Napló, 1981. május (Veszprém, 37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-01 / 101. szám
Folytatódtak a kitüntetési ünnepségek JÓKAI-BÁNYAÜZEM Ajkán, a Veszprémi Szénbányák Jókai-bányaüzemének dolgozói 1981-ben, az év elejétől április 30-ig esedékes évi tervükön felül már 17 ezer tonna szenet adtak. „Jó szokás szerint" így készültek május elsejére, valamint az élüzem ünnepségre, amelyet szerdán délután tartottak. Az eseményen részt vevőket, köztük Szabó Gyulát, a megyei pártbizottság titkárát, Hidasi Istvánt, a KDSZV Kossuth-díjas, nyugalmazott vezérigazgatóját, a megyei, járási és a városi politikai, állami, gazdasági és társadalmi szervezetek képvise-' lőit, az üzem kiváló dolgozóit, szocialista brigádjait Jártás László, az Ajkai Szénbányák új üzemvezetője köszöntötte. Kóber Ferenc, Jókai-bánya nyugalmazott üzemvezetője, a Veszprémi Szénbányák ajkai medencéjének szaktanácsadója a végzett munkáról szólva elmondotta, hogy a kollektíva az eddigi hagyományokhoz híven teljesítette kötelezettségét, s a szabadnapokon végzett termeléssel együtt összesen 57 ezer tonna szenet adott ter éven felül. A terv évi 110,5 százalékos teljesítése egyúttal azt is jelenti, hogy a bányaüzem kollektívája 1980-ban a legmagasabb összüzemi teljesítményt érte el. Ezzel az eredménnyel — az élüzem címen kívül - egyéb rangos kitüntetéseket is megnyert. A Magyar Szénbányászati Tröszt által meghirdetett országos versenyben a Domonkos Ernő vezette „Rakéta" szocialista előváló brigád kategóriájában ,,A magyar szénbányászat kiváló brigádja" címet érdemelte ki. A Ludvai Károly vezette brigád megszerezte a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét, továbbá a vállalat kiváló brigádja címet. A Magyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatójának dicsérő oklevelét kapta a vállalat kiváló brigádja címmel együtt a Lájer Imre vezetésével dolgozó szocialista brigád, továbbá a Fekete Ernő vezette kollektíva. A föld alatti iparos, szerelő brigádot, Herbent Imre vezetésével, ugyancsak a vállalat kiváló brigádja címmel tüntették ki. Az elmúlt évi gazdasági munkájáért „Kiváló vállalat" címmel tüntették ki az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalatot, amelynek veszprémi üzemigazgatóságát dicsérő oklevélben részesítették. Szerdán a veszprémi központban rendezett ünnepségen Géczy Jenő üzemigazgató számolt be munkájuk eredményeiről. Több mint százezer fogyasztó igényeit elégítik ki, az üzemigazgató szavai szerint növekvő üzembiztonsággal. Jelentősen csökkent a területükön a közép- éskisfeszültségű hálózatok üzemzavara. Több száz millió forint értékű beruházással új lakótelepeket, termelőszövetkezeteket kapcsoltak be az áramszolgáltatásba. Az elektromos hálózat és berendezések rekonstrukciójával, korszerűsítőSzabó Gyula, a megyei pártbizottság titkára beszédében elismeréssel szólt mind a szocialista brigádok, mind az üzem műszaki, gazdasági és politikai, társadalmi vezetőinek, bányászainak munkájáról, majd átadta a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét a Ludvai Károly vezette szocialista brigádnak. A Jókai-bányaüzem munkáját, eredményeit értékelte hozzászólásában Hidasi István nyugalmazott vezérigazgató is. A tröszti és a vállalati elismeréseket Pera Ferenc, a Veszprémi Szénbányák igazgatója nyújtotta át az élen járó kollektíváknak. A bányaüzem dolgozói között összesen 631 ezer forint jutalmat osztottak ki, jővel fokozták az üzembiztonságot, javították a gazdaságosságot. Feladataikat csökkenő létszámmal hajtották végre. Javult a veszprémi üzemigazgatóság munkavédelmi, baleseti helyzete. Tavaly egyetlen munkahelyi balesetet jegyeztek fel az üzemigazgatóságon. A nehéz fizikai munka megszüntetésére több új munkagépet szereztek be, amelyeket jól hasznosítottak a hálózatépítési feladatokhoz. Mindezek kedvezően hatottak az üzemigazgatóság feladatainak teljesítésére. Harmadik helyet szerezték meg a vállalati ésüzem