Napló, 1984. március (Veszprém, 40. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
A hír, amelynek nyomán „valakit” kerestem, így hangzott: A Népszava Lap- és Könyvkiadó, az Országos Találmányi Hivatal és az Ipari Minisztérium pályázatot hirdetett. A felhívás az Újítási Magazinban jelent meg. Lényege: a meglévő szellemi termékek minél jobb, eredményesebb értékesítése. Magyarán: azok pályázhatnak, akik a saját, már eredményesen alkalmazott újításaikat, találmányaikat másoknak átadják, illetve külső cégektől, vállalatoktól átveszik. A pályázatot meghirdetők célja világos: ily módon is igyekeznek segíteni az innovációs folyamat sikerességét. Nem kell mindenkor és mindenütt újra feltalálni azt, ami már kész, ami a gyakorlatban bevált. Csupán — megfelelő jogi és anyagi keretek között - megvásárlás útján bevezetni, a termelési folyamat részévé változtatni. Az 1983. évi versenyt - a pályázat alapján — nemrég értékelték az illetékesek. A rangos mezőnyben az első helyet a Dunai Vasmű, a másodikat a TAURUS Gumiipari Vállalat, a harmadik díjat pedig a PANNONKER szerezte meg. Megyénk közismert élelmiszer-, vegyi- és háztartásicikk-kereskedelmi vállalata 16 saját újítását értékesítette, illetve adta át más üzemnek, szövetkezetnek, intézménynek, vállalatnak. Ezek között is az egyik legérdekesebb a Frigokalor hőcserélő elektromos melegvíztárolóba történő bekötés című, az újítási naplóban 13/1982. szám alatt bejegyzett javaslat. Benyújtója Kalocsai László üzemmérnök. A 47 éves, csendes beszédű ember 17 éve dolgozik a vállalatnál. Gépész üzemmérnök, energetikus. Látszatra maga a megtestesült nyugalom, akit nehéz kihozni a sodrából. Ám belül korántsem ilyen. Állandó nyughatatlanság, belső feszültség jellemzi a jobbító szándékkal folytonosan mást, a körülményekhez megfelelőbbet akaró és kereső dolgozót. Ezt jelzi a több mint 15 elfogadott és alkalmazott újítása is. - Mi volt az első? Emlékszik még rá? -Természetesen... Nincs olyan újító, aki ne tartaná az elsőt számon. Székesfehérvári Alba-falból építettünk egy áruházat. A hűtőkamrában a falanyag nem bírta el a húsfüggesztő berendezést. Enélkül pedig ugye ... Egyszóval terveztem egy „önhordó tartószerkezetet”, amelyre fél- és egész sertéseket is lehetett függeszteni. S mivel a korszerű Alba-fal továbbra is keresett építőanyag, az önhordó tartószerkezet beépítése a hűtőkamrákba a legtermészetesebb megoldás. De a sok újítás közül most mégis a Frigokalor hőcserélővel kapcsolatosat „favorizálja”. Ez a kedvence ... — Ez egy szabadalom, a solymári Rozmaring Termelőszövetkezeté. Gyártója a Hungalu Balassagyarmati Fémipari Vállalat, forgalomba hozója a RAMOVILL Hőtechnika. Lényege: a jelenlegi hűtőberendezések a hűtendő térből elvont hőt vagy vízhűtéses, vagy léghűtéses kondenzátor beiktatásával a környezetnek adják át. Gyakorlatilag az utcát fűtik. A Frigokalor viszont — a különleges kialakítás által — a hűtőgépeknek ezt a hőjét vízmelegítésre hasznosítja. Ezáltal jelentős energiát takarít meg, illetve melegvíz-„készítő” berendezés (boyler) felszerelését teszi feleslegessé. Ez akkor egy teljesen kész berendezés. Miért kell megújítani? - Mert lehet és kell is, hogy további energiamegtakarítást érjünk el. Itt a berendezés kapcsolási rajzának vázlata. Látja ezt a tartályt? Szerintem ez felesleges. Mi úgy oldottuk meg, hogy a Frigokalort egyszerűen bekötöttük egy elektromos melegvíztárolóba. Egy villanyboylerbe, így az eredeti tartályt nem kell felszerelni, hiszen a boyler mindenütt van, s melegvíztárolóként működhet. - És a megtakarítás? - Berendezésenként 26 ezer forint. Meg a felszerelési költség. Kisvállalatnál ez sokat számít. A puding próbája, hogy megeszik — tartja a mondás. Az újítás próbája a gyakorlati eredmény. Az, hogy bevezetés után jobb-e a korábbinál, takarékosabb-e, zavartalanabbul működik vagy sem az előzőnél. — Először a veszprémi 27-es ABC- be szereltünk fel két ilyen „megújított” berendezést. Egy-egy