Napló, 1986. január (Veszprém, 42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
viághíradó Hazaérkezett Indiából az MSZMP küldöttsége Az Indiai Nemzeti Kongreszszus Párt (I) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében részt vett magyar pártküldöttség, kedden hazaérkezett Delhiből. A delegációt Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF OT főtitkára vezette. Tagja volt Kisfalvi János, a KB külügyi osztályának munkatársa. HAVANNA Január elseje, a kubai forradalom győzelmének 27. évfordulója alkalmából vezércikkben tekint vissza az elmúlt több mint negyedszázados útra a Granma, a Kubai KP KB napilapja. Az újság megállapítja, hogy 1959 óta több nehéz időszakot élt át az ország. A lap kiemeli ugyanakkor, hogy 1985-ben a társadalmi össztermék 4,8 százalékkal növekedett, amikor a latin-amerikai és karibi országok többségében stagnált, vagy visszaesett a termelés. A Granma hangsúlyozza, hogy Kubában az elmúlt évi gazdaságinövekedés 70 százalékban a munkatermelékenység fokozásának köszönhető. A lap egyidejűleg megállapítja, hogy a szigetország a gazdasági fejlődést csakis a Szovjetunió támogatásával érhette el. A lap a termelőmunkában újabb erőfeszítésekre hívja fel az ország lakosságát. Végül rendkívüli fontosságúnak nevezi az 1986-os esztendőt különös tekintettel a KKP februárban tartandó 3. kongresszusára. PEKING Kínában az idén nem lesznek radikális reformintézkedések, hanem a jövő évi reformlépéseket kívánják előkészíteni, tartóssá akarják tenni a már elért eredményeket. A KKP központi lapja, a Zsenmin Zsipao újévi vezércikkében hangsúlyozza: ,,1986-ban Kína a gazdasági reform megszilárdítására és beszabályozására fog összpontosítani, miközben a rendezésre váró problémákat megoldja”. A lap kemény munkát, kitartást, az üres fecsegés helyett tetteket sürgetett. Felrótta, hogy „még a vezető káderek körében is vannak, akik csak szavakban állnak ki a reform mellett, miközben a felelősséget másra hárítják". Külkapcsolataiban Kína folytatni fogja független, békés és nyitott politikáját. „Fejleszteni fogjuk az együttműködést minden olyan országgal, amely az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elveire alapozza Kínához fűződő kapcsolatait, erősíteni fogjuk az egységet minden békeszerető néppel a fegyverkezési hajsza ellenzésében és a világbéke védelmében”, írta a Zsenmin Zsipao szerdán. TOKIÓ Hirosima és Nagaszaki városa egyaránt élesen elítélte a legutóbbi amerikai nukleáris fegyverkísérletet. Az Egyesült Államok — mint ismeretes — nevadai kísérleti telepén a Hirosimára 1945 augusztusában ledobott atombombáénál pontosan tízszer nagyobb pusztító erejű hidrogénbombát robbantott, s mindezt hírhedt űrfegyverkezési programjának keretében hajtotta végre. A világon egyedül atomtámadás sújtotta két japán város polgármestere hétfőn tiltakozó nyilatkozatot juttatott el az Egyesült Államok tokiói nagykövetségéhez. Hirosima és Nagaszaki lakóinak nevében elítélték az amerikai kormánypolitikát, amely - mint rámutattak - a nukleáris háború kitörésének veszélyét már a világűrre is kiterjeszti. Ennek kapcsán Washingtont az űrfegyverkezési programról való haladéktalan lemondásra szólították fel. 2 - NAPLÓ - 1986. január 2., csütörtök Spanyolország és a NATO A madridi politikai hetilap, a Cambio 16 karikatúráján Felipe González miniszterelnök a népszavazás elnevezésű szakadék szélén áll, miközben háta mögött már közeleg a NATO nevű lavina. A rajz persze műfajánál fogva is túloz, de jól érzékelteti, hogy mi foglalkoztatja ma leginkább a spanyol közvéleményt és a politikusokat. A NATO-hoz való viszony ma az a neuralgikus kérdés, amely nemcsak a spanyolokat tartja lázban, de némileg idegessé teszi a nyugati szövetségeseket is, mindenekelőtt az Egyesült Államokat. A kormány dilemmái A szocialista párti kormány koránt sincs irigylésre méltó helyzetben, hiszen 1981-ben — amikor Adolfo Suárez centrista kormánya belépett a NATO-ba - az akkor még ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt egyik leghevesebb ellenzője volt a csatlakozásnak. A következő évben, 1982-ben elért nagyarányú választási győzelmüket a szocialisták nem utolsósorban NATO-ellenes programjuknak köszönhették. Felipe González friss miniszterelnökként is határozottan ígérte meg: kormánya népszavazásra viszi az atlanti tagság ügyét, és a kilépés mellett voksolásra szólít fel. A kormányzásban eltöltött majdnem három esztendő tapasztalatai, a valósággal szembesülő választási program lehiggasztotta, sőt, egyesterületeken visszakozásra kényszerítette a korábban radikális szocialistáikat is. Az előző kormányoktól örökölt gazdasági váltság olyan népszerűtlen lépésekre kényszeríttette a szocialista vezetést - egyebek közt a kohászati termelésének csökkentése, az ipari szerkezet átalakítása -, amelyek óhatatlanul a választói bázisát adó munkásokat, a bérből élőket sújtották. Cserében a kormány egyetlen csodaszert ígért a lakosságnak: a közös piaci tagságot, amelyet hoszszas alkudozások után sikerült kivívnia. A szocialisták véleménye szerint a január elsejei csatlakozás az EGK-hoz fényes perspektívákat nyit meg a spanyol gazdaság előtt. Könnyebbé teszi a munkaerőfelesleg mozgását a közösség országaiban, segíti a külföldi tőke beáramlását, s ezzel egyidejűleg 800 ezer (!) új munkahely létesítését. Ahivatalos optimizmust az idő erősíti vagy cáfolja majd meg. Az azonban nyilvánvaló, hogy a többi tagállamhoz képest fejletlen spanyol ipar nehezen lesz képes megküzdeni a konkurenciával. Mint ahogyan már az is látható, hogy a nyomott bérek révén olcsón előállított mezőgazdasági termékek útja is göröngyös lesz a többi közös piaci ország termelőinek tiltakozása, és a burkolt állami protekcionizmus miatt. Ár és fizetség Az EGK-tagság nyilvánvalóan nem volt ingyenes: a belépésért politikai árat kellett fizetni. A tízek már az előzetes tárgyalások során sem hagytak kétséget aziránt, hogy Spanyolország csatlakozása a gazdasági integrációhoz elképzelhetetlen a közös nyugati biztonsági rendszerben való részvétel nélkül. Ami burkoltan azt jelentette, hogy a spanyol szocialistákatNATO-ellenes álláspontjuk felülvizsgálatára szólították fel. Ez a tudathasadásos és sokszor önmarcangoló folyamat végül is oda vezetett, hogy a kormánypárt kényszerűen szembekerült saját választási programjával. A legutóbbi kongresszuson - a NATO-tagság körül kibontakozott vitában — a pártegységet is csak Felipe González rendkívül ügyes manőverei révén sikerült megmentenie. " Még nehezebb vált a helyzet a spanyolközvéleménnyel, amely egyre sürgette a megígért népszavazást. A kormány végül is engedett a nyomásnak, de erőteljes propagandával azt szeretné elérni, hogy a választók fogadják el a NATO-tagságot. Ennek fejében a szocialisták azt ígérték, hogy a spanyolok önérzetét irritáló négy amerikai támaszpont sorsáról tárgyalásokat kezdenek Washingtonnal. A még Franco kormányzása alatt kötött szerződések lehetővé teszik, hogy a négy bázison 14 ezer amerikai katona állomásozzék. González arra is ígéretet tett, hogy Spanyolországban nem engedélyezik nukleáris fegyverek tárolását. A referendum megnyeréséért folytatott hadjáratban az amerikai adminisztráció nem igyekezett megkönnyíteni a szocialistáik helyzetét. A december elején Madridiban tartott konzultációkon az amerikaiak elzárkóztak attól,hogy a népszavazás előtt bármiféle szerződésmódosításról tárgyaljanak Madriddal. Sőt, tudatták ingatagnak tartott szövetségesükkel, hogy a referendum eredményétől fügően óhajlandókmajd tárgyalni. S mint Washingtonban kiszivárogtatták: akkor sem a csökkentésről, hanem a kontingensek növeléséről. Jobboldali bomba Bár az amerikai magatartás alaposan meggyengítette Gonzálezék érvelését, a kormány a legutóbbi napokig abban még bízhatott, hogy jobboldali konzervatív ellenzéke — és annak jelentős szavaztábora — ezúttal bizonyosan együtt szavaz a szocialisták híveivel. December első felében Madridban kisebb fajta politikai bomba robbant, amikor a konzervatív Népi Koalícióban