versenyben. Az erről szóló oklevelet Fülöp János vezérigazgató-helyettes adta át az ÉDÁSZ veszprémi üzemigazgatójának. ÉDÁSZ VESZPRÉMI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA Értékelték a megyei tejtermelési verseny eredményeit Díjkiosztó Veszprémben, ünnepség Nemesszalókn Korábbi híradásunkban közöltük, hogy a vaszari tsz és a Devecseri Állami Gazdaság országosan is kiemelkedő eredményt ért el 1980-ban a tejtermelési versenyben. Tegnap Veszprémben, a Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségen a megyei verseny legjobbjainak díjkiosztó ünnepségét tartották meg. A jelentős eseményen jelen volt a megyei pártbizottság, a tsz-szövetség és az állami gazdaságok területi központjának képviselője- " A résztvevők előtt dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondott értékelő összegezőt. Az előadó hangsúlyozta: az V. ötéves terv időszakában megyénk nagyüzemeiben a szarvasmarha-tenyésztést jelentős állománynövekedés jellemezte, fajtaváltás, a tejtermelés dinamikus emelkedése mellett. A minőségi elemek előretörését érzékelteti, hogy 1980. végére a nagyüzemek tehénállományának több mint 60 százaléka intenzív tejelő. Tavaly a megye állami gazdaságaiban az egy tehénre jutó tejtermelés 4833, a tsz-ekben 3674 liter volt. Ez az elismerésre méltó teljesítménynövekedés tette lehetővé, hogy a kistermelők tehénállományának csökkenése ellenére lényegesen nőtt a megyében a tejfelvásárlás. Az előadó megelégedéssel említette, hogy a termelés felfutását elismerő prémium erősítette a gazdaságok pénzügyi stabilitását. Örvendetes az is, hogy a termelés emelkedésével egyidőben lényegesen nőtt a lakosság tej- és tejtermékfogyasztása. A továbbiakban kiosztották a termelési verseny díjait. Magyartarka állománnyal az egy tehénre jutó tejtermelésben első a zártkai (4208 liter), második a nagyvázsonyi (3816 liter) termelőszövetkezet. A keresztezett állománnyal rendelkező nagyüzemek élenjárói a Pápai (4565 liter) és a Városlődi Állami Gazdaság (4440 liter). A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó árutej-termelésben első a nagyalásonyi tsz (72 405 liter), második a veszprémvarsányi tsz (71 340 liter). Az előző évhez képest tavaly a csetényi és a nemesvámosi termelőszövetkezet 20, illetve 16 százalékkal növelte tejértékesítését. A nagyüzemekkel együtt értékelték a kistermelők eredményeit. A magyargencsi Nagy József az egy tehénre jutó 6515, Házi Imre 5671 liter tej után kapott kitüntetést. A kistermelők között Hári János, ugyancsak magyargencsi gazda értékesítette a legtöbb - 20 664 liter tejet. Ebben a kategóriában a csóti Masszi Lajos a második, 18 550 literrel. A legkiválóbb tejtermelők oklevelet, pénz- és tárgyjutalmat kaptak. A termelés ösztönzését jól szolgáló verseny tovább folytatódik. Ez évtől kezdve a versenyértékelés — a minőségi igények növekedése szellemében — tejtisztasági követelménnyel bővül. Tegnap délután a nemesszalóki termelőszövetkezet kollektívája is ünnepelt; a közös gazdaság első helyezést szerzett az 1980. évi megyei termelési versenyben. Az oklevelet és a pénzjutalmat az ünnepi megemlékezésen Petrás János, a tsz-szövetség titkára adta át. A szalóki gazdaság tavaly az előző évihez képest 22 százalékkal több termelési értéket állított elő és 33 százalékkal növelte nyereségét. Válasz a világgazdasági kihívásra Második „félidőben” az exportfejlesztések Nem volt sok vita a Pápai Állami Gazdaság, a vaszari Hunyadi Tsz és a Magyar Nemzeti Bank Veszprém megyei igazgatóságának vezetői között. A két mezőgazdasági nagyüzem gyorsan és hatékonyan megtérülő, exportárualapokat bővítő, illetve importot helyettesítő beruházásokhoz igényel mintegy 150 millió forintnyi hitelt. A pápaiak 5 ezer férőhelyes sertéshizlaldája, takarmánypép-üzeme, a vaszariak gépesítési programja egyúttal a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdaságok nagyobb aktivitásáról is tanúskodik. Országosan és megyénkben is az