Napló, 1983. július (Veszprém, 39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-01 / 154. szám
Ülést tartott Veszprém megye Tanácsa Feladat: behozni a lemaradást (Folytatás az 1. oldalról) A kereskedelmi beruházások nem haladtak megfelelően: a tervezett 4279 négyzetméter alapterület helyett csak 379 négyzetméter valósult meg. Ajkán, Várpalotán, Veszprémben van lemaradás az üzlethálózat építésénél. Az 1982-es fejlesztési tevékenységről megállapítható, hogy a tervet év közben többször kellett igazítani a tanácsoknak a központi szabályozás miatt. Okozott változásokat a kivitelezői magatartás is. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél tervszerűen végezték a pénzügyigazdasági ellenőrzéseket. Tavaly 109 egységnél tartottak komplex ellenőrzést. Az ellenőrzések nyomán 25 esetben javasoltak személyi felelősségrevonást. A vitában Udvardi Dénes, a számvizsgáló bizottság tagja elmondotta, hogy a bizottság megtárgyalta és jónak tartotta az előterjesztést. Helytelennek ítélte az egyes tanácsoknál még fellelhető évvégi pénzköltést, s rámutatott: vigyázni kell a nagy, mintegy 6 milliárdot érő állóeszközökre. Kedvezőnek ítélte, hogy gazdasági nehézségeinek ellenére az alapellátást kellő szinten biztosítottuk. Dr. Mészáros István Sümeg megyei tanácstagja elmondotta, hogy a nagyközség az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Sümeg lakossága ezer fővel növekedett. Az előző ötéves tervben 250 magánlakás épült, s az építési kedv nem csökkent, most is ennyire számíthatnak. Ifj. Holly Emil zirci megyei tanácstag egyebek közt a nagyközség lakóinak elismerésre méltó társadalmi munkájáról beszélt, az utak karbantartását ennek ellenére nem tudják megoldani fedezet hiányában. A belvizek jelentős gondokat okoznak, sok pénzt fordítottak rá, de végleges megoldás nincs még. A szennyvízcsatornázásra társulást szerveznek. A bölcsőde építéséhez támogatást kért. A felszólalásokra adott válaszában Forintos Erzsébet hangsúlyozta: az a tanács dolgozik jól, amelyik az anyagiak jobb felhasználásával, kevesebb pénzzel is eredményt tud felmutatni. István János összefoglalójában felhívta a figyelmet a helyi bevételek fontosságára. Elismerően szólt az utak, parkok építésében, a köztisztaság terén elért eredményekről, majd elmondotta, hogy a korábbi években voltak pénzmaradványok, de ez most jóval kevesebb volt, s még kevesebb lesz. Helyes volt, hogy az előterjesztés kritikusan vetette fel a fejlesztésekkel kapcsolatos problémákat, mert a lemaradások a lakosságot érintették mind a lakás, mind az egészségügy és a kereskedelmi üzlethálózat tekintetében. 1983. alapvető év, be kell hozni a tavalyi lemaradásokat s teljesíteni az idei tervet, mert különben az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása kerül veszélybe. A tanácsülés ezután elfogadta a költségvetési előterjesztést, majd megtárgyalta „A települések rendezési tervkészítésének tapasztalatai Veszprém megyében” című jelentést Dunai Rezső megyei főépítész előterjesztése alapján. szervek is bekapcsolódnak a munkába, s egyeztetett álláspontot képviselnek. Megyénkben a településrendezési terveket saját tervező hiányában a budapesti VAV és az ÉVM Győri Tervező Vállalata készíti. Velük előre megkötött szerződések alapján dolgoztatunk. A határidőket néha — nem megyei érdekből — módosítani kell, esetenként indokolatlanul. A tervek igen drágák, egy-egy településcsoporté 1,5-2 millió forintba kerül. Előtérbe kerül a tervezés szervezeti hátterének felülvizsgálata. Követelmény: a tervezés ott történjen, ahol a legtöbb információ, helyismeret áll rendelkezésre, ahol a terveket megvalósítják. A megyei főépítész ezt követően javasolja: a kisebb jelentőségű rendezési tervek készítésével összefüggő feladatok elvégzésére