Napló, 1986. március (Veszprém, 42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

2 - NAPLÓ - 1986. március 1., szombat Folytatja munkáját az SZKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Moszkvában, a Kreml kong­resszusi palotájában pénteken folytatta tanácskozását a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Mint is­meretes, a kongresszus első napján úgy döntöttek, hogy az első három napirendi pont­ról (az SZKP KB beszámolója és a párt feladatai, az SZKP programjának új szövegezése és az SZKP szervezeti szabály­zatának módosítása) nem tar­tanak külön előadói beszéde­ket, hanem azok lényegét be­lefoglalják az SZKP Központi Bizottságának politikai beszá­molójába, amelyet a KB fő­titkára, Mihail Gorbacsov feb­ruár 25-én terjesztett elő. A pénteki napon az első felszólaló Viktor Csebnikov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az Állambiztonsági Bizottság elnöke volt. Mint emlékezetes, az SZKP KB politikai beszámolójában kemény bírálat hangzott el a közép-ázsiai Kirgizia pártve­zetése címére. Abszamat Ma­­szalijev, a Kirgiz KP KB első titkára péntek délelőtti felszó­lalásában teljesen jogosnak ismerte el a kritikát. Az uráli Udmurtijában van az IZS márkájú gépkocsikat gyártó hatalmas termelési egyesülés, amelynek párttitká­ra, Jurij Lobov elsősorban új típusok gyártása szükségessé­gének szentelte felszólalását. Szibériának, ennek a zord éghajlatú, de természeti erő­forrásokban hallatlanul gaz­dag vidéknek a problémáit tárta a kongresszus elé Szer­­gej Manyakin, az omszki te­rületi pártbizottság első tit­kára. Név szerinti bírálatot kapott a péntek délelőtti ülésen a közlekedésügyi miniszter első helyettese. „Milyen felelősség ez az önre bízott ügyért, Ber­­zenko elvtárs?" — kérdezte a vitában felszólaló Alekszandr Szaharov, az egyik moszkvai metróépítő brigád vezetője, felidézve, hogy miközben az új ötéves tervidőszakban 40 százalékkal több munkát kell elvégezniök a szovjet főváros metróépítőinek, a programok egyharmadához még mindig hiányoznak a tervek és a költ­ségvetések. Szovjet Örményország virág­zásáról, a köztársaságok kö­zötti együttműködés üdvös ha­tásáról beszélt felszólalásában Karen Gyemircsjan, az ör­mény KP Központi Bizottságá­nak első titkára. Őt Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára kö­vette a szónoki emelvényen. Az élesen bíráló hangvétel folytatódott a szovjet kulturá­lis miniszter felszólalásában. Pjotr Gyemicsev, aki egyben póttagja az SZKP KB Politi­kai Bizottságának, kifakadt azok ellen a pénzügyi és ter­vező szervek ellen, amelyek a legutóbbi időkig a gazdaság­ra nehezedő nem jövedelmező terhet láttak a kulturális épí­­tőmunkában. Magatartásuk következtében az elmúlt öt év­ben visszaesett a kulturális beruházások üteme. Gyemi­csev miniszter elmondta, hogy a Szovjetunióban jelenleg 622 színház­ működik, ez kevesebb a háború előtti számnál. A péntek délutáni ülésen Eduard Sevardnadze, Jurij Sa­­tarov, Dmitrij Gagarov, Zsan­­na Fjodorova, Szapar Nyija­­zov és Lev Kulidzsanov szólalt fel. A külföldi vendégek közül­ Herbert Mies, a Német Kom­munista Párt elnöke és Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitká­ra üdvözölte a kongresszust, amely ezzel zárta pénteki ta­nácskozását. Az SZKP XXVII. kongresszu­sa ma is ülésezik. ••• Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagy­követ - az SZKP