Napló, 1981. augusztus (Veszprém, 37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
Porcelánfestő a Herendi Porcelángyárban Fotó: Borbás János A kistermelő biztonsága és az ellátás Bőséges és változatos zöldség-, gyümölcsboltjaink árukínálata. Megelégedéssel tölti ez el a vásárlót. Megesik, hogy a látványnak is tetszetős színes bőség a külföldieket fotózásra csábítja. A vásárló az áru forrását nem kutatja, holott jó tudni, hogy tetemes rész házikertekből való, a kistermelők szorgalmát, és ne féljünk a szótól, élelmességét dicséri. A „forrást” kutatva indultunk szemlélődésre. Az időpont július 29. szerda. Hívjuk az olvasót, tartson velünk! Balatonfüred, ÁFÉSZ-áruház, a város legforgalmasabb pontján. A zöldség-gyümölcs részleg gazdag. Markovics Gáspár, a szövetkezet elnöke tájékoztat. Az őszi és téli árukat a ZÖLDÉRT szállítja, a nyári forgalom zömét az ÁFÉSZ felvásárlás és a kistermelők közvetlen bolti felkínálása biztosítja. Nagy a kistermelők kedve. Az idén az első hat hónapban háromszor annyi árut szállítottak, mint tavaly azonos idő alatt. Az árukapcsolat egyszerű, rugalmas. A helyi és a távolabb élő kistermelő előre jelzi, hogy mikor, miből és menynyit szállít. Az áruház szükségletén felüli mennyiség az ÁFÉSZ felvásárlótelepére kerül. A felvásárlás az alkalmi értékesítő esetében a napi ár mínusz 25, ÁFÉSZ-tag esetében mínusz 15 százalék levonással történik. Ezzel a kedvezménynyel, magyarázza az ÁFÉSZ elnöke, a helyi termelést kívánják ösztönözni. Az igazi gondot a hétvégi, a Füredre leruccanó telektulajdonosok jelentik. Az autózás költségét fedező árujukkal szombaton délután jelentkeznek, minden előzetes egyeztetés nélkül, néhány órával a zárás előtt, amikor tulajdonképpen már nincs forgalom. És vasárnap zárva tart az áruház. A gondon talán az új rendelkezés, a bárhol történő szabad árusítás segít majd . . . A Balatonalmádiiban, Liszt Ferenc utca 45. B. B. (így kérte neve jegyzését) szép kertes házban lakik, 42 évi fűzfői munka után nyugdíjas. Az idén talán 1500 forintot kapott az értékesített meggy és őszibarack után. A család természetesen maga is fogyasztó, de viszi a gyümölcsöt a fia is, a lánya is. A válogatott, osztályozott árut mínusz 20 százalékkal veszi át a ZÖLDÉRT 19- es boltja. — Csak olyan gyümölcsöt viszek, amit én magam is megvennék — vallja B. B. önérzetesen. „Szállítás" előtt természetes módon egyeztet a boltossal. A Veszprém, Zrínyi utcai ÁFÉSZ- áruház. Horváth Ottó vezető elégedett. Az idei félév zöldség-gyümölcs forgalmának 82 százalékát a kistermelőiktől vásárolta. Igaz, a 240 ezer forint értékű rész döntő hányadát szegedi, orosházi, csányteleki és üllési termelők, egyéni vállalkozók biztosították. Jó szállítók, kora reggel itt vannak az előre jelzett friss áruval. Van, aki decemberben karfiolt, van aki februárban gondosan tárolt almát hoz. És nyárelőn mázsaszám paprikát, paradicsomot . . . Időnként egy-egy csatárhegyi kistermelő is beállít kisebb mennyiségű cseresznyével, vagy egy szatyornyi más áruval ... Az áruház vezetője megjegyzi: a 13 forintos paprika már nem üzlet a távolról szállító termelőknek. Ha leesik a termékek ára, akkor jön a ZÖLDÉRT... Veszprém, 17-es számú ZÖLDÉRT-bolt. A közvetlen bolti értékesítésben itt is az alföldi szállítók játsszák a főszerepet. Április—július között a bolt 135 ezer forintot fizetett szállítóinak. A helybeli termelők kevés meggyet, zöldbabot értékesítettek, éppen látogatásunk napján az egyik élelmes kistermelő 230 cső csemegekukoricával állított be. Scher Mária helyettes boltvezető dicséri a kistermelőket. A szállítani kívánók mintát hoznak, tanácsot kérnek, hogy miként csomózzák a zöldséget, szóval most tanulják a mesterséget. A fiatal kereskedő elmondja, hogy maguk is érdekeltek a kistermelői forgalom, a felvásárlás növelésében. A júniusi jutalékuk 2200 forint volt, pedig akkor a felvásárlás után csak 3 százalék volt a jutalék, júliustól már 4 százalék, mert a vállalat fölemelte. A boltban nagy a választék, a polcok, rekeszek tele áruval. Feltűnt, hogy a füredi áruházhoz képest itt 5 forinttal olcsóbb