adjanak lehetőséget a tanácsi szakigazgatási szervek részére. Ez ügyben már tárgyalnak az ÉVM- mel. A területrendezési, -tervezési munka hosszútávra meghatározza a városok és községek fejlesztését. Nem képzelhető el, hogy a tervet bármilyen tervező szervezet a helyi vezetés és a lakosság véleménye nélkül jól el tudja készíteni. Az együttes munka biztosíthatja csak azt, hogy a tervben foglaltak megvalósuljanak. A téma vitájában több tanácstag és szakember felszólalt. Dr. Szalay László (Csopak) a község és a balatoni regionális tervezéssel kapcsolatban elmondotta, hogy széles körű társadalmi vitában, a tanácsi bizottságok bevonásával alakul ki, az egész lakosságot bekapcsolják és ennek eredményeképpen a tervek egyre reálisabbak. Mégis kevésnek tartja az egyeztetést, a konzultációt a tervezővel és kéri, hogy a tervező jobban figyeljen a társadalmi javaslatokra. Vincze Kálmán, a Győri Tervező Vállalat igazgatója (hozzá tartozik a veszprémi tervező iroda) ismertette a tervezési munkát, az egyre fokozódó kapacitásnövekedést, így egy-két év alatt a négyszeresére, jövőre már a tizenegyszeresére növelik a veszprémi iroda kapacitását. Domokos Aladárné (Révfülöp) arról beszélt, hogy a lakosságot széles körben igyekeznek tájékoztatni, jó a munkakapcsolat a tervezővel. „Az értelmes, kompromisszumra törekvő együttműködés sajátunkká alakította a rendezési tervet. Ez jó alapja lesz a megvalósításnak is”. Szabó László (az ÉVM osztályvezetője) elmondotta: átlagon felülinek ítélik meg a minisztériumban a rendezési terv ellátással kapcsolatos megyei munkát. Nagyra értékelhető a megyei tanács ezzel kapcsolatos gondoskodása, intézkedése. A beszámolóban és a vitában is elhangzott gondok az egész országra érvényesek. Bejelentette, hogy új ÉVM szabályozás várható a közeljövőben, ami majd segíti a még jobb, áttekinthetőbb, közérthetőbb tervek készítését. Dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács osztályvezetője a zártkertek problémáját részletezte. Akkora területről van szó amely egy 250—300 milliós gazdaságnak felel meg. Paksi Gábor (a VÁTI igazgatóhelyettese) is azt hangsúlyozta, hogy a megye vezetése az utóbbi időben egyre nagyobb és fontosabb jelentőséget tulajdonít a rendezési tervek előkészítésének és megtervezésének. A VÁTI arra törekszik a jövőben, hogy egész településcsoportok együttes fejlesztési, rendezési, a kölcsönhatásoknak megfelelően tervezze meg. Eközben figyelembe veszi a helyi sajátosságokat és azokat beépíti a rendezési tervbe. Ezután a Balaton Veszprém megyei üdülőkörzetének rendjéről szóló tanácsrendeletet tárgyalta meg és fogadta el a megyei tanács. A rendeletet, annak lényegét, megalkotásának szükségességét dr. Hardy Zoltán, a megyei tanács vb-titkára ismertette a testület előtt. Információs jelentésként szerepelt a megyei tanácsülésen „Veszprém megye közlekedésbiztonságának a helyzete”. Erről dr. Szűcs János rendőr ezredes, megyei rendőr-főkapitány és Vági István, a KPM Közúti Igazgatóságának a vezetője készített részletes, tartalmas jelentést. Tervezés a helyi vezetés és a lakosság bevonásával A tervszerű terület- és településfejlesztést egyre nagyobb mértékben teszi szükségessé társadalmi és gazdasági céljaink megvalósítása. A területek ésszerű hasznosításában, a települések fejlődésének befolyásolásában hatékonyságnövelő tényezők vannak. Ezek az erőforrások jobb kihasználását, harmonikusabb környezetet, jobb életkörülményeket eredményeznek. A területi tervezés a rendezési és fejlesztési tevékenységből áll. A fejlesztési munka alapvetően gazdasági, társadalmi jellegű, a rendezési pedig főleg műszaki, fizikai tartalmú. A két tervezési tevékenységet egymással szoros összefüggésben, kölcsönhatásban kell végezni. A javaslatokban figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyagokra, a termőföldek fokozott védelmére, a környezetvédelemre, a táj építészetileg színvonalas, tudatos alakítására. A területrendezési tervek elősegítik a tanácsi önállóság növelését is. E terveknek három fajtája van: regionális, általános összevont és részletes rendezési terv. Ez utóbbi a település egész szerkezeti egységére komplex vagy kisebb részére kiterjedő rendezési, telekalakítási, közterületszabályozási. Készítésük három szakaszban — vizsgálati, rendezési koncepció kialakítási, tervezési — történik. A rendezési programot és a tervet széles körű egyeztetés és társadalmi bírálat után hagyják jóvá a helyi tanácsi illetve végrehajtó bizottságok, kisebb jelentőségű esetekben a szakigazgatási szerv. Megyénkben a területrendezési tervezés az 50-es években kezdődött. Ekkor készült el az első balatoni regionális terv. 1980-ig 62 településnek volt területrendezési terve. A VI. ötéves tervben nagyarányú rendezési, tervezési munka indult meg. A középtávú terv elkészítésére megalakult a településfejlesztési és területrendezési albizottság, amely javaslatot dolgozott ki a szükséges tervek készítésére. Az előterjesztés részletesen ismerteti a végzett munkát, a különböző szervekkel, intézményekkel történt egyeztetéseket, megbízásokat, s megállapítja: a megyei tanács ÉKV osztályának pontos nyilvántartása van a tervekről. A rendezési tervek településcsoportokra készülnek. A székhely községekre, központokra általában általános rendezési, a kevésbé fejlődő településekre szabályozási terveiket készítenek. Ebben a tervidőszakban a megye területére regionális terv nem készül. Az általános tervvel rendelkező települések számát 165-re növelik, s 33 korábbi tervet pedig korszerűsítenek. A tervezés a megvalósítás helyszínén történjen Ebben a tervidőszakban 80 belterületi településrészre készült illetve készül részletes rendezési terv, főleg városokban lakásépítési területekre, rehabilitációs tömbökre, városrészekre. Ezek realitása megfelelő, mert konkrét elképzelésekhez kapcsolódnak. A balatoni települések rekonstrukciós tervezésénél gondot jelent, hogy nem ismertek a szükséges anyagi eszközök. A balatoni üdülőkörzet zártkertjeire kormányhatározat írja elő komplex tervek készítését. A 48 településrészre kiterjedő 6 ezer hektár nagyságú terület terveit a megyei tanács építési osztálya készítteti a helyi tanácsok bevonásával. Már elkészült 21 településé, a többié pedig folyamatban van, s remélhetőleg a jövő év közepére befejeződik tervezésük. A rendezési tervek készítésére a helyi tanácsok adnak megbízást, így sajátjuknak tekintik azokat, nem úgy mint korábban néhány esetben, amikor más volt a megbízó. Akadnak néha irreális igények, nem reális programok, főleg a tervezők kezdeményezésére. Az elfogadott terveiket nem mindenütt tartották be, indokolatlan változtatásokra is sor került. Ez országos jelenség volt, ezért a Minisztertanács határozatot hozott a területi tervezés rendszerének és munkamegosztásának továbbfejlesztésére. Megyénkben a tervkészítéssel kapcsolatos helyi magatartásban jelentős a változás. Tanácsaink nagyon aktívan vesznek részt a rendezési koncepciók összeállításában, a hosszú távú fejlesztések kialakításában. Sokszor a társadalmi Mindennapi energiánk 2. Mástól melegebbek az otthonok Akkor kapunk kerek képet az energiagazdálkodás alakulásáról, ha a nem termelő intézmények, vállalatok, valamint a lakosság fogyasztásának alakulását is szemügyre vesszük, öszszességében ezeknél más a helyzet, mint az iparban és a mezőgazdaságban. A nem termelő ágazatok, ezzel együtt a lakosság összes energiafelhasználása növekvő mind mennyiségében, mind a megyei fogyasztásban mért részarányát tekintve. Ez öszszefügg a szolgáltatások