exportárualapokat fejlesztő, bővítő beruházások második „félidejében" elsősorban ők a kezdeményezők. Megemelt keret _____________________ A népgazdasági egyensúly helyreállítása, javítása érdekében gazdaságpolitikánkban központi helyet kapott már az elmúlt tervidőszakban is az exportárualap-fejlesztés, -bővítés. A pénzeszközök egy részét is ennek szolgálatába állítottuk. Ez helyes és hasznos döntés volt, amit jól bizonyít az a tény is, hogy a korábbi tervidőszakban az e célra országosan elkülönített 45 milliárd forintnyi hitel helyett pénzügyi szerveinktől 54 milliárdot igényeltek gazdálkodó egységeink. E hitelek segítségével 1700 beruházás kezdődött el, 95 milliárd forintnyi költséggel. Kétharmaduk már be is fejeződött az exportfejlesztés első „félidejében”. A tapasztalatok többségében kedvezőek, hiszen e beruházások nagymértékben hozzájárultak külkereskedelmi egyensúlyi gondjaink mérsékléséhez. Tavaly például a tőkés exportnak már több mint egyötöde a hitellel megvalósított új üzemekből került ki. Ám azt is látni kell,hogy a megszokottnál, kétségtelenül jobbnak minősíthető fejlesztések színvonala korántsem volt egyenletes. A pénzügyi szakemberek szerint 25—30 százalékuknál előfordultak költségbecslési, piacbemérési zavarok. Különösen a nagy építkezéssel járó fejlesztések szenvedtek a hazai beruházási piac hagyományosbetegségeitől. A kemény hitelnyújtási feltételek ellenére megyénkben is igen nagy sikere volt az exportfejlesztő hiteleknek. A múlt év végéig összesen 66 különböző beruházás valósult meg, csaknem 4 milliárd forint költséggel. Ebből a nyújtott hitel 2,7 milliárd volt. E beruházásoknál a tervezett évi exporttöbblet 40 millió, az importmegtakarítás pedig 10 millió dollár. S hogy a számítások helyesek és reálisak, azt igazolja a Nemzeti Bank megyei igazgatóságának egy közeli felmérése is. Tizenhét, már legalább egy éve üzemelő beruházásnál ellenőrizték, igaznak bizonyultak-e az előrejelzések? A számok kedvezőek. A megvizsgált beruházásaiknál a beígért exporttöbblet mintegy 9 millió dollár volt, ezzel szemben ezek 12 millió dollárral javították a népgazdaság egyensúlyát. A példamutatók sorában ott van többek között az Ajkai Timföldgyár, az Ajkai üveggyár, a fűzfői Nitrokorrtia, a Balkony Művek, a várpalotai, a vaszari termelőszövetkezet, hogy csak néhányat említsünk. Korántsem állíthatjuk, hogy valamennyi fejlesztés beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Miként az országban, úgy itt, a mi megyénkben is, sok elképzelés, terv megvalósítása tovább húzódott a szükségesnél. Az eddigi 66 fejlesztésből 26 határidőn túl fejeződött be. Ebből kereken egy tucat 6hónapot meghaladó csúszással. Ebben sajnos a vegyipari vállalataink állnak az „élen”. Olyan beruházások is akadtak, amelyek a piaci érdeklődés lanyhulása, vagy nem kellő felmérése miatt nem hozták meg a várt exporttöbbletet, vagy importmegtakarítást. Bár itt nem szabad türelmetlennek lenni, hiszen a Tapolca mellett megépült parkettagyárról sokáig többen is úgy vélekedtek: ez elhibázott fejlesztés volt. Ma már erről szó sincs, a tervezettnél is gazdaságosabban termel. A péti példa Gazdasági építőmunkánk sikere nagymértékben attól függ, hogyan tudunk a továbbiakban ■is válaszolni a világgazdasági kihívásra, alkalmazkodni a világgazdasági változásokhoz, hogyan leszünk képesek az eddiginél is erőteljesebben fejleszteni nemzetközi kereskedelmi,gazdasági ési pénzügyi kapcsolatainkat. Ezért például hatodik -ötéves tervünk -ae kedvezőtlen világgazdasági változásokra nem elzárkózással válaszol, hanem alapvetően exportorientált és ésszerű importhelyettesítő fejlesztési irányokat jelöl meg. Ezzel összhangban a Magyar Nemzeti Bank a jelenlegi tervidőszakban már 65 milliárd forint exportfejlesztő hitelnyújtással számol. A keret növelése mellett azonban a népgazdaság szűkös anyagi helyzete miatt tovább szigorította a feltételeket, úgy, hogy az újabb beruházások még inkább megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek. A gyorsan megtérülő, jelentős hasznot hozó exportárualap-bővítő, illetve importhelyettesítő beruházásoknál azonban - s ez viszont igen nagy kedvezmény a korábbiakhoz képest - már nem szükséges az úgynevezett saját fejlesztési alap. A bank a teljes beruházási költséget is megkölcsönözheti. Az is változás, hogy hiteleket más bankok is nyújthatnak. A Péti Nitrogénművek például már élt is a lehetőséggel, amikor a karbamidtermelés bővítéséhez a Közép-európai Nemzetközi Bankot választotta pénzügyi partneréül. Kékrókatelep és társai összhangban a gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel, megyénk vállalatai, szövetkezetei a mostani tervidőszakban is nagy figyelmet fordítanak nemzetközi piaci pozícióik erősítésére, a korszerű, exportképes termékszerkezet kialakítására. Jelenleg például 14 exportárualap-bővítő beruházás folyik megyénkben, 2,4 milliárd forint értékben. Ezek közül a Nemzeti Bank megyei igazgatósága által finanszírozott fejlesztések várhatóan évente 13 millió dollárral növelik exportbevételeinket, az importmegtakarítás pedig 1 miillió dollár körüli. E beruházások között szerepel az Ajkai Timföldgyár új magasnyomású öntödéje, a Bakony Művek gyújtógyertyagyártásának fejlesztése. A dabronci szakosított sertéstelep, a csabrendeki kékrókatelep. Igen jelentős budapesti pénzintézetek támogatják a pápai Elekthermaxnál a légkeveréssel működő „Cyrkotops" edénygyártás kialakítását, valamint a tapolcai Könnyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalatnál folyó importhelyettesítő, kőzetgyapottermelés bővítését szolgáló beruházást. Némi megtorpanás után ebben közrejátszottak a tervkészítésekkel kapcsolatos bizonytalanságok - számos újabb exportberuházáshoz is kérnek hiteik, vállalataink,szövetkezeteinkk. E kérelepek még tárgyalás,illetve elbírálás alatt állnak. Az Ajkai Timföldgyár a hidráttermelését kívánja fokozni, a Peremartoni Vegyipari Vállalat a több és változatosabb növényvédőszer-gyártásra kíván berendezkedni. De említhetnénk a Pápai Textilgyárat, a Herendi Porcelángyárat vagy a várpalotai, szentgáli, ajkai, ugodi, nemesvámosi termelőszövetkezeteket is. Érdekes jelenség, hogy a hitelt igénylők között - mint arra már cikkünk elején utaltunk - egyelőre a mezőgazdasági üzemek vannak többségben. Igaz, kisebb fejlesztésekre vállalkoznak, de ezekkel gyorsan és hatékonyan képesek válaszolni a világgazdasági kihívásra. S ez mindannyiunk érdeke. Andrássy Antal Hétezerből a legjobbak Kitüntetett mozdonylakatos brigád Tapolcán Hétezer szocialista brigád közül a legjobbnak lenni nem könnyű. A Magyar Államvasutak több mint 120 ezer dolgozójának jelentős hányada ugyanis ennyi munkáskollektívában látja el a szolgálatot. Közülük kettő elnyerte a legmagasabb kitüntetést, amely kollektívát illet, a Munka Vörös Zászló érdemrendet. Az egyik legjobbként köszönthetjük a MÁV tapolcai körzeti üzemfőnökségének Bánki Donát mozdonylakatos brigádját. A tizenegy tagú kollektíva mindig becsülettel helytáll a munkában. Lelkiismeretes, értő doktorai a dízelmozdonyoknak, motorjai az üzem, a város életének. Számtalan társadalmi és munka jellegű felhívás, akció kezdeményezése fűződik a nevükhöz. Több kiváló újító akad a brigádban — mint Bélák János brigádvezető —, akik értékes ötletekkel, speciális szerszámok megalkotásával járulnak hozzá a karbantartási, felújítási munkák folyamatos végzéséhez, a biztonság fokozásához. A kitüntetett szocialista brigádot néhány nappal a magas elismerés átvétele előtt — amelyre a Parlamentben került sor — egy nagy teljesítményű mozdony karbantartása közben örökítette meg munkatársunk. Képünkön: kis pihenő a fotó kedvéért - balról jobbra Belák János brigádvezető, Sípos János, Lantos Dezső, Marton Gyula, Szabó István, Horváth Lajos és Oszaki Dezső. Fotó; Péterfay Endre Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! NAPLÓ - 1981. május 1., péntek - 3