tömörülő három párt vezére, Frage Iribarne - aki az atlantizmus fő szószólója - bejelentette: a jobboldal az „aktív tartózkodást" választja. Tehát nem buzdítja igenlésre szavazóit, mert úgy értékeli, hogy nem annyira a NATO-tagság a tét, mint inkább a González-kormány további sorsa. Azaz, a jobboldal nyíltan a szocialisták megbuktatására játszik. Az időzítés nem véletlen: a valószínűleg március közepén esedékes népszavazás után, 1986 nyásodik felében kerül sor a négy évenként tartandó parlamenti választásokra. A törvényhozás összetétele és a kormány sorsa azonban a jelek szerint már a bizonytalan kimenetelű népszavazás során eldől. A spanyol választók nem kis dilemma előtt állnak: ha a NATO ellen szavaznak, idegbukik a szocialista kabinet; ha mellette, elkerülhetik a jobboldal hatalomra kerülését. Major László NATO-ellenes tüntetés Madridban. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Hivatalos devizaárfolyamok Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1985. november 19-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Valuta- (bankjegy- és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1985. december 31-től január 2-ig Devizanem Vételi Közép Eladási árf. 100 egységre forintban angol font 6818,45 6825,28 6832,11 ausztrál dollár 3228,21 3231,44 3234,67 belga frank 93,35 93,94 94,03 dán korona 526,28 526,81 527,34 finn márka 871,16 872,03 872,90 francia frank 625,35 625,98 626,61 hollandi forint 1701,43 1703,13 1704,83 japán yen (1000) 234,97 235,21 235,45 kanadai dollár 3379,76 3383,14 3386,52 kuvaiti dinár 16338,40 16354,75 16371,10 norvég korona 622,82 623,44 624,06 NSZK márka 1917,29 1919,21 1921,13 olasz líra (1000) 28,07 28,10 28,13 osztrák schilling 272,74 273,01 273,28 portugál escudo 30,03 30,06 30,09 spanyol peseta 30,67 30,70 30,73 svájci frank 2276,76 2279,04 2281,32 svéd korona 621,55 622,17 622,79 tr. és cl. rubel 2797,20 2800,00 2802,80 USA dollár 4729,97 4734,70 4739,43 ECU (Közös Piac) 4188,04 4192,23 4196,42 Érvényben: 1985. december 31-től január 6-ig Pénznem angol font ausztrál dollár belga frank dán korona finn márka francia frank görög drachma a hollandi forint japán yen (1000) jugoszláv dinár kanadai dollár kuvaiti dinár norvég korona NSZK márka olasz líra (1000) osztrák schilling portugál escudo spanyol peseta svájci frank svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) Vételi Eladási 100 egys. forintban 6620,52 7030,04 3134,50 3328,38 91,12 96,76 511,01 542,61 845,87 898,19 607,20 644,76 24,78 26,32 1652,04 1754,22 228,15 242,27 14,07 14,95 3281,65 3484,63 15864,11 16845,39 604,74 642,14 1861,63 1976,79 27,26 28,94 264,82 281,20 29,16 30,96 29,78 31,62 2210,67 2347,41 603,50 640,84 4592,66 4876,74 4066,46 4318,00 a) vásárolható legmagasabb bankjegyei miét: 500-as KOMMENTÁR GESZTUSOK Az óév utolsó és az újév első napjai hagyományosan nem bővelkednek nagyszabású világpolitikai eseményekben; korunk történelemformálói is kipihenik a 365 nap alatt felgyülemlett fáradtságot, s egyben újabb feladatokra készülnek. A politikusok küldetése nem csekély: meg kellene próbálni közelebb vinni a világot a biztonság, a bizalom erősítését egyértelműen szolgáló tettekhez, a konkrét megállapodásokhoz, az erőegyensúly megőrzésén alapuló valódi békéhez. Nos, ebből a szempontból jobban talán nem is kezdődhetett volna az 1986-os esztendő. Az a tény, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök televízión keresztül kölcsönösen üzenetet intézett az amerikai, illetve a szovjet néphez, a két nagyhatalom vezetőjének olyan gesztusa, amely igazolni látszik a jövőt illető, egyelőre még szerény optimizmust. Hiszen, ha e köszöntők csak előlegzik a kölcsönös cselekvés szándékát - már akkor is tovább él a remény. A Szovjetunió újabb és újabb javaslatokkal próbálja megszilárdítani a kialakulóban lévő kedvezőbb légkört. Hazája népéhez intézett újévi köszöntőjében Mihail Gorbacsov például a legsürgetőbb feladatnak nevezte a nemzetközi kapcsolatok „civilizáltabbá