Napló, 1978. szeptember (Veszprém, 34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Szorgos munka a határban Az aratás befejeződött, magtárban az idei búzatermés és a malmok is megkezdték az új búza őrlését. Ám a határban csak tovább sűrűsödik a munka. Miközben betakarítják a silókukoricát, hogy lédús takarmányt biztosítsanak az állatállománynak a téli, kora tavaszi hónapokra, szedik az uborkát és a jövő évi termés alá készítik elő a talajt. Az őszi szántás, vetés minősége megalapozza a következő esztendő hozamait. Ezért a gazdaságokban nagy gondot fordítanak a nyárvégi mezőgazdasági munkákra. S amíg a tavaszon, a nyáron- elsősorban a gépeké volt a szó, most a kézi munkaerőre is szükség van, hogy a nagyüzemi táblákról leszedjék a termést, paprikát, paradicsomot, uborkát. Ilyenkor a termelőszövetkezetek segéd- és melléküzemágainak dolgozói is abbahagyják a munkát és kimennek a határba segíteni. A cél, hogy minél gyorsabban és jobb minőségben piacra, a dolgozók asztalára kerüljön a zöldség, a gyümölcs. Az alábbiakban képekben számolunk be a határban folyó munkákról. A silókukoricát géppel takarítják be a csabrendeki Egyetértés Termelőszövetkezetben. Most 330 hektárról kerül a silókukorica a tárolóhelyre és a szövetkezet terve szerint mintegy 1300 vagon kukoricát silóznak be 300 szarvasmarha takarmányozására Szedik a kecskeméti bőtermő uborkát a devecseri Virágzó Termelőszövetkezet nyirádi kertészetében Repce alá készíti elő a talajt a nagy teljesítményű traktor Nyirád és Öcs közötti határrészen Szép az idei uborkatermés, amelynek szedéséből a diákok is kiveszik a részüket, amíg a nyári szünet engedi (Péterfay Endre felvételei) Amíg a bányász eljut addig, hogy biztonságos körülmények között kitermelje a szenet, éppen elég gondja, feladata van, a vágatokba például sok ezer idomkövet kell beépíteni. Köveket, melyek afféle boltozatként fogják fel a föld belsejében uralkodó roppant erejű nyomást. Köveket, melyeket az egyszerűség kedvéért neveznek csak így, hiszen nagy szilárdásgú betonból készült elemként kellene inkább említenünk. Bányajárásaim alkalmával sokszor vetődött fel bennem a kérdés: vajon honnan kerül ide ez az életet, biztonságot jelenítő szilárd idomkő. A válaszra Nemesgulácson találtam rá. „Jó szerencsét“ a háttér A gulácsi vasútállomás mellett két üzem működik. Az egyik (a nagyobb) az Országos Érc- és Ásványbányák üzeme. A bejárati kapu fölé a bányász köszöntést írták ki. A „Jó szerencsét” felirat öles fémbetűl amolyan színpadi háttérül szolgálnak a másik (a kisebb) üzemnek. A sümegi mészművek nemesgulácsi betonelemüzemében a dolgozók szeme nap, mint nap sokszor megakadhat a bányászköszöntésen, persze ha a munka üteme ezt megengedi. A bányát, a bányászokat azonban nemcsak a „Jó szerencsét” felirat juttatja az itt dolgozók eszébe. A kezük munkájának eredménye, minden elkészült betonelem a bányára emlékeztet, hiszen itt készül a bányaidomkő. — Az üzem 1957 óta működik, akkor házépítéshez készítettünk betonelemeket. A 60-as évek elejétől gyártunk bányaidomkövet, manapság már évente csaknem 700 ezer darabot. A háromfajta betonelemből a mecseki, a várpalotai és a közép-dunántúli szénbányákA termelési osztályvezető beszéd közben gyakran tekint az órájára. A műszaknak szállítunk. — Káli Lajos üzemvezető gyorsan mondja, amit tudni kell. Kis üzem, sokat a múltról nem lehet beszélni. Inkább a jövőről, de erről már ketten szólnak felváltva Sós Ferenccel, a mészművek termelési osztályvezetőjével. A múlt hétig szinte mindent kézzel csináltak he a munkások. Évi 600 ezer idomkő volt a csúcsteljesítmény. Most üzembe helyeztünk egy automata betonkeverő egységet, amely 100 köbméter anyagott kever naponta. Jelenleg műszakonként két-két dolgozó végez kézi munkát. A keverőgép teljes kapacitását nem is köti le az idomkőgyártás. Ezért most további lehetőségeket keresünk. Azt szeretnénk, ha a kevert nyersbetont a környékbeli építkezéseken értékesíthetnénk, váltás előtt kísérletet indítanak el. Egy teherautóra való betont kevernek, s azt Csabrendekre szállítják az épülő iskola alapzatához. — Már elkezdték a keverést — mondja Sós Ferenc, s újból az órára pillant. — Mérjük, hogy hány perc kell a keveréshez, aztán