Napló, 1980. október (Veszprém, 36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-11 / 239. szám

Meddig „nyújtózkodhatunk?” Magánerőből 362 lakás Várpalotán Nagy érdeklődéssel várták a várpalotai városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai a legutóbbi ülést. Az ok érthető: a sok sürgős, elvégzendő feladat egyike­ként a magánerőből történő lakásépítési lehetőségeket vitatták meg. Az otthonteremtés ugyanis - bármennyire javult a helyzet a városban — Várpalotán és mindenütt a me­gyében a­­legidőszerűbb tennivalók közé tartozik. Szo­rító gond az építési területek biztosítása, azok előké­szítése, az eddiginél jobb elő- és végleges közműve­sítése, a víz, a villany, az út, a csatorna s az egyéb járulékos beruházások anyagi, műszaki és személyi feltételeinek, elkészítési alapjának megteremtése. Évente 50—60 családi ház Várpalotán — ez köztudott, többször is írtunk már róla — az utóbbi harmincöt év alatt na­gyon sok és korszerű lakás épült. Nemcsak állami, taná­csi, szövetkezeti és OTP-beru­­házásban, hanem magánerős kivitelezésben is. Az V. ötéves tervben meghatározott lakás­­szám is a programnak megfe­lelően épült, akárcsak a tíz­ezer bányászlakásból juttatott, amelynek nagy részét például határidő előtt adták át. Ennek ellenére az igényeket nehezen lehet kielégíteni, hi­szen a fiatalok itt is sürgetik a több lakást a családalapítás­hoz. És nemcsak a mennyiségi követe­l­m­ények kielég­ítésé­ről van szó. A tanács végrehajtó bizottságának tagjai — az egyéb lehetőségeket is figye­lembe véve — gondosan mér­legelték és kutatták: mi­ként lehetne az építési költségeket csökkenteni, valamint a kor­szerű technológia, technika és építőanyag-fajták alkalmazása révén a kivitelezés idejét jelen­tősen lerövidíteni. Jelenleg ugyanis évente 50-60 lakás, családi ház épül magánerőből. Ám az igények ennél jóval na­gyobbak. Meg a vállalkozási kedv is, nemcsak a fiatalok, de a középkorúak részéről is. A tan­ácstag­i jel­öl­őgy­ű­l­éseken, beszámolókon, fogadóórákon ezt többen is felvetették, szorgalmazták a telekkijelölést, juttatást, a magánerőből építők hathatósabb támogatását. Otthonok házgyári panelből A végrehajtó bizottság tag­jainak törekvése ennek megfe­lelő. Nemcsak azért, mert az állami, tanácsi lehetőségeket tekintve, a közösségi terhek enyhítése egyre kívánatosabb, hanem azért is,, mert ez a fo­lyamat kedvezően befolyásolja a viszonylag egyhangú város­képi hatás feloldását, fokozot­tabban figyelembe veszi az egyén kívánságait, terveit. Ám az is bizonyos, hogy a megoldás nem megy­ máról holnapra, egycsapásra. De hogy „a kocsi­ mégis mozdul­­jon előbbre" — a végrehajtó bizottság tagjai nagyon sok és megvalósítható javaslatot ad­tak. Többek között szorgalmaz­ták a telepszerű építési for­mát, többszintes beépítési mód­dal, továbbá a már sok helyen alkalmazott korszerű, csopor­tos, 1-2 szintes megoldású családiházas építést a hagyo­mányossal együtt. Ezek közül Várpalotán vala­mennyi megtalálható, például az Ady lakótelepen a Lignit­­lakásszövetkezet tagjaina­k csa­ládi házainál, de a módszer a követelményeknek megfelelően továbbfejleszthető. A végrehajtó bizottság tagjai — az előző ta­pasztalatok és véleménycserék alapján — rámutattak, hogy a korszerű technológia kiegészít­hető. Lehetőség van több­ek között