XXVII. kong­resszusán részt vevő magyar pártküldöttség tagjai­­ pén­teken kétnapos látogatásra Uljanovszkba érkeztek. A magyar pártküldöttség tagjai a hazánkkal is kap­csolatban álló uljanovszki egyedi nehézszerszám-gép­­gyárba látogattak, majd ugyanott barátsági gyűlésen vettek részt. A nagygyűlés részvevőinek nagy tapsa közepette lépett a szónoki emelvényre Lázár György. Uljanovszk a magyar és a szovjet nép barátságának szimbóluma Lázár György beszéde Lázár György bevezetőben átadta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXVII. kongresz­­szusára érkezett magyar kül­döttség és személy szerint Ká­dár János szívélyes üdvözletét.­­ Ezekben a napokban a világ közvéleményének figyelme Moszkva felé fordul, ahol az SZKP XXVII. kongresszusa vég­zi történelmi jelentőségű mun­káját — mondotta. — A Köz­ponti Bizottság politikai beszá­molója, amelyet Mihail Gorba­csov elvtárs terjesztett elő, az eddig meghallgatott felszólalá­sok mély benyomást tettek ránk. A beszámoló és a kül­döttek igényes marxista-leni­nista elemzései nagy felelős­séggel szólnak a Szovjetunió belső életéről, külpolitikájáról, a világ mai helyzetéről. Meg­győző képet adnak arról, hogy a szovjet nép lenini pártja ve­zetésével az elmúlt öt esz­tendőben is továbbhaladt a hét évtizede megkezdett úton, és a korábbinál nehezebb kö­rülmények között is olyan eredményeket ért el a szocia­lizmus építésében, amelyekre méltán büszke lehet. A kong­resszus ugyanakkor hűen tük­rözi az élet minden területére kiterjedő megújulás igényét, az emberek tenniakarását, vonzó és lelkesítő programot ad a jövő számára. Küldöttségünk nagy figye­lemmel kísérte és teljes egyet­értéssel fogadta a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról a kong­resszuson adott elemzést, ál­lásfoglalást és programot, amely számunkra is fontos ta­nulságokkal szolgál, biztatást és reményt nyújt a társadalmi haladás és a béke erői szá­mára szerte a világon. Az Önök városában tett lá­togatás alkalmat ad számunk­ra, ho­gy itt, a szülőhelyén is lerójuk tiszteletünket a nem­zetközi proletariátus halhatat­lan vezére, Vlagyimir Iljics Le­nin emléke előtt. Lenin élet­műve új irányt adott a száza­dunk arculatát, az emberiség sorsának alakulását meghatá­rozó társadalmi és politikai fo­lyamatoknak, eszmei hagyaté­ka pártjaink és minden forra­dalmi erő számára ma is az elméleti tájékozódás és a gya­korlati munka biztos és kime­ríthetetlen kincsestára. Emlékeztetett rá, hogy Ulja­­novszk a magyar és a szovjet nép barátságának is egyik szimbóluma. Népünk számon tartja és büszke rá, hogy a nagy októberi szocialista for­radalom idején százezernyi ma­gyar internacionalista fogott fegyvert azért, hogy oroszor­szági osztálytestvéreivel együtt védelmezze a fiatal szovjet ha­talmat. A magyar internacio­nalisták ott voltak és helytáll­tak Szimbirszkben is. A szocializmus építésének magyarországi tapasztalatairól szólva Lázár György elmond­ta, hogy az MSZMP XIII. kong­resszusa a múlt év tavaszán kritikusan és mélyrehatóan ele­mezte helyzetünket és megha­tározta tennivalóinkat. Szám­ba véve a szocialista rendszer nyújtotta lehetőségeket és fel­mérve a realitásokat, azt a feladatot tűzte elénk, hogy bel­ső tartalékaink feltárásával, a hatékonyság, a munkafegye­lem, a minőség gyökeres meg­javításával, a műszaki haladás meggyorsításával, a KGST tag­államaival folytatott együttmű­ködés elmélyítésével teremtsük meg a feltételét egy lendüle­tesebb előrehaladásnak. Eb­ben a szellemben dolgoztuk ki és kezdtük meg népgazdasá­gunk VII. ötéves tervének vég­rehajtását.