az első osztályú őszibarack és lényegesen alacsonyabb az azonos minőségű paprika, paradicsom és a salátának való uborka ára . .. Igaz is, a ZÖLDÉRT „főállásban” gazdája a kritikus kereskedelmi ágazatnak, ráadásul egyik fő feladata az árszabályozás. Más kereskedelmi egységek csak „besegítenek", ha esik a termék ára, akkor jön a ZÖLDÉRT, az alföldi szállítók meg el-elmaradoznak ... * Úgy véljük, nincs tanulság nélkül a kis kitekintés, örvendetes a kistermelői szándék, az élénk termelési kedv. Közösségi érdek, hogy ez a nyugalom és érdekeltség tartós legyen. Nagyon lényegesnek tartjuk az ütemezést, a szállítási előrejelzést, hogy a megtermett érték jó minőségben jusson el a fogyasztókhoz. Valami megoldást kell találni a hétvégi árufelkínálók ügyére is. Az ugyan senkit sem nyugtathat meg, hogy az eladatlan áru nem a kistermelőnél, hanem a kereskedelem valamelyik szervezeténél megy tönkre. Közérzetünk alakulása és az ellátás színvonala, az áruválaszték milyensége szorosan összefügg egymással. A kistermelés súlyát, jelentőségét éppen ezért csak a pénzforgalom alapján nem ítélhetjük meg. Az áruval teli bolt, áruház nemcsak látványnak mutatós, közérzetünket is befolyásolja. Túras Lajos Új CSÍIl3n3”' I Gazdaságtechnika és "a csolagfárt társadalompolitika IP évek óta az az ember érzése, hogy a M"“ világ nem áll másból, mint olajból és cserearányból, termelésből és ráfordításból, egyensúlyból, és spórolásból, exportnövelésből és importkorlátozásból. Mintha mindent rideg gazdaságtechnikai szempontok uralnának, mindent a gazdasági számítások szabályoznának. Amikor a gazdaság nehéz helyzetben van, természetes dolog, hogy a gazdasági adottságokból, a lehetőségekből indulunk ki. Sokszor úgy tűnik, hogy a gazdasági értékrendszer minden közfigyelmet magára von. Most azonban újra erőre kapnak a társadalmi, politikai elvek, az általánosabb értékek - anélkül, hogy a gazdaságiakat elnyomnák. A politika számára persze eddig is a teljes foglalkoztatás, a munka szerinti elosztás, a szükségletek mind teljesebb kielégítése, az egyensúlyi helyzet javítása, a vállalati önállóság növelése csak első közelítésben volt gazdasági követelmény. A politikai eszmerendszer és a közvélemény nem hagyja magát kiszorítani sőt mind jobban áthatják a rideg gazdasági megfontolásokat is. Az, hogy hazánk külgazdasági egyensúlyát rendbe kell hozni, rideg gazdaságtechnikai gond. De az a tény, hogy nemcsak külső egyensúly van, hanem belső is, nemcsak államháztartási egyensúly van, hanem magánháztartási is, nemcsak gazdasági egyensúly van, hanem politikai-hangulati egyensúly is, már a gazdasági értékrendszert a társadalmi-politikai értékrendszernek rendeli alá. Amikor a VI. ötéves terv készült, alapjául rideg számítások szolgáltak. A számok szinte csak azt mondták, hogy mire lehet számítani a következő öt évben, ha a helyzet tovább nem romlik. De mire elkészült, már határozott célokat tartalmazott a hozzá rendelt eszközökkel. Akarattal, politikával telített társadalomfejlesztési terv lett, amelynek számai nem egyszerűen a jövő statisztikái, hanem számszerűsített célok. Amikor napirendre került a gazdaságtalan termelés szűkítése, az teljes mértékben struktúrapolitikai megfontolásokon, számításokon alapult. De rövid időn belül már magában foglalt olyan követelményt, hogy a szerkezetváltoztatás ne rontsa se a lakossági ellátást, se a termelőeszköz-ellátást. Ma már állítjuk, hogy a „gazdaságosság"-nak két kritériuma van: a jövedelmezőség és a szükségesség. Az, hogy valamire szükség van, az bizonyos tevékenységeknek pozitív gazdaságossági megítélést kölcsönöz. És az a legdrágább, ami nincs. Ez már társadalompolitika, akárcsak az, hogy megfontoljuk, mi a nagyobb kár: megtartani falun egy nem túl jövedelmező üzemet, vagy újra ingázásra szorítani száz embert, elvinni a faluból az ipari munkahelyet. A fogyasztói árak rendezése formailag gazdaságtechnikai kérdés. A legutóbbi „benzináremelés" óta jelentősen emelkedtek az energiahordozó-árak, vagyis előbb-utóbb a villamos energia fogyasztói árát is emelni kell. Amikor kiderült, hogy