Napló, 1980. november (Veszprém, 36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

A Minisztertanács tárgyalta Az általános jövedelemadó módosítása A Minisztertanács módosítot­ta az általános jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket. A lakosság szükségleteinek telje­sebb körű, színvonalasabb ki­elégítésén fáradozó kisiparoso­kat és magánkereskedőket érinti elsősorban kedvezően a módosítás. Az adó mértékének csökkentésével, a tevékenység kezdéséhez kapcsolódó men­tességek körének bővítésével ösztönözni kívánnak a lakossá­gi szükségletet kielégítő kis­ipari és magánkereskedői te­vékenység folytatására. Az új rendelkezés értelmé­ben az exportra termelő, a hiány- és importpótló terméke­ket gyártó kisiparosok számá­ra az új adómértékek maga­sabb jövedelemmel járó ter­melés esetén is érdekeltséget biztosítanak. A módosított adó­zási szabályok jobban segítik a közös műhelyben dolgozók családi részvételén alapuló ter­melését is. Sok kisközségiben tevékeny­kedő, alacsonyabb jövedelmű kisiparos a jövőben több év­re szólóan változatlan mértékű tételes adó fizetésével tehet eleget adózási kötelezettségé­nek. A módosított szabályok megállapítják, a szerződéses üzemeltetésű vendéglátóipari és kiskereskedelmi egységek veze­tőit terhelő adókötelezettség mértékét is. Az új rendelkezés - az in­gatlanforgalom megkönnyítése céljából - az indokolt lakás­cserék lebonyolítását és ezen keresztül a lakásigények jobb kielégítését kívánja előmozdí­tani azzal, hogy csökkenti a kisebb értékű ingatlanok el­adásából származó jövedelmek adókulcsát. Tekintettel nemzet­közi kapcsolataink bővülésére, a módosítás egyes, a külföldi állampolgárokat érintő adózá­si megkülönböztetéseket is megszüntet. A kormány döntése alapján a pénzügyminiszter részletes végrehajtási rendeletet ad ki, amely az adó megállapításá­ra vonatkozó eljárási szabá­lyokat is egyszerűsíti. Az új intézkedések 1981. január 1- ével lépnek életbe. Felgyorsult beruházások Vaszaron Nyár közepén számoltunk be arról, hogy a vasvari Hunyadi Termelőszövetkezet szarvasmar­ha-ágazatának fejlődését újabb elkészült beruházás szolgálja: 500 férőhellyel bővült a gecsei szakosított szarvasmarhatelep. A gyorsan gyarapodó állat­­állomány korszerű tenyésztési, tartási körülményeit szolgálja az 1980-ban megvalósuló többi be­ruházás is. Jánosmajorban újabb, 500 férőhellyel bővül az először felépült 1000 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep, modern bárányhizlalót alakítot­tak ki a pápai Hódoska-major­­ban, Emilházán pedig 5000 fé­rőhellyel gazdagodott a juhá­szati telep. Képeinken a leg­újabb eredményeikről számolunk be. Már áll az utolsó, hangár alakú istálló váza is Jánosmajorban. Fontos munkaművelet a betonozás. Az elkészült istállókba holstein-friz állományt. már beköltöztették a magas lejhozamú Vida András képriportja Napirenden a „hatperct” kereskedő kereskedelem A lakosság zavartalan és egyre jobb áruellátása mindig fontos része volt az életszínvonal-politikánknak. Nem véletlen hát, hogy az MSZMP XII. kongresszusán is hangsúlyozták: a gazdasági munká­nak változatlanul egyik központi feladata gondoskodni a megfelelő áruellátásról. Ennek nélkülözhetetlen közvetítője a kereskedelem, a vendéglátóipar. Helyzete, eddigi munkájának összegzése, továb­bi útjának megismerése érthetően része hát annak a jelentős mun­kának, amelynek során megyénk párt- és állami szervei, testületei megismerkednek egy-egy gazdasági ágazat, nagyobb vállalat ha­todik ötéves tervi elképzeléseivel. Az MSZMP Veszprém megyei Bi­zottsága mellett működő gazdaságpolitikai bizottság a közelmúlt­ban a tanácsi és szövetkezeti kereskedelem, vendéglátás elmúlt öt évi munkáját, fejlesztésének további célkitűzéseit