családiház-építésre ház­gyári panelek felhasználásával. És az építési ütem is fokoz­ható: az árvíz sújtotta terüle­teken például 6 hét alatt ké­szült el egy-egy családi ház. Ezt a módszert Várpalotán is lehetne alkalmazni. Célszerűen és takarékosan! Lehetne — mondják —, ha gyorsan elhárítanák az egyéb akadályokat a beépíthető te­rületeken. Többek között az úgynevezett Loncsosban. Csak­hogy itt a területek beépítését az alapközművek részleges, vagy teljes hiánya akadályoz­za. Ilyen gondok másutt is van­nak, annak ellenére, hogy az V. ötéves tervben a tanács je­lentős összegeket, több millió forintot fordított elő- és teljes közművesítésre. Kismezőn vil­lany-, vízhálózat-bővítésre, út­korszerűsítésre, Pólyán telek­­kialakításokra, víz-, villany-, úthálózatra, Inotán útfelújítá­sokra, közvilágítás fejlesztésre, a Loncsosban vízre, villanyhá­lózatra, útnyitásra, földmun­kákra stb. A Pólyán utcai te­rületen 90 családi házas telek értékesítését teremtették meg ily módon a VI. ötéves terv­ben itt már nincs akadálya az építéseknek. A rendelkezésre álló terüle­teken a VI. ötéves tervben 362 lakást terveznek megépíteni magánerős kivitelezéssel. A végrehajtó bizottság azonban eg­yö­nte­t­űe­n h­an­g­s­úl­yo­zta: a magánerős családi házak épí­tésénél elsősorban a célszerű­ség, a takarékos megvalósítás a döntő. Ehhez nemcsak a kivitelezési ütemet kell gyorsí­tani, hanem az elő- és végle­ges közművesítést, a tervezést, az anyagfelhasználást is, vala­mint a kivitelezés műszaki el­lenőrzését is meg kell terem­teni. Jobb tervezést, anyagellátást! Erről azért érdemes szólni, mert - mint a vb. megállapí­totta - az engedélyezéshez benyújtott tervek színvonala egészen gyenge vagy csak kö­zepes, az­ építendő lakások korszerűtlenek, túlméretezettek, nem felelnek meg a mai kö­vetelményeknek. Az építtetők csak ritkán használnak aján­lott, vagy típusterveket, holott a tanácsoknál mintegy 60 az ilyen­­ajánlott, vagy típusterv-doku­­mentáció. Az eddigi tapaszta­latok szerint ebből csak 5-6 százalékot alkalmaznak, s így a lakás felépítése sokba kerül. Ugyancsak drágítja­­ és lassít­ja a kivitelezést — a lakások építését az a tény, hogy gyak­ran eltérnek az engedélyezett­től, vagy nem megfelelő az anyagellátás (nem kapható a tervezett ajtó, ablak, födém - gerenda, homlokzati elem stb). Az intézkedések és törekvé­sek megvalósítása a jövőben is biztosítja a magánerőből törté­nő építkezések folyamatossá­gát, töretlenségét. Ez az építési forma kedvező, támogatásával jelentős mennyiségű lakás el­készítése várható. Államunk nagy összegekkel, hitellel tá­mogatja a család­iház-építő­­ket, s a tanácsok és a vállala­tok ugyancsak megteszik a magukét. De ez nem jelenti azt, hogy most már minden „sínen van”, akadály nélkül épülhet bármennyi lakás. A „takarót" jelentő anyagi, pénz­ügyi és kivitelezői lehetőségek korlátozottak, megszabottak. Ezért csak „addig nyújtózha­tunk”, ameddig ez a takaró, azaz: az anyagi lehetőség el­ér. Igazuk van a várpalotai tanács végrehajtó bizottsága tagjainak akkor, amikor az adott lehetőségeken belül ke­resik a jobb, olcsóbb, célsze­rűbb és takarékosabb megol­dásokat. Mrst ezzel használnak az ügynek a legtöbbet. S. Nagy Sándor 4 ~ NAPLÓ — október 11., szombat AUTÓMODELLEK versenye. A Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség legújabb sportágának, a rádióirányítású autómodellek or­szágos bajnokságát Győrött rendezte meg. Két kategóriában, a sport- és a Forma—1 -ben több mint hatvan „mini autó" állt start­hoz. A versenyen egy-egy kocsi sebessége megközelítette a száz kilométert. Színvonalasabb étkezdei ellátást A nőtanács ankétjának tapasztalatai Otthon étkezik a családok zöme. Főleg a többgyermeke­sek főznek rendszeresen: néme­lyek mindennap, mások kétna­ponként, vagy csak hét végén, több napra valót. Többnyire azok a háziasszonyok is ké­szítenek meleg vacsorát, akik­nek családja üzemi, iskolai étkezdében ebédel. Vállal­ják a bevásárlás fáradságát, a konyhai munka gondját, mert — amint mondták — az otthon készített étel olcsóbb és jobb mint az étkezdéi. Ezekre a következtetésekre jutott tapasz­talatai alapján a Magyar Nők­ Országos Tanácsának család­­politikai bizottsága. Életmód­kutatásaik folytatásaként a bi­­zottság tagjai a főváros VIIl. és XVIII. kerületében, valamint Bács-Kiskun, Borsod, Csongrád és Somogy megye városaiban, községeiben több száz család­nál tájékozódtak a főzési, vá­sárlási szokásokról. A válaszok­ összhangban vannak a hasonló jellegű legújabb tudományos kutatások eredményeivel. A Közgazdaságtudományi Egyetem piackutató tanszéké­nek vizsgálata szerint például a családok 46 százaléka ott­hon, 44 százaléka a munka­helyén, a napköziben, az óvo­dában ebédel. Átlagban száz háztartás közül 64-ben napon­ta, 21-ben hetente kétszer­­háromszor, 10-ben csak a hét végén, 5-ben alkalmanként főznek. A fizikai munkakörben dol­gozó nők közül minden máso­dik, az értelmiségiek közül minden ötödik fogyaszt ebédre otthon készített ételt. Száz munkáscsaládbeli gyermek kö­zül 43 ebédel otthon, az értel­miségi családok gyermekei kö­zül viszont csak huszonnégy. A háztartások 80 százalékában a nők főznek, a férjek közül minden tizedik, a felnőtt lányok közül minden huszadik, míg a fiúk közül csak minden száza­dik segít a főzésben. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal idő­mérleg-vizsgálata szerint a nők — főleg a huszonévesek — naponta átlag 118 percet töl­tenek a főzéssel, tálalással, mosogatással. Nem kevesen közülük örömmel végzik ezt a munkát. A nőtanács közelmúltban, e témában tartott ankétján fel­hívták arra is a figyelmet, hogy szinte minden család naponta, sőt naponta többször vásárol élelmiszert — a bevá­sárlásra átlagosan napi 47 percet fordítva —, részbeni azért, mert a lakótelepi kis­lakásokban nincs hely az élel­miszerek tárolására, másrészt mert számos településre, üz­letbe más-más időpontban ér­kezik a friss áru. A hűtőszekrényt a vidéki háztartások zömében is besze­rezték, bár korántsem hasz­nálják ki megfelelően: a meg­kérdezettek közül többen jobbára csak a hétvégén, ven­dégváráskor töltik meg élelem­mel a hűtő polcait. A tapasztalatokat össze­gezve megállapították: kevés családban gazdálkodnak éssze­rűen a pénzzel, idővel, ener­giával, veszik igénybe a házi munkát könnyítő szolgáltatáso­kat, főznek félkész ételeket. Ám az is igaz, hogy ezek nem olcsó dolgok. Ezek a következtetések — bár csupán néhány megyében folytatott vizsgálat tapasztala­tai összegzik — a magyar csa­ládok háztartási szokásait, gondjait, gazdálkodásának módját jelzik. Ezért a nőtanács elnöksége hamarosan