Napló, 1983. július (Veszprém, 39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Ülést tartott Veszprém megye Tanácsa Feladat: behozni a lemaradást (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi beruházások nem haladtak megfelelően: a tervezett 4279 négyzetméter alapterület helyett csak 379 négyzetméter valósult meg. Ajkán, Várpalotán, Veszprém­ben van lemaradás az üzlet­­hálózat építésénél. Az 1982-es fejlesztési tevé­kenységről megállapítható, hogy a tervet év közben több­ször kellett igazítani a taná­csoknak a központi szabályo­zás miatt. Okozott változáso­kat a kivitelezői magatartás is. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél terv­szerűen végezték a pénzügyi­gazdasági ellenőrzéseket. Ta­valy 109 egységnél tartottak komplex ellenőrzést. Az ellen­őrzések nyomán 25 esetben javasoltak személyi felelősség­­revonást. A vitában Udvardi Dénes, a számvizsgáló bizottság tagja elmondotta, hogy a bizottság megtárgyalta és jónak tartot­ta az előterjesztést. Helytelen­nek ítélte az egyes tanácsok­nál még fellelhető évvégi pénzköltést, s rámutatott: vi­gyázni kell a nagy, mintegy 6 milliárdot érő állóeszközök­re. Kedvezőnek ítélte, hogy gazdasági nehézségeinek elle­nére az alapellátást kellő szin­ten biztosítottuk. Dr. Mészáros István Sümeg megyei tanácstagja elmondot­ta, hogy a nagyközség az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Sümeg lakossága ezer fővel növekedett. Az elő­ző ötéves tervben 250 magán­lakás épült, s az építési kedv nem csökkent, most is ennyire számíthatnak. Ifj. Holly Emil zirci megyei tanácstag egye­bek közt a nagyközség lakói­nak elismerésre méltó társa­dalmi munkájáról beszélt, az utak karbantartását ennek el­lenére nem tudják megoldani fedezet hiányában. A belvizek jelentős gondokat okoznak, sok pénzt fordítottak rá, de végleges megoldás nincs még. A szennyvízcsatornázásra tár­sulást szerveznek. A bölcsőde építéséhez támogatást kért. A felszólalásokra adott vá­laszában Forintos Erzsébet hangsúlyozta: az a tanács dol­gozik jól, amelyik az anyagiak jobb felhasználásával, keve­sebb pénzzel is eredményt tud felmutatni. István János összefoglalójá­ban felhívta a figyelmet a he­lyi bevételek fontosságára. El­ismerően szólt az utak, parkok építésében, a köztisztaság te­rén elért eredményekről, majd elmondotta, hogy a korábbi években voltak pénzmaradvá­nyok, de ez most jóval keve­sebb volt, s még kevesebb lesz. Helyes volt, hogy az elő­terjesztés kritikusan vetette fel a fejlesztésekkel kapcsolatos problémákat, mert a lemara­dások a lakosságot érintették mind a lakás, mind az egész­ségügy és a kereskedelmi üz­lethálózat tekintetében. 1983. alapvető év, be kell hozni a tavalyi lemaradásokat s telje­síteni az idei tervet, mert kü­lönben az ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósítása kerül veszélybe. A tanácsülés ezután elfo­gadta a költségvetési előter­jesztést, majd megtárgyalta „A települések rendezési terv­­készítésének tapasztalatai Veszprém megyében” című je­lentést Dunai Rezső megyei főépítész előterjesztése alapján. szervek is bekapcsolódnak a munkába, s egyeztetett állás­pontot képviselnek. Megyénkben a településren­dezési terveket saját tervező hiányában a budapesti VAV és az ÉVM Győri Tervező Vál­lalata készíti. Velük előre meg­kötött szerződések alapján dol­goztatunk. A határidőket néha — nem megyei érdekből — mó­dosítani kell, esetenként indo­kolatlanul. A tervek ig­en drá­gák, egy-egy településcsoporté 1,5-2 millió forintba kerül. Előtérbe kerül a tervezés szervezeti hátterének felülvizs­gálata. Követelmény: a terve­zés ott történjen, ahol a leg­több információ, helyismeret áll rendelkezésre, ahol a terveket megvalósítják. A megyei fő­építész ezt követően javasolja: a kisebb jelentőségű rendezési tervek készítésével összefüggő feladatok elvégzésére adjanak