Napló, 1974. november (Veszprém, 30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Új gyógyszertár Lovászpatonán Új gyógyszertárat adtak át tegnap Lovászpatonán. A beruházáshoz 1 millió forintot a megyei tanács végrehajtó bizottsága, fél milliót a Gyógyszertári Központ adott. Az új intézmény, amelyhez szolgálati lakás is tartozik, hosszú időre kielégíti a község igényeit. Az építők — a Pápai Építőipari Szövetkezet dolgozói — olyan jó munkát végeztek, hogy az új létesítmény hosszú időre mintául szolgál majd a megye más községeiben felépülő gyógyszertárak számára. (Fotó: Borbás János) Évi 500 ezer tonna kőolaj-megtakarítás Az állami energetikai- és energia-biztonságtechnikai felügyelet tervezete Elkészült az energiafelhasználás racionalizálásának előzetes országos tervezete: a számítások szerint ötéves tervidőszakban két és fél milliárd forint beruházással 5000 milliárd kilokalória takarítható meg évente, amely megfelel félmillió tonna kőolajnak. Az állami energetikai és energiabiztonságtechnikai felügyelet feltérképezte az energiafelhasználó üzemeket, s több mint 120 nagyvállalatnál állapította meg, hogy korszerűsítéssel, az eddig eleresztett hő befogásával, a hatásfok növelésével és több más módon hasznosítható a kárbavesző értékes energia. Figyelembe véve az ország szerény energiaforrását, és az egész világot érintő kőolajutánpótlási gondokat, az ötödik ötéves terv kidolgozásánál most még inkább előtérbe kerültek az energiamegtakarítást célzó beruházások. Az energiafelhasználók azonban gyakran nem érzik kellőképpen az ország energiagondjait, hiszen a termelői áremelés után a jövő évtől is az állam jelentősen hozzájárul az energiahordozók költségeihez. Az energiatakarékosság egyik lehetősége jó néhány üzemnél a még korszerűtlen kazánok rekonstrukciója. A tüzelés hatásfokának javításával 15—20 százalék energia is megtakarítható. Nagymennyiségű megtakarítás érhető el az úgynevezett hulladékhő hasznosításával. Azokban az üzemekben, ahol kemencék dolgoznak — mint például az üveggyárak üvegolvasztói — a forró gázok gyakran elvesznek a levegőben, holott fűtésre alkalmas gőzt lehetne termelni megfelelő berendezés beállításával. A hulladékhő hasznosítása 416 millió forint beruházással évi 225 millió forint megtakarítást eredményezne. Az orosházi öblösüveggyárban például másfél éven belül megtérülhet a beruházás. A geotermikus energia hasznosításával is számol a tervezet, az ország melegvizű kútjai ugyanis felhasználhatók energiatermelésre. Felmérések szerint különösen Szolnok, Csongrád és Zala megye gazdag melegvízben, a kutak a környéken az irodaházak fűtését, a mezőgazdasági üzemek hőellátását biztosíthatnák. A hőt adaptáló berendezések 500 millió forintba kerülnek ugyan, de évente 290 millió forintot takaríthatnak meg — a terv szerint — az üzemek az így nyert hőenergiával. A legnagyobb tartalék a villamosenergia ésszerűbb felhasználásában rejlik, hiszen csaknem valamennyi üzem „falja” a villamosáramot. Az erőművek, bányák ventillátorjainak háznagyságú lapátjait például több száz kilowatt teljesítményű óriás motorok hajtják. Korszerű változatuk a bányákban a jelenleg éjjel-nappal üzemelővel szemben csak akkor működne, ha az aknába szivárgó metán menynyisége túlhaladná a megengedett értéket. A miskolci December 4. Drótművek dróthúzó elektromos gépeinek korszerűsítését is javasolja többek között a tervezet. A tervezet becslése szerint a feldolgozottakon kívül még legalább ugyanennyi — újabb évi 500 ezer tonna — kőolaj lenne megtakarítható az ilyen rejtett energiatartalékok további feltárásával. vetés, szállítás A szárazabb időjárás, a hideg szél sokhelyütt alkalmassá tette a talajt megyénkben a mezőgazdasági munkagépek fogadására. A termelőszövetkezetek nem késlekedtek. Ahol lehetett szántottak az elmúlt napokban. Sokszor ugyan két erőgépet kellett fogni a vetőgépek elé, de megéri az erőfeszítést, a fáradságot, mert egyre nagyobb területeken kerülhet földbe a jövő évi kenyérnek való. Megyei körútunk során keresztmetszetet készítettünk a még befejezetlen betakarításról is. Nemesvámos határában a helyi termelőszövetkezet kombájnjai már dolgozhattak a kukoricatáblákon. Ezen a vidéken már nem kellett tartani a gépek megsüllyedésétől sem. Kisszöllős határában azonban továbbra is kézzel szedik a