már nem kifizetődő a háztájiban a saját fogyasztásra szánt termelés bővítése baromfiból, sertésből, akkor bárhogyan osztottunk-szoroztunk, fel kellett emelni a hús és a hentesáruk fogyasztói árát. De közben azt is meg kell határozni - és ez már társadalompolitika -, hogy ennek mi a hatása az életszínvonalra, hogyan járnak a fix fizetésűek, a nyugdíjasok, a sokgyermekesek. Pontosan kiszámítható, hogy a megnövekedett terheket meddig képes viselni az állami költségvetés, mikor kell a terhek egy részét áthárítani a vállalatokra, s végül hogyan és milyen mértékben lehet teherviselésre bírni a lakosságot. Ezek könyörtelen dolgok. De azt fontolóra venni, hogy könnyebb a lakosság számára a terheket termelőként, dolgozóként, mintsem fogyasztóként viselni — már társadalompolitika. Megdönthetetlen igazság, hogy könnyebb az eddiginél többet, jobban dolgozni, mint az eddiginél kevesebbett fogyasztani. Az embereknek általában semmi kedvük nincs lassítani. Inkább többet akarnak nyújtani és többet akarnak keresni. Áó tömegek értékelései, ideológiánk létele lei éppen olyan erős meghatározói a gazdaságpolitikának, mint az, hogy mennyi anyagunk, emberünk, pénzünk, versenyképes termékünk van. A politikának is megvannak az egyensúlyi feltételei. Bővítésük, erősítésük éppen olyan fontos, mint a gazdasági egyensúlyé. P. O. A mezőgazdasági nagyüzemek újabb hazai eredetű fehérjeforráshoz jutnak; a nagyüzemi körülmények között is jól termeszthető csillagfürt nevű pillangós növény egyre jobban terjed a gyakorlatban. A hazai mezőgazdasági állattenyésztési kísérleti intézetek is sikerrel foglalkoztak ezzel a növénnyel, amelyet korábban tulajdonképpen a kukorica szorított ki a termesztésből. Miután a külföldről beszerzett fehérjefélék eléggé drágák, a nagyüzemi gazdák érdeklődése most ismét a jó hozamú és magas fehérjetartalmú növény felé fordult. Egyelőre még csak 14 ezer hektáron termesztik a csillagfürtöt, azonban már több mint 80 mezőgazdasági üzem foglalkozik vele. Nagy előnye, hogy jól hasznosítja a homoktalajokat, olyan vidékeken is sikerrel termeszthető, ahol más növény csak nehezen szerzi meg a táplálékot. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen az OMFB fehérjeprogramjának keretében egy év alatt 16 üzemi kísérletet végeztek. Tisztázták, hogy a külföldről importált szóját jól lehet helyettesíteni egyebek között a sertéstenyésztésben. A sikeres kísérletek után a csillagfürt etetését több nagyüzemben bevezetik, mindenekelőtt azokban a gazdaságokban, amelyek már iparszerű módon foglalkoznak a csillagfürt termesztésével, ezeket a gazdaságokat szervezetten szaktanáccsal látja el a vajai II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely termelési rendszert is szervezett az érdeklődő gazdaságoknak. Új vonalú székek, asztalok A „Fantázia éve" jegyében megrendezésre kerülő őszi BNV-n, 150 négyzetméteres standján, a legújabb típusú székekkel, asztalokkal, étkezőgarnitúrákkal, a jövő évek ízlésének megfelelő díszítésű kisbútorokkal mutatkozik be megyénk bútorgyára, a veszprémi, a Balaton Bútorgyár. 1954 óta vesznek részt folyamatosan e versenynek is beillő seregszemlén, ahol szinte minden évben kaptak díjat vagy oklevelet kényelmes székeikért, ízléses étkezőbútoraikért. A 200 millió forint termelési értéket előállító gyár termékeinek 40 százaléka angol, svéd, dán lakásokban öregbíti jó hírnevüket. Különösen a Hunor, a Zsigmond étkezőgarnitúrák keresett és jelentős tételben megrendelt exporttermékei az üzemnek. Péterfay Endre képriportja Sorozatban csomogatják a kedvelt és keresett TIBI tanulóasztalt. A gyár az idén hatezer darabot hoz ebből a termékből forgalomba Az alkatrészgyártó nagycsarnokban készülnek az ALFA, GARSON, BIFI és JOHAN fantázianeveket Viselő étkezőgarnitúrák és elemes bútorújdonságok Tizenötféle székújdonsággal mutatkoznak be az idei BNV-n. Képünkön készül a Góliát nevet viselő szék, angliai megrendelésre Hivatalok, vendéglátóegységek részére indul útnak az állófogás. Év végéig ötezer darabot szállítanak belőle megrendelőiknek NAPLÓ - 1981. augusztus 1., szombat -3