lehetőséget a tanácsi szakigaz­gatási szervek részére. Ez ügy­ben már tárgyalnak az ÉVM- mel. A területrendezési, -tervezési munka hosszútávra meghatá­rozza a városok és községek fejlesztését. Nem képzelhető el, hogy a tervet bármilyen ter­vező szervezet a helyi vezetés és a lakosság véleménye nélkül jól el tudja készíteni. Az együt­tes munka biztosíthatja csak azt, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak. A téma vitá­jában több tanácstag és szak­ember felszólalt. Dr. Szalay László (Csopak) a község és a balatoni regio­nális tervezéssel kapcsolatban elmondotta, hogy széles körű társadalmi vitában, a tanácsi bizottságok bevonásával alakul ki, az egész lakosságot bekap­csolják és ennek eredménye­képpen a tervek egyre reálisab­bak. Mégis kevésnek tartja az egyeztetést, a konzultációt a tervezővel és kéri, hogy a terve­ző jobban figyeljen a társadal­mi javaslatokra. Vincze Kálmán, a Győri Tervező Vállalat igaz­gatója (hozzá tartozik a veszp­rémi tervező iroda) ismertette a tervezési munkát, az egyre fokozódó kapacitásnövekedést, így egy-két év alatt a négy­szeresére, jövőre már a tizen­egyszeresére növelik a veszp­rémi iroda kapacitását. Domokos Aladárné (Révfü­löp) arról beszélt, hogy a lakos­ságot széles körben igyekez­nek tájékoztatni, jó a munka­­kapcsolat a tervezővel. „Az ér­telmes, kompromisszumra tö­rekvő együttműködés sajátunk­ká alakította a rendezési ter­vet. Ez jó alapja lesz a meg­valósításnak is”. Szabó László (az ÉVM osz­tályvezetője) elmondotta: átla­gon felülinek ítélik meg a mi­nisztériumban a rendezési terv ellátással kapcsolatos megyei munkát. Nagyra értékelhető a megyei tanács ezzel kapcsola­tos gondoskodása, intézkedése. A beszámolóban és a vitában is elhangzott gondok az egész országra érvényesek. Bejelen­tette, hogy új ÉVM szabályozás várható a közeljövőben, ami majd segíti a még jobb, átte­kinthetőbb, közérthetőbb tervek készítését. Dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács osztályvezetője a zártkertek problémáját rész­letezte. Akkora területről van szó amely egy 250—300 milliós gazdaságnak felel meg. Paksi Gábor (a VÁTI igazgató­­helyettese) is azt hangsúlyozta, hogy a megye vezetése az utóbbi időben egyre nagyobb és fontosabb jelentőséget tulaj­donít a rendezési tervek elő­készítésének és megtervezésé­nek. A VÁTI arra törekszik a jövőben, hogy egész település­­csoportok együttes fejlesztési, rendezési, a kölcsönhatásoknak megfelelően tervezze meg. Eközben figyelembe veszi a he­lyi sajátosságokat és azokat beépíti a rendezési tervbe. Ezután a Balaton Veszprém megyei üdülő­körzetének rend­jéről szóló tanácsrendeletet tárgyalta meg és fogadta el a megyei tanács. A rendeletet, annak lényegét, megalkotásá­nak szükségességét dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb-tit­­kára ismertette a testület előtt. Információs jelentésként sze­repelt a megyei tanácsülésen „Veszprém megye közlekedés­­biztonságának a helyzete”. Er­ről dr. Szűcs János rendőr ez­redes, megyei rendőr-főkapi­tány és Vági István, a KPM Közúti Igazgatóságának a ve­zetője készített részletes, tartal­mas jelentést. Tervezés a helyi vezetés és a lakosság bevonásával A tervszerű terület- és tele­pülésfejlesztést egyre nagyobb mértékben teszi szükségessé társadalmi és gazdasági célja­ink megvalósítása. A területek ésszerű hasznosításában, a te­lepülések fejlődésének befolyá­solásában hatékonyságnövelő tényezők vanna­k. Ezek az erő­források jobb kihasználását, harmonikusabb környezetet, jobb életkörülményeket ered­ményeznek. A területi tervezés a rende­zési és fejlesztési tevékenység­ből áll. A fejlesztési munka alapvetően gazdasági, társa­dalmi jellegű, a rendezési pe­dig főleg műszaki, fizikai tar­talmú. A két tervezési tevé­kenységet egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatás­ban kell végezni. A