Napló, 1983. augusztus (Veszprém, 39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

H MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS X MEGYEI UMCS LAPJA 1983. augusztus 13., szombat ÁRA: 1,80 FORINT XXXIX. évfolyam, 191. szám Kedvező vízmérleg félidőben Csökkent a hálózati veszteség - Kevesebb vásárolt víz Újabb kutak, vezetékhálózat-bővítések A kánikula enyhülésével egyidejűleg észrevehetően csökkent megyénkben is a víz­­fogyasztás mértéke. Ennek kö­vetkeztében, mint az utóbbi napok tapasztalatai mutatják, az ellátási gondok is mérsék­lődtek, s a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozóinak is kisebb terheket, a korábbi feszítettnél néme­lyest kevésbé szorító feladato­kat kell megoldaniuk. Tény, hogy az időjárás, na­gyon „besegített” a vízfogyasz­tás emelkedésébe. A kánikula­ napokban például Veszprém vízfogyasztása a szokásos nyári 23-24 ezer köbméterről napi 29 ezer 700 köbméterre nőtt. Várpalotán az átlagos 14—15 ezer köbméterről a meleg idő­szakban heteken át 18 ezer köbméternyi volt a fogyasz­tás. Pápán a várható 14 ezer köbméterről ugyancsak tartó­san, heteken át 20 ezer köb­méternyi ivóvizet fogyasztottak, s Zircen, az átlagosnak elfo­gadott 1200—1300 köbméterről 2 ezerre nőtt az igény. És ezek az adatok még nem is szerepelnek a vállalat első félévi vizes mérlegében, amelynek tényei ugyancsak lé­nyeges növekedést mutatnak. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kollektí­vája 1983. első félévében 12 millió 923 ezer 789 köbméter­nyi vizet termelt, jóval többet az eredetileg tervezettnél, s összesen 11 millió 488 ezer 771 köbméternyit értékesített. Külön figyelemre méltó, hogy a hálózati veszteség, a ko­rábbi 13 százalékkal szemben alig haladta meg a 10 száza­lékot. Ez a már tavaly megter­vezett és időközben végrehaj­tott hálózatkarbantartás elvég­zésének, a veszteséget okozó hiányok felszámolásának kö­szönhető. Tegyük hozzá: sokat segített az is, hogy a lakosság megszívlelte a takarékossági javaslatokat és csökkent a pazarlás mértéke. örvendetes tény az is, hogy a vállalat - bár 300 ezer köbméterrel több vizet értékesített, mint 1982. hasonló időszakában — a fo­gyasztási igények kielégítésé­hez az idén mindössze 2 millió 721 ezer köbméternyi vizet vá­sárolt, a tervezettnél jóval ke­vesebbet, külső termelőktől. Ajka és Pápa­ szükségletének kielégítésén kívül vásárolt víz­ből biztosították az ellátást Padragkúton, Békáson, Hideg­­kúton, Nyirádon, Szőcön, Ha­­limbán, Úrkúton és részben Devecserben is. A­­ mérlegadatokból kiderül, hogy még mindig elégtelen a vízbázis, s emiatt Devecserben, Csóton, Gyarmaton , a csúcs­fogyasztási időszakban, a ká­nikulában, elsőfokú, Magyar­­polány és Lókút községekben pedig másodfokú vízkorláto­­zást rendeltek el. Lókúton a mélyfúrású kút előreláthatólag csak a harmadik negyedév­ben készül el. Az összekötő vezetéket a DAVIÉP és a Ba­latonfüred-Csopak Tája Ter­melőszövetkezet megépítette, de a jelzőkábel fektetése és a tárolóme­dencék építése már folyik. Ezért Lókút ellátását szállított vízzel oldják meg. Akadnak még vízellátási gon­dok Ugod és Homokbödöge területén is. Itt az adásztevek­ 11-es számú mélyfúrású kutat a harmadik negyedévben kö­tik a hálózatba, a vállalat által készített tervek alapján összekapcsolják az ugodi és a csóti vízműrendszert. A tervezett beruházások kivi­telezése eredményeként a De­­vecser-Nyirád összekötő veze­ték megépítésével és átadásá­val a nagyközségben megszűnt a vízhiány. Magyarpolányban — ugyancsak a DAVIÉP köz­reműködésével — elkészült a csőhálózat és a vállalat meg­kezdte a medence építését. Ennek révén a második félév­ben előreláthatólag megoldó­dik a község zavartalan víz­ellátása. .