­­ A kitűzött cél elérése, a magasabb követelmények tel­jesítése új megoldásokat, új módszereket is igényel. Ebből kiindulva határoztuk el, hogy a szocializmus általános tör­vényszerűségeire alapozva, nemzeti adottságainkat figye­lembe véve és a közös ta­pasztalatok felhasználásával tovább fejlesztjük gazdaság­­irányítási gyakorlatunkat. En­nek keretében növelni kívánjuk a hatékony gazdálkodásban való anyagi érdekeltséget, a szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatásával pe­dig tág teret szándékozunk nyitni a dolgozó kollektívák al­kotó kezdeményezései számára.­­ Népünket a megbontha­tatlan barátság erős szálai fű­zik a világ első szocialista ál­lamához, a Szovjetunióhoz. A magyar-szovjet kapcsolatok fejlesztésében - amelyek át­fogják az élet minden terüle­tét — meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja internacionalista elvtársi együttműködésének. Erről tanúskodnak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusában a Szovjetunió­ban tett látogatásakor szüle­tett megállapodások és az a megbeszélés, amelyen a múlt év szeptemberében Ká­dár János és Mihail Gorba­csov elvtársak áttekintették a magyar-szovjet kapcsolatok valamennyi lényeges kérdését.­­ A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió fennállása óta a békéért folytatott harc élvo­nalában halad, hogy a szovjet nép minden más népnél na­gyobb áldozatot hozott a fa­sizmus felett aratott győze­lemért, amelynek 40. évfordu­lójáról az elmúlt évben az egész haladó emberiség meg­emlékezett. A Szovjetunió bé­keszerető lenini külpolitikájá­nak, békekezdeményezései­nek a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben is meghatá­rozó szerepük van a feszült­ség csökkentéséért, a leszere­lésért, az enyhülés útjára való visszatérésért folytatott harc­ban.­­ A Magyar Népköztársaság külpolitikájának sarokköve volt és marad barátságunk és szö­vetségi kapcsolataink erősítése a Szovjetunióval, a Varsói Szer­ződés és a KGST tagállamai­val, a testvéri szocialista or­szágokkal. Barátainkkal együtt a jövőben is következetesen síkraszálunk a nemzetközi fe­szültség csökkentéséért, az egyenjogúság és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásáért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti párbeszéd folytatásáért.­­ A jövőben is maradéktala­nul támogatjuk és magunkénak valljuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés békekezdeményezé­seit. Mint kiemelkedően fontos eseményt üdvözöltük a genfi csúcstalálkozót és a Gorba­csov elvtárs január 15-i nyilat­kozatában megfogalmazott, a nagy horderejű leszerelési ja­vaslatokat, amelyek célja az atomfegyverek teljes és általá­nos megsemmisítése, az embe­riségnek a nukleáris háború veszélyétől való megszabadítá­sa, a világűr militarizálásának megakadályozása. A XXVII. kongresszuson megismételt és megerősített program a Szovjet­unió békeszerető külpolitikájá­nak olyan meggyőző bizonyíté­ka, amely méltán számíthat az emberek millióinak rokonszen­­vére és támogatására. Beszéde végén Lázár György a magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében to­vábbi kiemelkedő sikereket kí­vánt a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a XXVII. kongresszuson hozandó határozatok végrehajtásához, a XII. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez, a Szovjetunió felvirágoztatásához. Nagy tetszéssel fogadott be­széde után Lázár György­ át­nyújtotta a gyár vezetőinek Ócsai-Kiss István Fiatal mun­kás című szobrát. A vendég­látók a látogatás emlékéül egy számjegyvezérlésű szerszámgép kicsinyített domborművű ábrá­zolásával kedveskedtek a ma­gyar kormányfőnek. A barátsá­gi gyűlés a két nép megbont­hatatlan barátságának élteté­sével ért véget. -------------------------------------------------------------­-------------------------------------------------------------------------­Eredményösszegző közgyűlések (Folytatás az 1. oldalról) niszter elismerését és jókíván­csolva Váncsa Jenő szakmi­­ságait. Zirc Növekvő nyereség Zircen, a filmszínházban tar­tották tegnap délelőtt a Ba­kony Termelőszövetkezet zár­számadó részközgyűlését. A megjelent tagságot Léber Fe­renc elnökhelyettes üdvözölte, majd Waller István, a terme­lőszövetkezet elnöke tartotta meg a vezetőség beszámoló­ját, értékelve az elmúlt ötéves tervidőszakot és az 1985-ös gazdasági évet. A zirci tsz az elmúlt öt év­ben 215 millió forintot fordí­tott döntően termelő beruhá­zásokra, s ez kedvező, fejlő­dést lendítő hatással volt a gazdálkodás minden területé­re. A múlt évben — az előző­höz képest — az egy főre jutó termelési érték 2,5 százalékkal, a nyereség pedig 22,3 száza­lékkal nőtt. Jelentős tényező, hogy mindezt a költségek 2,6 százalékos csökkentése mel­lett érték el. A termelőszövet­kezet 1984-ben 37,8 millió fo­rintos nyereséget produkált, míg az 1985-ös gazdálkodás tiszta nyeresége 45,6 millió fo­rint. Noha az elmúlt év igen kedvezőtlenül indult, a nö­vénytermesztést illetően, s az aratás idején is napokig eső áztatta a bakonyi földeket, azért az ágazat így is 24,6 millió forintos értékesítési eredményt produkált. Jó ter­mést hozott a burgonya, a kömény és a vöröshere, az anyarozs mennyisége a ter­veknek megfelelően alakult, míg a búza átlagtermése gyenge volt. Az állattenyész­tés ugyancsak teljesítette a tervet (Zircen csak szarvas­marhatartással foglalkoznak), s a nyereség ebben az ága­zatban 4 millió forint. Jól tel­jesített a háztáji és kereske­delmi főágazat is, s egyre ja­vuló az energiagazdálkodás. A faipari főágazatnál is a fejlődés, a fellendülés volt a meghatározó, miként a mel­léküzemi tevékenységnél is, ki­véve a lakatosüzemet, ám en­nek oka: a Mezőgép zirci gyára 65 százalékkal csökken­tette a megrendelést. Új te­vékenység Zircen a kakaó­gyártás, mely üzem 1985. jú­lius 1-től gyártja az instant kakaót (Redeco), s a DÉLKER forgalmazza. Az üzemben ed­dig 310 tonna készterméket állítottak elő, s a nyereség 9,1 millió forint. A tsz elnöke azzal zárta be­számolóját, hogy a gazdaság pénzügyi helyzete stabil, fize­tőképessége egész évben jó volt. Ezután az ellenőrzőbi­zottság elnöke, Egervölgyi De­zső tett jelentést, majd hoz­zászólások következtek. Sem­­sei György, a megyei tanács elnökhelyettese elismerően nyilatkozott a tsz tagságának munkájáról, az elért eredmé­nyekről, s összegzőt adott me­gyénk mezőgazdaságának helyzetéről. Dr. Mészáros Ist­ván, a MÉM nyugalmazott fő­osztályvezetője, miniszteri fő­tanácsos ugyancsak gratulált a Bakony Tsz dolgozóinak a szép eredményekhez, hangsú­lyozva: a pénzügyi elvonások és