javasla­tokban figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyagokra, a termőföldek fokozott védelmé­re, a­ környezetvédelemre, a táj építészetileg színvonalas, tudatos alakítására. A terület­­rendezési tervek elősegítik a tanácsi önállóság növelését is. E terveknek három fajtája van: regionális, általános összevont és részletes rendezési terv. Ez utóbbi a település egész szer­kezeti egységére komplex vagy kisebb részére kiterjedő rende­zési­, telekalakítási, közterület­szabályozási. Készítésük három szakaszban — vizsgálati, rende­zési koncepció kialakítási, ter­vezési — történik. A rendezési programot és a tervet széles körű egyeztetés és társadalmi bírálat után hagyják jóvá a helyi tanácsi illetve végrehajtó bizottságok, kisebb jelentőségű esetekben a szakigazgatási szerv. Me­gyénkben a területrendezési tervezés az 50-es években kez­dődött. Ekkor készült el az el­ső balatoni regionális terv. 1980-ig 62 településnek volt te­rületrendezési terve. A VI. öt­éves tervben nagyarányú ren­dezési, tervezési munka indult meg. A középtávú terv elké­szítésére megala­kult a telepü­lésfejlesztési és területrende­zési albizottság, amely javas­latot dolgozott ki a szükséges tervek készítésére. Az előterjesztés részletesen ismerteti a végzett munkát, a különböző szervekkel, intézmé­nyekkel történt egyeztetéseket, megbízásokat, s megállapítja: a megyei tanács ÉKV osztályá­nak pontos nyilvántartása van a tervekről. A rendezési tervek település­­csoportokra készülnek. A szék­hely községekre, központokra általában általános rendezési, a kevésbé fejlődő települések­re szabályozási terveiket készí­tenek. Ebben a tervidőszakban a megye területére regionális terv nem készül. Az általános tervvel rendelkező települések számát 165-re növelik, s 33 ko­rábbi tervet pedig korszerűsíte­nek. A tervezés a megvalósítás helyszínén történjen Ebben a tervidőszakban 80 belterületi településrészre ké­szült illetve készül részletes rendezési terv, főleg városok­ban lakásépítési területekre, rehabilitációs tömbökre, város­részekre. Ezek realitása megfe­lelő, mert konkrét elképzelések­hez kapcsolódnak. A balatoni települések rekonstrukciós ter­vezésénél gondot jelent, hogy nem ismertek a szükséges anyagi eszközök. A balatoni üdülőkörzet zártkertjeire kor­mányhatározat­ írja elő komplex tervek készítését. A 48 telepü­lésrészre kiterjedő 6 ezer hektár nagyságú terület terveit a me­gyei tanács építési osztálya ké­szítteti a helyi tanácsok bevo­násával. Már elkészült 21 tele­pülésé, a többié pedig folya­matban van, s remélhetőleg a jövő év közepére befejeződik tervezésük. A rendezési tervek készítésé­re a helyi tanácsok adnak megbízást, így sajátjuknak te­kintik azokat, nem úgy mint korábban néhány esetben, ami­kor más volt a megbízó. Akad­nak néha irreális igények, nem reális programok, főleg a ter­vezők kezdeményezésére. Az elfogadott terveiket nem mindenütt tartották be, indo­kolatlan változtatásokra is sor került. Ez országos jelenség volt, ezért a Minisztertanács határozatot hozott a területi tervezés rendszerének és mun­kamegosztásának továbbfej­lesztésére. Megyénkben a terv­­készítéssel kapcsolatos helyi magatartásban jelentős a vál­tozás. Tanácsaink nagyon ak­tívan vesznek részt a rendezési koncepciók összeállításában, a hosszú távú fejlesztések kialakí­tásában. Sokszor a társadalmi Mindennapi energiánk 2. Mástól melegebbek az otthonok Akkor kapunk kerek képet az energiagazdálkodás alakulásá­ról, ha a nem termelő intézmények, vállalatok, valamint a la­kosság fogyasztásának alakulását is szemügyre vesszük, ösz­­szességében ezeknél más a helyzet, mint az iparban és a me­zőgazdaságban. A nem termelő ágazatok, ezzel együtt a lakos­ság összes energiafelhasználása növekvő mind mennyiségében, mind a megyei fogyasztásban mért részarányát tekintve. Ez ösz­­szefügg