új gyógyszertár Lovászpatonán Új gyógyszertárat adtak át tegnap Lovászpatonán. A be­ruházáshoz 1 millió forintot a megyei tanács végrehajtó bizottsága, fél milliót a Gyógyszertári Központ adott. Az új intézmény, amelyhez szolgálati lakás is tartozik, hosszú időre kielégíti a köz­ség igényeit. Az építők — a Pápai Építőipari Szövetke­zet dolgozói — olyan jó munkát végeztek, hogy az új létesítmény hosszú időre mintául szolgál majd a me­gye más községeiben felépü­lő gyógyszertárak számára. (Fotó: Borbás János) Évi 500 ezer tonna kőolaj-megtakarítás Az állami energetikai- és energia-biztonságtechnikai felügyelet tervezete Elkészült az energiafel­használás racionalizálásának előzetes országos tervezete: a számítások szerint ötéves tervidőszakban két és fél mil­liárd forint beruházással 5000 milliárd kilokalória ta­karítható meg évente, amely megfelel félmillió tonna kő­olajnak. Az állami energe­tikai és energiabiztonságtech­nikai felügyelet feltérképezte az energiafelhasználó üze­meket, s több mint 120 nagy­vállalatnál állapította meg, hogy korszerűsítéssel, az ed­dig eleresztett hő befogásá­val, a hatásfok növelésével és több más módon hasznosít­ható a kárbavesző értékes energia. Figyelembe véve az ország szerény energiaforrását, és az egész világot érintő kőolaj­utánpótlási gondokat, az ötö­dik ötéves terv kidolgozásá­nál most még inkább előtér­be kerültek az energiameg­takarítást célzó beruházások. Az energiafelhasználók azon­ban gyakran nem érzik kel­lőképpen az ország energia­gondjait, hiszen a termelői áremelés után­ a jövő évtől is az állam jelentősen hozzá­járul az energiahordozók költségeihez. Az energiatakarékosság egyik lehetősége jó néhány üzemnél a még korszerűtlen kazánok rekonstrukciója. A tüzelés hatásfokának javítá­sával 15—20 százalék ener­gia is megtakarítható. Nagy­mennyiségű megtakarítás ér­hető el az úgynevezett hulla­dékhő hasznosításával. Azok­ban az üzemekben, ahol ke­mencék dolgoznak — mint például az üveggyárak üveg­olvasztói — a forró gázok gyakran elvesznek a levegő­ben, holott fűtésre alkalmas gőzt lehetne termelni meg­felelő berendezés beállításá­val. A hulladék­hő haszno­sítása 416 millió forint be­ruházással évi 225 millió fo­rint megtakarítást eredmé­nyezne. Az orosházi öblös­üveggyárban például másfél éven belül megtérülhet a be­ruházás. A geotermikus energia hasznosításával is számol a tervezet, az ország meleg­­vizű kútjai ugyanis felhasz­nálhatók energiatermelésre. Felmérések szerint különö­sen Szolnok, Csongrád és Zala megye gazdag meleg­vízben, a kutak a környéken az irodaházak fűtését, a me­zőgazdasági üzemek hőellá­tását biztosíthatnák. A hőt adaptáló berendezések 500 millió forintba kerülnek ugyan, de évente 290 millió forintot takaríthatnak meg — a terv szerint — az üze­mek az így nyert hőenergiá­val. A legnagyobb tartalék a villamosenergia ésszerűbb felhasználásában rejlik, hi­szen csaknem valamennyi üzem „falja” a villamosára­mot. Az erőművek, bányák ventillátorjainak háznagysá­gú lapátjait például több száz kilowatt teljesítményű óriás motorok hajtják. Kor­szerű változatuk a bányák­ban a jelenleg éjjel-nappal üzemelővel szemben csak akkor működne, ha az ak­nába szivárgó metán meny­­nyisége túlhaladná a meg­engedett értéket. A miskolci December 4. Drótművek dróthúzó elektromos gépei­nek korszerűsítését is java­solja többek között a terve­zet. A tervezet becslése sze­rint a feldolgozottakon kívül még legalább ugyanennyi — újabb évi 500 ezer tonna — kőolaj lenne megtakarítható az ilyen rejtett energiatar­talékok további feltárásával. vetés, szállítás A szárazabb időjárás, a hi­deg szél sokhelyütt alkalmas­sá tette a talajt megyénkben a mezőgazdasági munkagépek fogadására. A termelőszövet­kezetek nem késlekedtek. Ahol lehetett szántottak az elmúlt napokban. Sokszor ugyan két erőgépet kellett fogni a ve­tőgépek elé, de megéri az erőfeszítést, a fáradságot, mert egyre nagyobb terület­­eken kerülhet földbe a jövő évi kenyérnek való. Megyei körútunk során ke­resztmetszetet készítettünk a még befejezetlen betakarítás­ról is. Nemesvámos határában a helyi termelőszövetkezet kombájnjai már dolgozhattak a kukoricatáblákon. Ezen a vidéken már nem kellett tar­tani a gépek megsüllyedésé­­től sem. Kisszöllős határában azonban továbbra is kézzel szedik a cukorrépát. A mély, feláztatott talaj nehéz, meg­feszített