bővülésével, az egyéni lakásépítkezés fokozottabb kibontakozásával, a családi házak számának növekedésével. Szeressük a szenet! Az egyes emberek, a családok saját zsebükön feltétlenül jobban megérzik az energiaárak számukra kedvezőtlen alakulását. Gyorsabban reagálnak, ami a háztartásokban felhasznált különféle energiahordozók szerkezetének nagymérvű változásában is megmutatkozik. Hosszabb időszakot figyelembe véve — 1979 óta azt lehet mondani, hogy a lakosság fogyasztása kedvező, népgazdaságilag kívánatos irányba változott. Ezt tükrözték, tükrözik azok az újsághirdetések is, amelyekben korábban, de ma is különféle olajkályhákat, kazánokat kínáltak: eladásra, valamint PB-gáztűzhelyeket és -palackokat. Akinek volt, igyekezett megszabadulni tőle drágasága, vagy előnyösebb megoldás — vezetékes gáz — következtében. Az persze más kérdés, hogy az eladásra kínált készülékek nagy része valahol másnál ugyancsak olajat éget el. Ennek ellenére 1979 óta a lakosság tüzelőolaj-fogyasztása a megyében kétszer olyan mértékben csökkent, mint a termelő ágazatokban. 1979 és 1981 között folyékony tüzelőből 23,6 százalékkal, PB- gázból 10,4 százalékkal mérséklődött a háztartások tüzelőigénye. Sajnos itt is az történt a szénnel, mint amott. Csökkent a felhasználása. Pedig éppen az ellenkező a cél. (A minap Veszprémben tartott nemzetközi energiagazdálkodási konferenciát Armand Hammer, egy amerikai mammutolajtársaság elnöke, éppenséggel azt fejtegette egyebekben, hogy a szénnek még hosszú-hosszú ideig nagyon nagy szerepe, jelentősége lesz az emberiség életében.) Egyébként a széntüzelésben újabban más szelek fújdogálnak lakossági berkekben. A TÜZEP és a MESZÖV forgalma alapján tavaly már 5,9 százalékkal emelkedett a szilárd tüzelő forgalma - ebbe a fa is beletartozik. Az említett csökkenésekkel egyidőben jelentősen nőtt a felhasználás más energiákból. A lakossági távhőellátás majdnem tíz százalékkal bővült, a földgázfelhasználás 31 százalékkal emelkedett, míg a villamosenergia-fogyasztás 11,5 százalékkal lett több okozásának.) A lakosság villamosenergia -fogyasztásából 1979-ben még csupán 35 százalékban részesedtek a hőtárolós kályhák. Ez az arány tavaly már elérte az 50 százalékot, noha az ország elektromosenergia-rendszerének túlterheltsége miatt újabban erősen korlátozzák a hőtárolós kályhák bekötési engedélyeinek kiadását. Az elektromos energiát is lehet takarékosan használni. Elég, ha csupán a kevesebb „villanyt" kívánó televíziókat, automata mosógépeket említjük. Óriási megtakarítási lehetőségek vannak azonban a közvilágításban. Ezt kiaknázandó az ÉDÁSZ megyei igazgatósága - a helyi tanácsok megrendelései alapján — nagyarányú közvilágítás-korszerűsítést végez a városok kevésbé forgalmas területein és a községekben. Távfűtő erőművek Tavaly tovább bővült megyénkben a földgázellátásba kapcsolt háztartások száma. Mintegy 22 százalékkal haladta meg a négy évvel korábbit. Először a múlt évben már kisiparosok is bekapcsolódtak a gázszerelési tevékenységbe. Erőteljesen fejlődött a távhőszolgáltatás, amely nagy lakótelepek esetében a leggazdaságosabb fűtési, hőszolgáltatási megoldás. Ha a változásokat tekintjük, 1979-hez képest 1982-ben 1900-zal több lakásba jutott el vezetéken a meleg. Előnyösen hatott erre a szerkezetiarány-módosulásra a várpalotai távfűtési feltételek múlt évi kibővítése. Ez egyben azt is jelentette, hogy tovább nőtt az energiaátalakításban a szén szerepe. Az elektromos energia, valamint a hő termelésére átalakított tüzelőanyagok 74,5 százaléka immár szén, s növekvő a földgáz részaránya. Érdekes változás egyébként, hogy a megye két hőerőművében folyamatosan csökkenő tendenciájú a villamosenergia-termelés, ezzel szemben emelkedik a hőenergia-szolgáltatás. Ennek kiterjesztésére