tételét”, azazhogy a fegyverkezést és az erőszakot mihamarabb váltsa fel a leszerelés és a szilárd béke létrehozása oly sok válsággóccal terhelt földünkön. A főtitkárszavainak jogosságát támasztja alá - sajnos — az óév utolsó napjainak kivonatos eseménykrónikája. Merényletek és merényletkísérletek, kiújult harcok Libanonban,ahol pedig épp a napokban írták alá a 10 éves polgárháború „végleges" lezárására hivatott békeokmányt); zsidó túsz kivégzése Dél-Libanonban és a párizsi zsinagóga elleni pokolgépes akció tervének leleplezése .. . Az efféle hírek hallatán a kommentátor időnként elcsügged: mi lesz veled világ? Alapjában véve azonban bizakodik, hogy a tervek és remények, a jószándékot nyomatékosító gesztusok talán egy régi-új korszak, az enyhülés kezdetét jelentik. Azt, hogy a tavalyi genfi nyitány és az 1986-ra és 1987-re remélt folytatás jobb irányba tereli az emberiség már-már kátyúba jutott szekerét ... ( D. L. ) Az ausztráliai Sydneyből érkezett látványos felvétel, amelyen az újévi tűzijáték egy pillanata látható, előtérben a híres operaház épülete. Újévi üzenetek Az újév alkalmából számos politikus intézett üzenetet a világ népeihez. Az óesztendő úgy él majd emlékezetünkben, mint a megfeszített munka, a remények és a jövőbe mutató bátor tervek éve — mondta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára újévi televíziós nyilatkozatában. Emlékeztetett rá hogy az év elején nehézségekkel kellett szembenéznie a szovjet gazdaságnak, de a párt és az egész szovjet nép jelentős erőfeszítései révén egészében jó eredményekkel lehet búcsúztatni az elmúlt esztendőt. Mihail Gorbacsov kijelentette: maradéktalanul ki kell használni a szocialista rendszerben rejlő hatalmas erőtartalékokat. Ez minőségi változásokat jelent a társadalomban, dinamikus előrehaladást az élet minden területén, a gazdasági, kulturális és szociális szférában egyaránt. A főtitkár kiemelte: az 1986- ban kezdődő új, 12. szovjet ötéves tervidőszak előirányzatait az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének meggyorsításával kell teljesíteni. Hangsúlyozta, hogy az új esztendő legjelentősebb belpolitikai eseménye az SZKP küszöbönálló 27. kongresszusa lesz. Megemlékezett arról, hogy a tavalyi év a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója volt majd kijelentette: a háborús veszteségek feletti fájdalom is arra kötelez, hogy mindent megtegyünk egy hasonló tragédia elkerülése érdekében. Az SZKP Központi Bizottsága és a kormány, a szovjet nép akaratához híven, mindent megtesz a béke megőrzéséért, a nukleáris összecsapás veszélyének száműzéséért és a jóvátehetetlen megakadályozásáért - mondta Mihail Gorbacsov újévi üzenetében. Az emberiség számára ritka alkalom nyílik 1986-ban arra, hogy megteremtse a békét — hangsúlyozta újévi üzenetében Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. A közelgő nemzetgyűlési választásoknak és a gazdasági helyzetnek szentelte üzenetét Francois Mitterrand francia államfő. Mitterrand közölte: bármi lesz is a márciusi választások eredménye, elnöki megbízatásának hátralevő két esztendejét mindenképpen hivatalában tölti. A gazdasági eredményekről szólva az elnök hangsúlyozta: Fanciaországban 18 éve nem volt ennyire alacsony az infláció üteme, s 16 év óta először tavaly nem nőtt a munkanélküliek száma. Újévi beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke kifejtette, hogy „a világgazdasági válság okozta nehéz körülmények, egyes belső hiányosságok és ellentmondások közepette Románia új, fontos lépést tett előre a szocialista rend megszilárdítása, a haladás és a civilizáció, az egész nép anyagi és szellemi jólétének emelése útján ... A belső helyzet normalizálódását, a nemzeti egyetértés elmélyülését emelte ki újságírókkal folytatott újévi beszélgetésében Wojciech Jaruzelski, a lengyel Államtanács elnöke. Jaruzelski hangsúlyozta: e folyamat fenntartása 1986-ban is kulcsfontosságú az ország számára, s a lengyel népnek közös erőfeszítéssel kell felülkerekednie az anyagi gondokon.