Napló, 1986. március (Veszprém, 42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
Szocialista építőmunkánk segítője a munkaverseny Ipari tudósítóink jelentik A dolgozók aktivitásának sajátos formája, tettrekészségük, kezdeményezésük kifejezésének megnyilvánulása a munkaverseny-mozgalom - állapította meg január 29-i ülésén a megyei párt-végrehajtó bizottság. A munkaverseny fő feladata, hogy hathatós segítője legyen a szocialista építőmunkának, a feladatok magasabb szinten való végzésének. A szocialista munkaversenykülönösen a kongresszusi és jubileumi verseny eredményének elemzése - azt bizonyítja, hogy megyénkben több százezer (országos méretekben pedig körülbelül 2 millió) dolgozó vett részt az önként vállalt tennivalók teljesítésében. Elsősorban az üzemi, vállalati tervek megvalósításában, az anyag- és energiatakarékosságban, az exportnövelési és importcsökkentési célok elérésében, az élő munka hatékonyságának növelésében, a városok, települések, gyermekintézmények és idős emberek javára végzett társadalmi munkában. A szocialista munkaverseny ebben az évben is folytatódik. A sikerek elérésében továbbra is meghatározó szerepe van a munkaversenynek, a szocialista brigádok, kollektívák vetélkedésének. Szükség van az erkölcsi és anyagi elismerés fokozására, az ösztönzők alkalmazására, a verseny szervezésére, irányítására. Ipari tudósítóink a szocialista munkaverseny eredményeiről és feladatairól számolnak be alábbi összeállításunkban. Veszprémi Szénbányák A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt kezdeményező Veszprémi Szénbányák kollektívája 1986-ban újabb sikereket akar elérni. Ennek lehetőségeit, anyagi és műszaki feltételeit már február 10-én megvitatták, amikor értékelték az 1984-85. évi szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom tapasztalatait. A 286 szocialista brigád mintegy 5 ezer tagját képviselő 66 küldött hangsúlyozta, hogy 1984-85-ben a vállalat az eddigi legjobb eredményeket érte el. Terven felül - csak tavaly - 177 909 tonna szenet adtak .Az ország 19 megyéjében - belkereskedelmi (lakossági) ellátásra - a tervezett 542 200 tonna helyett 868 ezer tonna szenet szállítottak. Az idén folytatni szeretnék a sikersorozatot. A brigádvezető küldöttek testülete úgy döntött, hogy - az ajkai, bálinkai, dudari és várpalotai bányaüzem, valamint a gép-, vegyesüzem és brikettgyár dolgozóinak vállalásai alapján - 1986-ban 50 ezer tonna szenet adnak terven felüla tavalyinál 100 ezer tonnával (Folytatás a 2. oldalon) Bőséges húsvéti ellátás A közelgő húsvéti ünnepek hangulata, pezsgő forgataga már érződik a boltokban. A hagyományos árucikkek közül az idén a Pannonker boltjaiba 4 vagon füstölt áru, sonka, kötözött sonka került, döntően a pápai húskombinátból és néhány házias ízesítésű termék más megyei húsüzemekből is. Nem lesz hiány vágott baromfiból és tojásból sem. A bakonypölöskei halüzem teljes kapacitással termel, hogy ne legyen hiány pácolt heringből. Annál is inkább, mert élőhalból szűkebb a termelői kínálat az idén. A megyei és dél-alföldi mezőgazdasági nagyüzemek, kistermelők pedig primőröket szállítanak a boltokba, az ár azonban kicsivel magasabb a tavalyinál. Helyes kezdeményezés volt a Győri Keksz- és Ostyagyártól, hogy megkezdte az üreges cukornyuszik belföldi forgalmazását, bővítve az örvendetesen mindinkább tejcsokoládéból kő(Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák fogadta Németh Károlyt Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden fogadta Németh Károlyt, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesét, aki az MSZMP-nek a CSKP XVII. kongresszusán résztvevő küldöttségét vezeti. A szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekintették a szocialista építés időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Megelégedéssel szóltak arról, hogy pártjaink, országaink, népeink együttműködése sokoldalúan és eredményesen fejlődik, s hangsúlyozták: kölcsönösen az együttműködés további bővítésére, elmélyítésére törekednek. A találkozón jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. Hazánkba érkezett Dusán Cskrebics Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság elnökségének elnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Keleti Pályaudvaron Katona Imre és Barity Miklós külügyminiszterhelyettes üdvözölte. Jelen volt Gyürke Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete.jé Délután a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A Katona Imre vezette magyar