a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tagegyesületeinek helyi csoportjai társadalmi munkában is vállalkoznak. Például Ajkán készítettek terveket, tanulmányokat. Az erőművek tehát helyzeti adottságaikból fakadóan új, hasznos szerepkörre vállalkoznak, távfűtenek. A távfűtésnek azonban számos kerékkötője van a megyében, tűnt ki a megyei pártbizottság gazdasági bizottsága által megvitatott TEB elemzésből, amelyet Géczy Jenő TEB elnök, ÉDÁSZ üzemigazgató terjesztett elő. Ahhoz, hogy ezt a lakossági hőszolgáltatási formát még hatékonyabban, szélesebb körben alkalmazhassuk mindenek előtt emelni kellene a hőszolgáltatás megyei irányításának, szervezettségének színvonalát. Több városban nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú munkásgárda a karbantartási, fűtésellenőrzési feladatok végzésére. Az energiagazdálkodásban kibontakozott kedvező tendenciák továbberősítése érdekében a TESZÖV, a Volán, valamint a területi energiaipari bizottság további hathatós segítségére van szükség. Utóbbi meghatározott napokon szaktanácsadással, konzultációs lehetőséggel várja Veszprémben mindazokat, akik környezetük energiafogyasztásának ésszerűsítésén fáradoznak. A Volán értelemszerűen elsősorban az üzemanyag-takarékossághoz, a diagnosztikai műhelyek létesítéséhez szolgálhat segítséggel. A TESZÖV eddig is konkrét támogatást adott a szövetkezeteknek az energia-racionalizálási pályázatok benyújtásához, szakmai tanfolyamokat szervezett az energetikusoknak. Mindezekre nagy szükség van ahhoz, hogy tovább csökkenjen az olajfogyasztásunk, s ezzel együtt emelkedjék a szilárd tüzelőanyagok, a különféle ipari és mezőgazdasági hulladékok energetikai célzatú hasznosítása. Bráz Járic . s szolgáltatókon is múlik Ráolvasással persze nem változtatható a lakossági energiafogyasztás sem. Nem járható a végletekig az a gyakorlat, hogy kizárólag árpolitikával ösztönözzünk, szorítsunk tüzelőváltásra. Ez legfeljebb a terelés eszköze lehet. Ilyen további eszközökre van szükség, amelyekből a legmegfelelőbbet ki-ki maga választhatja ki. Sok múlik tehát azokon a termelő vállalatokon, amelyek a fűtéshez szükséges anyagokat, eszközöket termelik. Itt van például a szén. Ha nemesített, magasabb hőértékű, a lakosság is szívesebben vásárolja. A várpalotai a hidráló, brikettgyártó kapacitások bővítésének eredményeként idén duplájára nő a megyében forgalomba kerülő nemesített szén mennyisége. A fogyasztás szerkezetének alakításában nagyon nagy szerepük van a tüzelőberendezéseknek akár a hasznosságot, akár az esztétikumot tekintjük, vagy mindkettőt együttvéve. A hőtárolós kályhák praktikusak, előnyösen használhatók, és a kivitelezésre, a formai választékra sem lehet panaszkodni. Ha kapunk bekötési engedélyt. közismerten óriási mértékben megnőtt az igény a Pápai Elekthermax hőtárolós kályhái iránt. (Nem véletlen, hogy mint azt a MTESZ minapi megyei végrehajtó bizottsági ülésén Antal Ferenc, a Pápa városi intéző bizottság elnöke, az Elekthermax főmérnöke bejelentette, augusztusban ők lesznek házigazdái a háztartásikészülék-gyártók országos tanács-Keresett cikk a Cofuna nevű mesterséges humusztrágya az utóbbi időszakban a kereskedelemben. Elsősorban a szőlő- és gyümölcstermelők, zöldségtermesztők igénylik, de használják a dísznövénykultúráknál és a parkosításnál is. Egy tonna Cofuna 30 tonna istállótrágyának felel meg. Öszszetétele: 70 százalék törköly, 20 százalék baromfitrágya, 10 százalék Cofuna-oltóanyag. Gyártja és forgalmazza a Badacsonyi ÁG-AGROKER Humusztrágya Társaság az aszófői telepen. A Cofuna hatásában - az istállótrágya sokszorosával ér fel. Felvételeink az aszófői telepen készültek. Poliészter zsákokba töltik a Cofunát. Kocsis Jenő felvételei NAPLÓ - 1983. július 1., péntek - .