Napló, 1977. március (Veszprém, 33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Sikeres színjátszó találkozó Vasárnap a színjátszóké volt az ajkai művelődési központ színtere. Délelőtt tíz órától sorjáztak a színpadon a csoportok bemutatói, változatosan, sokszínűen. Délután négykor a zsűri értékelte az amatőr csoportok munkáját, majd kiosztották a díjakat és oknjevelőket. . Ajka város tanácsának vándorserlegét a zsűri a veszprémi Aréna együttesnek ítélte Az elbocsájtott légió című játékáért. S mivel egymás után háromszor nyerték el, így (a szabályzat értelmében) véglegesen megkapták a vándorserleget. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Pápateszér ifjúsági színpada, mely Lúdas Matyi feldolgozást mutatott be frissen, ötletesen, nagy játékkedvivel. Ezért Csokonaimellszobrot és pénzjutalmat kapott. Ugyancsak a találkozó egyik legnagyobb sikerét aratta a herendi Munkás Színpad. A Tabarin, avagy a megóvott szüzesség című francia népi komédiát igazi átéléssel, felszabadult komédiázással mutatta be. Játékáért oklevelet és a megyei tanács tárgyjutalmát nyújtották át. Oklevelet és tárgyjutalmat kaptak az alábbi csoportok: az ajkai Munkás Színpad „Ki vágta fejbe Hudák elvtársat?” című komédiájáért, az ajkai ifjúsági színpad „A lótuszevők” irodalmi játékért, az almádi „MI” néma színpad „Az ember újrateremtése” játékéért, valamint két gyermekszínpad Reziből és Devecserből. Az előbbi Répa-mese címmel, az utóbbi Óriás cirkusz címmel mutatta be műsorát. A találkozón megyei alapminősítést nyert a várpalotai szakmunkásképző intézet „Dicsérettel megfelelt”, valamint a sümegi színjátszó csoport és a pápateszéri ifjúsági színpad, mindkettő „Kiválóan megfelelt” minősítéssel. A várpalotaiak a Testvérsikatcikikal a sümegiek Csak így élünk, csak, csak, csak népi játékkal, a pápateszériek az említett Ludas Matyi a „Szinkron Klubban” címmel mutatkoztak be. A zsűri döntését Máté Lajos, a Népművelési Intézet munkatársa ismertette, a jutalmaikat Patka László, a megyei tanács közművelődési csoportvezetője adta át. Ajka város vándorserlegét Gáspár János, városi népművelési felügyelő nyújtotta át. Tabarin, a furfangos szolga a kapitánynak magyarázza a lányszerzés módját. A herendiek jól mulattatták a közönséget. Nyolcvan olvasótáborban négyezer irodalmat szerető fiatalt várnak Az idén minden eddiginél több, összesen 80 olvasótábort rendeznek hazánkban. Négyezer, irodalmat szerető fiatalt várnak a további önműveléshez kedvet keltő foglalkozásokra, előadásokra — tájékoztatta az MTI munkatársát Varga Csaba, a fiatal írók József Attila Körének tagja, az olvasótábori munkacsoport vezetője . Az olvasótábor mozgalom öt éve alatt szervezett 142 tábor csaknem 5000 fiatal és néhányszáz idősebb számára vált emlékezetessé és élményt adó együttlétté — mondotta. Az akció megtalálta helyét az olvasó népért mozgalmon belül, s erre csak egy adat: amíg 1972-ben mindössze egy tábort szerveztünk, addig 1976-ban már 69 helyen gyűltek össze iskolások, dolgozóiatalok, szakmunkásrairányításával a kultúra, az önművelés adta örömökkel ismerkedjenek. Az idén minden eddiginél nagyobb érdeklődés mutatkozik az olvasótáborok iránt, több mint 80 táborra számítunk. Örvendetes, hogy mind több szakmunkástanuló, szakmunkás, már dolgozó fiatal érdeklődik az olvasótáborok iránt. Izsákon érdekes kísérlet lesz idén: az egyesült Sárfehér Termelőszövetkezet nem várja meg a központi szervezést, hanem 50 fiatal dolgozójának saját erőből rendezi meg az olvasótábort. Szolnokon a felnőtt dolgozóknak is lehetőséget teremtenek a részvételre. Az olvasótáborok általában 12—14 naposak. Egyegy turnusban ötvenen vesznek részt, a foglalkozásokat azonban 10—10 tagú kis csoportonként tartják. A csoportok vezetője író, képíró" ----- -"noművész, fiában jártas tudós, illetve természettudományi szakember A táborokban a fiatal írók József Attila körének mintegy 890 írója, költője, kritikusa vesz részt. A tervek szerint a KISZ Központi Bizottságának segítségével Tahitótfalun 2 2 napos táborvezető-képzőt rendezünk. Az olvasótáborok idei programja bővebb a korábbiaknál. A fiatalok találkozhatnak majd népművészekkel, néprajzkutatókkal, honismereti szakkörök vezetőivel, s természetesen nem hiányzik majd a táboréletből a rendszeres sportolás sem. Nagyobb figyelmet