Napló, 1981. március (Veszprém, 37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-01 / 51. szám

Január 17-én kezdték és március 1-ére befejezték a 102 hektáron a Badacsonyi Állami Gazda­ságban a szőlő metszését. Képünk Balatonvilágos térségében készült, ahol az utolsó sorokat metszik a gazdaság dolgozói. Andrányi András felvétele DUDIRBANYM TBPIISZTELDTOK Jó légkörben, tervszerűen A kíváncsiság sokszor meglepő dolgokkal állítja szembe az embert. Gyakorta nézegetem a bányák munkáját jellemző adato­kat, de eközben óhatatlanul is fel kell figyelni néhány dologra. Arra például, hogy a dudari bánya, amely az utóbbi években el­maradásával és adósságával tűnt ki a sorból, most egyik napról a másikra az élenjárók közé tört fel. A január 1-től február 25-ig esedékes terven felül például 10 816 tonna szenet adott. Ráadá­sul — hej, ilyen is régen esett Dudaron — a vágathajtás esedé­kes tervét 36,6 méterrel túlteljesítették. És a tetejében még létszámgondjuk sincs legalábbis jelentősebb! A SIKER TITKA Vajon mi ennek a magyará­zata? Mert - gondolom - a dudariakat sem hagyta fárat­­lanul a Közép-dunántúli és a Várpalotai Szénbányák össze­vonásának szele, az átszerve­zéssel járó tennivalók sűrűsödé­se, izgalma. Ennek ellenére ki­­egyensúlyozottabban, nyugod­­tabban, tervszerűbben dolgoz­nak, mint korábban. De mi­ért? ... — Mert most igen nyugodt a légkör, bizakodó a hangulat, a munka tervszerűen, meggondol­tan folyik - vallja nemcsak Szakács István frontmester, Bráth Károly, a 10-es csapat vezetője, hanem Stangl Márton, Jáni Béla vájár, frontbrigád­­vezető, vagy éppen Szabó Pál párttitkár és Kocsis István bá­­nyavezető is. Régi igazság, hogy a köve­telményeket a meglévő erőhöz és a lehetőségekhez kell meg­szabni. A valóságtól elrugasz­kodott, a kijelöléskor már előre láthatóan teljesíthetetlen fel­adat még a leglelkesebbeknek is kedvét szegheti. A dudariak úgy érzik: az 1981-es tenniva­lók reálisak, teljesíthetők. ,,A szalonna — mondják — olyan magasra van függesztve, hogy némi erőfeszítéssel elérhető és levehető!” A bizalom erősödésének alapja a munkahelyi demokrá­cia szélesítése. A bérfejlesztés elosztása előtt ■ például közvé­lemény-kutatást végeztek, kikér­ték a szakszervezeti bizalmiak véleményét, javaslatát. Az ered­mény: ezer dolgozó közül mindössze nyolcan jelezték a bányavezetőne­k, hogy rekla­málni akarnak, mert sérelmes­nek tartják a döntést. Hogyan orvosolják ezeket a reklamá­ciókat? Összehívják az érintett bányászokat, és ott lesznek a bizalmiak is és szemtől szembe kendőzés nélkül vitatják meg, kinek van igaza. Egy másik, ugyancsak nagy hatású tény: nemcsak a válla­lat, hanem a megye politikai vezetői is felkeresik őket, kö­zösen, együttesen vitatják meg a gondokat. Január első nap­jaiban a bányavezető számolt be a járási pártbizottságnak a munkáról. A tervegyeztető tár­gyalás előtt a vállalat igazga­tója vezetésével a „vezérkar” a helyszínen tájékozódott. A párt­napon Venczel János, a veszp­rémi városi pártbizottság első titkára tartott előadást. Más bányavállalatok küldöttségei jönnek a szállítási rendszer ta­nulmányozására, tapasztalat­­cserére stb. BIZTOS ÉS SZÉP JÖVŐ Az erősödő bizalom különö­sen kézzelfogható bizonyítéka, hogy a kormány - a népgazda­ság nehéz helyzete ellenére is - jóváhagyta és szorgalmazza az egész bányára kiterjedő re­konstrukciót. Igaz, ehhez a du­dariak is hozzájárultak azzal, hogy a korábbinál lényegesen gazdaságosabb, olcsóbb tervet dolgoztak ki, amely 600 millió forint helyett 350 millió forint befektetéssel valósítható meg. Az általános korszerűsítés eredményeként az első ütem­ben mintegy 8 millió