munkára készteti az embereket, és azokat a gé­peket egyaránt, melyek a le­hetőségekhez mérten a kézi munkát segítik. A szállító járműveket is erőgépek húz­zák ki a már járható útra. Várhatóan a további szára­dás újabb és újabb gépeket enged a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok táb­láira, hogy a megkésett ve­tést, betakarítást elvégezhes­sék. Addig is, utána is ke­mény helytállásra van szük­ség. Fotó: Kocsis Jenő Szöveg: Benedikty László A nemesvámosi szövetkezet kukoricájában újra dol­gozhatnak a kombájnok. A tapolcai termelőszövetke­zet zalahalápi tábláin földbe kerül a búza. A vetőgépek munkáját a két vontató teszi lehetővé. A kézzel szedett cukorrépát villás markoló rakja a szál­lító járművekre a nagyalá­­sonyi téesz tábláin. Egy szervezési ankét tanulságai Gazdaságpolitikai céljaink elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállala­tok miként szervezik meg termelő és szolgáltató mun­kájukat, hogyan gazdálkod­nak a rendelkezésükre álló eszközökkel, anyaggal és munkaerővel. A IV. ötéves terv sikeres befejezése, az V. ötéves terv feladataira való felkészülés is szükségessé teszi az üzem- és munka­­szervezés rendszeres tovább­fejlesztését. E közérdek mi­att tűzi újra és újra napi­rendjére vizsgálatai során e témát a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ismert kormányhatározat végrehajtását először 1973 elején ellenőrizte, majd egy év múlva ismét felmérték az ezzel kapcsolatos tapasztala­tokat népi ellenőreink. E legutóbbi vizsgálat során számos észrevételt, javasla­tot is tettek az ellenőrzött 16 vállalatnál. Elfogadták-e e javaslatokat, történtek-e vál­tozások az elmúlt tíz hónap alatt, ezt vitatták meg a kö­zelmúltban az érintett vál­lalatok képviselőivel a népi ellenőrök egy példamutató kezdeményezéssel egybehí­vott ankét keretében. Hiányosságok „dióhéjban" Időzzünk még az ez év eleji népi ellenőrzési vizs­gálatnál! A megye legna­gyobb ipari vállalatainál és szövetkezeteinél tartott el­lenőrzés során többek kö­zött megállapították, hogy a vállalatok egy részénél még mindig nincs pontosan meg­határozva a szervezési fel­adat, a szervezés menete. S ha igen, többnyire csak a napi feladatok megoldását tűzik ki célul, mint például a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a készletnyilvántartás hiá­nyosságainak megszünteté­sére, az ügyviteli fegyelem javítására összpontosították a figyelmet. Az ellenőrzött vállalatok csak részben rendelkeztek a feladatok megoldásához szükséges szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel, így például a Péti Nitrogénmű­veknél, a veszprémi Szigeti József Faárugyárnál, a 15. számú Volánnál, a Balaton­kenesei Sirály KTSZ-nél. Több helyütt leginkább a külső szervező intézetek munkájára kívántak támasz­kodni, de közülük sikeres együttműködést valójában csak a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetével sike­rült kialakítani. Azt is ta­pasztalták a vizsgálatok so­rán, hogy a vállalatok na­gyobb részénél nem dolgoz­ták ki a szervezési munka eredményének mérési felté­teleit. Így „csupán” a ter­melési eredmények alakulá­sával tanúsíthatták a szer­vezés hatékonyságát. Programok több szakaszban Tíz hónap nem sok idő. Különösen az üzem- és munkaszervezés „időszámí­tásában”. Ez a tevékenység ugyanis csak lassan, néha hosszú évek elteltével hozza meg gyümölcsét A már em­lített ankéton mégis örven­detes változásról számoltak be a résztvevők. Mindezt el­sősorban a vállalatok előtt álló feszített feladatok, a gazdasági hatékonyság szük­ségszerű fokozása, a gyor­suló ütemű műszaki-techni­kai haladás kényszerítette ki. De akkor maradunk hű­ek az igazsághoz, ha elis­merjük, hogy ehhez a népi ellenőrzési vizsgálat tapasz­talatai, az ebből következő tennivalók is adtak „fo­gódzkodót”. Az ellenőrzött 16 válla­latnál nagy mértékben erő­södött az üzem- és munka­­szervezés, „kézzelfoghatóvá” vált hatékonysága, eredmé­nye sokszor konkrét tények­kel is mérhető. A Balaton­kenesei Sirály KTSZ-nél például két szakaszban ha­tározták meg a szervezési programot. Az elsőben a szervezeti és üzemi rend megteremtésének feladatát tűzték ki célul. Enn­ek ha­tárideje ez év vége. A má­sodikban — mely kétéves időtartamú — a szervezeti működési rendszer, valamint a munkafolyamatok racio­nalizálására vállalkoznak. A Veszprém megyei Tejipari Vállalat három fő