a szolgáltatások bővülésével, az egyéni lakásépítkezés fokozottabb kibontakozásával, a családi házak számának növe­kedésével. Szeressük a szenet! Az egyes emberek, a csalá­dok saját zsebükön feltétlenül jobban megérzik az energia­árak számukra kedvezőtlen ala­kulását. Gyorsabban reagál­nak, ami a háztartásokban fel­használt különféle energiahor­dozók szerkezetének nagymér­vű változásában is megmutat­kozik. Hosszabb időszakot fi­gyelembe véve — 1979 óta­­ azt lehet mondani, hogy a la­kosság fogyasztása kedvező, népgazdaságilag kívánatos irányba változott. Ezt tükrözték, tükrözik azok az újsághirdeté­sek is, amelyekben korábban, de ma is különféle olajkályhá­kat, kazánokat kínáltak: eladás­ra, valamint PB-gáztűzhelyeket és -palackokat. Akinek volt, igyekezett megszabadulni tőle drágasága, vagy előnyösebb megoldás — vezetékes gáz — következtében. Az persze más kérdés, hogy az eladásra kí­nált készülékek nagy része va­lahol másnál ugyancsak olajat éget el. Ennek ellenére 1979 óta a lakosság tüzelőolaj-fo­gyasztása a megyében kétszer olyan mértékben csökkent, mint a termelő ágazatokban. 1979 és 1981 között folyékony tüzelőből 23,6 százalékkal, PB- gázból 10,4 százalékkal mér­séklődött a háztartások tüze­lőigénye. Sajnos itt is az tör­tént a szénnel, mint amott. Csökkent a felhasználása. Pe­dig éppen az ellenkező a cél. (A minap Veszprémben tartott nemzetközi energiagazdálkodá­si konferenciát Armand Ham­mer, egy amerikai mammut­­olajtársaság elnöke, éppen­séggel azt fejtegette egyebek­ben, hogy a szénnek még hosszú-hosszú ideig nagyon nagy szerepe, jelentősége lesz az emberiség életében.) Egyébként a széntüzelésben újabban más szelek fújdogál­­nak lakossági berkekben. A TÜZEP és a MESZÖV forgal­ma alapján tavaly már 5,9 szá­zalékkal emelkedett a szilárd tüzelő forgalma - ebbe a fa is beletartozik. Az említett csökkenésekkel egyidőben jelentősen nőtt a felhasználás más energiákból. A lakossági távhőellátás majd­nem tíz százalékkal bővült, a földgázfelhasználás 31 száza­lékkal emelkedett, míg a vil­la­mosenergia-fogyasztás 11,5 százalékkal lett több o­kozásának.) A lakosság villa­mosenergia -fogyasztásá­ból 1979-ben még csupán 35 szá­zalékban részesedtek a hőtá­rolós kályhák. Ez az arány ta­valy már elérte az 50 száza­lékot, noha az ország elektro­­mosenergia-rendszerének túl­terheltsége miatt újabban erő­sen korlátozzák a hőtárolós kályhák bekötési engedélyeinek kiadását. Az elektromos energiát is le­het takarékosan használni. Elég, ha csupán a kevesebb „villanyt" kívánó televíziókat, automata mosógépeket említ­jük. Óriási megtakarítási lehe­tőségek vannak azonban a közvilágításban. Ezt kiaknázan­dó az ÉDÁSZ megyei igazga­tósága - a helyi tanácsok megrendelései alapján — nagyarányú közvilágítás-kor­szerűsítést végez a városok ke­vésbé forgalmas területein és a községekben. Távfűtő erőművek Tavaly tovább bővült me­gyénkben a földgázellátásba kapcsolt háztartások száma. Mintegy 22 százalékkal halad­ta meg a négy évvel korábbit. Először a múlt évben már kis­iparosok is bekapcsolódtak a gázszerelési tevékenységbe. Erőteljesen fejlődött a távhő­szolgáltatás, amely nagy lakó­telepek esetében a leggazda­ságosabb fűtési, hőszolgáltatá­si megoldás. Ha a változáso­kat tekintjük, 1979-hez képest 1982-ben 1900-zal több lakás­ba jutott el vezetéken a me­leg. Előnyösen hatott erre a szerkezetiarány-módosulásra a várpalotai távfűtési feltételek múlt évi kibővítése. Ez egyben azt is jelentette, hogy tovább nőtt az energiaátalakításban a szén szerepe. Az elektromos energia, valamint a hő terme­lésére átalakított tüzelőanya­gok 74,5 százaléka immár szén, s növekvő a földgáz részará­nya. Érdekes változás egyéb­ként, hogy a megye két hő­erőművében folyamatosan csökkenő tendenciájú a villa­­mosenergia-termelés, ezzel szemben emelkedik a hőener­gia-szolgáltatás. Ennek