tárgyalócsoport tagjai: Hetényi István pénzügyminiszter, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes és Györke Sándor. A Szerb Szocialista Köztársaság részéről Dusán Cskrebics vezetésével Szvetozar Ribanovics, a Szerb Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnöke, Zoran Veljics, a külkapcsolatok bizottságának elnökhelyettese, Daja Petrovics, kabinetfőnök és Milovan Zidar vett részt a tárgyalásokon. Kemény ember (4. oldal) Népi ellenőrzés és a bizalom (4. oldal) Fiatalok (hang) falakkal (5. oldal) Törékeny márvány-emlékek (5. oldal) A smaragd románca (5. oldal) Felújított műemlékházak a Fő téren. (Az épülő Pápa című képriportunk a 4. oldalon) Napirenden: A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatair a VII. ötéves terv ülést tartott a megyei tanács Tegnap István Jánosnak, a megyei tanács elnökének a vezetésével ülést tartott a megyei tanács. A testület munkájában részt vett Szakali József államtitkár, a Minisztertanács és a párt Központi Bizottságának tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a kormány nevében dr. Villányi Miklós, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára, és Gyuricza László, a megyei pártbizottság első titkára. A testület elsőként megtárgyalta Veszprém megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú feladatait. A napirend előadója Balogh Zsigmond, a megyei tanács általános elnökhelyettese volt. Az írásban kiadott beszámolóból kitűnik, hogy az Országgyűlésnek egy évvel ezelőtt hozott határozata alapján készült a megyei feladatokat tartalmazó program. Már a tervezetet széles körben ismertették, társadalmi vitákon alakították a végleges, a hosszú távú tervet. A fejlesztés feltételei Részletesen kidolgozták a megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú feltételeit. Ebben kimondták, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés népgazdaságunk mindenkori helyzetétől függ. A természeti adottságok várható felértékelődése előnyös lehet a megye gazdaságára. A termelőerők elhelyezkedésében lényeges változás nem várható. Az ipar jelenlegi fejlettsége, szerkezete, színvonala jó alapot biztosít a gazdasági fejlődéshez. A mezőgazdaság szerepe hosszú távon sem csökken. A településhálózat jelenlegi rendszere távlatokban is biztosítja a fejlődést. Megyénk demográfiai adottságaiban az országostól bizonyos mértékben eltérő helyzet érvényesül, így 1990-ig 1000 lakóval csökken, majd a következő évtizedben kétezerrel növekedik a lélekszám. Csökken távlatokban az óvodáskorúak száma, majd az ezredfordulón némi növekedés várható. A munkaképes korúak száma hosszú távon csak kis mértékben emelkedik. Az elöregedés tartós, az időskorúak száma az 1981. évi 59 ezerről az ezredfordulón 69 ezerre nő. Tovább tart a városba áramlás, de a korábbinál mérsékeltebb ütemben. Veszprémbe, Pápára, Sümegre és Zircre erőteljesebb bevándorlás várható. A teljes foglalkoztatás me,gyénkben is csak ingázással, szakmai átképzéssel, a továbbképzés vállalásával biztosítható. A társadalmi célokhoz igazodva megyénkben olyan terület- és településfejlesztési gyakorlatot valósítanak meg, amely a főbb társadalmi-gazdasági célok elérését szolgálja. Hozzájárul a lakosság életkörülményeiben a meglévő területi különbségek mérsékléséhez és ezen keresztül a közérzet javításához. A hosszú távú tervidőszak első felében a lakáshiány csökkentése a feladat. Javítják a fiatal házasok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának a feltételeit. A tervidőszak második felében előtérbe kerül a minőségi lakásigények kielégítése. Egészséges ivóvízellátás Tekintettel a közegészségügyileg veszélyeztetett települések magas számára, kiemelt feladat a lakosság ellátása egészséges ivóvízzel. Cél az ezredfordulóig, hogy a községekben is kiépüljön a vezetékes vízhálózat, amit társulati úton terveznek megvalósítani. A hosszú távú időszak első felében a községi általános iskolai tanteremfejlesztésre, a középfokú intézmények hálózatfejlesztésének a támogatására kerül sor. Cél az is, hogy megszűnjenek a szükségtantermek. Az egészségügyi ellátás minőségi fejlesztése során kiemelt feladat az intézmények gép-műszer ellátottságának javítása. Fontos a hírközlés fejlesztése: 1995-re a megye minden települését bekapcsolják az automatizált távbeszélő hálózatba. Foglalkozik a terület- és településfejlesztés hosszú távú terve a környezet- és természetvédelemmel, a Balaton üdülőkörzetében a vízminőségromlás megállításával. Külön is szól az alapellátásban elmaradt