vette számba. Zavartalanabbá vált az áruellátás A korábbi „hagyományok­hoz” híven, megyénk kereske­delme és vendéglátása a most befejeződő tervidőszakban is eleget tett a vele szemben tá­masztott követelményeknek. A közgazdasági környezethez jól alkalmazkodva oldották meg az állami vállalatok és szövetkeze­tek gazdasági feladataikat. Az alapellátás színvonala javult, összességében kiegyensúlyozott volt. Az V. ötéves tervben meg­határozott forgalomnövekedési ütemet teljesítették kereskedel­mi szerveink, hiszen a forgalom az elmúlt öt évben várhatóan összesen 57 százalékkal növek­szik a tervezett 52 százalékkal szerében. A bolti és a vendég­­látóforgalom azonban eltérően fejlődött. Az utóbbi, a múlt évi árrendezések után erőteljesen mérséklődött, a megtorpanás után választott új utakon még csak az első lépéseket tették meg. Az elmúlt években a legdina­mikusabban az élelmiszer-forga­lom fejlődött, míg a ruházati az átlagosnál kedvezőtlenebbül alakult. Oka, hogy csökkent a ruházati cikkeik iránti kereslet, hogy az ipari termelés nem min­­dig felelt meg az igényeknek, s végül, hogy a tervidőszak má­sodik felétől mérséklődött a di­vatárut képviselő importcikkek választéka, örvendetesen fejlő­dik viszont a vegyesiparcsikk-for­­galom. Az V. ötéves terv első éveiben például az életszínvo­nal-emelkedés hatására nő a lakáskultúrci­kk iránti igény, emelkedett a bútor, a nagy ér­tékű műszaki cikkek és építő­anyagok forgalma. A mind zavartalanabbá váló áruellátásban jelentős része volt annak, hogy a tanács és a szö­vetkezeti kereskedelem jól élt a több csatornás árubeszerzés le­hetőségeivel. Kihasználták az úgynevezett áruházii cserékben, a testvérmegyei kapcsolatokban és a közvetlen ipari termelteté­sekben meglévő lehetőségeket. Feladataik sikeres megoldásá­hoz a különböző beruházások és fejlesztések is hozzájárultak. A bolti, illetve a vendéglátóipa­ri hálózat azonban az V. ötéves tervben a tervezettnél kisebb mértékben bővült. A pénzügyi lehetőségek hibás felmérése, az el­m­a­radt fej­lesztésia­lap -n­öve­­kedések, állami támogatások és a beruházások elhúzódása miatt a tervezett új üzleteknek csak kétharmada épült meg. Kereskedelmünk olyan jelentős létesítmények elkészítésével ma­radt adós, mint a DOMUS bú­tor-,­­illetve a veszprémi szövet­kezeti áruház. Végül, de nem utolsósorban a lakosság igényeinek zavartala­nabb és jobb kielégítése mel­lett, javult a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodása. A tervidőszakban a legkiegyensú­lyozottabban a PANNONKER dolgozott. A terveknek megfele­lően bővítette hálózatát, áruvá­­lasztékát, örvendetes változta­tásokat hajtott végre a megyei vendéglátói­pari vállalat a köz­­étkeztetés, a gyermekétkeztetés kiszélesítésében. Míg a KOM­FORT sikeresen legyőzte azokat a gazdasági, pénzügyi akadá­lyokat, amelyek a tervidőszak elején gátolták kibontakozását. Tavalyi, de­­különösen ez évi munkája már minden követel­ményt kielégít. Az elmúlt öt év­ben a megye kereskedelmi és vendéglátóipari forgalmában ugyanakkor tovább erősödött a szövetkezetek meghatározó sze­repe. Lehetőségeikkel jól és ru­galmasan éltek, a forgalomnö­vekedés ütemében, a hálózat­fejlesztés tervszerűségében vál­tozatlanul a tanácsi kereskede­lem és vendéglátás előtt állnak. Igazodni a népgazdasági feladatokhoz! Tanácskozott az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöksége A megyeszékhelyen tartotta csütörtökön soron következő ülését az Ipari Szövetkezetek Veszprém megyei Szövetségé­nek elnöksége, Hörömpöly László, a KISZÖV elnöke veze­tésével. A testület munkájá­ban részt vett Farkas Tamás, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője is. Az elnökség tagjai elsőként meghallgatták azt az előter­jesztést, mely