megvi­tatja: mit kell tenniük az ille­tékeseknek, hogy könnyítsék a házi munka terhét. Máris bizo­nyos: javasolják majd az üze­mi és az iskolai étkeztetés fej­lesztését, s hogy az iskola, az ifjúsági szervezetek a családi gazdálkodásra is készítsék elő, neveljék a fiatalokat. A­z asszony betuszkol az első szobába. — A fiatalember a ta­nácstól jött! — kiáltja az udva­ron pihenő férjének. Mondanám, nem a tanácstól jöttem, véletlen, hogy ide kuk­kantottam be. Arról akarok ír­ni, mivel tölti délelőttjét egy falun élő háztartásbeli. De az asszony nem hagy szóhoz jut­ni. Szekrénye fiókjában koto­rász, s elém dob egy névtelen levelet. Kusza sorok, kézírás: „Csak azt akarom közölni veled te szemét, hogy kurvát keresni nem kell a szomszéd­ba menni, találsz azt a magad háza táján is eleget... Az É. lányodat meg a K.-tól kérdezd meg milyen rendes lány, majd elmondja, hányszor feküdt le vele ötven forintért. A lánya­id is tőled tanulták, hogyan lehet pénzt keresni a fenekük­kel. Az alma nem esik messze a fájától." Nézem az asszony zaklatott tekintetét. Kibuggyannak a könnyei. Mit irigyelnek tőlem? Miért bántanak engem? Miért? Busz dübörög el a ház előtt. Noszlopon vagyunk, Kovács Pálné lakásán. Az asszony elkezdi mesélni élete regényét.-A kutyának kü­lönb sors jutott, mint neki. Menhelyben nevelkedett, egyik nevelőszülőtől a másikhoz lök­ték. Serdülő lányként megke­reste anyját. Befogadta, a Pá­pai Textilgyárban helyezkedett el. Férjhez ment, szült három lányt és egy fiút, aki 17 éve­sen meghalt. Az apa egyre többet kocs­­mázott, ütötte, verte a csalá­dot. Egyik este a saját lányá­ról szedték le. Már kigombolta a kislány hálóingét. Kovácsné 16 évi házasság után elvált az urától. Nehéz volna megszámolni, hányszor feküdt le vacsora nél­kül, hogy a gyerekeinek jus­son. Azt gondolta, ha újra férjhez megy, csak jobb lehet. Nem lett jobb. Férje talán sze­rette is őt, de „a gyerekeket ki nem állhatta." — Fejszét készített be a szo­bába, hogy agyonüti őket. Ak­kor még élt a fiam. Akkora zsákokat emeltetett vele, majd beleszakadt. A lányaim pizsa­máját meg kiszórta az udvar­ra, beletaposta a sárba. Nem bírtuk tovább ... Újabb válás, újabb nélkülö­zések. Aztán a már felnőtt gye­rekek unszolására a harmadik házasság. Az igazi. De a sors kiszemelte áldozatául Kovácsé­­kat. A férj a KPM-nél dolgo­zott. Az esküvő után egy évvel fájni kezdett a lába. Havat tett a lavórba, abban áztat­ta, annyira égett. Csontvelő­gyulladás. A kórházban négy orvos ült Kovács Pál ágya szé­lén: Pali bátyám, írja alá a papírt. Ha nem amputáljuk a lábát, belehal. De ő csak azt hajtogatta: Hogyan maradjon meg mel­lettem a feleségem? Egy nyo­morék mellett?! És együtt maradtak. Élnek a rokkantnyugdíjból, hárman. Mert az asszony első házassá­gából született lányok egyike gyengeelméjű lett. Míg velük lakott, leányfejjel szült egy gyereket. (Állami gondozásba vették). Férjhez ment, a má­sodik gyereket Kovácséknak hagyta a gyámhatóság. Ők ne­velik. Most első osztályos. Az asszony Seduxent kapar elő a zsebéből. Az órára pis­­lant. — Jaj, várjon meg, viszem az ebédet. — A férjének? — Dehogy. A két öregnek. Átjön? Megyek. A házukkal szem­ben lévő lakásban él Nagy Miklós és Nagy Emerencia. Havi négyszáz forintért Ko­vácsné látja el a magatehe­tetlen idős embereket. — Van