tonnával növelik a műre való, tehát ki­termelhető szénvagyont, s a je­lenlegi évi 370 ezer tonna he­lyett a VI. ötéves terv végén már évi 500 ezer tonna szenet adnak az országnak. A máso­dik ütemben tovább növelik a szénvagyont, elsősorban a re­ménybeli területek kutatásával és feltárásával. Az első ütem­re tervezett tennivalókat körül­belül 3 év alatt oldják meg. Ebben segítenek a bánya elő­váló csapatainak a Bányászati Aknamélyítő Vállalat bakonyi körzetének dolgozói is. 1981 második felében egy csapat, majd 1982 januárjától egy má­sik aknamélyítős csapat is részt vesz a Csetény i­ányában folyó feltárás elvégzésében, a 150 méter mélyre tervezett pe­remi légakna elkészítésében. Az akna­­ a tervek szerint - 1983 márciusában lesz össze­kötve a szállító alapvágattal. A terveket elemezve Lúdas Matyi jut eszembe. Ő hangoz­tatta: fegyvere az igazság, de botja is van hozzá. A dudariak igazságához viszont korszerű gépek és berendezések lesznek. Folytatódik - a korszerűsítés­sel egyidejűleg - a gépesítés. A H-42-es fejtésben, kísérlet­képpen munkába állítják a 28 ■tagból álló VHP-116-os típusú, várpalotai gyártású, önjáró pajzsberendezést. Az előkészü­let, a tervezés már folyik. A vágathajtáshoz ugyancsak meg­felelő gépeket alkalmaznak, hi­szen a tavalyinál 1235 méterrel több, összesen 5900 méter vá­gatot kell készíteniük, s ebből 1190 méternyit meddő anyag­ban. (Csak tájékoztatásul: a bánya összes nyitott vágatának hossza több mint 33 kilométer.) A követelmények, a feladatok nem könnyűek. Ám a dudariak vállalják. Legyőztek ők már nagyobb nehézségeket is. Pél­dául telenként, amikor a hó­fúvásban elakadt az autóbusz és gyalog mentek a bányába. Tudják, a széntermelés növelé­sét várja tőlük az ország. S. Nagy Sándor Több mint 20 ezer társadalmi munkaóra az Elekthermaxban Az év első heteiben hét új brigád alakult a pápai Elek­­thermax gyárban. Ezekkel együtt 39 brigád készíti jelenleg az idei felajánlásokat. A nemrég elkészült összesítő értékelés szerint 20217 társadalmi munka­órát teljesítettek tavaly a kol­lektívák a felajánlott 16 ezer­rel szemben. Majdnem négy­szeresen teljesítették túl az anyag- és energiamegtakarí­­tási tervüket, amelynek összege így 5,8 millió forintra alakult. A felajánlott tíz helyett 70 közös újítást adtak be a bri­gádok, az ezekből származó ha­szon több mint kétmillió forint. A gyárban negyedévenként értékelik a brigádok versenyét. Tavaly az Ernst Thälmann, a Műszaki, holtversenyben a Ságvári és a Kandó illetve a József Attila szocialista brigá­­dok érdemelték ki az oklevelet és a vele járó pénzjutalmat. Három kommunista szombatot tartottak, az értük járó munka­bért az épülő tanuszoda szám­lájára utalták át. Bár csak a Killián György általános isko­lával van szerződésük, a vá­ros csaknem valamennyi böl­csődéjét, óvodáját­ és általános iskoláját patronálják. Karban­tartási, felújítási munkálataik értéke megközelíti a 20 ezer forintot. Pápa jelene és jövője méltó múltjához Beszélgetés dr. Németh Zoltánnal, a városi tanács elnökével Pápa: ha e város nevét hallja az ember, először valószínűleg az jut eszébe, hogy híres diákváros, iro­dalmi múltja és történelmi hagyományai révén orszá­gunk egyik legendás városa. Ez rendjén is volna, ha ... Ha továbbgondolnánk és észrevenné mindenki azt is, ami már a mához kötődik, ami elsősorban a mai Pápát jellemzi. Például azt, hogy jelentős ipari üzemek városa, több ezer munkás lakóhelye, otthona. Nyugodtan mondhatom: Pápa munkásváros! Ez a meghatározó, s ebből kiindulva kell vizsgálni jelenét és jövőjét is. E kérdésekről beszélgettünk dr. Németh Zoltánnal, a városi tanács