az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásából adódó szövet­kezeti feladatokról szólt. A határozatból jelentős gazdasá­gi és társadalmi feladatok há­rulnak megyénk ipari szövetke­zeteire, hiszen hosszabb időre szóló teendőket körvonalaz a szövetkezetek tagjai, vezetői és a választott testületek számá­ra. Az elnökség az előterjesz­tés alapján megállapította, hogy a kongresszusi határozat­ból adódó feladatok megoldá­sa lehetővé teszi a további eredményes gazdálkodást, a szocialista vonások erősítését az ipari szövetkezetekben. A XII. kongresszus által kitűzött célok azonban csak valameny­­nyi szövetkezeti dolgozó gondos, jó munkájával valósíthatók meg eredményesen. Ezért elenged­hetetlenül szükséges, hogy a szövetkezeti dolgozók ne csak a végrehajtásnak, hanem a tervezésnek, a döntéseknek és a végrehajtás ellenőrzéseinek is részesei legyenek. A nevelő munka fokozásával ugyanak­kor növelni kell a szövetkeze­ti tagok felelősségét a teen­dők eredményes ellátásában. A kongresszusi határozat végrehajtásával szoros össze­függésben a KISZÖV elnöksé­ge megtárgyalta és jóváhagy­ta azokat az irányelveket is, amelyeket a testület az ipari szövetkezetek VI. ötéves tervé­nek konkrét kidolgozásához bocsát a közeljövőben vala­mennyi szövetkezet rendelke­zésére. Az irányelvek hangsú­lyozzák, hogy az elkövetkezendő években megyénkben is vala­mennyi ipari szövetkezet tevé­kenységét elsősorban a nép­­gazdasági feladatokhoz kell igazítani. Ezekből kiindulva kell meghatározni az újabb kö­zéptávú tervidőszakban reáli­san elvégezhető munkát, en­nek feltételeit, eszközeit. Az irányelvek csak „fogódzkodót" jelentenek. Minden szövetke­zetnek saját magának kell­­ adottságaira alapozva, figye­lembe véve a fejlődésre ható külső és belső feltételeket - megjelölni a továbblépés útj­­ját, meghatározni a vele szem­ben támasztott igények kielé­gítésének „eszköztárát". A KISZÖV elnöksége a to­vábbiakban tájékoztatót hall­gatott meg az 1976—1980. évi­ oktatási tevékenységről, a ké­pesítéshez kötött munkaköri jegyzékek elkészítésének ta­pasztalatairól, illetve a vezetés színvonalának emelése érdeké­ben ajánlott oktatási, tovább­képzési elképzelésekről. Az elnökség elé került na­pirendi pontok vitájában résztt vett Farkas Tamás, Kiss Jó­zsef, Kovács Antal, dr. Kiss Gi­zella és Inhauser Józsefné. I­ tét 70 milliárd forint Az elkövetkező VI. ötéves terv­ben a kereskedelmi és vendég­látóipari szervezeteknek válto­zatlanul alapfeladatuk lesz, hogy beilleszkedve a megye tár­sadalmi, gazdasági célkitűzé­seibe, egész tevékenységükkel szolgálják a párt életszínvonal- p­ol­i­t­ikáj­á­na­k megval­ósítását, munkájukkal hozzájáruljanak az elért életszínvonal megszilárdí­tásához. Elsődleges kötelezett­ségük marad az alapellátást szolgáló üzlethálózat korszerű­sítése, a kereskedelmi és ven­­déglátóipari munka szervezett­­ségének erősítése, a vásárlási és munkakörülmények javítása, a szolgáltatások bővítése. A VI. ötéves terv összeállítá­sakor figyelembe kellett venni, hogy a kiskereskedelmi forga­lom, a mai árakon számolva, várhatóan csökkenő mértékben növekszik. Vagyis a feladatok megoldásához csökkenő ütem­ben növekvő létszám és kapaci­­tás szükséges. Számítások sze­rint, a kiskereskedelmi forgalom 40-42 százalékos növekedését figyelembe véve - ez 17—15 szá­zalékkal kisebb az V. ötéves ter­vi fejlődésnél — a tervidőszak­ban mintegy 70 milliárd forint értékű árucikk értékesítéséhez kell megfelelő feltételeket bizto­sítania a kereskedelmi vállala­toknak, szövetkezeteknek. Ez változatlanul nagy felelősséget ró az itt tevékenykedőkre. Az értékesítés összetételében, belső arányaiban — a tervek szerint — az átlagosnál erőtel­jesebben növekszik az iparcik­kek értékesítése. A