És ember sehol? Valóban. így igaz. Mert nincs is közvet­len irányításra szükség. Az ember itt csupán csak ellenőrzi a gépek, berendezések működését. Mert a feladatokat már ,,át­vállalta" a VM-990-es mikroprocesszoros, automatikus folyamat­­szabályozó berendezés. Ide érkezik a nyirádi karsztvíz és a szi­vattyúk innen látják el Ajkát és Pápát is egészséges ivóvízzel. Nők a természettudományos életben Nemzetközi konferencia lesz Veszprémben A nőknek a természettudo­mányok XIX. és XX. századi történetében betöltött szerepé­ről rendez nemzetközi konfe­renciát a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága az Országos Műszaki Múzeummal együtt augusztus 16—19. között Veszprémben. A Nemzetközi Tudománytörténeti és Tudo­mányfilozófiai Szövetség (LUHPS) felkérésére rendezett tanácskozáson elsősorban tör­téneti megközelítésből kíván­ják áttekinteni a nők változó szerepét a tudományos élet­ben, a technika és az orvoslás történetében. Mint a konferencia szervezői péntek délelőtti sajtótájékozta­tójukon elmondták, azért esett a választás erre a két évszá­zadra, mert a legtöbb ország­ban ebben az időszakban kezdtek bővülni a nők tanulá­si, elhelyezkedési lehetőségei és ekkor nyílt egyre inkább mód a nők tudományos mun­kájára és szereplésükre a tu­dományos életben. Ezek a vál­tozások országonként különbö­ző módon és ütemben zajlot­tak és máig éreztetik hatásu­kat. A konferencia célja, hogy az eltéréseket feltérképezze. Különösen hasznos lehet a fej­lett országokban végbement folyamatok megismerése a fej­lődő országok számára, rész­ben ennek is köszönhető, hogy a konferenciára az UNESCO is elküldi képviselőjét. A há­romnapos tanácskozásra 18 országból összesen 113 részt­vevőt várnak, és hét szekció­ban 47 előadás hangzik majd el. A Balaton-parton létesült Hangár-áruházak jelentősen hozzájárultak a kereskedelmi ellátás színvonalának emelkedéséhez. (Munkával a pihenésért címmel képriport a 3. oldalon.) Fotó: Póka László Szépülő, bővülő iskolák Lassan utolsókat sóhajt a nyár, rövidesen bezárnak az út­törőtáborok. A könyvesboltok raktáraiban már fogyatkoznak a tankönyvek, munkafüzetek. Fél hónap van hátra a vaká­cióból. Vajon hol kezdhetik megszépült, korszerűbbé ala­kított, bővített, felújított isko­lákban a tanévet a diákok? Ezt tudakoltuk három községi tanácson a pápai járásban. Magyargencs A magyargencsi kastélyépület több intézménynek, vállalatnak is otthont adott már fennállása során. Négy évvel ezelőtt lett a községi tanács tulajdona. Ak­kor született az elhatározás, hogy a rossz állapotban lévő, régi, korszerűtlen kemeneshő­­gyészi kastélyból — mely álta­lános iskolaként működött — ide telepítik át a felső tagoza­tos gyerekeket. Tavaly meg is kezdődött a magyargencsi kas­tély felújítása, öt tantermet alakítottak ki, beszerelték a központi fűtést. A felújítás hat és fél millió forintba került. A munkálatokat a Pápai Város­gazdálkodási Vállalat szakem­berei végzik. A felső tagozatos tanulók szeptembertől még nem költözhetnek új otthonukba, várhatóan októbertől foglalhat­ják el a kastély helyiségeiből kialakított tantermeket. A ta­nács a környék szépítésében, parkosításában számít a lakók társadalmi munkájára is. A tervek szerint a megürült ke­­meneshőgyészi kastélyépületet kulturális létesítménnyé alakít­ják át. Marcaltö A marcaltői általános iskola tanulói eddig a művelődési ház tágas, de testnevelésre alig al­kalmas termében tornásztak. Szeptember elsejétől már kor­szerű teremben tarthatják a tornaórá­kat, a tanárok és a diákok örömére. A marcaltői iskolabővítés keretében még januárban átadtak négy tan­termet, abban a hónapban már ott folytatódott a tanítás. Ennek a bővítésnek részeként készült el egy 9x18 