a szállítási időt is feljegyezzük. Földszáraz betont szállítunk, az a kérdés milyen lesz a minősége amikor az építkezésen bedolgozzák. Végül is egyfajta technológiai kísérletet végzünk, amolyan hétköznapi kísérletet. Beszólnak az irodába. — Mindjárt tele a kocsi. Az osztályvezető kisiet a keverőgéphez. Az új gép még szinte csillog-villog. A cég délelőttös gépkezelők még lezsírozzák a keverő forgó alkatrészeit, aztán jöhetnek a délutánosok. Rövid szünet, elcsitul a gép zaja. Az üzem udvarán sok ezer bányaidomkő szürkéllik. Ahogy itt mondják érik. A még nedves, „éretlen” kőment adagolását zártan végzi a berendezés. Azonban így is minden nap hajat kell mosni a gépkezelőknek. Hiába viselnek fejfedőt. — Ide csak az jöhet dolgozni, aki kalapot visel. Minél szélesebb karimájút. — Nagy Sándor gépkezelő mosolyogva élcelődik kollégáival, miközben saját fejfedőjére mutat. A régi divatú, széles karimájú, jobb napokat látott kalap színét csak találgatni lehet. Széles karima ide, széles karima oda, a gépkezelő hosszú, göndör haja egy rövidke nyári zápor után hamar megkötne. Az utolsó adag földnedves betömi is a Skoda teherautóra kerül. Indul a kísérleti szállítmány, lakás mellett két, az idegennek különleges masina áll. Horváth István lakatos az üzem „egyszemélyes tmkrészlege” elkopott csavarokat cserél ki. Amikor a gépről érdeklődöm bizonytalan mosoly jelenik meg arcán. — Mi tojógépnek hívjuk... Olyan betonadagoló — magyarázza, s közben egy felére kopott csavar helyett újat tesz a gépbe. ■— Felül engedik be a nyersbetont — mutat egy felül nyújtott tölcsérszerű tartályra — aztán abból eresztik az asztalon lévő sablonokba. A magyarázat abbamarad, vége a karbantartásnak. Jönnek a délutáni műszakban dolgozók. A betonkeverő újból működni kezd. Falánkan nyeli a bazaltzúzalékot, a homokos kavicsot, a cementet és a vizet. A nyersbeton targoncára kerül. Az viszi a „tojógép”-hez és a tartályába tölti. A gép mellett ketten dolgoznak. A teli sablonok tartalmát, a nyers idomkövet sorba rakják. Rendezett rakatokban szárad, érik a beton. A most lerakott idom három óra múlva kezd megkötni, majd három hétig érlelik. Időközben szorgalmasan locsolják. Ügy lesz aztán nagy terhelést elviselő betonelem. Olyan, amilyen a bányákba kell. Laki Pál Gulácsi idomkövek Hétköznapi kísérlet Mi „tojógépnek“ hívjuk A munkaerő ára Párt-végrehajtó bizottsági ülésre készülve a várpalotai városi pártbizottság széleskörű felmérést végzett: hogyan alakult a város üzemeiben a munkaerő-gazdálkodás, segítettek-e az utóbbi éviek intézkedései? Mennyire kötődnek munkahelyeikhez a A városi pártbizottság, végrehajtó bizottság az utóbbi két és fél évben hét alkalommal vizsgálta részleteiben is a város jelentősebb vállalatainál az üzem- és munkaszervezésiről szóló párthatározat végrehajtását. Az indítékok: a politikai munka sajátos eszközeivel segíteni a gazdasági tervek teljesítését, a termelőeszközök és a munkaerő összhangjának megtermelését, a munkaerő tervszerű átcsoportosítását, a termelésein, teljesítményen alapuló bérezési formák gazdagítását, az utánpótlás biztosítását, a munkafegyelem javítását. . . Az említett példa ellenére a város üzemeinek munkaerő-gazdálkodására a stabilitás a jellemző, így például átlagosan 1976-ban a vállalat munkaerőmozgás mértéke ugyan csökkent (1975- ben a felvett 17,8 százalékkal szemben 15,5 százalék számolt le, 1977-ben pedig 15,1 százalék volt mind a felvett, mind pedig a távozó dolgozók aránya), de még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a vállalatok a „közben járó” munkavállalókra. Nagy erőfeszítések történtek a veszteségidők csökkentésére, amelyek azonban nem eredményezték a várt hatást. A szigorúbb fegyelem megteremtésével (például 2,5 százalékkal nőtt a fegyelmi dolgozók — egyszóval, milyen személyi, emberi biztosítékai vannak a gazdálkodás, a termelés továbbfejlesztésének? Megnyugtató, de esetenként nyugtalanító tényeket tánt fel a vizsgálat és a testület vitája. .. tok a tervezett létszám 98,83, 1977-ben 98,98 százalékával dolgoztak. A IV. ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva a vállalatok termelési értéke átlagban 50,8 százalékkal növekedett (ezen belül a Péti Nitrogénművekén 125 százalékkal!) A termelés növekedése javarészt a termelékenység fokozásával valósult meg. A Péti Nitrogénművek 84,9, a Szénbányák 36,5, Peremarton 17, a Hőerőmű 52,6, az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 68,8 százalékkal növelte az egy főre jutó termelést. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a munkaerőt az előző éviekhez képest jobban, de még korántsem a kellő értékben használják ki. büntetések aránya) az igazolatlan mulasztások száma csak 1,1 százalékkal csökkent 1975-höz képest. Még sötétebbek a statisztika számai, ha a balesetek alakulását nézzük a város vállalatainál. A három napon túl gyógyuló balesetek száma 1976-ban 17, 1977-ben pedig csaknem 22 százalékkal növekedett! Ezzel szinte párhuzamosan emelkedett a kiesett műszakok száma is. Az eredményeknek ez a legsötétebb árnyoldala. Ezértket a kieséseket nem tudták megfelelően ellensúlyozni a jutalomszabadságok és a fizetés nélküli szabadságok visszaszorításával sem. Jobb szervezéssel, képzettebb dolgozókkal Segített viszont az átgondoltabb szervezés! Jó példája ennek a Péti Nitrogénművek, ahol a TMK erőit átszervezték, egyesítették, ily módon lényegesen lecsökkentették a nagyleállás, a karbantartások idejét. Ebben segített a Piesteritzi Vegyiművekkel (NDK) való együttműködés is. A nagyleállások idején kölcsönösen megoldják a szerelő-karbantartó szakemberek cseréjét. Ugyanilyen kapcsolatot tart fenn az Inotai Alumíniumkohó is egy lengyel testvérvállalattal. A szénbányák a DH és a számítógépes adatfeldolgozási programok kidolgozásával, energiaracionalizálással, a rakodás, előválás gépesítésével, az előválási munkák gyorsításával a veszteségidők csökkentésével csaknem 11 millió forintot és 34 munkást „takarított meg”. A vegyipari vállalatok közül Peremarton a munkaidőbank bevezetésével, az Alukohó, a Hőerőmű, az OFKFV a veszteségidők csökkentésében, a teljesítményen alapuló bérezési formák kialakításában értek el sikereket. A vállalati pártszervezetek cselekvési programjainak is ezek a törekvések állnak középpontjában. Szinte nincs olyan üzemi pb—vb-ülés, amelyen a szakemberek bevonásával ne elemeznék az ebből adódó tennivalókat. A szervezőmunka erőteljesebbé válása tette lehetővé, hogy 1976—77-ben a városban működő vállalatoknál 761 dolgozót csoportosítottak át termelékenyebb munkakörbe. A vállalatok közötti kooperáció keretében pedig több mint 130 dolgozót adtak át egymásnak. A termelékenység fokozásában az egyik legfontosabb forrásnak a szakmai képzést tartják. A munkaerő, a káderutánpótlás, a technikai színvonal folyamatos biztosítására a vállalatok 1975- ben 794 szakmunkást képeztek ki: 428-at szakmunkásképző iskolában, 366 felnőttet pedig a vállalatoknál. Középfokú képzésben 483- an, felsőfokúban pedig 115-en vettek részt. Szakmai továbbképzésben csaknem másfél ezren részesültek. A meglévő „munkaerővagyon” — ahogy a vb tagjai fogalmaztak — sokoldalúan gazdagítható, kamatoztatható. Mert nemcsak a munkabér a „munkaerő ára”! Szilágyi Károly Megteremteni a termelőeszközök és a munkaerő összhangját Sok a veszteségidő Miért ment el 135 dolgozó? Ami például nyugtalanító: A Bét Nitrogénművektől — ahol évek óta jelentős létszámhiánnyal dolgoznak — ez év január 1-től június 31-ig 135 dolgozó ment el. Pontosabban: 135 olyan dolgozó, akinek állandó lakhelye Várpalota, tehát ez az üzem állományi létszámához képest is nagy munkástömeg nem a vidékről bejárókból adódott. Elgondolkodtató adat! Érthető, ha olyan emberek kérik munkakönyvüket, akik naponta utaznak Pétre tá.voli lakhelyükről és közelebbi munkahelyet találva kihasználják az adódó lehetőségeket. De várpalotaiakról van szó, akiknek egészen más indokaik lehetnek. A részleteskimutatást böngészve láthattam: széle® a távozók beosztás, munkakör szerinti skálája. Osztályvezetőtől vagomrakóiig, küldöncig, mindenki megtalálható ebben a létszámban. A miértre természetesen nem adhatott választ a testület. A feleletet maguknak a vállalat vezetőinek, a pártszervezetnek kell megtalálniuk. Annál is inkább sürgető feladat ez, mivel ez év őszéin indul az új furfurodüzem, ahova a munkaerő biztosítása nem kis tennivalót ró az üzem- és munkaszervezőkre. NAPLÓ — 1978. szeptember 1. péntek — 3