az ipari áremelések elle­nére is kiemelkedőt tudtak produkálni. műves szakcsoport felszámolá­sa vált égetően sürgőssé. A beszámoló foglalkozott a gazdaság fegyelmi helyzetével, a vagyon- és munkavédelem számos kérdésével, majd Hosz­­szú István a szövetkezet jövő­beni reményeiről is beszélt. Ezt követően került sor az idei tervek ismertetésére, ame­lyekben fő helyen szerepel a veszteségek erőltetett ütemű pótlása. Az ellenőrzőbizottság elnökének beszámolója után parázs vita következett, amely­ben különösen az idősebb ter­melőszövetkezeti tagoknak a közös vagyonért érzett felelős­ségtudata, aggodalma érvénye­sült. A megyei felügyeleti szer­vek nevében dr. Gáncs Lajos, a megyei tanács osztályveze­tője szólt kritikus hangon az eddigi vezetői hibákról és biz­tosította a tagságot arról, hogy a talpraálláshoz minden segítséget megkap a szövet­kezet. A közgyűlés titkos sza­vazással választotta elnökké Hosszú Istvánt, helyettesévé pe­dig Teiermayer Mártont. Csonka Zoltán, Veszprém város pártbizottságának első titkára a kölcsönös felelősség fontosságáról szólt, hiszen a vezetőség egymagában so­sem elég a hibák kiküszöbölé­sére, a gondok megoldására. A tanácskozáson a meghí­vott vendégek között részt vett a terület országgyűlési képvi­selője, Koltai Nándorné. Balatonfüred Sikeres formaváltás — Immár harmadszor jöttünk össze ebben az összetételben, de először ebben a szerveze­ti formában az éves munka értékelése céljából - kezdte beszámolóját az UNIVERSAL Kisszövetkezet tegnapi mérleg­záró közgyűlésén Balatonfüre­­den Gombás Sándor elnök. A kisszövetkezetet ugyanis egy tsz-szakcsoportból alakította meg tavaly július 1-én tagsá­ga, átvállalva a szakcsoport folyamatban lévő munkáinak befejezését is. E kötelezettsé­gek okoztak gondokat, hiszen a 96 tagú kisszövetkezet a megkezdett építkezések befe­jezésére kénytelen volt külső munkavállalókat is foglalkoz­tatni és nagy összegű állomá­nyon kívüli bért kifizetni. Ár­bevételük elmaradt némileg a tervezettől, az egy főre jutó árbevétel azonban jónak mondható, összességében az 1985-ös évet úgy értékelték, mint a változások évét, ame­lyen elég nehéz körülmények között, de eredményesen ju­tottak túl. A nehézségek áthidalásá­ban nagy szerepet játszott az Ipari Szövetkezetek Fejleszté­si Bankjától kapott négymillió forintos kölcsön. A különféle kötelezettségek teljesítése, adók és hozzájárulások befi­zetése után így is csak hat­vanezer forintjuk maradt ér­dekeltségi alap képzésére, amit — az idei eredményes gazdálkodást elősegítendő —, áthoztak az 1986-os évre. Az idei év sem ígérkezik könnyebbnek az előzőnél, azonban megalapozott opti­mizmussal néz elébe a kis­szövetkezet tagsága. A köl­csön törlesztéséhez szükséges egymillió forint előteremtésé­hez a fedezet megvan, s 1986- ra már több, mint 5,5 millió forint eredményt terveznek. Szentgál Hibák után Míg odakint keményen fa­gyott, a szentgáli művelődési házban forrónak ígérkezett a hangulat a Hunyadi Termelő­­szövetkezet zárszámadásra összegyűlt tagjai körében. A közgyűlés egyik fő napirendi témáját, a vezetőség beszámo­lóját a tavaly végzett munká­ról Hosszú István, a szövetke­zet megbízott elnöke mondotta el. Mint hamarosan kiderült, nem sok jóról adhatott számot a résztvevőknek. A gazdaság ugyan nem lett alaphiányos, de a tavalyi 207 ezer forint termelőszövetkezeti nyereség - ahogy azt később a