cukorrépát. A mély, feláztatott talaj nehéz, megfeszített munkára készteti az embereket, és azokat a gépeket egyaránt, melyek a lehetőségekhez mérten a kézi munkát segítik. A szállító járműveket is erőgépek húzzák ki a már járható útra. Várhatóan a további száradás újabb és újabb gépeket enged a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tábláira, hogy a megkésett vetést, betakarítást elvégezhessék. Addig is, utána is kemény helytállásra van szükség. Fotó: Kocsis Jenő Szöveg: Benedikty László A nemesvámosi szövetkezet kukoricájában újra dolgozhatnak a kombájnok. A tapolcai termelőszövetkezet zalahalápi tábláin földbe kerül a búza. A vetőgépek munkáját a két vontató teszi lehetővé. A kézzel szedett cukorrépát villás markoló rakja a szállító járművekre a nagyalásonyi téesz tábláin. Egy szervezési ankét tanulságai Gazdaságpolitikai céljaink elérésében döntő szerepe van annak, hogy a vállalatok miként szervezik meg termelő és szolgáltató munkájukat, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló eszközökkel, anyaggal és munkaerővel. A IV. ötéves terv sikeres befejezése, az V. ötéves terv feladataira való felkészülés is szükségessé teszi az üzem- és munkaszervezés rendszeres továbbfejlesztését. E közérdek miatt tűzi újra és újra napirendjére vizsgálatai során e témát a Veszprém megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ismert kormányhatározat végrehajtását először 1973 elején ellenőrizte, majd egy év múlva ismét felmérték az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat népi ellenőreink. E legutóbbi vizsgálat során számos észrevételt, javaslatot is tettek az ellenőrzött 16 vállalatnál. Elfogadták-e e javaslatokat, történtek-e változások az elmúlt tíz hónap alatt, ezt vitatták meg a közelmúltban az érintett vállalatok képviselőivel a népi ellenőrök egy példamutató kezdeményezéssel egybehívott ankét keretében. Hiányosságok „dióhéjban" Időzzünk még az ez év eleji népi ellenőrzési vizsgálatnál! A megye legnagyobb ipari vállalatainál és szövetkezeteinél tartott ellenőrzés során többek között megállapították, hogy a vállalatok egy részénél még mindig nincs pontosan meghatározva a szervezési feladat, a szervezés menete. S ha igen, többnyire csak a napi feladatok megoldását tűzik ki célul, mint például a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál, ahol a készletnyilvántartás hiányosságainak megszüntetésére, az ügyviteli fegyelem javítására összpontosították a figyelmet. Az ellenőrzött vállalatok csak részben rendelkeztek a feladatok megoldásához szükséges szervezeti, tárgyi és személyi feltételekkel, így például a Péti Nitrogénműveknél, a veszprémi Szigeti József Faárugyárnál, a 15. számú Volánnál, a Balatonkenesei Sirály KTSZ-nél. Több helyütt leginkább a külső szervező intézetek munkájára kívántak támaszkodni, de közülük sikeres együttműködést valójában csak a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetével sikerült kialakítani. Azt is tapasztalták a vizsgálatok során, hogy a vállalatok nagyobb részénél nem dolgozták ki a szervezési munka eredményének mérési feltételeit. Így „csupán” a termelési eredmények alakulásával tanúsíthatták a szervezés hatékonyságát. Programok több szakaszban Tíz hónap nem sok idő. Különösen az üzem- és munkaszervezés „időszámításában”. Ez a tevékenység ugyanis csak lassan, néha hosszú évek elteltével hozza meg gyümölcsét A már említett ankéton mégis örvendetes változásról számoltak be a résztvevők. Mindezt elsősorban a vállalatok előtt álló feszített feladatok, a gazdasági hatékonyság szükségszerű fokozása, a gyorsuló ütemű műszaki-technikai haladás kényszerítette ki. De akkor maradunk hűek az igazsághoz, ha elismerjük, hogy ehhez a népi ellenőrzési vizsgálat tapasztalatai, az ebből következő tennivalók is adtak „fogódzkodót”. Az ellenőrzött 16 vállalatnál nagy mértékben erősödött az üzem- és munkaszervezés, „kézzelfoghatóvá” vált hatékonysága, eredménye sokszor konkrét tényekkel is mérhető. A Balatonkenesei Sirály KTSZ-nél például két szakaszban határozták meg a szervezési programot. Az elsőben a szervezeti és üzemi rend megteremtésének feladatát tűzték ki célul. Ennek határideje ez év vége. A másodikban — mely kétéves időtartamú — a szervezeti működési rendszer, valamint a munkafolyamatok racionalizálására