költsége csupán 35 ezer forint volt, viszont a megtakarítás villamos energiában egy év alatt elérte a 40 ezer forintot. — És gyakorlatilag minden áruházban, ABC-ben, élelmiszerboltban alkalmazható? Természetesen, ahol hűtőgépek működnek. Mert bojler mindenütt van, a meleg víz előírás. A vállalatnál most végezzük az üzletek rekonstrukcióját. A forróvíztárolókat — ha akarjuk, ha nem — mindenütt fel kell szerelnünk. Ezért a berendezést már eleve úgy tervezzük, hogy bekötjük a Frigokalorba, s további energiát takarítunk meg vállalati szinten. További előnye a megoldásnak, hogy a víz gyors „mozgása”, cserélődése miatt nincs lehetősége lerakni a vízkövet. És lényegesen olcsóbb is, mintha a meleg vizet hőközponttól vásárolnánk. Aztán, mivel egy év alatt megtérül a költség, a második évtől kezdve a berendezés „ingyen" dolgozik. S még egy lényeges szempont: a villanybojlerbe való bekötésnél a víz elzárható, s ha a karom a tároló elektromosan üzemel tovább. Például olyan esetben, amikor a hűtőgépeket karbantartják és azok nem „termelnek" meleget. Ezt az újítást is felkínálták hasznosításra, összesen 327 kereskedelmi vállalatnak küldték el a leírást, Farkas József igazgató levelével, mindössze 2 ezer forint átvételi díj fejében. Az eredmény? ... Sok érdeklődés, megkeresés, vásárlási igény érkezett más megyékből. Veszprémből nem. Holott itt is akad jó néhány üzlet, áruház, nagy bolt. De hát ugye „senki sem próféta a saját hazájában”. Vagy legalábbis nehezen válik azzá! Holott!... De inkább idézzünk egy levelet: „örömmel tapasztaltam, hogy a létrejött szellemi alkotások mind szélesebb körben ismertek. Elismerésemet fejezem ki újítójuknak, aki az általunk kiemelt figyelemmel kísért energiagazdálkodási területen hozott létre ötletes megoldást. Hatvani György vezérigazgató-helyettes, Magyar Villamos Művek Tröszt.” — Van egy olyan érzésem, hogy sok helyen kevés gondot fordítanak az energiatakarékosságra. Ezt mutatják a közönyös, nemleges válaszok. Mintha az érintettek úgy gondolkodnának, majd megoldják az igényeket a bányászok, meg az erőművesek. Mi nem várunk erre. Kész a terv, valamennyi nagy boltunknál felszereljük, minél hamarabb. Ha ötven boltnál csak évi 20 ezer forintot takarítunk meg, az már egy év alatt egymillió forinttal csökkenti a költségeket. Kiszámoltuk — az üzletek alapján —, hogy népgazdasági szinten évi 40 milliót lehetne megtakarítani csak ezzel. És még mi mindennel! Ha ténylegesen alkalmaznánk és nem hevertetnénk parlagon az értékes szellemi tőkét. Ha a megoldásokat nemcsak a nyughatatlan próféták, hanem az illetékes gazdasági, műszaki vezetők is szívvel-lélekkel, a legjobb tudásuk és felelősségük latbavetésével szorgalmaznák. Ahogy ezt például a PANNONKER-nél teszik! S. Nagy Sándor Lapzártakor érkezett: Az Ipari Minisztérium Kalocsai László üzemmérnök tevékenységét a kiváló újító kitüntetés bronz fokozatával jutalmazta. Nyughatatlan nyugalommal egkezdődött a próbaüzem a tapolcai KOSZIG 18 ezer tonna/év kapacitású új bazaltgyapotgyártó üzemében. Az 1 milliárd forintos beruházási költséggel épült üzemmel a KOSZIG tapolcai gyáregysége Közép-Európa legjelentősebb bazaltgyapotgyártó bázisává lépett elő. A bazaltgyapot a legelterjedtebb és leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok egyike. Eddig jelentős mennyiséget külföldről kellett behoznunk. Az új üzem elkészültével a hazai igényeken túl még exportra is jut. A most átadott gyárat a legkorszerűbb svéd gépsorral szerelték fel, a technológiai folyamat teljesen automatizált, a dolgozóknak csupán a gépek, berendezések felügyeletét, ellenőrzését kell ellátniuk. Vida András Új bazaltgyapotüzem Tapolcán A vezénylőteremből ellenőrzik, irányítják a gyártási folyamatokat. A svéd gépsor évente 18 ezer tonna bazaltgyapot előállítására képes. A kúpolókemencéből az izzó bazalt a szálazóberendezésbe kerül. Van jövője a CB-nek Eterhasználat negyven csatornán Alig öt éve még kevesen tudták Magyarországon, hogy mit jelent a két betű: CB. Ma már a hazai polgári rádiótelefonok száma több tízezer, Veszprém megyében is jó pár százan kaptak már üzemeltetési engedélyt, de ezzel együtt megyénk még nem tartozik a CB-vel legsűrűbben betelepítettek közé. A behozatali, illetve üzemeltetési engedélyt a Magyar Posta erkölcsi bizonyítványhoz köti. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a CB-tulajdonosok nem tartják be a használat során megkövetelt forgalmazási etikai normákat. Fellángoló viták Fellendülést jelentett a „Civil Band" (polgári sáv) használatában a lehetséges negyven csatorna megnyitása, s az, hogy az utóbbi években egyre többen hoztak be nyugati útjukról ilyen készülékeket. A meglepetésekre és újdonságokra mindigkész Skálának pedig a '81-es karácsony slágere lett a CB. Rövidesen jelentkeztek a tvés rádiótulajdonosok is, hogy az adások vételét zavarja az új telefonpótló készülék. A posta veszprémi zavarvizsgáló üzeméhez is nap mint nap érkeznek hasonló tartalmú bejelentések. Az üzem dolgozói, ahol lehet, elhárítják a hibát, ellenőrzik a CB-ket — nem lépik-e túl az engedélyezett teljesítményhatárokat —, „legrosszabb" esetben is szaktanácsot adnak. A CB-sek között is dúlt (és dúl) némi vihar. Ugyanis egyre több vállalat, szövetkezet, intézmény ismerte fel, hogy olcsóbb ilyen készülékekkel kapcsolatot teremteni telephelyeik között, mint telefonra várni. Nem szólva a magánkézben levő készülékekről, amelyek közül nem egy mindössze státusszimbólum. Veszprém megyében még ennek ellenére sem nevezhető túlzsúfoltnak a lehetséges negyven csatorna, de a posta és a CB-tulajdonosok gyakran tehetetlenül állnak az úgynevezett „nyomkodókkal" szemben, akik mások adásának zavarásában lelik örömüket. Országos szövetség A kapcsolatteremtésre jó példák is akadnak. A kis helyi csoportok után megalakult a CB-rádiósok Országos Szövetsége. A tagok nemcsak az éteren keresztül beszélgetnek, hanem rendszeresen személyesen is. Például a Pest megyei budaörsiek helyi szervezete havonta, de olykor hetente is tart találkozókat. Az országos szervezet székhelyén — a budai Apostol utcában — működik a 9-es csatornán éjjel-nappal a CB-segélyhívó szolgálat. Az ügyeletet lelkes nyugdíjasoklátják el, természetesen társadalmi munkában, s kérésre mentőt, orvost, tűzoltót, vagy rendőrt riasztanak, de például az elromlott közlekedési jelzőlámpák, vagy csőtörések ügyében is intézkednek. A 9-es csatornát egyébként a nemzetközi szokásoknak megfelelően kizárólag segélykérésre tartják fenn.Az autósokat is segítik a CB-sek, lévén, hogy a készülék viszonylag egyszerűen beszerelhető bármilyen típusú kocsiba. Hétvégeken forgalmi híreket, műszaki segítséget, de segélyhívást is nyújt a fővárosban a 14-es csatornán a „Tabán”, Székesfehérváron az „Alba Regia", és Kecskeméten a „Hírös” rádióállomás és van hasonló szolgáltatás más városainkban is. A Veszprém megyei CB Klub, amely 1981-ben alakult, ugyancsak kiveszi a részét az új technika elterjesztéséből. Vállal CB-telepítést magánszemélyek és vállalatok számára, s a nyárra szeretne létlétrehozni egy általános segélyhívó állomást is az Országos Tűzoltó Parancsnoksággal karöltve. A 9 ••rr JOVO Sajnos, a készülékek egyre drágábbak - a Skála tavaly karácsonykor 13 ezer 600 forintért adta a nem is túl jó minőségűeket -, no és a nyugati szaküzletekben is rájöttek, hogy jól lehet keresni a magyar turistákon. A hazai gyártmányú olcsó, és a postai előírásoknak is megfelelő készülékek forgalmazása jelenthetne megoldást, de ez még "várat magára." Egy kis kézi készüléktípus ugyan elfogadható áron kapható, de az csak két csatornán üzemel, s a teljesítménye sem megfelelő. Mindemellett a hazai CB-rádiózásnak van jövője. Már csak azért is, mert az országos telefonhálózatban még jó néhány esztendeig nem várható számottevő javulás, márpedig az információ továbbítása a személyes érdekeken túl fontos népgazdasági érdek. R. J. - L. S. NAPLÓ - 1984. március 1., csütörtök -