elnökével. — Ismeretes, hogy Pápa 1945 óta még egyetlen öt­éves tervben sem fejlődött annyit, mint a legutóbbi ötödik ötéves terv időszaka alatt. Melyek e tervciklus je­lentősebb eredményei? — Egyetértek a megállapítás­sal, de szeretném hozzátenni azt, hogy az elért fejlődés nem tükrözi a rendelkezésre álló le­hetőségek teljes kihasználását. Itt elsősorban néhány beterve­zett létesítmény megépítésének elmaradására gondolok (16 tantermes iskola, 150 lakás), továbbá a társadalmi összefo­gásban rejlő erőket is jobban kellett volna hasznosítani. Az elmúlt tervciklusban megépült több mint ezer lakás, amely­nek nagyobb része OTP- és magánerős volt. Növekedett a bölcsődei és óvodai helyek száma is. Elkészült az autó­busz-pályaudvar és kiépült a lakótelepi ABC-áruházak háló­zata. Kisebb mértékű fejlődés volt a közművek (ezen belül elsősorban a csatornahálózat) kiépítésében. Az elmúlt terv­időszakban kapcsolták be a várost a vezetékes gázhálózat­ba.­­ A közvéleményben él egy torz monológ Pápáról, misze­rint: ,,Pápának szép a múlt­ja, de nincs jövője . .." Bi­zonyos vagyok abban, hogy e valóban szép múltú város­nak van jövője is! Kérem, nyilatkozzon a VI. ötéves terv főbb városfejlesztési koncepcióiról!­­ Pápának nemcsak szép múltja, hanem tiszteletre méltó jelene és biztató jövője is van! Aki a városnak csak a szép múltját emlegeti, és nem érzé­keli a jelen eredményeit, az túlságosan egyoldalúan szem­léli és ítéli meg Pápát. Itt nemcsak magasztos szellemi örökség van, s nem csupán kulturális hagyományok élnek, hanem létezik egy olyan ipar, (ezzel együtt egy olyan mun­kásosztály) amely termékei, gyártmányai jóvoltából nem­csak az ország határain belül, hanem szinte a világ minden részében hírnevet szerzett vá­rosának és hazájának. Ezzel, azt hiszem, már bizonyítottam is állításomat. Elsősorban a húskombinát, a textilgyár és az Elekthermax termékeire gon­dolok. Ami pedig a VI. ötéves terv jövőt alakító, főbb város­­fejlesztési elképzeléseit illeti: a népgazdasági helyzethez iga­zodó szerényebb fejlesztési le­hetőség a mi városunkra is érvényes. S ez elsősorban az állami, célcsoportos lakásépí­tés számának csökkenésében mutatkozik meg. A gyermek­­intézményekkel kapcsolatos gondjaink enyhítésére meg­épül egy hatvanszemélyes böl­csőde, egy százszemélyes óvo­da és egy nyolc tantermes is­kola. Igen jelentős megyei tá­mogatással és komoly társa­dalmi összefogással elkészül a fedett uszoda is.­­ Úgy gondolom, a köz­művelődési helyzet is meg­érett bizonyos változtatá­sokra, a tárgyi és személyi feltételek javítására.­­ Valóban szeretnénk, ha a városban az eddiginél pezs­gőbb és elevenebb lenne a kulturális élet. S ehhez való­ban elengedhetetlen a tárgyi és személyi feltételek javítása. A munkás- és ifjúsági művelő­dés, a város egész közélete, kulturális és mozgalmi hagyo­mányai, az ipari üzemek nö­vekvő feladatai, s a kultúrpo­litikai céljaink megvalósítása, mind-mind azt követelik meg, hogy ezen a téren is lényege­sen előbbre lépjünk. Jellemző például az igényekre, hogy je­lenleg a városból, a Petőfi Színház ajkai előadásaira és Győrbe több mint ezer bérle­tes jár el rendszeresen, ösz­­szegezve: a városban egy mű­velődési ház felépítése jelent­hetné a tárgyi feltételek hosz­­szú távú megoldását és ehhez igazodva lehetne megteremte­ni a személyi feltételeket is. - Ismeretes, hogy elkészült a műemlék-belváros részletes rendezési terve. Ez egyedül­álló kezdeményezés, de hol tart és mi a lényege? - Valóban kész a műemléki belváros részletes rendezési ter­ve. Ennek a megvalósítását egy hosszabb távú, folyamatos fel­adatnak tekintjük, a rendezési terv 20-25 éves