térségek helyzetének javításáról. Erre a célra többlet anyagi erőforrásokat biztosítanak. A tervidőszak első felében Zirc és Sümeg körzetében valamint Ajka körzetének nyugati térségében a hiányzó alapellátás kialakítását megkezdik. Folyamatos felülvizsgálat mellett a Balaton-felvidék és a pápai körzet alapellátásban elmaradt településeit a hosszú távú időszak második harmadában megkülönböztetetten kezelik. Az írásban kiadott beszámolóhoz Balogh Zsigmond fűzött szóbeli kiegészítést. Ebben - többek között - hangsúlyozta: „A terv társadalmi vitája bebizonyította, hogy továbbra is kérdés marad a hosszú távú tervben megfogalmazott feladatok beépülése más tervekbe, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosítása." A feladatok között szerepel: az elmaradott települések és településcsoportok felzárkózása, az egészséges ivóvíz biztosítása a megye egész területén, a szilárd és a folyékony hulladékok megfelelő tárolása, kezelése és megsemmisítése. A megyében élő népesség egyenlőbb élet- és munkakörülményeinek a biztosítása stb. A hosszú távú terv — mondotta Balogh Zsigmond — nem vállalkozhat arra, hogy a benne megfogalmazott feladatok végrehajtásához az eszközöket és a feltételeket akárcsak általánosságban is kimondja. Ez mindig a középtávú tervre hárul, jelenleg és a távlatokban is. A napirend vitájában felszólalt Varga Zoltán, megyei tanácstag és az egyik kiemelt feladatról, az egészséges ivóvízellátás biztosításáról szólt részletesebben, ami gondja tanácstagi körzetének. Társulati formában kívánják megoldani ezt, amihez jelentős összeggel járulnak hozzá a családok. Emellett településfejlesztési hozzájárulást is vállaltak a terület lakói, hogy biztosítsák lakóhelyük fejlődését. Mindehhez Varga Zoltán kérte a megyei tanács segítségét, támogatását. Tartalmas dokumentum Dr. Lackó László, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese arról szólt, hogy az elmúlt évek körültekintő és sokoldalú előkészítése után születhetett meg az Országgyűlés határozatára épülő hosszú távú terv. Megyénk kulturált, tartalmas, magasszintű dokumentumot állított össze és terjesztett a testület elé. A megyei tanács Veszprém megye terület- és településfejlesztésének hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést elfogadta. Demokratikus viták... Második napirendi témaként tárgyalta a testület Veszprém megye VII. ötéves terület- és településfejlesztési, valamint pénzügyi tervjavaslatát. Az írásos beszámolóhoz Forintos Erzsébet, a megyei tanács pénzügyi, és Francia Ferenc, a tervosztály vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A VII. ötéves tervre kialakított megyei tervkoncepció kidolgozásában a demokratizmus széles körben érvényesült. Már a munka kezdeti szakaszában az előzetes elképzeléseket vitára bocsátották, mely fórumok gazdagították a készülő tervek tartalmát, s biztosították a tervezés nyitottságát, valamint a közvetlen párbeszédet a tanácsi szervek és a lakosság között. A tervkoncepciót a megyei tanács 1985. július 25-i ülésén fogadta el, s az ezt követő főhatósági egyeztetések megerősítették, hogy a tervkoncepció összhangban áll a népgazdaság VII. ötéves tervével, tartalmazza a kiemelt célokat, a működtetés és fejlesztés elfogadott arányait. Az Országgyűlés 1985. december 21 -i ülésén fogadta el a tanácsok VII. ötéves pénzügyi tervét és megállapította a költségvetési szabályozókat. Az ennek alapján kialakított megyei VII. ötéves tervjavaslat egységes pénzalapja 33 milliárd 230 millió forint bevételt tartalmaz, mely a VI. ötéves tervet 55,3 százalékkal haladja meg. Az éves növekedési ütem átlagosan 9,8 százalékos, amely reálértékben az előző tervidőszakhoz közel álló fejlesztési lehetőséget jelent. A működtetésben az első két évben szintentartást, a további években - egyes kiemelt területeken gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló fejlesztést „fogalmaz meg” a terv, a következő elvek alapján: — A meglévő intézmények működtetése, fenntartása elsőbbséget élvez. — Biztosítottak az újonnan megvalósuló intézmények működési feltételei. — Gondoskodni kell a tanácsi kezelésben lévő lakóépületek és közintézmények felújításáról, rekonstrukciójáról. — Fedezetet teremtenek a (Folytatás a 3. oldalon) A megyei tanács épületében kiállítás nyílt (az első emeleten) megyénk terület- és településfejlesztéséről: grafikonok, rajzok, térképek mutatják be a VII. ötéves terv főbb fejlesztési célkitűzéseit, valamint maketteken láthatók a jelentősebb beruházások, építkezések.