kiter­jesztésére a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége tagegyesületeinek helyi csoportjai társadalmi munkában is vállalkoznak. Pél­dául Ajkán készítettek terve­ket, tanulmányokat. Az erőművek tehát helyzeti adottságaikból fakadóan új, hasznos szerepkörre vállalkoz­nak, távfűtenek. A távfűtésnek azonban számos kerékkötője van a megyében, tűnt ki a me­gyei pártbizottság gazdasági bizottsága által megvitatott TEB elemzésből, amelyet Géczy Jenő TEB elnök, ÉDÁSZ üzemigazga­tó terjesztett elő. Ahhoz, hogy ezt a lakossági hőszolgáltatási formát még hatékonyabban, szélesebb körben alkalmazhas­suk mindenek előtt emelni kel­lene a hőszolgáltatás megyei irányításának, szervezettségé­nek színvonalát. Több városban nem áll rendelkezésre megfe­lelő létszámú munkásgárda a karbantartási, fűtésellenőrzési feladatok végzésére. Az energiagazdálkodásban kibontakozott kedvező tenden­ciák továbberősítése érdekében a TESZÖV, a Volán, valamint a területi energiaipari bizottság további hathatós segítségére van szükség. Utóbbi meghatá­rozott napokon szaktanács­­adással, konzultációs lehetőség­gel várja Veszprémben mind­azokat, akik környezetük ener­giafogyasztásának ésszerűsíté­sén fáradoznak. A Volán érte­lemszerűen elsősorban az üzem­anyag-takarékossághoz, a diag­nosztikai műhelyek létesítéséhez szolgálhat segítséggel. A TESZÖV eddig is konkrét tá­mogatást adott a szövetkeze­teknek az energia-racionalizá­lási pályázatok benyújtásához, szakmai tanfolyamokat szerve­zett az energetikusoknak. Mind­ezekre nagy szükség van ah­hoz, hogy tovább csökkenjen az olajfogyasztásunk, s ezzel együtt emelkedjék a szilárd tüzelőanyagok, a különféle ipari és mezőgazdasági hulladékok energetikai célzatú hasznosítá­sa. Bráz Járic . s szolgáltatókon is múlik Ráolvasással persze nem vál­toztatható a lakossági ener­giafogyasztás sem. Nem jár­ható a végletekig az a gya­korlat, hogy kizárólag árpoliti­kával ösztönözzünk, szorítsunk tüzelőváltásra. Ez legfeljebb a terelés eszköze lehet. Ilyen to­vábbi eszközökre van szükség, amelyekből a legmegfelelőb­bet ki-ki maga választhatja ki. Sok múlik tehát azokon a ter­melő vállalatokon, amelyek a fűtéshez szükséges anyagokat, eszközöket termelik. Itt van pél­dául a szén. Ha nemesített, magasabb hőértékű, a lakos­ság is szívesebben vásárolja. A várpalotai a hidráló, bri­kettgyártó kapacitások bővíté­sének eredményeként idén duplájára nő a megyében for­galomba kerülő nemesített szén mennyisége. A fogyasztás szerkezetének alakításában nagyon nagy sze­repük van a tüzelőberendezé­seknek akár a hasznosságot, akár az esztétikumot tekintjük, vagy mindkettőt együttvéve. A hőtárolós kályhák praktikusak, előnyösen használhatók, és a kivitelezésre, a formai válasz­tékra sem lehet panaszkodni. Ha kapunk bekötési engedélyt. közismerten óriási mértékben megnőtt az igény a Pápai Elekthermax hőtárolós kályhái iránt. (Nem véletlen, hogy mint azt a MTESZ minapi megyei végrehajtó bizottsági ülésén Antal Ferenc, a Pápa városi intéző bizottság elnöke, az Elekthermax főmérnöke beje­lentette, augusztusban ők lesz­nek házigazdái a háztartásiké­­szülék-gyártók országos tanács-Keresett cikk a Cofuna nevű mesterséges humusztrágya az utóbbi időszakban a kereskedelemben. Elsősorban a szőlő- és gyümölcstermelők, zöldségtermesztők igénylik, de használják a dísznövénykultúráknál és a parkosításnál is. Egy tonna Cofuna 30 tonna istállótrágyának felel meg. Ösz­­szetétele: 70 százalék törköly, 20 százalék baromfitrágya, 10 szá­zalék Cofuna-oltóanyag. Gyártja és forgalmazza a Badacsonyi ÁG-AGROKER Humusztrágya Társaság az aszófői telepen. A Cofuna­­ hatásában - az istállótrágya sokszorosával ér fel. Felvételeink az aszófői telepen készültek. Poliészter zsákokba töltik a Cofunát. Kocsis Jenő felvételei NAPLÓ - 1983. július 1., péntek - .

Next