vállalkoznak. A Veszprém megyei Tejipari Vállalat három fő feladatcsoportot határozott meg. Az elsőban olyan operatív szervezési feladatok szerepelnek, amelyek a meglevő termelő kapacitások jobb kihasználását, a munkaerő hatékonyabb felhasználását, a gazdasági eredmények növelését szolgálják. Ezt követően az 1976—78 évekre szóló középtávú szervezési feladatok kerülnek előtérbe, amelyek már a kedvezőbb termékösszetételek és gyártási profilok kialakítására hivatottak. A harmadik nagy feladatcsoportba azok az 1978—80-as éveket érintő szervezési intézkedések tartoznak, amelyek már figyelembe veszik az ekkor munkába álló új 200 ezer liter/nap kapacitású veszprémi tejüzemet is. A feladatok ilyen logikai csoportosítását az indokolja, hogy a várhatóan ez év végén termelni kezdő keszthelyi üzemen kívül 1978-ig nem nő a megyei tejipari vállalat termelése. Konveyor az Elekthermaxban A programok kidolgozásán már túl van a Pápai Textilgyár, amely például csak ebben az évben — igaz részben a múlt évi áthúzódások miatt —, 14 különböző szervezési feladatot oldott meg. Ezek között van például a dolgozz hibátlanul! munkarendszer vállalati feltételeinek kidolgozása. Ugyancsak Pápán, az Elekthermaxban az anyagmozgatás sikeres korszerűsítésével büszkélkedhetnek az üzem- és munkaszervezők. Átszervezték a vállalat két telepe közötti, s a telepen belüli anyagmozgatást. A szállítás és rakodás megkönnyítése érdekében egységes tárolóládákat, a felületkezelt, festett, zománcozott alkatrészek szállítására tárolórekeszeket készítettek, amelyeket villástargoncák mozgatnak. Mindezek hatására növekedett az anyagmozgatók teljesítménye. Megszűntek a két telep közötti üres járatok. A bérelt teherautókkal történő szállítási költségek, a vagonállás miatti bírságok, az anyagmozgató eszközökre fordított költségek minimálisra csökkentek. Bevált a zománcozóüzem, s a félkészraktár között az alkatrészek konveyoros szállítása is. Javult a minőség, jelentősen nőtt a hatékonyság. Menetrendkészítés számítógéppel A beruházási munkák befejeztével az Ajkai Timföldgyár- és Alumíniumkohó kettes számú gyárában is nagyobb figyelmet tudtak fordítani az üzem- és munkaszervezésre. Szakosították például a raktárakat. Ez lehetővé teszi a fontos rúd-, csőidom anyagok szakszerű tárolását, a darabológép munkába állításával a kívánt méretre vágást. Mindkét timföldgyár tartalékalkatrész-ellátását már egy központi gyártóüzem biztosítja. Felülvizsgálták az új timföldgyár munkahelyein az élőmunka hatékonyságát. A munkahely-összevonások, a munkaintenzitás növelése, a tartaléklétszám csökkentésének eredményeként iS hiányzó munkás helyét nem kell betölteni. A további folyamatos, következetes munkahelyi elemzés teremtette meg a 42 órás munkahét bevezetését is, ez év július elsejétől. A példák sorában hadd említsünk még egyet. A számítástechnika is — amelynek hiányát ugyancsak kifogásolták a népi ellenőrök — fokozatosan tért hódít a szervezésben. A 15. számú Volán a személyszállítás területén a menetrendek kialakításánál szükséges közlekedési jegyzékeket, számítógépen dolgoztatta ki. A modell elkészítésére a Veszprémi Vegyipari Egyetem vállalkozott. A számítógép igénybevétele lehetővé tette ugyanannak a menetrendnek kevesebb autóbusszal történő kiszolgálását, miközben a szükséges gépkocsivezetői munkaórák száma is csökkent. Ez évben például a számítógéppel kidolgozott új menetrend bevezetésekor négy autóbuszt „takarítottak meg”. Közösen vállalt feladat E példákon kívül természetesen egyéb sikerekről is számot adtak az ankét résztvevői, bizonyítva, hogy vállalataink kiléptek a sokáig jellemző „gyerekcipő” korszakból. De szóltak a gondokról is, amelyek ma még nehezítik az üzem- és munkaszervezést. Elsősorban azt az elismerő támogatást, bizalmat hiányolták, amelynek bizony sokszor lehetünk még szem- és fültanúi. A szervezőmunka lebecsülése — nem egyszer éppen a gazdasági vezetők részéről — akadályozza az üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó kormányhatározat maradéktalan végrehajtását. S ezen még a népi ellenőrzési vizsgálatok sem segíthetnek. Csakis a közös felelősségvállalás —, melyet a hatékonyság fokozása, azaz életszínvonalunk növelése érdekében kell vállalnunk — lehet orvossága a gondoknak. Andrássy Antal — NAPLÓ — 1974. november 1. péntek —3