fordítunk az idén az úgynevezett készségfejlesztő foglalkozásokra. Ezeken a táborlakók megismerkedhetnek a fafaragás, a formázás fortélyaival, s irodalmi színpadi előadásokat rendeznek — mondotta befejezésül Varga Csaba, az olvasótábori munkacso pr . vezetője. oolícit fro DoomsQUKnsk Szerelik a szalaghidat a Deáki-bauxitbányánál Daru a vízüzemtől • Megérkezett a víztorony Gépüzemiek helytállása a hidegben Nyirád határában, Deáki-puszta mellett szinte késznek tűnik az egyedi állami nagyberuházás. Áll az aknatorony, elkészültek az üzemépületek, gépházak, különféle termelőrészlegek, fürdők, műhelyek, szállítóbunkerek stb. Ám mind a mélyben, mind a külszínen még jelentős tennivalókat kell elvégezni. Többek között meg kell építeni a víztornyot, amelynek különleges, több mint 20 méter hosszú, másfél méter átmérőjű hengeres alkatrészeit speciális gépkocsikon szállították a helyszínre. És hátra van még a tereprendezés is, amely mintegy befejező akkordját jelenti majd a sokmillió forintos befektetéssel készülő Deákibányakoncentrációnak. Lenn a mélyben, a II-es és III-as lejtősaknában a Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói a fő vágatokat és bányatérségeket készítik. Fenn, a külszínen a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat saját dolgozói tevékenykednek. Nemcsak a saját rezsi, de a víz- és a gépüzem szakemberei is javában szerelnek. A már megépített rakodótorony több emeletnyi magas tetejére szerelik fel a szalaghidat, amelyen az érc a bányából a bunkerekbe, innen pedig automata adagolók segítségével a szállító gépkocsikra kerül. A szalaghidakat Halimban, a vállalat gépüzemében gyártották: saját erőből, maguknak segítenek a vállalat dolgozói, hogy ezt a beruházást is, hasonlóan az Izak II-es bányához, határidő előtt fejezzék be. A II-es lejtősakna melletti központi szállítótoronynál két daruval éppen a szalaghíd egyik, 8,4 méter hosszú, több mázsás acélszerkezetét, tartóját emelik be. Az egyik emelődarut a vízüzemtől kapták „kölcsönbe”. Klipper László, a nagyobbik daru parancsnoka, Szecsődi Lajos, Molnár József szerelőkkel igen körültekintően végzi a munkát. Előbb minden felszerelést, főként a biztonsági berendezéseket, mentőöveket, átvizsgálnak, s csak azután adnak jelt az emelésre. S ha itt végeztek, akkor majd a III-as lejtősakna felőli szalaghíd szereléséhez látnak hozzá, hogy — ha a szükség úgy kívánja — a bánya mielőbb termelhessen. Emelés előtt átvizsgálják a köteleket Még egy erős húzás a csavaron A magasban a szerelők már várják a szalaghídalkatrészt Közben a mélyből az aknamélyítők egymás után küldik felszínre a meddővel teli csilléket (Fotó: Péterfay Endre) PÁLYAVÁLASZTÁS ... és az érettségizettek ? Mielőtt bármiféle félreértés adódna, tisztázzuk a gimnáziumok feladatait; egyrészt az egyetemi felvételre kell előkészítenie a tanulókat, másrészt — mivel ez ténylegesen érinti a gimnazisták 70 százalékát, s pillanatnyilag talán fontosabbnak, illetve fajsúlyosabbnak ez tekinthető —, el kell, vagyis el kellene érnie, hogy segítse a minél gyorsabb beilleszkedést a társadalmilag hasznos munkába. Az említett százalékos arány a valóságban fordítva igaz. A Veszprém megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet legfrissebb felmérése szerint ugyanis csak a tanulók 13,3 százaléka óhajt az érettségi után azonnal munkába állni. Ez azt jeleníti, és az ismert adatok is ezt támasztják alá, hogy a gimnazisták túlnyomó többsége egyetemen vagy főiskolán akar tovább tanulni. Az más kérdés, de nem mellékes, hogy az egyetemek igénylik a túljelentkezést. Mert — úgymond — menteni akarnak. Visszás a dolog, mert azzal mindenki tisztában van, hogy az egyetemre nem mindenki juthat be, ugyanakkor a gimnáziumok ezt — úgy tűnik — figyelmen kívül hagyják. A látszat legalábbis ezt igazolja, mert a „túljelentkezők” egy része a sikertelen felvételi után a gimnáziumot okolja. Igaz, hogy nem írásban. Az oktatáspolitikai határozat egyértelműen leszögezi, hogy emelni kell ifjúságunk általános és szakmai műveltségének színvonalát. Ha azt mondjuk, hogy az egyetemi túljelentkezések csökkentésének egyik kulcsa abban van, hogy emelni kell a szakközépiskolák tanulói létszámának arányát a gimnáziumokkal szemben, akkor látszólag ellentmondásba kerülünk a párthatározat egyértelmű érvével. Erről