forgalom szektorális szerkezetére pedig a jövőben is döntő hatással lesz a szövetkezeti értékesítés átla­gosnál nagyobb ütemű növeke­dése. A forgalom területi elosz­tásában továbbra is a városok erősödésével számolnak a ke­reskedelmi és vendéglátóipari vállalatok. Különösen Veszp­rém, Pápa és Várpalota váro­sokban, de több középfokú köz­Az áruellátás területén a jö­vőben elsősorban a differenciált kínálatra törekszenek vállala­taink, szövetkezeteink, előtérbe állítva az alacsonyabb kerese­tűek által igényelt, olcsóbb cik­kek folyamatos kínálatának bő­vítését. A termelésszervezési te­vékenység további kibontakoz­tatásával az eddiginél is erőtel­jesebben mérsékelni kívánják a hiánycikkek körét. Többek között az ipari és importlehetőségek maximális kihasználásával, a piackutatási, piacszervezési fel­adatok színvonalasabb megol­dásával. Vagyis nagy hangsúlyt kap a jövőben a tényleges ke­reskedői munka mind az áru­ellátás, mind a vállalatok, szö­vetkezetek gazdálkodásának ja­vítása érdekében. A VI. ötéves tervben is meg­határozó jelentőségű lesz a há­lózatfejlesztés. Az előzetes kon­cepciók két fejlesztési tervvel is számoltak. Az egyik az igények alapján állt össze. Eszerint, a korábbi elmaradások behozá­sa érdekében is, mintegy 60 ezer négyzetméter alapterületű új kereskedelmi, vendéglátóipari egységre van szükség. Csakhogy a vállalatok, szövetkezetek pénzügyi alapjai, figyelembe véve a tanácsi, állami támoga­tásokat, legfeljebb 25 ezer négyzetméteres fejlesztést tesz­nek lehetővé. S ezt kell elfogad­ni, ez a realitás. Különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a mérsékelt növekedési ütemnek ez felel meg a leginkább. A fej­lesztések elsősorban az alapel­látást szolgáló élelmiszerhálózat további bővítését, valamint a te­rületi ellátottság közti különb­ségek felszámolását szolgálják. Ez utóbbi keretében előtérbe kerül a VI. ötéves tervben Veszp­rém város kereskedelmének fej­lesztése, valamint Pápa vendég­látóipari ellátottságának erőtel­jes javítása, pont erősödését veszik­ is figyelembe Nagyobb tervszerűséggel A megye kereskedelmének, vendéglátóiparának további út­járól folytatott eszmecserében a gazdaságpolitikai bizottság ülé­sén egyértelműen megállapít­hatták, hogy a tervek reálisak, igazodnak a lehetőségekhez és megközelítik az igényeket. Tö­rekedni kell azonban arra, hogy a tervekben meghatározott cél­kitűzések a korábbi időszaknál­­maradéktalanabbul, tervszerűb­ben valósuljanak meg. A külön­böző fejlesztéseknél nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy azok mindegyike egyúttal poli­tikai felelősségű feladat is, hi­szen az életszínvonal megszilár­dításának, további emelésének elengedhetetlen eszközei. A népgazdaság minden esetben támogatja azokat a célkitűzé­seket, amelyek a jobb, zavarta­lanabb áruellátást hivatottak szolgálni, megfelelő saját fej­lesztési alapok felhasználásával együtt. A jövőben törekedni kell mind a kereskedelem, mind a vendéglátás területén a hálózat rekonstrukciókkal történő kor­szerűsítésére, fejlesztésére — a­­korábbiaknál mérsékeltebb sza­nálások mellett — akár közös be­ruházások révén, az árubemuta­tás körülményeinek javítására. Sajátos tartalékokat jelent a megkezdett profiltisztítások foly­tatása, elsősorban a bolti keres­kedelem területén, valamint a gazdálkodásban még kihaszná­latlan lehetőségek felkutatása. A gazdasági hatékonyság terü­letén ugyanis például a megye fogyasztási szövetkezeteinél meglévő, indokolatlan különb­ségeket mindenképpen csökken­teni kell. A tanácsi vállalatok közötti eltérések megszüntetése is kívánatos a VI. ötéves tervi elképzelések következetes és maradéktalan megvalósítása so­rán. Andrássy Antal NAPLÓ - 1980. november 1., szombat -3

Next