helye annak a kis pénznek is, de nem a haszo­nért csinálom. Hol lenne ezért „haszon"? Tudja, akit ennyi­re meggyötört az élet, az vagy érzéketlenné válik mint a fadarab, vagy a szívét is oda­adná, hogy segíteni tudjon. Megfogja a töpörödött, erő­sen csökkentlátó Emerencia karját, bevezeti. Miklós bácsi ágyban fekszik. Félig béna. Re­kedt a hangja már. Int, hogy hajoljak közelebb. — Amikor a kórházból haza­jöttem, olyan hideg volt itt, mint a pincében. A takarék­­könyvem a rokonaimnál van. Kértem Mariskát (Kovácsnét), hogy vetessen velük egy kály­hát. Kovácsné folytatja: Rámripa­­kodtak, meg híresztelik a falu­ban, hogy el akarom szedni az öregek pénzét. Majdnem meg­vertek, rálöktek erre a szeren­csétlen öregemberre. — Amit értünk tett ez az asszony, soha nem tudjuk ne­ki meghálálni. Nem élünk mi már annyit... — szól közbe Nagy Emerencia. — Miért bántják mégis ezt az asszonyt? Miért kap névte­len levelet, mit gondolnak? Miklós bácsi mozdul: —Akit a falu szájára vesz egyszer... Ne hallgasson rájuk. A Maris­ka igen szives asszony. Jó lel­kű asszony. Ezt írja az újság­ba. Nekünk már nincs hang­­junk belekiáltani a világba! Hajba Ferenc MIÉRT...? Egy asszony és terhei A rádió és a televízió mai műsora 1980. OKTÓBER 11., SZOMBAT KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok 85 5: Tipegő 9.30: Kedvenc állataim 10.05: Világjáró zenekarok 11.13: Vajúdások kora. Kalandozások a XVI. század­ban. I. tesz 12.20: Zenei anyanyelvünk 12.30: Magyarán szólva... 12.45: A Szkopjei Rádió napja 13.10: Ami sürgős, az ráér! Királyhegyi Pál szer­zői estje a Fészek-klubban 14.10: Egy kis figyelmet kérek! Darvasi István írása 14.20: Egy sárközi nótafa: Oláh Istvánná Berekai Éva 14.30: Anyagi érdekeltség a növénytermesztésben 15.05: Új Zenei Újság 16.00: 168 óra 17.30: Az új magyar zene hónapja 18.45: A Szkopjei Rádió Napja 19.29: Bemutatjuk új felvételünket 19.40: Örökzöld dallamok 20.38: Világiro­dalmi Dekameron 21.07: Nagy mesterek - világhírű előadóművészek 22.15: A kamarazene kedvelőinek 23.12: Birgit Nilsson és Jussi Björling operafelvételeiből 0.10: Melódiakoktél PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkosok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Operettmuzsika 9.20: Válaszolunk hallgatóinknak 9.35: Hétvége 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta 13.30: Éneklő Ifjúság 14.00: Harminc perc rock 14.35: Orvosi tanácsok 14.40: Szkopjei Rádió Napja 15.00: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkőzésről 15.50: A Drakula őrs állást változtatna. Lőrincz László rádiójátéka 16.36: Pophullám 17.30: Közvetítés az V. Dózsa-Videoton bajnoki labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről 18.15:Talabér Erzsébet nótákat énekel 18.33: Egy rádiós naplójából 19.30: A két fla­mingó Madarász. Takács Ferenc dokumentumjátéka 2. rész 20.38: Portré slágerekből 21.35: Kállai Kiss Ernő klarinétozik 21.45: Hübele Sámuel. Wodehouse elbeszélése rádióra alkalmazva 22.15: Klasszikus operettekből 23.10: Slágermúzeum MAGYAR TV 8.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.) (színes) 8.15: Iskolatévé: Világnézet Anyagfejlődés 9.