méteres tornaterem, a szanyi Dózsa termelőszövetkezet építőinek ki­vitelezésében. (A tantermek és a tornaterem építésének ösz­­szes költségvetése hétmillió-két­százezer forint.) Jelenleg a fel­szerelések vásárlása van folya­matban, a berendezések nagy részét már sikerült beszerezni. Csót Tavaly, a második félévben kezdték meg Csóton az általá­nos iskola két tanteremmel és vizesblokkal történő bővítését. A Pápai Városgazdálkodási Vállalat fővállalkozásában vár­hatóan még ez év végére be­fejeződnek a munkálatok. A két és fél millió forint költség­­vetésű bővítést az indokolta, hogy a kisegítő iskola két ta­nulócsoportja olyan régi, rossz épületben tanult, melynek a fel­újítása már nem lett volna gaz­daságos. A csóti iskola bővíté­sével végre otthonos, korszerű tantermekbe kerülnek az embe­ribb körülményekre leginkább rászoruló tanulók, a kisegítő iskolások. Pápán, a közgazdasági szakközépiskola udvarában megkezdődött a nyolctantermes általános iskola alapozása. Az oktatási in­tézmény a jövő év végére készül el. Megnyílt a Balatoni Kisgrafikai Biennálé Pénteken a Tihanyi Múzeum­ban megnyitották a VII. Bala­toni Kisgrafikai Biennálét. Az október másodikáig nyitva tar­tó kiállításon több, mint ötven művész négyszázhúsz alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. Az alkotók többsége a száz esztendeje született Egry József munkásságának, szellemének állít emléket. A kiállítók a kisgrafika szá­mos új technikai megoldásá­val is felhívják a figyelmet. Érdekesek a dombornyomással készült művek és a magyar népművészet motívumvilágát e műfajban megformáló alkotá­sok. Több áru, kevesebb utas Változatlan munkaerőgondok a MÁV Tapolcai körzeti Üzemfőnökségén Áruszállítási tervét mintegy 50 ezer tonnával túlteljesítette a MÁV Tapolcai körzeti Üzem­­főnöksége az év első hat hó­napjában, összesen megköze­lítőleg egymillió-háromszáz­ezer tonna különféle árut to­vábbítottak, illetve fogadtak. Annak ellenére sikerült túl­teljesíteni az áruszállítási ter­vek időarányos részét, hogy a második negyedévben gyakran fordult elő kocsihiány. Nem alakult ilyen kedvezően a sze­mélyszállítás. Ha kismértékben is, de érezhető még a közle­kedési díjak emelésének visz­­szatartó hatása, emiatt pél­dául az első negyedévben mintegy 900 ezer forinttal ma­radt el a tervezettől a sze­mélyszállításból remélt bevé­tel. A lemaradás valamelyest csökkent a második negyed­évben, és úgy vélik Tapolcán, hogy a nyári nagy forgalom révén sikerül a tervekhez iga­zodó bevételeket elérni. A személy- és teherforgalom alakulásának fontos mutató­száma a vonatok menetrend szerinti indítása. A múlt évihez képest jobban alakult, ponto­sabban igazodott a menet­rendhez a személyvonatok indí­tása, de továbbra is gond a tehervonatok menetrendhez való igazítása. Utóbbi egye­bekben azzal magyarázható, hogy gyakran más területekre vezénylik a mozdonyokat. Az első félévben is 80 alkalom­mal kellett vontató gépre vár­ni a teherszerelvények indítá­sakor. Változatlanul gondokat okoz a tapolcai körzeti üzemfő­nökségen a szűkös munkaerő­­helyzet. A különböző felada­tokat átlagosan a szükséges­nél húsz fővel kisebb létszám­mal oldották meg, túlnyomó­­részt a fizikai munkakörökben. Emiatt az idei év első felében is jelentősen nőtt a túlórák száma, amely 14 ezerrel ha­ladja meg a tavalyi első fél­évit. Legritikusabb a helyzet az utazó dolgozóknál, akik a túlórák felét, majdnem 50 ezer órát dolgoztak le túl­­műszakban. A nagyszámú nyugdíjba menő dolgozó he­lyébe lényegesen kevesebb új felvétel is pályázik. Valamelyest enyhített a szorító munkaerő gondon a második félév els hónapja, amikor a korábbira képest többen jelentkező munkára Tapolcán, a Ma­nál, mint korábban.

Next