távlatot jelent. A terv szerint: a belvá­ros műemlék jellegű épü­leteit folyamatosan fel­újítjuk, az oda nem illő há­zakat pedig szanáljuk. A ren­delkezésre álló pénzügyi lehe­tőségektől függően, szeret­nénk e területeken a magán­erővel is megvalósítható be­építéseket elvégezni. Ugyanak­kor biztosítanunk kell termé­szetesen, hogy a városképi szempontból jelentős épületek és műemlékek változatlan for­májukban megmaradjanak, megtartva az itteni utak és ut­cák eddigi „vonalvezetését” is, biztosítva ezáltal a belváros ka­rakterének fenntartását.­­ Pápa mindig közismert­volt jó kereskedelméről, de a vendéglátás . . . Megyénk vá­rosai közül talán a legala­csonyabb színvonalú: várha­­tó-e biztató változás? — Valóban, megyénk városai közül e téren nálunk a legrosz­­szabb a helyzet, ezt egy év­vel ezelőtt a megyei tanács vb is megállapította. Az ezt köve­tően tett intézkedések hatásá­ra a megyei vendéglátó válla­lat a múlt év végén megnyitot­ta az átalakított Béke presz­­szót, s efölött egy új bárt, az idei év végére pedig elkészül a hatvanszemélyes szálloda és ifjúsági szórakozóhely. Ezzel a város szállodai gondjai meg­oldódnak. Ugyancsak az idén elkészül a volt „Griff" épüle­­tében, a hatszáz adagos önki­­szolgáló étterem. A közeljövő­ben megkezdődik az „Arany Kalász" vendéglő és a Fegy­veres Erők Klubjában üzemelő étterem felújítása és bővítése. Mindkét vendéglátó egységet a Pápai ÁFÉSZ üzemelteti. Mindezek eredményeképpen úgy véljük, hogy jelentős mér­tékben javul majd a pápai vendéglátós színvonala. - Közismert tény, hogy a kórház és rendelőintézet el­avult, nem felel meg a mai egészségügyi ellátás követel­ményeinek. Ismeretes az or­voshiány is. Várható-e e te­kintetben a közeljövőben vál­tozás? - Tény és igaz, hogy a vá­rosi kórház és rendelőintézet elavult, rekonstrukcióra szorul. Ez a helyzet kétségtelenül je­lentős mértékben nehezíti és rontja az egészségügyi ellátás színvonalát. A kórház és ren­delőintézet rekonstrukcióját azonban nem tudjuk a soron következő tervciklusban meg­oldani, az előbbre lépést és a gondok enyhülését abban lát­juk, hogy az ötéves terv vé­gén, felújításból elkészül a Le­nin lakótelepen az új rendelő­­intézet. Ezzel nyilvánvalóan a kórházi és rendelőintézeti zsú­foltság is kedvezően változik. Az orvoshiányra vonatkozóan: hosszabb ideig tartó, betöltet­len státuszunk sem a kórház­ban, sem a körzetekben nem volt. A jövőben is arra törek­szünk, hogy (lakás és egyéb feltételek biztosításával) orvos­hiány ne okozzon gondot az egészségügyi ellátásban. - Pápa valamikor híres volt sportéletéről! Ma - a tekén kívül - nincs számot­tevő és országosnak mond­ható pápai sportsiker. Szárny­ra kelt a hír, hogy az erők koncentrálásával, a jelentő­sebb sportegyesületek össze­vonásával igyekeznek fellen­díteni ismét a város sportját. Igaz-e a hír, s ha igen, mi­korra várható az elképzelés megvalósítása? - A hír igaz! A megyei sport­fejlesztési koncepciónak a fi­gyelembevételével és azzal összhangban áttekintettük a vá­ros sportjának helyzetét, s olyan megállapításra jutot­tunk, hogy - elsősorban a mi­nőségi sport fejlesztése érde­kében - lényeges változtatá­sokra van szükség. A mostani helyzetre például jellemző, hogy tizenhárom sportágban működik versenysport, de ez hét sportegyesület közt oszlik meg. Ez a nagyfokú tagoltság, az erők szétforgácsoltsága és az indokolatlan párhuzamosság az oka annak, hogy önmagá­ban egyik egyesületünk sem tudott meghatározó és jelentős szerepet játszani. Az összevo­nás előkészületei rendben foly­nak és várhatóan az idei év végére fejeződnek be. Józsa Benő NAPLÓ — 1981. március 1.­, vasárnap .

Next