pedig nincs szó, mert a dokumentum nem mondja ki, hogy a gimnáziumok nappali tagozatán kell azt a bizonyos magasabb szakmai és általános műveltséget megszerezni. A határozat igazát bizonyítja az a tény is, hogy egyre inkább tért hódít „az előbb a szakma, aztán az érettségi” szemlélet. Kár, hogy döntően még csak a fiatalok körében. A felnőttek, a szülők, e tekintetben még kissé maradiak, mondván — és van benne nem kevés igazság is —, hogy a felnőttoktatásban olcsóbb az érettségi, mint a nappali tagozaton. Még azok is ezt az elvet vallják, akik tudják, hogy ma már egyes szakmai, csak érettségivel szerezhetők meg. Például elektronikai műszerész, rádió- és televíziószerelő, irányítástechnikai műszerész, vegyész laboráns. Ezekben a szakmákban érthetően nagyobb a jelentkezők száma, mint a kereslet. Ugyanakkor nem árt emlékeztetni arra a szomorú tényre, hogy megyénk ipari vállalatai és egyéb intézményei a kért háromezer érettségizett munkaerő helyett az elmúlt években csak 100—150-et kaptak. Nem elhanyagolható a pályaválasztásnál. ^ a szülői befolyás hatása sem. jgiíg a«14 éveseknél — bármily elképesztő, ígf' i^57*• «9ff •. százalékban a szülőké a döntő szó, az érett- ségizetteknél csak 30 százalék ez az arány. Nem baj, ha a szülő befolyásolja, irányítja érettségi előtt álló gyermeke pályaválasztását, ha azt nem elfogultan teszi. Mert ha az utóbbi elmélet vezérli, gyakran árt vele saját gyermekének. Bárhogy is nézzük, végsősoron a 18 évesek túlnyomó többsége a továbbtanulás gondolatával foglalkozik. Növeli a kérdés fontosságát, hogy ez már a végső pályaválasztás. Ettől eltérni már kizárólag csak egyéni és társadalmi ráfizetéssel lehet. Az volna az ideális, ha az érettségizettek szándéka megfelelne részben az egyetemek igényeinek, részben a népgazdaság jogos elvárásainak. De ez a kettő ma még homlokegyenest ellentmond egymásnak. Vitathatatlan, hogy ez az állapot károsan befolyásolja az egyéni és a társadalmi érdekeket. Ez pedig senkinek sem jó. Hogyan lehet változtatni ezen a helyzeten? Látszólag egyszerűen, mégis nagyon nehezen. Mert a gimnáziumi látszatbeiskolázás a „menj fiam, aztán majd meglátjuk” szemlélet némi csökkentésével bővíteni kellene a kimondottan munkásokat képező szakközépiskolai tagozatok létszámát. Tudva azt, hogy ez komoly anyagi és szervezési kérdéseket von maga után. Másrészt — és ez már kevésbé anyagias oldal — a gimnáziumok misztikumát kellene megszüntetni és a benne folyó képzés mikéntjét a kor szelleméhez idomítani. A miértre csak egyetlen példa: egyetemeink az érettségi eredményét csak 50 százalékban fogadják el a felvételin. Emellett felvételiztetnek, sőt előkészítő tanfolyamokat szerveznek, bevallva azt, hogy a gimnáziumi érettségi ma már nem elegendő a felvételi követelmények teljesítéséhez roppant bonyolult tehát az egész kérdés. A lényeg az, hogy a gimnáziumokban erősíteni kell a munkára nemlést. Azt, amelyik a fizikai munkát szeretteti meg. Bölcs Csaba . Segíti tagjait a vonyarcvashegyi szőlőtermesztő szakcsoport A vonyarcvashegyi szőlőtermesztő és borgazdasági szakcsoport vasárnap délelőtt tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. A szakcsoportnak 230 tagja van, a szőlőterületük 55 hektár, ezen felül a közös telepítés hét és fél hektár ültetvény. A tagok tulajdonában lévő szőlők átlagos hozama kétszerese az országosnak (hektáronként 70 mázsa), a közös telepítésű hektáronként csaknem száz mázsás terméssl fizetett. A szakcsoport egyik fő törekvése a tagok tulajdonában lévő szőlő korszerűsítése, a gazdák ellátása a termeléshez, szükséges eszközökkel, anyagokkal. Ez a szolgáltató tevékenység azért is lényeges, mert a tagság meglehetősen koros, átlagos életkoruk csaknem 60 év. A szakcsoport több, mint 1230 mázsa műtrágyát 5460 darab szőlőkarót, kisgépeket és más eszközöket értékesített tavaly tagjai számára kedvezményes áron. Eredményesen zárta az 1976. évet a szakcsoport. Mintegy negyed millió forint értékű beruházást valósított meg, a közös vagyon meghaladja a 7 és félmillió forintot. A közgyűlésen határozatot fogadtak el: csatlakoznak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított szocialista versenyhez, ennek szellemében túlteljesítik idei terveiket. Végezetül tízen kiváló szakcsoport-tag kitüntetést kaptak. 3 NAPLÓ — 1977. március 1. kedd —