főköny­velőnő megfogalmazta - egyenlő a nullával. Az utóbbi évek gazdálkodási bizonytalanságai és a helyte­len vezetői döntések hatására, továbbá a munkafegyelem la­zulása miatt a szentgáli gaz­daság mindinkább küszködött az egyre csak gyülemlő gon­dokkal. Ezek következtében több vezető hagyta sorsára a szövetkezetét. A megbízott el­­ bizakodva nem ilyen helyzetben állt a tagság elé és elmondotta, hogy a növénytermesztésben még az utóbbi években bevált vetésszerkezettel sem sikerült az igen kedvezőtlen időjárás miatt eredményeket elérni. A gabonabetegségektől a vad­károkig, az esős idő miatti gyenge anyarozsterméstől a virágzó napraforgóban esett óriási viharkárokig még csak forzódott a baj. A rendkívüli tél ráadásként az energiakölt­ségeket is növelte. Beszélt Hosszú István a te­jelő tehéntartás felszámolásá­ról, a marhahizlalás fejleszté­séről, a juhászat nagy gond­jairól, a tojótyúktartással kap­csolatos pr­­bálkozások si­kertelenségéről, majd az ipari főágazat került sorra. Ebben különösen a megyén kívüli gazdasági társaságok és szak­csoportok egy része okozott te­temes kárt a szentgáliaknak, s ezért a budapesti UNIÓ épí­tőipari GT és a művészi­ kéz­ Balatonalmádi Új utakon a legjobbak közé A három éve még a „gyen­gélkedők" között emlegetett Budatava Ipari Szövetkezet gazdálkodása már 1984-ben is a dinamizmus félreérthetetlen jeleit mutatta. Tegnap délután a Balatonalmádiban tartott mérlegzáró közgyűlésükön ugyancsak „meredek” növeke­dést és eredményjavulást tük­röző számokat ismertethetett a tagsággal Szántó Lőrinc el­nök. A nehezedő gazdasági kör­nyezet új utak keresésére ösz­tönözte a szövetkezetet már 1984-ben is. Az akkor megkez­dett utat sikeresen járták to­vább tavaly, annak ellenére, hogy a szabályozók - a nye­reségérdekeltség ösztönzése mellett - fokozták az elvoná­sok mértékét, ami a szövetke­zet gazdálkodását több, mint 3,2 millió forinttal terhelte meg A Budatava Ipari Szövetke­zet az előző évhez képest 1985-ben nettó árbevételét 85,4 százalékkal, anyagmentes ter­melési értékét pedig több mint duplájára (!) emelte. A szövetkezet össznyeresége 81,7 százalékkal nőtt, s 20-30 szá­zalékos növekedést mutatnak az egy főre számított gazda­sági mutatószámok is, s a tervhez viszonyított mutatóik szintén kivétel nélkül, pozitív előjelűek. A sikerek egyik titka, hogy a szövetkezet bátran élt az új típusú kisszervezetek lehetősé­geivel. 1985-ben is az áta­lányelszámolásos részlegek fej­lődése volt a legdinamikusabb és a leglátványosabb. Munka­végzésükre az önállóság mel­lett a szakszerűség és a jól szervezettség a jellemző. E részlegek produkálják a szö­vetkezet árbevételének 63 szá­zalékát, s náluk képződik a nyereség kétharmada — annak ellenére, hogy közöttük is akad­tak (elsősorban építőipari jel­legű) kollektívák, amelyek nem tudtak eleget tenni az elvárá­soknak. A szövetkezet eredményeivel — elsősorban dinamikus fejlő­désével - a megye legjobbjai közé került, aminek egyik bi­zonyítéka, hogy megalapozott pályázatot nyújtott be a kivá­ló cím elnyerésére. Az élet azonban nem áll meg, s újabb feladatokat állít. Közülük az idén a legfontosabb, hogy az új követelményekhez alkalmaz­kodva fejlesszék tovább belső érdekeltségi rendszerüket. To­vább fokozódik a tartalékok feltárásának és hasznosításá­nak jelentősége, s a vevők igényeihez való még jobb al­kalmazkodás fontossága.

Next