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3-4. oszt) - Csupa jó vár (színes) - Barátságos arcot kérek 9.45: Tizen Túliak Társa­sága (ism.) 10.25: Bűntárs, vagy áldozat? NDK bűnügyi tévéfilm (tan.) (színes) 11.25: A tenger titkai. NSZK filmsorozat. A languszták vándorlá­sa (ism.) (színes) 12.15: Reklám 12.20: Játék a betűkkel. Vetélkedőmű­sor (ism.) 14.15: Csak gyerekeknek! Kisfilm-összeálítás: 1. A schildai polgárok. NSZK bábfilmsorozat 10. rész: Az elsüllyesztett harang (színes) 2. Álmásfalvi rakéta. NDK rajzfilm 14.55: Murányi Éva emlékére. Magyar rövidfümek (színes) 1. Egy kisváros kincse 2. Visszhang 3. Sziget-Liget- Szigliget 15.55: Reklám 16.00: Az emberiség hajnala. Olasz fémsorozat (színes) VIII/6. rész: Az erőszak anatómiája (ism.) 16.50: Hírek 16.55: Reklám 17.00: A kengyelfutó gyalogkakukk legújabb kalandjai Amerikai rajzfilmsorozat: XIII/10. rész (színes) 17.20: Tájak, városok, emberek. Nemcsak a tánc ritmusában. A litván dokumentumfilm-stúdió afrikai rö­vidfilmje (színes) 17.40: Főzőcske - de okosan. Halászléfőző-verseny (színes) 18.05: Pusztuló műemlékek? Riportműsor 18.45: Reklám (szí­nes) 18.55: Egymillió fontos hangjegy. A Televízió könnyűzenei sorozata (színes) 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (színes) 19.15: Esti mese (színes) 1­9.30: Tv-híradó (színes) 20.00: Vers mindenkinek. Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél (színes) 20.05: Képviselő úr. Tévé­komédia Guthy Soma és Rákosi Viktor színdarabjából (színes) 21.05: BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK. Dózsa Imre-portré (színes) 21.40: Egy meg egy. Svéd film (színes) 23.10: Tv-híradó 3. (színes) II. MŰSOR 17.30: Reklám 17.35: Vakáción a Mézga család. Magyar rajzfilmsorozat XIII/2. rész: Az ígéret földje (ism.) (színes) 18.00: Fekete István: A kop­­pányi aga testamentuma. Tévéfilm (ism.) (színes) 19.30: Tv-híradó (színes) 20.00: Vers­­ mindenkinek. Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél (színes) 20.05: Az andersenvalei per. Csehszlovák tévéfilm (szí­nes) 21.55: Tv-híradó 2. (színes) 22.15: Beszélgetés Ligeti Györggyel (szí­nes) SZLOVÁK TV 9.05: Megérdemli, hogy védjük — természetfilm 9.35: Dietl: Mérnöki Odisszea — tévésorozat 11. rész (ism.) 10.35: Európa a feszültségenyhü­lés útján — szovjet dokumentumfilm (ism.) 11.00: Pedagógusok műsora 11.30: Beszél németül? 6. lecke (ism.) 12.00: Hírek 16.05: Válaszolunk nézőink leveleire 16.15: A sportkedvelőknek 16.55:Slavia Praha - Zbro­­jovka Brno labdarúgó liga. A szünetben: Esti mese 18.50: Peter Sever: Most pedig dönts - tévésorozat 12. rész 19.20: Időjárásjelentés és műsor­­ismertetés 19.30: Tv-híradó 20.00: A világ cirkuszai 20.35: Sporthíradó 20.45: Moulin felügyelő - francia bűnügyi tévésorozat 22.10: Dalok a hullámokon - zenés szórakoztató műsor 23.15: Házasságkötés apróhirde­tés útján. Vidám tévéjelenet 23.50: A komikus és világa 0.20: Hírek OSZTRÁK TV 14.30: A szabin nők elrablása. Film 17.30: Wickie és az erős emberek. Filmsorozat 17.55: Jó éjszakát, gyerekek 18.00: Kétszer hét. Hét nap műsora két csatornán 19.00: Osztrák képek 19.30: Tv-híradó 19.50: Sporthírek 20.15: Nincsen hulla Lili nélkül. Krimikomédia 21.50: Sport­hírek, hírek .. II. MŰSOR 15.30: Schubertrade 17.00: A Waltonok. Filmsorozat 18.00: Kétszer hét 18.25: Labdarúgás 19.00: Filmbarátok műsora 19.30: Tv-híradó 20.15: Nem félünk a farkastól. Filmdráma 22.25: Véres nyom. Westernfilm

Next