feladat­­csoportot határozott meg. Az elsőban olyan operatív szer­vezési feladatok szerepel­nek, amelyek a meglevő ter­melő kapacitások jobb ki­használását, a munkaerő ha­tékonyabb felhasználását, a gazdasági eredmények nö­velését szolgálják. Ezt köve­tően az 1976—78 évekre szó­ló középtávú szervezési fel­adatok kerülnek előtérbe, amelyek már a kedvezőbb termékösszetételek és gyár­tási profilok kialakítására hivatottak. A harmadik nagy feladatcsoportba azok az 1978—80-as éveket érintő szervezési intézkedések tar­toznak, amelyek már figye­lembe veszik az ekkor mun­kába álló új 200 ezer li­­ter/nap kapacitású veszpré­mi tejüzemet is. A felada­tok ilyen logikai csoportosí­tását az indokolja, hogy a várhatóan ez év végén ter­melni kezdő keszthelyi üze­men kívül 1978-ig nem nő a megyei tejipari vállalat ter­melése. Konveyor az Elekthermaxban A programok kidolgozá­sán már túl van a Pápai Textilgyár, amely például csak ebben az évben — igaz részben a múlt évi áthúzó­dások miatt —, 14 különbö­ző szervezési feladatot ol­dott meg. Ezek között van például a dolgozz hibátla­nul! munkarendszer vállala­ti feltételeinek kidolgozása. Ugyancsak Pápán, az Elek­thermaxban az anyagmozga­tás sikeres korszerűsítésével büszkélkedhetnek az üzem- és munkaszervezők. Átszer­vezték a vállalat két telepe közötti, s a telepen belüli anyagmozgatást. A szállítás és rakodás megkönnyítése érdekében egységes tárolólá­dákat, a felületkezelt, fes­tett, zománcozott alkatré­szek szállítására tárolóreke­­szeket készítettek, amelye­ket villástargoncák mozgat­nak. Mindezek hatására nö­vekedett az anyagmozgatók teljesítménye. Megszűntek a két telep közötti üres jára­tok. A bérelt teherautókkal történő szállítási költségek, a vagonállás miatti bírsá­gok, az anyagmozgató eszkö­zökre fordított költségek mi­nimálisra csökkentek. Bevált a zománcozóüzem, s a fél­­készrak­tár között az alkat­részek konveyoros szállítása is. Javult a minőség, jelen­tősen nőtt a hatékonyság. Menetrend­készítés számítógéppel A beruházási munkák be­fejeztével az Ajkai Timföld­gyár- és Alumíniumkohó kettes számú gyárában is nagyobb figyelmet tudtak fordítani az üzem- és mun­kaszervezésre. Szakosították például a raktárakat. Ez le­hetővé teszi a fontos rúd-, csőidom anyagok szakszerű tárolását, a darabológép munkába állításával a kívánt méretre vágást. Mindkét timföldgyár tartalékalkat­­rész-ellátását már egy köz­ponti gyártóüzem biztosítja. Felülvizsgálták az új tim­földgyár munkahelyein az élőmunka hatékonyságát. A munkahely-összevonások, a munkaintenzitás növelése, a tartaléklétszám csökkenté­sének eredményeként iS hi­ányzó munkás helyét nem kell betölteni. A további fo­lyamatos, következetes mun­kahelyi elemzés teremtette meg a 42 órás munkahét bevezetését is, ez év július elsejétől. A példák sorában hadd említsünk még egyet. A szá­mítástechnika is — amely­nek hiányát ugyancsak ki­fogásolták a népi ellenőrök — fokozatosan tért hódít a szervezésben. A 15. számú Volán a személyszállítás te­rületén a menetrendek ki­alakításánál szükséges köz­lekedési jegyzékeket, számí­tógépen dolgoztatta ki. A modell elkészítésére a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem vál­lalkozott. A számítógép igénybevétele lehetővé tette ugyanannak­ a menetrend­nek kevesebb autóbusszal történő kiszolgálását, miköz­ben a szükséges gépkocsive­zetői munkaórák száma is csökkent. Ez évben például a számítógéppel kidolgozott új menetrend bevezetésekor négy autóbuszt „takarítottak meg”. Közösen vállalt feladat E példákon kívül termé­szetesen egyéb sikerekről is számot adtak az ankét részt­vevői, bizonyítva, hogy vál­lalataink kiléptek a sokáig jellemző „gyerekcipő” kor­szakból. De szóltak a gon­dokról is, amelyek ma még nehezítik az üzem- és mun­kaszervezést. Elsősorban azt az elismerő támogatást, bi­zalmat hiányolták, amely­nek bizony sokszor lehetünk még szem- és fültanúi. A szervezőmunka lebecsülése — nem egyszer éppen a gaz­dasági vezetők részéről — akadályozza az üzem- és munkaszervezéssel foglalko­zó kormányhatározat mara­déktalan végrehajtását. S ezen még a népi ellenőrzési vizsgálatok sem segíthetnek. Csakis a közös felelősség­­vállalás —, melyet a haté­konyság fokozása, azaz élet­­színvonalunk növelése érde­kében kell vállalnunk — le­het orvossága a gondoknak. Andrássy Antal — NAPLÓ — 1974. november 1. péntek —3

Next